Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
A fa! meg a borsé MÚLTAM egy rövid, de annál emlékezetesebb korszakát szeretném feleleveníteni, s akkori tapasztalataimat megosztani az olvasóval. Nagykorúságom hajnaláról van szó, amikor az alkotmány értelmében választó és választható lettem, s gyakorolhattam számos más állampolgári jogot. Így például azt is, hogy beírtam a panaszkönyvbe. E lehetőség magával ragadott, erősen hittem, hogy a panaszkönyvek demokratikus fórumán tehetek valamit a világért, az emberiségért. Ha rosszul mér vagy számol a kereskedő, udvariatlan a vasúti kalauz, csalnak a vendéglőben, eldugják az árut az áruházban, bürokraták, érzéketlen iroda- kukacok intézik az ügyemet a tanácsnál, szóval minden olyan esetben, amikor állampolgári mivoltomban bántanak meg, észrevételeimet beírom a pa- nászkönyvbe, s a dolgok azonnal jobbra fordulnak. Amit vállaltam, be is tartottam. Beírtam, ha többet számoltak a közértben, szóvá tettem, ha csak pohárnyi volt a korsó sör. Írásban tettem panaszt, ha időnként nem hozta a postás az újságot, nem voltam rest jegyzőkönyvezni, hogy a vonat hideg, nem égnek a lámpák, s térdig járunk a koszban. Az igazság feltárásának ez a sajátságos módja nem maradt eredménytelen. Mindenekelőtt gazdagabb lettem egy gyűjteménnyel. Majdnem teljesen egyforma, gyakran indigóval sokszorosított, rövidke válaszlevelekkel, amelyekben vagy a at hozták tudomásomra, hogy a kereskedők, pincérek, vasutasok, ügyintézők stb. egyöntetű véleménye szerint tévedtem, a dolog nem úgy történt, ahogy én állítom. S ha véletlenül ilyen körülírt formáiban nem neveztek hazugnak, az értesítés arról szólt, hogy az illető dolgozót szóbe" figyelmeztetésben részesítették.Amíg fal és borsó van 3 világon. van értelme a pedagógiának — emlegette gyakran az oktatással hivatásszerűen foglalkozó aoám, s én se ad- tsflii- alább; tta VfflSrfir "szOHa a szemem, újra és újra szóvá tettem. Legalábbis egy darabig. Közben ugyanis megváltozott az életem. Egyre ritkábban fogadták a köszönésemet. Az üzletben nekem valahogy mindig kőkemény kenyér került a kosaramba, hús helyett csontot kaptam, s már nemcsak ritkán, jóformán sohasem kaptam újságot. A vonaton — bár mindennapos vitas voltam — alaposan, részletesen, lehetőleg többször is megvizsgálták ^bérletemet. A büfében, ahol pedig egy pohár sörnél többet sohasem ittam, azt hí- resztelték, hogy alkoholista vagyok. MINDENNEK már vagy húsz esztendeje. Most szeretnek az emberek. Az újságos néha szól, hogy van még egv eldugott lapja, a vonaton hónapszámra nem kérik a jegyemet. A fűszeresnél német sori is kapok. Két évtizede nem volt a kezemben panaszkönyv Egészen mostanáig, amikoris két helyen nyomtak a kezembe ilyen füzetecskét. Az egyik bizonyította, nogy a Keleti pályaudvaron dolgozók, valamint az összes ideér- kező vonat és személyzetük munkája ellen mindössze néhány kifogás merült fel idén. A másikat egy nagy élelmiszerüzletben hasonló megjegy zesekkel mutatták. E tényből két dologra következtethetek. Az egyik, hogy két évtized alatt olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül ez az ország, oly mértékben javultak a szolgáltatások, hogy panaszra igazán semmi okunk. A másik, hogy hozzám hasonlóan másoknál is működik a pavlovi reflex. Ügy tapasztaltuk, hogy panaszainknak semmi foganatja, s leszoktunk a beírásról. Azért néha még most is elábrándozom. Mi történne, ha egyik napról a másikra én és valamennyi fogyasztó társam visszanyernénk a régi, tovatűnt virtust. Nem rettennénk meg a fűszerestől, a csapostól a kalauztól, ' az ügyintézőtől Ha sérelem ér, ha a dolgok nem a kívánt rendben folynak, valamennyien beírnánk a pa- maszkönvvbe. A TORNYOSULÓ kötegek, a töméntelen mennyiségben fo- gvó papír és Írószer riasztó lámrtfá*. tat&rwfégi's jdm; emberibbé formálná kapcsolatainkat. Csulák András Clmóvetélkedő az évfordulóra Honismereti bibliográfia Megtartotta újjáalakuló ülését a könyvtárközi bizottság, amelyben kilenc intézmény, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a Ganz Árammérő- gyár műszaki és szakszervezeti, a HTÜ, az ikladi Ipari Műszergyár, az Aszódi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára, a gödölíői Madách Imre Szakmunkásképző Intézet, a MÉM Műszaki Intézet, a varas könyvtárának képviselői vesznek részt. A bizottság elnöke Balázs Klára, a város: könyvtár, titkára Szlávik Já- nosné, a HTÜ könyvtárának munkatársa lett A könyvtárközi bizottság feladata a különböző hálózatokhoz tartozó intézmények szolgáltatásainak összehangolása, kölcsönös szakmai segítség, valamint információ- csere. Az alakuló ülésen a következő évben esedékes városi eseményekhez kapcsolódva. is meghatároztak közös feladatokat. Felszabadulásunk negyvenedik évfordulóin alkalmából honismereti bibliográfiát adnak ki. ame'w a gödöllői Juhász Gyula Könyvtárban található ilyen jellegű anyagot dolgozza fel. Az évfordulóhoz kapcsolódva a városi művelődési központtal közösen olvasóvetélkedőt hirdetnek meg diákoknak és dolgozóknak. Gödöllő várossá válásának huszadik évfordulójára az elmúlt két évtized városi krónikáját tervezik kiadni. Jövőre, augusztus utolsó napjaiban Gödöllőn rendezik meg a Könyvtárosok Egyesületének ötvenedik, jubileumi vándorgyűlését. Ebből az alkalomból reprezentatív kiadványt terveznek a város és a vonzáskörzet könyvtárairól. A bizottság tagjai elhatározták. hogy mindennapi teendőik részeként sorra megismerkednek tüzetesebben is egymás intézményeivel. Első' ként a Ganz Árammérőgyár műszaki és szakszervezeti könyvtárát tekintik meg. Rágógumi Igen keresett termék akül- s a belföldi piacon egyaránt péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet mogyoródi üzemegységében készülő rágógumi, amelyből havonta nem kevesebb, mint hetvenöt-nyolcvan tonnát gyártanak. Belföldre a Budapesti Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyára megrendelésére dolgoznak. Exportra golyó és .párna alakú rágógumikat egyaránt gyártanak, es ízléses csomagokban Kalóz, Szputnyik, Hókusz-pókusz és Kéményseprő elnevezésekkel küldik a gyerekek kedvencét. Levegócsere újfajta levegő-hőcserélő berendezés vizsgálatát végezték el a MÉM Műszaki Intézet .munkatársai az ikladi Ipari Műszergyár termékei közül. A DŐL—10 000 jelű hőcserélőt az IMI-ben istállók szellőztetésére készítették, s a levegőcserét automatikusan végzi, amint arra szükség van. A levegő nedvességtartalmának függvényében óránként maximálisan 6 ezer 700 köbméter légcserét teljesít. Vémúémp Véradónapot tartanak ma Aszódon, amelyen a tanács, a Ferromechanika Ipari Szövetkezet, a helybeli malom, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kirendeltségének dolgozói vesznék részt, köztük Kossuth Andrásné, aki ez alkalommal hatvanadszor ad vért. LUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1884. OKTOBER 9., KEDD Leltározás vasárnap Viszonzásul türelmes a vevő á bezárás luxusát nem engedhetik meg maguknak Szorgalmas kezek mosták tisztára Aszódon, a Kondoros téri 151. számú ABC-áruház kirakatait az egyik vasárnap délután. — Már túl vagyunk a leltározáson is, fűzte hozzá — nem titkolt örömmel — Hi- rosik Istvánná üzletvezető-helyettes, amikor megkérdeztük a rendhagyó sürgölődés okáról. — Üzletünkben lassan hagyománnyá válik, hogy a kötelező leltározást és az azt^övető nagytakarítást, a szombati bezárást követően, vasárnap estig végezzük el, mert így zavartalanul vásárolhatnak megszokott vevőink. Mivel forgalmas üzletünkben naponta csaknem háromezer vásárló fordul meg, jelentős anyagi veszteségeink lennének, akár egy-két napos Burgonya a háztájiból ötvenhat hektárról takarítják be a háztájiban termelt burgonyát a galgamácsai Galga-paríi Összefogás Tsz-ben. Képünkön: Cseliár Imréné a váckisújíalui üzemegységben levő burgonyaválogató gépsoron dolgozik Hancsovszki János felvétele bezárás esetén is. Való igaz, holnap egy kicsit fáradtabbak leszünk, de tapasztalataink szerint a vásárlók türelmesebbek ilyenkor. Jutalom nélkül — Ez a korszerűnek számító üzlet csaknem fásfél évtizede épült. Az eladótér háromszázötven négyzetméter alapterületű. Raktáraink 'szintén tágasak. Két műszakiban dolgozunk. tizenhárom szakképzett eladóval és négy pénztárossal. Az üzlet vezetőjével alig másfél éve dolgozunk itt, de ez az időszak is igazolta számításainkat. Rendszeresen túlszárnyaljuk a negyedévi terveinket. A harmadik negyedévben például csaknem hétmillió forintnyi árut forgalmaztunk. — Tapasztalataink, és a vásárlók véleménye szerint is, áruházunk választéka kielégítő. Bátran állíthatom, hogy szállítóink eddig mindent megtettek azért, hogy a megrendelt árut időben megkapjak, minden külön jutalom nélkül is Minden hasonló kereskedelmi egység egyik égető gondja a lakosság megfelelő hússal való ellátása. Mi kedden és pénteken kapunk friss húst, összesen hatszáz kilogrammot. Sajnos, kevés olcsó húst kapunk, de a drágábbnak számító comb és a lapocka is rövid idő alatt elfogy. Jön a nagy gép — Felvágottféléket kedd kivételével naponta kapunk. Hétfőn, szerdán és pénteken a Váci Húsipari Vállalat, csütörtökön a hernádi tsz szállít. Legkedveltebbek a krinolin, a párizsi és a virsli, de szívesen vásárolják az olcsóbb kolbászféléket is. Bőven kapunk a hernádiaktól különböző mélyhűtött, előre csomagolt Átalakul© szokásaink Dologra figyelmeztető névnap Mihály napján egyik ismerősömtől hallottam a tréfás versikébe foglalt kérdést: — Évenként visszatér, / Némelykor sokat ér, / Máskoron ráfizetsz, / S nélküle nem lehetsz — mi az? Többen is voltunk együtt, de csak a versíke ismerője tudta a helyes választ, s ez a névnapot jelentette. Nyelvészkedő barátom nem akart elmaradni, így aztán ő is feltette a kérdést: — Hogy hívták a névnapot a nyelvújítás előtt? — Hallgatásunkra megmagyarázta, hogy azt bizony szenté napja névvel illették korábban, s ez az elnevezés mindjárt meg is magyarázza az ünnep eredetét. vagyis a szente napot, vagy névnapot tartó személy felköszöntése. Udvari bál Családi lakoma A katolikus egyház a ke- resztség alkalmával valamelyik szentje nevét adja a megkereszteltnek, hogy az legyen a példaképe és pártfogója istennél, minden szentjének pedig megemlékezésül az év egy- egy napját rendelte. A megkeresztelt meg is emlékezett az évforduló véds zentjéről, vagyis megünnepelte a szente napját. Kezdetben tehát csak vallási jellege volt a megemlékezésnek, de aztán fokozatosan átalakult: a védszentről való megemlékezésből az emlékező ünnepe lett, családi lakoma. Napjainkban országszerte ünnepük a különböző névnapokat. Igen elterjedt — ám vitatható szokás — a munkaidőben rendezett munkahelyi névnapozás. A családi ünnep a munkahelyek ünnepévé bővült, de megőrizte régi tartalmát; köszöntések hangzanak el, sűrűn összeütődnek a borospoharak, itt-ott még táncra is perdülnek. Persze, a mai névnapok meg fa közelítik az olyan ünnepséget, amilyenről Bogdán István ír Régi magyar mulatságok című könyvében. — Mária Terézia 1749. október 15- én ilyen rendben ünnepelt: Délelőtt fél 10-kor a palota tükörtermében fogadta a külföl- d,i követek jókívánságait. Fél 11-kor a kihallgotásteremben kézcsókra járultak elé a tisztek. Fél 12-kor istentiszteleten vett részt. Ezt követően a főrangú hölgyek köszöntötték. Utána udvari ebéd, mintegy százszemélyes terítékkel. Egy kis pihenő következett. Ezután a huszonnégyezer lampionnal kivilágított vár nagy galériájában a meghívottak részére udvari bál volt. amelyet a császár nyitott meg a legidősebb főhercegnővel. A föld népének névnapi ünnepsége természetesen nem hasonlított az úri rend tagjainak ünnepi lakomáihoz. Még a névnapok js a különböző munkák elvégzésére figyelmeztettek. A március 19-i József-napon — ez közismerten az esztendő első meleg napja — mindenkinek meg kellett kezdenie a szántást. Az április 24-i Szent György-napon, mely ősi tavaszikezdő ünnep, kihajtották a nyájat, megtartották a tavaszi cselédvásárt. Kóstoló, köszöntő Péter-Pál is fontos szerepet játszott a gazdasági életben, mert ilyenkor szakadt meg a búza töve és kezdődhetett az aratás. Mihály-nap az őszi mezőgazdasági évnegyed kezdő napja, eddig eleget kellett tenni a természetbeni szolgáltatásoknak. A tavasztól őszig terjedő időben, vagyis a jelentős munkák idején, nem rendeztek nagy névnapokat a falvakban. Márton napja már a munkák befejezésének idejére esett, így aztán lehetett ünnepelni. Sók családban vágtak ezen a napon hízott ludat. és. kóstolták meg a köszöntőkkel az új- bort. András napjára már disznót öltek. A legnagyobb mulatságot a karácsonyi István- és János- napokon rendezték. Apám János volt, de névnapjának előestéjén soha nem feküdt le, mert már hajnalban érkeztek a köszöntők, akiket terített asztal — kalács, pogácsa, kancsó bor, üveg pálinka — várt. Először azonban meg kellett hallgatni a rigmust, amit Réti Istvántól jegyeztem le, s bár ez az István-napi köszöntés, mégis majdnem azonos a Jánost köszöntővel. — Eljöttem én jó reggel, / Istvánt köszönteni, / Az egek urától / Minden jókat kérni. / István, megérted a napodat, / Szent István áldja házadat, f Nem köszöntök én másért, / Csak egy kis pálinkáért. Lényeges dologra emlékszem. Bármilyen népes volt a névnapi lakoma, arra nem hívtak senkit. A névnapozás megtisz- telés volt. — Ha jösztök, lesztek, s ha lesztek, esztek — mondogatta nagyapám, akinek a névnapja arról volt híres, hogy Mihály-napkor már mézes szőlőből leszűrt újborral kínálta vendégeit. Szíves kívánság A névnapi köszöntők máig sem múltak el. Gazdagodtak inkább. A jókívánságokat tolmácsoló rokonokhoz, komákhoz a munkatársak is csatlakoztak. Jó lenne, ha az új és kiszélesedő ’ divat a régi köszöntők emberi melegségét is átvenné: — Amennyi fűszál van a tarka mezőben, / Ameny- nyi csepp víz van c tenger medrében, / Annyi áldás szálljon barátunk fejére! / Szívesen kívánom! Fercsilí Mihály baromfit. Ezeket szeretik vásárlóink, mivel viszonylag oU osóak. — Kelendőek a meleg kacsák és libák is. Mivel ezek konyhakész állapotban érkeznek, jelentős időmegtakarítást jelentenek a sütásben-főzés- ben. Sajnos, baromfibelsőségekből nagyon keveset kapunk. — Mélyhűtőpultunk az utóbbi időben nem működik megbízhatóan, ezért tárolási gondjaink vannak. A közeljövőben új, nagy teljesítményű gépei kapunk helyette. így ez a gondunk i.s megoldódik. — Jelentős mennyiség fogy a különböző pékárukból is. A napi mennyiség kétszáz kiló barnakenyér, százötven kiló krumplis kenyér, húsz darab zsúr- és tizenöt franciakenyér. A péksütemények közül ha*-- száz kifli és kétszáz kakaós csiga talál gazdára. Szombatonként hatszáz kilogramm kenyeret rendelünk, de sokszor éppen csak elég. Kifogásolható minőség — A tejtermékeket a Galga- tej és a Hatvani Tejüzem szállítja, mintegy ötszáz liter mennyiségben. Nagyon népszerűek a poharas készítményeik. A sláger a tejföl, de elkapkodják a különböző gyümölcs joghurtokat is. Sajtfélékből húszfélét tartunk. Ezeket a Gyöngyösi Tejüzem szállítja. — Valamennyien háziasszonyok vagyunk, így talán jól ítéljük meg, milyen vegyi árukra van leggyakrabban szükség a háztartásban. Többszázfélét kínálunk. — A hiánycikkek, sajnos, bennünket sem kíméltek. Nem kapható fekete cipőkrém. A textilöblítők szállítása is akadozik, néha. A környékbeli as viszonyok nagyon szeretnek mosni. Hetente négyszcizezer forint értékű mosószert vásárolnak. — Gazdag a választékunk fűszerekből, cukorfélékből, konzervekből. Jelentős készleteink vannak üvegből és porcelánból, mivel közvetlen kapcsolatban vagyunk az Amfora és a Vasért vállalatokkal is. Nálunk kis tételben is kapható az általuk forgalmazott áru. Rendszeres, megbízható szál. lítónk még a RAVILL is. A Zöldért kedden és pénteken szállít. Sajnos, a főzelékféléknek valók sokszor minőségben erősen kifogásolhatók, örvendetesen emelkedik az üdítő italok választéka és a fogyasztása is. Hetente ötven láda kétdecis és harminc rekesz egyliteres üdítő fogy el. K. I. Cs. Ä asp pyaemia Gödöllő, művelődési központ: Napközis nevelők alaptanfolyama, 8 óraikor. Hang-játék .(zenei játékok alsósoknak!), 15 órakor. Művelődéstörténeti játszóház 5. osztályosoknak, 15 órakor. Történelem az otthonokban, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Ének-zene, továbbképzés pedagógusoknak, 9 órakor. Póló-klub, szabadfoglalkozás, 17 órától. Mozi * 6 Halál a felszálló ágban. Színes szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Biciklitől vajok. Olasz film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133-mi íeadausi Hírlap)