Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

UTAT « .*#I.cy ti 6 1984, OKTÓBER 10.. SZERDA A lakásépítés, -vásárlás he­lyi támogatásának irányelvei­ről a Fővárosi Tanács 45/1984. ez. alatt határozatot adott ki. A helyi támogatás általános elveit a 7001,1983. (P. K. 14.) PV—ÉVM. számú együttes irányelv fogalmazza meg. (Fő­városi Közlöny 8—9. száma.) A művelődési miniszter ága­zati irányítása (1028/1980. Mit. h.) alá tartozó munkáltatókra és az azokkal munkaviszony­ban álló dolgozókra a Munka Törvénykönyve egyes rendel­kezéseinek végrehajtásáról szóló egységes szerkezetbe fog­lalt szövegét az érdekeltek ugyancsak a Művelődési Közlönyben találják mag. Külön táblázat az illetékről Az öröklésről A közelmúltban látott nap­világot a Jogsegély legújabb különkiadása. A szakemberek véleménye szerint valóban égy népszerű hézagpótló kiadványt vehetett kezébe az olvasó. A 64 oldal terjedelmű összeállí­tás bevezetőjében olvashatjuk: természetes folyamat az, hogy az ember megöregszik s mire eljut a sír széléig, javai meg­szaporodnak, Amikor egy jó­módú ember hal meg, a sajnál­kozás első percei után felvető­dik a kérdés, hogy mi lesz a vagyonával? ... Egy jogállam­ban aligha lenne helyénvaló, hogy a hátramaradottak aki bírja marja jelszóval hurcolják szét az elhalt vagyonát... Sok­szor éppen ez a vagyon bizto­sítja a hátramaradott családta­gok együttmaradását, a továb­bi életük gazdasági megalapo­zását. A kiadvány nemcsak szak- szerűségével tűnik ki a hason­ló összeállítások közül, hanem szerencsére nemcsak elkerüli a körülményes, nehézkes jogá­szi nyelvet, hanem szép ma­gyar mondataival, ízes kifeje­zéseivel például is szolgálhat. Néhány mondat a kiadvány tartalmából: Ki is az örökös? Az örökös kiesése. Az örökös halála. A törvénynél fogva ki­eső házastárs. Érdemtelen, ki­tagadott, kizárt örökös. A ki- tagadás. A kizárás. A lemon­dás. A törvényes ötösök köre stb. A Jogsegély különkiadásá­ban szemléltető családfák mu­tatják be a bonyolultabb ese­Dr. M. J. Vagyonvédelem a mezőgazdasági szövetkezetekben Sok a fosztogató és a tolvaj A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetére volt kíváncsi a TOT, amikor felkérte a Belügyminisztérium bűn­üldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1379—83-as esztendők bűncselekményeinek számát és szerkezetét. A vizsgálat ké­szítői megállapították: a téeszek vagyona ellen bűncselekmé­nyekben a fosztogató jellegűek és a nyereségvágyból elköve­tettek dominálnak. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűn- cselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléka betöréses lo­pás, 8,9 sikkasztás, 5,4 csalás, 0,2 pedig hűtlen kezelés volt. A vizsgált időszakban összesen 12 ezer 781 bűncselekmény vált ismertté. A téeszek érdekeit sértő cselekmények között — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — továbbra is a lopások dominál­nak. Egyes területeken — például Somogy, Tolna és Szabolcs- Szaímár megyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztal­ható. ■ Jogi tanácsok« A gyermekgondozási szabadság mértéke ® Eladósodott boltvezető & Zavarok az adófizetés mértékében • Mikor illeti meg a szülőt gyermekgondozási szabadság? V. S.-né szokolyal lakos ol­vasónknak az első gyermeke megszületése után, másfél év­vel később ismét született egy gyermeke. Olvasónk azt sze­retné tudni, hogy a júliusban született második gyermeke után, egész évre megilleti-e őt, vagy csak fél évre a gyer­mekgondozási szabadság. Azt — érthetően tekben a törvényes öröklést. Meleg idők voltak, elolvadt a vagyon.., Leszármazók a bőség árnyékában... Ragasz­kodom a puskához: azzal lőtt bakot a nagyapám — és ehhez hasonló alcímek színezik a kü­lönböző jogi tényállásokból le­vonható következtetéseket. Az öröklésről című füzet át­tekinthetően, logikusan rend­szerezve tárgyalja a törvényes öröklés, a haszonélvezet, a végrendelet, a hagyatéki eljá­rás, illetve az öröklési illeték témakörét. Az öröklési illeték­kel kapcsolatban a kiadvány közli az öröklési illeték kul­csának táblázatát. A hagyatéki eljárás című résznél, az ol­vasó — többek között — meg­tudhatja miből áll a hagyaték, mi a biztosítási intézkedés, mi­kor kerülhet sor hagyatékát­adásra tárgyalás nélkül, mi a jelentősége az öröklési bizo­nyítványnak, mi a jelentősége a hagyatéki tárgyalásnak, mi­lyen jellegű hagyatéki hatá­rozatok vannak. A kiadvány végén Várnai György karikatúrája varázsol mosolyt arcunkra, hiszen egy hindu kígyóbűvölő mutatja kollégájának az értesítést a következő szöveggel: Képzelje Kovács úr, örököltem Celldö- mölkön egy présházat...! Ha présházat igen ritkán örököl is az ember, az örök­léssel kapcsolatos jogi problé­mákkal igen gyakran találko­zik, éppen ezért bátran ajánl­juk mindenkinek a Jogsegély legújabb különkiadását. ■ Vizek partján _ HORGÁSZ BOTTAL Ökörnyálat sodor a szél Mind gyakrabban üzen az ősz. Nemcsak a sok esővel, a hűvös, ködös hajnalokkal, a vízre hulló falevelekkel, hanem a halakkal is. Ritkábban, óvatosabban kap a ponty, a keszegféle, nem küzdenek már olyan erősen a horgon, mint még pár héttel ezelőtt is. Viszont mind több horgászt látni csukára, süllőre vadászni. Jól megkü­lönböztethető a drillingre fűzött kishal és a testes úszó vízrecsapódásának kettős hangja, a darával töltött önete­tőjétől. A hét végén ökörnyálat sodort a szél a botom­Laza ellenőrzés A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredmény­re: emelkedő tendencia észlel­hető Hajdú-Bihar megyében és Somogybán. Ugyanakkor sike­rült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fejér és Veszprém megyében. A csa­lásokról elmondható, hogy nem jellemzőek a termelőszövetke­zetek vagyona elleni bűnözés­re, számuk csökken. Üj jelen­ség viszont a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények indító­okaként gyakran a gazdálko­dás bonyolultabbá válása és a hátrányos helyzet szerepel. Szabolcs-Szatmár megyében a 103 kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezet közül — a vizsgált időszakban — 19-ben követtek el bűncselekményt a vezetők. Sokszor a gazdálko­dás nehéz áttekinthetősége, az tllenőrzés lazasága szüli a tol­vajt. A belső ellenőrzés ko­moly fejlődésen ment át, de az ellenőrök munkájának színvo­nala még mindig nem kielégí­tő. Ezért is lehet olyan megye, ahol a belső ellenőrzés az el­múlt években egyetlen bűn­cselekményt sem tárt fel. Oly­kor a baráti és rokoni kapcso­latok is gátolják az elvszerű és következetes belső ellenőri munkát. A tapasztalatok szerint a téeszek egyesülése, a nagyobb üzemi méretek kialakulása is növelte a bűnelkövetés lehető­ségét. Több termelőszövetke­zet folytat Budapesten és kör­nyékén ipari és szolgáltató te­vékenységet. E munkahelye­ken nőtt a visszaélések száma, mivel a becsületes dolgozók mellett vezetésre alkalmatlan személyek is funkcióba jutot­tak, és a lehetőséget saját cél­jaik érdekében igyekeznek ki­használni. Igaz, a gazdaságok fejlődésével sok helyütt nem tartott lépést a vagyonvéde­lem fejlesztése sem. A gyara­podást nem mindig és minde­is kérdezi, mivel az első gyer­meke után gyes-en van, hogy őt egy évre a gyes időszaka alatt, csak a 15 nap alapsza­badság, vagy a munkaviszony­ban töltött ideje alapján egyéb­ként járó pótszabadság is meg­illeti-e? A dolgozó nőt és a gyerme­két egyedül nevelő apát éven­ként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, legalább há­rom gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. Olvasónk kérdésére — mi­vel ez másokat is érdekel — a Legfelsőbb Bíróság munka­ügyi kollégiumának 129. sz. állásfoglalásával módosított 100. számú állásfoglalás a kö­vetkezőképpen ad választ: Az Mt. V. 47. §-a (2) és (4) bekez­désének szabályai nem teszik a pótszabadságra jogosultság előfeltételévé a teljes év mun­kában töltését. Ehhez képest a pótszabadságra jogosultság azt a dolgozó nőt is teljes egészé­ben megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgon­dozási szabadságról év köz­ben tért vissza, illetve év köz­ben kerül a munkáltatóhoz. A gyes-en levő kismamák pótszabadságával kapcsolat­ban az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH. sz. rendelkezés 1. §. (1) bek. c) pontjában foglal­tak adnak választ, mely sze­rint egy évre a rendes szabad­ság jár, annak pedig része, az Mt. V. 47. §. szerinti pótsza­badság is, tehát olvasónkat nemcsak az alapszabadság, ha­nem a pótszabadság is meg­illeti. • Kit terhei a felelősség az árubeszerzésből származó tar­tozásért, hb az üzlet vezetője szíerződéSes üzemeltetésre vet­te át a boltot, és hogyan adó­zik, Ua b szerződésben megha­tározott feltételt túllépte? Olvasónk szerződéses üze­meltetésbe vette át volt mun­kahelyének egyik kereskedel­mi egységét. A központ saját bélyegzőjével látta el a szer­ződéses üzletet. A vezető áru- beszerzéskor — akkor is, ha nem készpénzes vásárlásról volt szó — ezt a bélyegzőt használta. Kellő szakértelem nütt követi megfelelő könyve­lés, őrzési ' és tárolási rend. Baranyában például a gaz­dálkodási, ügyviteli rend laza­ságai tették lehetővé számba bűncselekmény elkövetését. Mérleghamisítások A termelőszövetkezeti veze­tők — hangsúlyozza a vizsgá­lat — létszámukhoz képest kis arányban követnek el bűncse­lekményt, évente 1—2 százalé­kuk ellen indul büntető eljá­rás. A választott vezetők bűn- elkövetése még ennél is ala­csonyabb. Általánosságban el­mondható, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetők bűnügyi fer- tőzöttsége nem rosszabb, sőt néhány népgazdasági ágnál (például a kereskedelem) jobb arányokat mutat Az egyéni haszonszerzésre törekvés in­kább a középvezetőknél ta­pasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfoglalt he­lyük ugyanis jóval tágabb le­hetőséget kínál a vagyon elle­ni cselekedetek végrehajtásá­ra. A magasabb beosztású veze­tők bűncselekményeit rendsze­rint nem a haszonszerzés, ha­nem a tévesen felfogott köz-, illetve csoportérdek motiválja. Még mindig előfordul — bár csökkenő mértékben —, hogy a téesz-vezetők a valóságo­sabbnál szebb színben igyekez­nek feltüntetni gazdálkodási eredményeiket, és ezért nem riadnak vissza a megengedhe­tetlen eszközök alkalmazásá­tól sem. A bűncselekményt el­követő vezetők zöme büntetlen előéletű, 90 százalékuk férfi. és megfelelő pénz hiányában, egyre többet volt kénytelen hi­telben vásárolni. Eladósodott. Kitől követelhetik az eladók az áru ellenértékét? Olvasónk magánszemély­ként, társ nélkül dolgozott, egy ideig rendben is ment minden, de aztán jöttek a gon­dok, először az árubeszerzés­nél, majd az áru ellenértéké­nek megfizetésénél. Ha a köz­pont által adott bélyegzőn feltüntették, hogy az csak készpénzes vásárlásra jogosít­ja fel az üzlet vezetőjét, akkor nem vitásan olvasónk a fele­lős, minden tartozásáért. Ha azonban a központi cég nevét feltüntető bélyegző ilyen uta­lást nem tartalmaz, akkor a központnak kell helytállnia a szerződéses üzemeltetésbe adott bolt vezetőjének árube­szerzéseiből származó tartozá­sokért. Másik olvasónk a központ­tal való szerződésben abban állapodott meg, hogy évi két és fél millió forint bevétel után fizet nyereséghányadot. Olvasónk ezt az összeget te­kintette irányadónak, a jö­vedelemadózásnál is, bár már most túllépte ezt az összeget, és év végére 3 és fél ihillió bevételre számíthat. Olvasónknak áz általános jövedelemadóról szóló 45/1933. (XI. 20.) MT. sz. rendelet, és ennek ugyanilyen számmal ki­adott végrehajtását tartalmazó pénzügyminiszteri rendelet 2. sz. melléklete A-táblázata sze­rint, a két és fél milliós bevé­tel esetén, az évi adója húsz­ezer forint lenne. Mivel azon­ban olvasónknak a ténylege­sen elért árbevétele a szerző­désben rögzített árbevételt már most több mint kétszáz­ezer forinttal meghaladta, őt az említett 2. számú melléklet B. pontjában szereplő állandó adókulcsokkal számított adó is terheli, amelyet az illetékhiva­tal, illetve a fővárosban a ta­nács adóügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve állapít meg. Erről az adóévet követő év január 15. napjáig kell az üzemeltetőnek adóbevallást benyújtania. Rendezett anyagi körülmények között élnek, gyakran társadal­mi tisztségeket is betöltenek, cselekedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt a kör­nyezetükben. A vezetők közül azokban a gazdasági egységekben követ­nek el több bűncselekményt, ahol rosszul gazdálkodnak, gyengébbek a termelési adott­ságok, ahol meggondolatlan gazdasági döntéseket hoznak a nyereség érdekében, vagy ké­tes kimenetelű vállalkozásokba kezdenek. Szinte kivétel nél­kül olyan gazdaságban folyt egymást követően több bünte­tőeljárás a vezetők ellen, ahol a gazdasági egységet már szanálták. A vezetőik által el­követett vagyon ellem! bűn­cselekmények között a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és ha­nyag kezelés, valamint a ma­gánokirat-hamisítás dominál. Fokozott felelősség A termelőszövetkezeti va­gyonvédelem összességében ki­elégítő, a gazdaságink fejlődési üteméhez viszonyítva a va­gyon károsítása egyre ki-sébb arányú. A további javulás áz irányító és felügyeleti szervek ellenőrzésének fokozásától, módszereik tökéletesítésétől várható. Sokat segíthet a szö­vetkezeti önkormányzat olajo- zottabb működése, a tagság és a választott szervek — minde­nekelőtt az ellenőrző bizottság — munkájának javítása is. A megelőzés érdekében ajánlatos a termelőszövetkezeteken be­lüli döntési hatáskörök ponto­sabb behatárolása, a felelősség körültekintőbb meghatározása és indokolt kialakítani — a vezetői döntések rugalmassá­gának csorbítása nélkül — azok utólagos ellenőrizhetősé­gének jobb feltételeit. Cseh János ra... Valóban itt az ősz. A rablóhalazők felkészülésé­nek is eljött az ideje. A per­getőhorgászok valamivel köny- nyebb helyzetben vannak. A megfelelő bot, vagy botok ki­választása után nekik is aján­latos átvizsgálniuk a zsinór­vezető gyűrűk, a zsinór, az or­sók állapotát. A legkisebb rendellenesség eltűrése, sok bosszúságot okozhat, s lehet, hogy miatta a legszebb halukat szalasztják el. A villantókat is gondosan ellenőrizni kell. A túl életlen, vagy kihajlott, esetleg törött horgok cseréje viszonylag egyszerű. Ki kell próbálni azt is, valamelyik műcsali nem sodorja-e a zsi­nórt, mert ezáltal szakítószi­lárdsága a töredékre csökken. Ha ezt a hibát nem tudjuk ki­küszöbölni, inkább selejtezzük le a villantót. Drága a csalihal Egész télen át azonban j— va­lószínűleg — nem lehet majd pergetni a jég miatt. Akad aki egyébként is előnyben részesí­ti az élőhalas csukázást, vagy' süllőzést. Bizony ez sem olcsó mulatság, ha a csalihalat üz­letben kell megvásárolni, dara­bonként 2—3, sőt 5—6 forin­tért. Most még viszonylag kevés fáradság árán akár több száz apró snecit, vörösszárnyút, vagy kárászt begyűjthetünk. Persze a pontos helyismeret minden vízen nagy előny, de a legtöbb szivárgó, a kisebb csatornák zsilipjeinek környé­ke jó lelőhely lehet. Szállítás, tárolás A szállításhoz és a tárolás­hoz minél nagyobb edényt ajánlatos használni. Jó szolgá­latot tesz az akvaristák által használt, vagy a horgászbol­tokban kapható Shakespeare gyártmányú levegőztető. Rövi- debb úton, kevesebb kishal életbentartásához egyre töb­ben használnak felfújt motor- kerékpár-, vagy autóbelsőt, amelynek picit megnyitott sze­lepjétől egy vékony gumicső- vön keresztül vezetik a leve­gőt a tárolóedénybe. Otthon hordóban, betonkád­ban, vagy kifejezetten erre a célra készült betonmedencében tarthatjuk a csalihalakat. Eze­ket legjobb olyan helyiségben elhelyezni, ahol a hőmérséklet nem csökken fagypont alá, de nem is melegszik fel nagyon (pl. pince). A szabadban készí­tett medencét csak a fagyha­tárig töltsük fel vízzel, vagy gondoskodjunk a megfelelő szigetelésről. A szakirodalom közöl ugyan adatot arról, hogy mennyi halat lehet bizonyos, mennyiségű vízben életben tartani, de a tapasztalatok sze­rint ezt úgyis az egyes horgász lehetőségei határozzák meg. A túlzsúfolás nyilvánvalóan nem előnyös. Ügyes szerkezet Gyakran bosszankodunk —- főleg a balinozók —, ha oiyan helyen fröcsköl a víz a szét­spriccelő kishalaktól, ahová sem úszós, sem pergető, de még fenekezőkészségünkkel sem tudjuk eljuttatni csali­halunkat. Elődeink ezen a gon­don enyhítettek az úgynevezett vízisárkánnyal, amely főleg fo­lyóvízen használható eredmé­nyesen, és amelyet egyre keve­sebben ismerünk. Kár érté — erről magam is meggyőződtem Szabó László monori horgász­társunk jóvoltából. Az ügyes szerkezet, amit tőle kaptam, s ő maga készítette, praktikus és nagyon, egyszerű. A lényege egy csúcsos végű légmentesen zárt, alul a vitor­lás hajókhoz hasonlóan stabili­záló lemezzel kiegyensúlyozott fémhenger. Két oldalán, mint két fül egy-egy állítható veze­tőgyűrű található. Ezek vala­melyikén — a vízfolyás irá­nyától függően — kell beve­zetni a zsinórt, s az említett lemez végén levő harmadik gyűrűn átbújtatva kell felkötni az ütközővel védett karabinert, majd a horgot. Könnyű a kezelése A vízisárkány kezelése is könnyen elsajátítható. A szer­kezetet, már felcsalizva az áramlással körülbelül olyan messzire lesodortatjuk, mint amilyen távol rabolnak tőlünk a balinok. A zsinór megfeszí­tése után a vízisárkány — egy körív mentén — azonnal elin­dul befelé. A szokásosnál te­hát lényegesen nagyobb terüle­tet tudunk így „becserkésztet- ni” a kishalunkkal. Érdemes kipróbálni. F. Z.—V. J. Gépjárművek é$ erőgépek ön indítóit, generátorait, adagolóberendezéseit, megegyezéses áron, rövid határidőre felújítjuk NDK-gyártmányú targoncamotorok felújítását rövid határidőre vállaljuk. Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz Budapest X., Vízimalom u. 3. Telefon: 834-959.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents