Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

1984. OKTOBER 31.. SZERDA I Tíz NAI» ■ Rendeletéiből I A fogyasztói forgalmi adó­ról és a fogyasztói árkiegészí­tésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. sz., valamint az ezt mó­dosító és kiegészítő rendelete­ket olvasóink egységes szer­kezetben a Magyar Közlöny 43. szamában találják meg. A felsőfokú Oktatási intéz­ményekben felvételt nyert, sorkatonai szolgálatra behívott fiatalok helyzetéről és a szük­séges intézkedésekről 15 011/ 1984. ÁIB. sz. határozat jelent meg a Művelődési Közlöny 20. számában. A szakmunkástanulók ta­nulmányi versenyéről ugyanitt jelent meg a 18/1984. MM— Bk. M—MÉM. sz. együttes rendelet. Kártérítés ártalomért Hat évig különböző munkagépe­ken dolgozott egy vállalat alkal­mazottja, majd orvosi javaslatra négy évig kisebb fizetéssel köny- nyebb munkára osztották be. En­nek letelte után a vállalat ellen kártérítési pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy jobb karja megbe­tegedett és ezt a gépműhely! mun­ka okozta. Ezért négy évre a ko­rábbi és a jelenlegi fizetése közti különbség megfizetését kérte. Az alsófokú bíróságok elutasító ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság több orvosi és műszaki szakértői véle­mény alapján megállapította: a munkás jobb felső karjában vér­keringési zavarok vannak, ame­lyek a kar gyengeségével, szorító erejének csökkenésével járnak. A kórházi diagnózis szerint Ray- naud-kórban szenved. Az Egész­ségügyi Tudományos Tanács Igaz­ságügyi Bizottságának véleménye is ez volt. Ezt a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem is megerő­sítette azzal, hogy ezen az állapo­ton műtéttel sem lehet segíteni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a munkás fog­lalkozási ártalomban szenved, amiért a vállalat kártérítéssel tar­tozik. Ezért az alsófokú bíróságok ítéletét hatályon kívül helyezte és a kártérítés összegének megállapí­tására a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Jogi tanácsok Felmondás nyugdíjazás címén ® Ha a szolgálati lakásból bérlakás lesz 9 Törzsgárdaszabályzat 9 Mikor mondhat fel a vál­lalat nyugdíjazás címén a dol­gozónak? Két olvasónk fordult hoz­zánk ezzel a kérdéssel, mert az év végével szeretnének nyugdíjba menni. A vállalati kollektív szerződésük szerint, mindkettőjüknek 2 hónap a felmondási ideje. Egyik olvasónk azt pana­szolja, hogy neki már most november 1-én fel akar mon­dani a vállalat, mert mire a felmondási idejét letölti, a nyugdíjkorhatárt is eléri. Másik olvasónknál pedig az a probléma, hogy ő a felmon­dási időt úgy szeretné igény­be venni, hogy mire betölti a 60. életévét, addigra a fel­mondási és a felmentési idő leteljen. O Mi a szabály ezekben a kérdésekben? — erre várnak választ olvasóink. A vállalat nyugdíjazásra te­kintettel csak abban az eset­ben mondhat fel a dolgozó­nak, ha a nyugdíjjogosultságot a dolgozó a felmondás közlé­sének, illetve a felmondási idő kezdetének időpontjában (Mt. V. ^4. §. (1) bek.) meg­szerezte. Klső olvasónk tehát, ha nem akar idő előtt elmen­ni nyugdíjba, akkor csak a nyugdíjkorhatár elérését kö­vetően mondhatja fel a mun­káltató a munkaviszonyát, (férfiak esetében a legkoráb­ban a 60., nőknek pedig az 55. életévek betöltésének nap­ján). Ha a munkáltató tehát a felmondási időt is beleszámít­ja a szolgálati időbe, az hely­telen, mert ezzel megrövidíti Közveszélyes munkakerülők Szigorúbb fellépés Fokozódott az utóbbi időben a közvcszéiyessége azoknak a dologkerülő személyeknek, akik a társadalom kárára élősdi életmódot folytatnak, s gyakorta bűncse­lekmények elkövetésével akarják fenntartani magukat. Ellenük társadalmi méretekben kell fellépni, s a munka­kerülőknek hasznos, rendszeres munkára szorítása az eddigieknél szigorúbb büntetőjogi eszközöket sem nél­külözheti. E törekvések jegyében hozott most három — egymással összefüggő — törvényerejű rendeletét az El­nöki Tanács: módosította a büntető törvénykönyv, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtását szabályozó tvr egyes rendelkezéseit. Űj büntetési nemként beve­zetik a szigorított javító-neve­lő munkát, amely az elítélt személyi szabadságának korlá­tozásával együttjáró munkára kötelezést jelent. Az elítélt kö­teles azonban a munkahelyen dolgozni, abban a helységben tartózkodni és a*>n a szállá­son lakni, amelyet a bíróság kijelölt. A szállás a büntetés- végrehajtás felügyelete alatt áll, az elítélt köteles a szállás rendjét megtartani. A szigorí­tott javító-nevelő munka leg­rövidebb tartama egy év, a leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés ese­tében három év lehet. Január 1-től lépnek hatályba az említett jogszabályok kor­szerűsítő, továbbfejlesztő ren­delkezések. A téma hátteréhez tartozik, hogy a hatóságok évente 10—20 ezer személlyel szemben intézkednek közve­szélyes munkakerülés és az ilyen életmódhoz gyakran kap­csolódó üzletszerű kéjelgés, il­letve tartási kötelezettség el­mulasztása miatt. A munkake­rülők emelkedő száma a bűnö­zés növekedésének veszélyét hordja magában, nyugtalanítja a közvéleményt, ezért egyre szélesebb körben sürgetik a munkakerülőkkel szembeni erőteljesebb fellépést. Ezt azonban a büntető törvény- könyv és az ezen alapuló jog- alkalmazási gyakorlat nem te­szi lehetővé. A jelenlegi jog­szabályok szerint a munkake­rülő életmódot folytató sze­mély szabálysértést vagy bűn- cselekményt követ el. Márpedig közveszélyes munkakerülésért szabálysértés esetén — legfeljebb hatvan­napi elzárás vagy tízezer fo­rintig terjedő pénzbírság szab­ható ki. Bűncselekmény ese­tén a munkakerülő egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. Minthogy a munkakerülőknek általában nincs keresetük, ve­lük szemben a szabálysértési hatóságok többnyire elzárást, a bíróságok legtöbbször 3—6 hó­napi szabadságvesztést szab­nak ki. Az ilyen rövid tartamú szabadságelvonás azonban — a tapasztalatok szerint — nem alkalmas arra, hogy rendsze­res munkára neveljen. Bővül a közveszélyes munkakerülés fogalma: bűncselekménnyé nyilvánítják a tartósan mun­kakerülő életmód folytatását is, tekintet nélkül arra, hogy az elkövető korábban volt-e büntetve. Az ítélkezési gyakor­lat alakítja majd ki, hogy mi­lyen időtartamú munkakerü­lést kell tartósnak tekinteni. A szigorított javító-nevelő munkával kapcsolatban tudni kell, hogy az nem szabadság- vesztés, de jelentősen korlá­tozza az elítélt személyi sza­badságát. Az elítélt a bünte­tés végrehajtására kijelölt in­tézetből a szabad idejében, a kijelölt településről pedig azon a napon távozhat el, amelyen nem kell dolgoznia. Az eltávozáshoz az intézet en­gedélye szükséges; ez követke­zik a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézet rendjéből,, de nem jelenti azt, hogy az eltávozásra csak kivé­telesen, jutalomként kerülhet sor. Az elgondolások szerint az Igazságügyi Minisztérium szer­ződést köt majd azokkal a vállalatokkal, amelyek szigo­rított javító-nevelő munkára elítélteket kívánnak foglalkoz­tatni. a dolgozó szolgálati idejét. Nincs azonban akadálya an­nak. ha a dolgozó akarja, és ő úgy mondja fel a munka- viszonyát, hogy mire betölti a nyngdíjéletkort, egyúttal a felmentési idejét is letöltötte már. Tehát második olvasónk kérheti munkaviszonyának nyugdíjazás címén való meg­szüntetését, a nyugdíjkorhatár napjának betöltésével. A munkáltatók figyelmét felhívjuk, a Munkaügyi Szem­le 1969. évi 10. számának 407. oldalán közzétett iránymuta­tásra, amely az első kérdésre vonatkozik, és azóta ez állan­dó gyakorlat is nálunk. • Ha a szolgálati lakásból bérlakás lesz, nem kell lakás- használatba-vételi díjat fizetni. Olvasónk házfelügyelőként él a lakásban. A közeljövő­ben megszűnik a házfelügye­lőség, és több bérháznak lesz egy tömbházfelügyelője. Olva­sónkat arról tájékoztatták, hogy benne maradhat a la­kásban. de lakáshasználgtba- vételi díjat kell fizetnie. Er­ről érdeklődik — igaz-e ez? A lakásrendelet 39. §. (1) bekezdése szerint, ha a lakás felett rendelkezni jogosult ál­lami szerv a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szol­gálati lakás, szolgálati jellegét megszünteti, mert annak to­vábbi fenntartása már nem indokolt, az ilyen lakás taná­csi bérlakássá válik. Olvasónknak mivel a lakás jellege megváltozásának idő­pontjában a lakásban lakik, és bérleti jogviszonya a la­kásnak tanácsi bérlakássá vá­lása folytán nem szűnik meg, hanem tovább tart, az ÉVM. állásfoglalásának megfelelően, minthogy nem új lakás kiuta­lásról van szó, lakáshasználat­bavételi díjat nem kell fizet­ni. Ha azonban olyan személy részére adja oda a hatóság a lakást, aki a lakás szolgálati jellege megszűnésének idő­pontjában nem volt a lakás bérlője, akkor az illetőnek la­káshasználatbavételi díjat kell fizetnie. O A törzsgárdaszabályzatok egyes rendelkezéseinek felül­vizsgálatáról. Olvasónk azt írja, hogy munkahelyváltoztatása közér­dekből történt, mégsem is­merte el az új munkáltatója a törzsgárdaság szempontjá­ból az előző helyen töltött idejét. Olvasónk úgy hallotta, hogy az áthelyezett éveket a törzs- gárdaságnál figyelembe kell venni. A törzsgárdaszabályzatok egyes rendelkezéseinek felül­vizsgálatáról ebben az évben 7003/1984. (Mü. K. 6.). ÁBMH- SZOT sz. alatt együttes irány­elv jelent meg. Ez megállapí­totta, hogy csak a tervszerű (szervezett) munkaerő-átcso­portosítás esetén ismerik el az áthelyezéssel összekapcsolt munkaviszonyokat. Az irány­elv éppen azért, hogy a köz- érdekoől áthelyezett dolgozók hátrányt ne szenvedjenek, in­dokoltnak tartja, az előző munkahelyek elismerését is. Kimondja, hogy a helyi sajá­tosságok alapján, a törzsgár- daszabályzatban tételesen szükséges felsorolni, melyek azok az áthelyezési esetek, amelyek az említett szempon­tok szerint figyelembe veen­dők. Olvasónknak azt tanácsol­juk, nézze meg a vállalati törzsgárdaszabályzatot, és ha erre nem talál utalást, hívja fel a helyi szakszervezet fi­gyelmét az itt említett irány­elvre. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Segítség az elvált férjnek Egy válóperben az alsó fokú bíróságok a gyermektelen há­zaspár házasságát felbontot­ták, a közös tulajdonú házat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asszonynak ítélték. De a volt feleségnek kell a férfi részére különbejá- ratú albérleti lakást biztosíta­nia, amelyben a legszüksége­sebb bútorait és felszerelési tárgyait elhelyezheti. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket fejtet­te ki: Olyan házasságnál, amely­ből gyermek nem származott, a személyi és anyagi körülmé­nyek vizsgálatán kívül mind­két félnek a házasság meg­romlásában közreható maga­tartását és annak súlyát is fi­gyelembe kell venni. Tekintet­tel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztották, ezért új bizonyítási eljárásra van szükség. Ennek során meg kell állapítani: a lakás elha­gyására kötelezett volt férj tarthat-e igényt elhelyezésre és milyenre. Amennyiben olyan magatartást tanúsított, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszün­tetését indokolná, elhelyezésé­re nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak te­kintendő, elhelyezéséről nem volt felesége, hanem a lakás­ügyi hatóság köteles gondos­kodni. A Legfelsőbb Bíróság a me­gyei bíróságot új eljárás le­folytatására kötelezte. A DEL-PEST MEGYEI ÁFÉSZ péByázatof hirdet áruforgalmi főosztályvezetői állás betöltésére Belépés; 1985. január 1-én. Feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség és legalább hároméves vezetői gyakorlat. Fizetés: a besorolásnak megfelelően. Jelentkezni lehet, levélben, részletes önéletrajzzal, november 15-ig az áfész általános elnökhelyettesénél, cím: Cegléd, Alkotmány u. 9-11. 2700 Tallózás Üzemi lapokban olvastuk A Pest megyében megjelenő üzemi cs szövetkezeti újsá­gokat lapozgatva általában úgy igyekszünk válogatni, hegy a különböző lapokban megjelenő írásokat egy-cgy téma köre csoportosítva adhassuk közre. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy jó néhány, mindig és mindenütt napirenden levő fontos kér­dés között válogathatunk, mint a munkavédelem, a gyárt­mányfejlesztés, a munkaverseny, a hatékonyság. A munka­helyeken azonban számos egyéb érdekesség is érdemes a na­gyobb nyilvánosságra. Ezért most a munkahelyi körülmé­nyeket érintő és más hasonló témákat rendeztünk össze. viua mkjutíwm toYMUuntict A Magyar Gördülőcsapágy Müvek lapjában arról olvas­hattunk, hogy a diósdi gyár­ban korszerűsítették, illetve átszervezték a munkahelyi környezetvédelmi munkát. Az eddigi tisztasági versenybi­zottságot megszüntették és he­lyette munkahelyi környezet- védelmi bizottságot alakítot­tak. Miért volt szükség az át­szervezésre? Erre is választ ad az írás. Az érdekeltek úgy vélték, hogy az eddigi mun­kahelyi tisztasági verseny for­málissá vált, másrészt értéke­lése sem lehetett objektív, hi­szen ugyanolyan mérce alap­ján ítélték meg a laboratóriu­mot, mint az adottságainál fogva hulladékos munkahelye­ket. Indokolta az új for­mát, hogy a szervezők a kör­nyezetvédelmi szemponto­kat az eddigieknél sókkal job­ban szeretnék érvényesíteni. Konkrétan arról van szó, hogy az ellenőrző, környezetvédelmi őrök ezután már nemcsak az eldobott papírfecnikre, hanem a környezethigiéniára, a mű­helyek otthonosságára és ké­nyelmére, az egészségvédelmi előírások betartására, a gé­pek karbantartottságára, a munkahely környékén levő parkokra is figyelnek. S ami szintén nem érdek­telen: az első díjas üzemek 1500 forintos pénzjutalomban részesülnek. Érdekes javaslatnak adott helyet a gödöllői székhelyű Közép-magyarországi Közmű- es Mélyépítő Vállalat lapja... Városunk sok tekintetben igen alkalmas volna kábeltelevízió­zásra. Viszonylag kis sugarú körökben helyezkednek el azok' a lakónegyedek, ame­lyekben a népesség körülbelül negyven százaléka él. Már most is megfelelő a közösségi fogadó antennarendszer a Szabadság- téri, a Mosolygó Antal utcai és részben a Já­nos utcai lakótelepen. Rész­jeges felújítással alkalmassá tehető a Stromfeld lakótelepi. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a lakótelepek köz­vetlen közelében számos csa­ládi ház áll, amelyeknek tu­lajdonosai szintén rákapcsol­hatnának a kábelre. Hogy mit tud, mire jó a kábeltelevízió, arról a közel­múltban sokat olvashattunk. Például olyasmit is, hogy a városi néző otthonából kísér­heti figyelémmel a tanács ülését, válaszolhat, mondjuk szavazhat arról, hogy le­gyen-e egy bizonyos létesít­mény, avagy sem. Milyen jó lett volna ez Gödöllőn, ami­kor arról kellett dönteni, ho­vá építsék a buszpályaudvart, felújítsák-e a blahai strandot. Ebből a példából is kitűnik, hogy a kábeltelevízió elősegít­heti a demokratizmus fejlesz­tését, szélesítését is . .. Nem valószínű, hogy Pest megye városai közül bárme­lyik rendelkezne most egy ilyen beruházáshoz szükséges összeggel. Mégsem szabad el­vetni a javaslatot, hiszen va­lamennyiünknek szüksége len­ne erre a — ma már luxus- na)k nem neyezehető — szol­gáltatásra. FBWSZÖRL Szigetszentmiklós városi Jo­gú nagyközség fennállásának 270. évfordulóját ünnepli eb­ben-a hónapban. A település első említése IV. Béla 1264. október 14-én kelt csúti ado­mánylevelében szerepel. A te­lepülés a halászok és páká- szok védőszentjéről, Szent Miklósról kapta a nevét. Szá­mos oklevél 'említi a falut, harcos jobbágyait a közép­korból. A törökök 1541-ben foglalták el a Csepel-szige- tet, így falunkat is. Az első török adóösszeíráskor 1546- ban 92 adófizető magyar csa­ládot írtak össze. A XVIII. században azonban rohamo­san nőtt a lakosság lélekszá- ma, s 1748-ban már 1271 em­bert számláltak össze. A nagyközség történetét, az újkori történelmet már, ismer­jük. Jelenleg Szigetszentmik- lóson 21 ezren laknak, s ismét, megpályázták a városi cím el­nyerését, írja a Fényszóró. SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR 3LGOZÓINAK LAPJA “ «*• ÍZtFTlHM» 1 ARA 1 Ai> Iparí Szerelvény és Gépgyár lapjában értékelést találunk az NDK-belt hild- burghauseni ESKA és a ma­gyar vállalat közötti tízéves együttműködésről. Mint olvashatjuk, az elmúlt évtizedben alaposan megis­merték egymás vállalatait, a két nép kultúráját, Suhl és Pest megye nevezetességeit. Több százan jártak hivatalos úton, vagy vették igénybe a kölcsönös üdülési lehetősége­ket. Sok tapasztalatot szerez­tek a szakszervezeti munká­ról, a munkaversenyről, a pártszervezetek működéséről. Manapság meglehetősen szemérmesen szólunk arról, hogy egy-egy munkahelyen különböző képességű és szor­galmú emberek dolgoznak együtt. Pedig az erkölcsi el­ismerés is lehet az egyik mo­torja a jobb teljesítménynek Alighanem így gondolják ezt a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalatnál, hiszen üzemi lap­juk rendszeresen közzéteszi a hónap legjobb dolgozóinat? nevét és fényképét. Sőt rövid indoklást is olvashatunk ar­ról, hogy mi magyarázza az elismerést. A budakalásziak közül ez alkalommal Szabó Lajosné portréja jelent meg, mint programozó, 1961-től dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Nyáron szabadságon lévő tár­sait is helyettesítette, s így is határidőre végezte el a munkát. Talán nem lenne érdektelen a dicsőségtáblák korszerű vál­tozatát máshol is meghonosí­tani. Cs. A. A Fővárosi Szerelőipari Vállalat felvesz épületgépész, gyártás -előkészítőket és épületgépész tervezőket. A vidékiek részére, szükség esetén, a vállalat szállásról gondos­kodik. A fiatal házasok részére külön szoba megoldható, a ké­sőbbiekben a lakásmegoldást elősegítik Jelentkezni lehet a kö­vetkező elmen: Budapest IX.. Koppány u. 5—11. vagy a 336-560- as telefon 16-os mellékén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents