Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
1384. OKTOBER 27., SZOMBAT Ifjúsági parlament Vámasmikolán Egy varroda két gaztláfa Amit nem sikerült az elmúlt esztendőkben valóra váltani, azt két év alatt megtette a Váci Kötöttárugyár vámosmi- kolai telepének közössége. Azaz legyünk pontosak, a telep neve 1982 közepétől: Váci Kötöttárugyár és Alagi Állami Tangazdaság konfekcióüzemi gazdasági társasága. Ez a változás is jelzi, hogy a kis varroda, napjainkban meglehetősen szokatlan módon, két gazdát is kapott. Ám a gt megalakulása mindenképpen hasznára vált az ott dolgozóknak, akiknek nagy többsége fiatal Amiben elsők A legutóbbi ifjúsági parlamenten Harmos Béla igazgató beszámolója bizonyára sok vonásában hasonlított a más vállalatoknál, üzemeknél elhangzottakhoz, ám néhány dologban mégis új volt. Nagyon alapos és minden részletre kiterjedő elemzését adta az üzem fiataljai tevékenységének, másrészt tna még meglehetősen ritka dolog, hogy egy gazdasági vezető egy személyben vállalja a felelősséget, s olykor az önkritikát az elmulasztott feladatokért. Hármas Béla ezt tette: elmondta például, hogy minden erőfeszítés ellenére sem sikerül előrelépni a bérek növelésében, pedig a varroda asszonyai, lányai a Váci Kötöttárugyár többi egységével összehasonlítva a legjobbak között vannak. Az egy főre jutó nyereségben és termelékenységben például ők vezetik a mezőnyt, a jövedelmekben viszont — éppen az utolsók. Versenyre számítanak A kis kollektíva fejlődését nyugodtan jellemezhetjük gyorsnak és látványosnak. Amíg 1982-ben mindössze 55 millió forint árbevételt és 3,7 millió forint nyereséget értek el, addig az idén várhatóan erősen megközelítik a 100 millió forintot, amiből mintegy 10 millió tiszta jövedelemre számítanak. Az új működési formának, a gazdasági társaságnak számos előnyét élvezhetik az ottaniak. A kötöttárugyártói például minden dolgozó kétezer — január 1-től már háromezer — forint értékben vásárolhatott 30 százalékos' kedvezménnyel termékeket. A tangazdaság viszont az igényeknek megfelelően burgonyát, szőlőt, almát, kukoricát szállított a telep dolgozóinak, ugyancsak a piaci árnál olcsóbban. Az ifjúsági parlamenten azonban természetesen kevesebb szó esett az eredményekről, annál több a gondokról, a továbblépés lehetőségeiről. A hozzászólók többsége például az ütemtelen szállításokat korholta, amelyeknek olyan következményei voltak, hogy egész műszakot kellett munka hiányában hazaküldeni, s a lemaradást hét végén, olykor éjszakai munkával pótolni. Emiatt a keresetek sem úgy alakultak, ahogy arra számítottak a fiatalok ... Aztán szó Sárguló őszi lomb H allgatom a vaddisznó röfögését, recsegnek az ágak, ahogy az állat utat tör magának a bozótban. Fut a nyúl, a kerítés mögött vadászok gyülekeznek élesre töltött fegyverrel, s mindjárt kezdődik a véres üldözés. Utána felhangzik az áldozatok áriája, majd terítékre kerül a zsákmány, szépen elrendezve. Ülök otthon a karosszékben, a vadászat zajait a Hobo- lemezről hallgatom sztereóban, nekem gépesítve mesél az erdő. Mikor láttál vaddisznót? Kérdezem a lányomat, aki szemmel láthatóan bosszankodik, mert megzavartam, miközben teljes hangérővel szó: a Hobo. Némi gondolkodás után azért válaszol, hogy egyszer, mikor az áilatkertben járt, úgy emlékszik, vaddisznó is volt ott, de ez most egyáltalán nem érdekes. Régen sétáltunk már az erdőben, és alkalmi kirándulóknak amúgy sem adatik meg, hogy nagyobb vad kerüljön az útjukba. A hirtelen felbukkanó és éppolyan gyorsan eltűnő nyúl látványa is ritka szerencse annak, aki értékelni tudja a csak a természetben fellelhető örömöket. De van madárcsicsergés, sárgulópirosodó őszi lomb, és sok más szépség azok számára, akik nem sajnálják az időt egy szabadban töltendő hétvégére. A természetbarátok gombászó túrára hívják az érdeklődőket az Érd környéki erdőbe, mert jó valami különlegességgel kecsegtető program is, ha már elindul az ember. Tatár- szentgyörgyön erdei tornapályát építettek, csak az a kár, hogy kevesen ismerik a gyönyörű környezetben elterülő, mindenki számára nyitott parkot. A Pilis nevezetes látnivalóinak leírása minden hazai útikönyvben szerepel, lehet válogatni a könnyebb és a nehezebb túrák között. Persze, másra is kell az idő. A jövedelmet kiegészítő különmunkák, a szombat-vasárnapra maradó nagytakarítás és mosás mellé nehéz beilleszteni egy „csak" kikapcsolódást jelentő programot. De hátha az is kamatozna a nagyobb teherbírásban, a kevesebb betegállományban, a jobb közérzetben, a gyerekek iskolai munkakedvében? Egyik lakótelepi általános iskola kisdiákjai dolgozatot írtak arról, hogy mivel töltötték a hétvéget. Osztályzatot persze nem kaptak a fogalmazásukra, hiszen helyes vagy téves válaszok a témából eredően nem születhettek. Az osztályfőnök csak azt akarta felmérni, hogy a leírások mennyire igazolják, vagy cáfolják a tanítási órákon szerzett tapasztalatait. Ismét bebizonyosodott, hogy a szombat-vasárnapi program legtöbb helyen a tévé adásához kapcsolódik. A főműsort általában mindenki nézi, de sokan már délelőtt leülnek a készülék elé, és legfeljebb az ebéd idejére szakítják félbe a szórakozást. A nyári vakációról szóló, hasonló témájú dolgozatok rendszerint színesebbek, változatosabbak, több élményről tanúskodnak. Júliusban-augusztusban sokan elutaznak nyaralni, olyankor vannak a táborozások, és persze strandolni is lehet. 'Az őszi hétvégek azonban csendesebbek, egyhangúbbak, és gyakran olyan családok is bezárkóznak, akik nyári hétvégeken eljártak otthonról. L akótelepeken ilyenkor látni a legtöbb céltalanul mászkáló gyereket, aki unalmában nem tud magával mit kezdeni. A házfelügyelők panaszkodnak, hogy a „komisz kölykök” összefirkálják a falakat, felborítják a szemetes- edényeket, kicsúzlizzák a villanykörtéket. Ülök otthon, kicsit fázva és hallgatom az újabb Ho- bo-lemez keserű-gúnyos szövegét. Korán sötétedik, délután hat óra felé már úgy tűnik, hogy beesteledett. Talán a jövő hét végén elmegyünk kirándulni. Gál Judit esett az elhasználódott gépekről is, amelyeken kiváló exportterméket varrni nagyon- nagyon nehéz. Pásztor Ilona blokkvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az ő munkakörében dolgozók jövedelme nem haladja meg a közepesen teljesítő varrónők keresetét, s ezen a jövőben mindenképpen változtatni kell. Nagy örömmel fogadták a fiatalok Pásztor Imréné tanácselnök bejelentését is, amely szerint a letelepülni szándékozók olcsón juthatnak közművesített telekhez, sőt arra is van lehetőség, hogy né- hányan az OTP-től kapott kedvezménnyel családi házat vásároljanak. Együttes erővel Az ifjúsági parlament résztvevőinek egyöntetű véleménye az volt, hogy a jelenlegi gazdasági vezetés a lehetőségekhez mérten megfelelően segíti az újonnan munkába állók beilleszkedését, igyekszik javítani a munkakörülményeken, s jó együttműködést alakított ki a KÍSZ-szervezettel is. S ez lehet a záloga annak, hogy az ifjúsági fórum mostani határozatait a jövőben együttes erőfeszítéssel megvalósítsák majd. F. Z. Felszántanák a piitrikfot Kagykúfa kornyékén A beilleszkedés alapja a munka Tudafult formálása szükséges A cigányság hedyzetével, társadalmi beilleszkedésük elősegítésével, körülményeik javításával folyamatosan kell foglalkozni, a velük való törődés nem lehet kampányfeladat. A segítség formája sem mindegy, hiszen nem adományokról van szó, hanem a felzárkózás lehetőségeinek megteremtéséről. A három legfontosabb: a tanulás, a lakás és a munkahely. Három szempont Hogy melyik előbbre való, annak eldöntése afféle tyúktojás vita. Hiszen megfelelő, emberi életvitelt biztosító lakás kell ahhoz, hogy a gyermek mögött nyugodt családi háttér, álljon, mindezek feltétele pedig a biztos megélhetést adó munka. Ám, a tanulatlan, s ezért többnyire segédmunkásként alkalmazható szülők keresete nem mindig fedezi az otthonteremtés költségeit, enél'kül pedig a gyermek tanulási feltételei és esélyei romlanak. Így fonódik össze a három szempont, olyannyira, hogy egyik gond megoldása a másik nélkül aligha ér valamit. Tudják ezt Nagykátán ahol a vonzáskörzetben 18, laiámás cipők Ceglédről Évente 25 ezer pár férficipőt gyártanak Cegléden, a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet konfekciórészlegében. A valóban minőségi lábbeliket hagyományos technológiával és bőrtalp- pa! készítik. Képünkön: Lendvai István és Mile Lajos cipészek, alak sokadra agukkal csinálják a rámás lábbeliket. Hancsovszki János felvétele kokkal együtt csaknem kétezerkétszáz cigány él. Farmos kivételével a körzetközponthoz tartozó valamennyi településen vannak cigányok, de egyre kevesebben élnek putrikban. Nyolc évvel ezelőtt még tizennyolc volt ezekből a minden higiéniai minimumot nélkülöző lakásokat tartalmazó cigánysorokból, napjainkban már csak hat községben létezik, összesen tizenegy telep. A vonzáskörzetben élő cigányságnak csaknem a fele munkaképes korú és 74 százalékúik állandó, 8 százalék pedig időszakos munkát vállal. Ez utóbbiak közé elsősorban a nők tartoznak, örvendetes, hogy a munkavállalás üteme a férfiak körében felgyorsult. Az asszonyokat elsősorban a népes csalód akadályozza az állandó munkában. Ennek ellenére a betakarítások idején és a konzervgyári szezonban keresethez juthatnak. Az alacsony iskolázottság miatt a férfiak többsége megreked a segédmunkánál, ennek ellenére a Nagykáta környékén élő cigányok keresete igen nagy szóródást mutat, mert a nagyobb jövedelem reményében a férfiak szívesebben dolgoznak teljesítménybérben. Segítenek a brigádok Az üzemi és munkahelyi kollektívák elfogadják és megbecsülik a rendszeresen dolgozó cigányokat A két nagykátai munkahelyen, a Telefongyárban és a Magyar— Koreai Barátság Tsz-ben is emelkedik a közülük kikerülő törzsgárdatagok száma, ök azok, akik építkeznek, nagyrészt saját erőből jutnak szép otthonhoz. Ehhez segítséget adnak a szocialista brigádok tagjai, akik védnökséget is vállalnak és segítik az új dolgozókat a beilleszkedésben. A telepek felszámolását nagymértékben akadályozza a magas ingatlanár és az a tény, hogy e családok egy része nem hajtandó, vagy nem is képes vállalni a magas elő-, törlesztést, amely a lakáshoz jutáshoz elengedhetetlen. A maradi szemlélet, az igénytelenség és az anyagi kilátásta- lanság miatt rendkívül nehéz a telepfelszámolás, és nagy veszélyt jelent a mái* elért eredményekre, hiszen megindulhat egy visszaáramlási folyamat, a telep újratermelődése — esetleg egyetlen családi házban. A munkaviszonyban álló cigányok egy idő után otthon is igénylik a tisztaságot, rendet és a magasabb higiéniai nívót. A telepről kikerülő családok életvitele nagy javulást mutat. Kevés az óvodás Évről évre emelkedik Nagykátán és környékén az óvodás cigánygyermekek száma, de még mindig kevés család él ezzel a lehetőséggel, amely pedig alapfeltétele az eredményes iskolakezdésnek. Rendszeresen iskolába jár a cigány tanulók kilencven százaléka és napjainkban az öt évvel ezelőtti létszám kétszerese végzi el a nyolc általánost, és gyarapodik a továbbtanulók aránya is. Az átlagon felüli segítség ellenére sem érik el azonban az átlagos tanulmányi szintet. Sok esetben ennek az az oka, hogy szókincsük, beszéd- készségük szegényes. Erre vezethető vissza, hogy magas azoknak a cigánygyerekeknek az aránya, akik kisegítő osztályokba járnak. A beilleszkedő családokra még hatnak a visszahúzó erők. A régi életforma és a szokások mellett ebben nagy szerep jut a környezetben élő előítéleteknek. Tehát ahhoz, hogy, a cigányság felzárkózhasson és valamennyien hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak, nemcsak az 6 tudatúk, nézeteik formálására van szükség. Ebbe a munkába beletartozik a társadalomban élő előítéletek, megkülönböztetésre való hajlam le/vetkezé- se is. M. K. Rutai szakembereket fogadtak a ÜÉÜ-isen Változni, naponta megújulni IFolytatás nz I- oldalról.) Csonka Endre, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetből jött a miniszteri fogadásra. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium falai közt ritkán látható em- bertömegen áttörve csak nehezen tudtam közelébe jutni. Másik két Pest megyei társával, a dunavarsányi Petőfi Tsz ágazatvezető-helyettesé- vel. Miklós Gáborral és Czer- ván Györggyel, a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz fiatal közgazdászával tárgyalták a számukra ritka eseményt. Mint lenni szokott, a fiatalok először megilletődöt- ten lépték át a „ház” küszöbét, de látva a feléjük sugárzó bizalmat, gyorsan felengedtek. A beszélgetés is ebben a közvetlen légkörben folytatódott. Bíznak bennem Hogy elégedettek-e jelenlegi munkahelyükkel? Mindhárman igennel válaszoltak és hozzátették azt is, hol szorít a cipő, hol kellene javítani. A meglepő az volt, hogy nem saját sorsukat, beilleszkedésük körülményeit taglalták elsősorban, hanem inkább a munkára. a termelésre terelődött a beszélgetés. — Öcsán segítik a fiatalokat — magyarázza Csonka Endre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett gépészmérnök. — Nálunk nagy respektje van annak, aki nemcsak a száját járatja, hanem le is tesz valamit" az asztalra, legyen az öreg vagy fiatal. Azt nem mondom, hogy én már olyan sokat produkáltam, egy két megmozdulásomat viszont jónak ítélték főnökeim, és úgy érzem, bíznak bennem. — Milyen feladatot kapott? — Mindig a gépekért éltem, haltam. A rövid gyakornoki idő után a traktorüzem vezetője lettem. Nem könnyű feladatot kaptam, de annál szebbet. Meg kellett tanulnom úszni, vagyis az elméletben el- sajátítottakat a gyakorlatban alkalmazni. Úgy érzem, jó úton vagyok, és erről a jövőben sem szeretnék letérni. Hiszen az élettel együtt nekünk is változni kell és mindennap megújulni. Csak egy példát: évek óta cél, hogy minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak az erőgépek munka közben. Nem kis eredményeket értünk el ezen a téren. Viszont, ha úgy gondolnánk, hogy most már karba tehetjük a kezünket, mert minden rendben, rövidesen bajok lennének. Én azt vallom, hogy a legjobb szakember sem juthat szakmája csúcsaira a munkahelyi gyakorlat megszerzése és idegen nyelvtudás nélkül. Ezért szövetkezeti ténykedésem mellé egy angol nyelvtanfolyamot is beiktattam és középfokú nyelvvizsgát tettem. Inkább kérek — Munkakörében mi a legnehezebb? — Nekem a munkaerőhiány okozza a legtöbb gondot. Kevés az ember, nehezebb a fegyelmezés, vigyázni kell nehogy megsértsek valakit, mert veszi a kalapját és odébbáll. Szerencsére munkatársaimmal sikerült megtalálni az összhangot. Inkább kérek, mint parancsolok és úgy látom ez a helyes út, mert a dolgozók készségesen teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Miklós Gábor a Kecskeméti Kertészeti Főiskola hallgatója volt, most a szomszédos Dunaharasztiból jár át a dunavarsányi tsz-be dolgozni. — Szép, de nagyon nehéz pálya az öné. Ha ismét választani lehetne...? — Megint csak ezt választanám — vágja rá habozás nélkül a fiatalember. — Pedig most nagyon nehéz idők járnak a kertészekre — próbálom kizökkenteni. — Ez igaz — válaszolja. — Talán ha maszek lennék, lehet hogy kevesebbet kellene idegeskednem és többet keresnék, mégis azt mondom, aki ad magára, a nagyüzemet választja. A 120 hektár gyümölcsös ápolása, amelynek egyik gazdája vagyok, nagyon szép feladat egy magamfajtának. Ráadásul a kezdő fizetésem sem rossz, az alapom ötezer forint. — Eddig a termelésről volt szó, .a gazdálkodásban viszont egyre nagyobb szerepe van a közgazdasági tényezőknek — kapcsolódik a beszélgetésbe Czerván György, a tápiószent- mártoni tsz fiatal közgazdásza. — Tudatosan választottam ezt a pályát. A gazdaság ösztöndíjasaként folytattam tanulmányaimat a budapesti Marx Károly Közgazdasági Tudományegyetem agrárszakán. Bár azt mondják, saját hazájában nem lehet próféta az ember, én szerencsémnek tartom, hogy visszakerülhettem a faluba. Mindig tanulva — Tervei? — Minél többet tudni. A jövő héten Visegrádra megyek továbbképzésre. A többi? — teszi fel szinte önmagának a kérdést. — Számítógépet szeretnénk vásárolni, mert az nemcsak megkönnyíti, hanem hatékonyabbá is teszi az üzem- és munkaszervezést. Béna Zoltán
