Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

1934. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK 3 Sötéten És láfzii kell, hogy Ss3¥á kerül a mag Versenyt futnak as idővel J A nap már rég lebukott a horizonton, de a nagy- ^ kátai Magyar-Koreai Barátság Termelőszövetkezet föld- í jein a talajelőkészítő, a vető- és magtakaró gépek vál- í tozatlan szorgalommal róják a köröket. A változás | mindössze csak annyi, hogy a traktorosok bekapcsolják ^ az erőgépek fényszóróit, mert a sötétben is látni kell, ^ hogy hová kerül a jövő évi kenyérnek való. Összetor- ^ lódtak az őszi tennivalók, a kedvezőtlen időjárás miatt. ^ Szűkreszabott az idő, ami nem Ins feszültséget okoz a 2 mezőgazdaságban. Az ágazat versenyt fut az idővel. Érdekvédelem sajátos megvilágításban Elsősorban élni kell a jogokkal Rangsorolva Nagykátán azonban nyu- godtabb a hangulat. Fejős Gábor elnökhelyettes magya­rázza: — A munkákat rangsorolva nem kétséges, hogy az őszi kalászosok vetésének kellett elsőbbséget adni. Hogy ez mekkora feladat volt? Átszer­veztük, megváltoztattuk ere­deti vetésterveinket. Mintegy 1700 hektáron a talajelőkészí­tés, a rozs, az árpa, a kétsze­res takarmánykeverék', az őszi búza vetésén a sor. örvende­tes, bogy az idén rekordter­méssel fizettek a gabonatáb­lák, s ezt a jövőben sem ad­juk alább. A munkafolyama­tokat gépesítettük, nem kell már zsákból feltölteni a vető­gépeket. Ez az IFA teherautó­ra szerelt berendezés dolga. A talajelőkészítést éjjel-nap­pal folytatjuk, a vetőgépek meg nyújtott műszakban jár­ják a földeket. Csak akkor állnak a tábla szélére, ha el­fogyott alóluk a magágy. Sze­rencsére a vetőmaggal nem volt probléma, részben ennek is köszönhető, hogv az opti­mális időben, október 25-re földben lesznek a kalászo­sok. Éjjel, nappal A szövetkezet dolgozói ér­tik, milyen nagy feladat hárul rájuk a jövő évi termés meg­alapozásában. Mikor a vezető­ség kérte, mindenki vállalta a többletmunkát. Közéjük tartozik Szabó Sán­dor traktoros, aki Bajgyik Gyulát váltja, a Rába 250-es óriás erőgépen. — Nincs mese, szeptember­ben jól megázott a talaj, most lehet jó vetőágyat készíteni — mondja Szabó Sándor. — Haj­tunk éjjel-nappal két műszak­ban, hogv ne sokat álljanak a vetőgépek utánunk. Szeren­csére rajtunk kívül a nagy traktor is jól bírja a strapát — emeli tekintetét az óriás monstrum felé. Idejében el kell vetni a magot, mert jö­vőre megint sokat szeretnénk aratni. Meg hát a boríték is jobb, ha vastagabb, ezért ne­künk is sokat kell tennünk. Immáron húsz esztendeje ülök a gép nyergében, ez idő alatt sok minden történt, volt már rosszabb is ... — Ha itt végzek, melyik táblába álljak? — kérdezi a traktoros az elnökhelyettestől. — Oda, bök a távolba Fejős Gábor. Nem kell sokat ma­gvaráznia, Szabó Sándor érti főnöke szavait. Nem csoda, hiszen már úgy ismeri a nagykátai határt, mint saját ‘enyerét. Tornászokat is meg­szégyenítő gyorsasággal nát­hán a gép nveraébe, amelyet biztos mozdulattal kormányoz a megedoH irányba, a tábla szélén á’ló szalmakaztak mel­lől. Mielőtt clbs'adra. más visszaköszön. Viszontlátásra, és azt is hozzáteszi, erőt, egész­séget. Merthogy most ez a köszönés járja, utalva arra, hogy mindenkire szükség van a nagy őszi munkában. Így üdvözölnek bennünket a má­sik táblán is a traktorosok, ahol öt Lajta-típusú vetőgép és két kombinátor köröz a földe­ken. Az árokparton meg ott a két IFA teherautó, a vetőmag­töltővel felszerelve. Az egyik vezetője Fehér Sándor. — Két éve veszek részt ve­tésben — mondja. — Áldom az eszét, aki a vetőgépfeltöl- tőt kitalálta. Óriási fizikai munkától, a zsákolástól kíméli meg az embert. És ami szin­tén nem elhanyagolható, így gyorsabb is a munka. — De még mennyire, — kapcsolódik a beszélgetésbe Kaszás Sándor, az MTZ 82-es vezetője. — Erre csak én tüdője iga­zán feleletet adni — Tág a traktoros szavába Háfra László, aki a vetőgépen vi­gyázza, hogy egyenletes meny- nyiségben kerüljön a földbe a mag. — Immáron két évtize­de állok a vetőgép mögött, tu­dom mi az, ha zsákból kell etetni a magládát. Álmom­ban se jöjjön elő az az idő. Most kényelmes a munkám, csak arra kell ügyelnem, ne­hogy eltömődjenek a vető­elemek. Ha meg tölteni kell, ott az IFA, a munka is gyor­sabban halad. Most egy gép Sizcnyos térítések Arról beszélt, hogy az egész­ségügyi dolgozók zöme tisztes­ségesen munkálkodik, mint erről ceglédi látogatása során is alkalma volt meggyőződni. A ma meglevő problémák el­lenére is jelentős eredménye­ket érnek el a gyógyító embe­rek. Napjainkban százezer kórházi ágy működik az or­szágban, ez két és félszerese a háború előttinek. Az orvo­sok száma megháromszorozó­dott. Ma már mindenkit ál­lampolgári jogon részesítenek egészségügyi ellátásban, s ez a jelenlegi színvonalon sem lebecsülendő. Az ingyenesség elvét nem adjuk fel, de elképzelhető, hogy bizonyos térítéseket be kell vezetni, mert a kisebb­20—25 hektáron veti el a ma­got naponta, amíg viszont zsá­koltunk, már a 15 hektáros teljesítménynek is örültünk. Szorozza be — Mekkora területet vetett be az elmúlt húsz év alatt? — Évente háromszáz-négy­száz hektárt, ezt szorozza be az évek számával és akkor megkapja a végeredményt — tájékoztat, társára Kaszás Sándorra pillantva Háfra László. — Jobbára azok az embe­rek vesznek részt a vetési munkában, akik majd jövő­re betakarítják a termést — veszi vissza a szót az elnök- helyettes. — A dolgozók te­hát kétszeresen is érdekeltek abban, hogy fegyelmezetten, tudásuk legjavát nyújtva vé­gezzék el a rájuk bízott fel­adatot. A minőségi munkát; külön is elismerjük, mert az: tonnákban térül majd vissza. Hiszen régen is tudta minden parasztember, hogy ha no­vemberben vet, kisebb termést remélhet, vagy ha nem tudja befejezni az őszi mélyszán­tást, elveszíti a télen lehulló csapadék egy részét. Ezeket a régi szabályokat jól ismer­jük, és igyekszünk úgy dol­gozni, hogy mérsékeljük az időjárás káros hatásait. Min­den percet, minden lehetősé­get megragadunk, mert csak így válhatnak valóra remé­nyeink. Egyet kijelenthetek: nálunk novemberben már egyetlen vetőgép sem járja a földeket. Bóna Zoltán A képen: a késS esti órákban Is dolgoznak a gépek a kiskunlac- házi Kiskun Tsz-ben. abol az őszi búzát vetik. nagyobb többletkiadások ösz- szességükben nem lebecsü­lendők. Az egészségügy személyi el­látottságáról szólva az állam­titkár elmondotta, hogy amíg a fővárosban hiány van a szakdolgozókból, addig vidé­ken jobb a helyzet. A hetedik ötéves terv ide­jére 3—4000 kórházi ágy megvalósítása húzódik át a je­lenlegi tervciklusról, ennek főleg anyagi okai vannak. A folyamatban levő építkezése­ket befejezik és igyekeznek enyhíteni a megyék közötti aránytalanságokat. S"s!i!rsí irányítás A továbbiakban az egész­ségügy költségvetésének eddig megszokott emelkedését sze­retnék megtartani. Jelentős A Dunai Kőolajipari Vál­lalat mintegy 3 ezer dolgozó­jának érdekeit 150 bizalmi képviseli. Közülük alakult meg a 65 bizalmit számláló küldőtt-testület; ebben a fia­talok, az idősebbek, az értel­miségiek és a fizikaiak, a mű­szaki és a közgazdasági mun­kakörben dolgozók egyaránt jelen vannak. A szakszerveze­ti bizottság havonta sorra ke­rülő ülésein pedig a főbizal­miak is részt vesznek. Ez el­sősorban azért fontos, mert így a vállalat valamennyi te­rületéről közvetlenül érkeznek az információk a testülethez. Partissri kapcsolat — Sajnos így is előfordul, hogy vállalatunk döntéseit, legfontosabb feladatainkat nem mindenütt ismerik meg időben a dolgozók — mondja Kovács Ferenc, a DKV szak- szervezeti bizottságának tit­kára. — A múlt hónapban volt 3 napos továbbképzésük a bizalmiaknak, s itt is el­hangzott, hogy a bizalmi tes­tület működése nem minde­nütt rendszeres. Okként hoz­ható fel a DKV speciális helyzete. Hatalmas területen igen sok különböző szervezeti egység működik, s ezért épült ki a szakszervezeten belül is bizonyos rendszer. Nyolc-tíz bizalmit fog össze egy veze­tő bizalmi, őket főosztályi szinten a főbizalmiak, és azo­kat a vezető főbizalmiak. Az információ áttételes, s bizony előfordul, hogy elakad. A DKV-ban júliusban be­fejeződött ugyan a kataliti­kus krakküzem építése, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy most kevesebb munká­juk lenne. A termelés növek­vő igényeinek megfelelni sem könnyű feladat. Vajon meny­nyire foglalkoztatják az em­bereket a vállalat problémái, s például a vállalati terv el­készítésekor mennyire tekinti partnerének a vállalat vezeté­se a szakszervezetet? Az egyes osztályok, főosz­tályok műszaki intézkedési tervet készítenek, s erre épül maga a tervjavaslat. A jövő évi például már most készül, s ehhez a gazdasági vezetők javaslatokat, véleményeket kérnek a szakszervezeten ke­resztül is a dolgozóktól. — Az energiaszolgáltatási főosztályon például ez úgy valósul meg — kapcsolódik a beszélgetésbe Boa Lajos fő­bizalmi —, hogy amikor meg­kapom a tervjavaslatot, azt elolvastatom a környezetem­ben lévő művezetőkkel, cso­portvezetőkkel, a bizalmiak­kal. Ilyenkor elmondják, ha szerintük kisebb az üzemi ka­a kiemelt célprogram, az alap­ellátás fejlesztése, amiben a körzeti orvosokra jelentős mértékben számítanak. A köz- igazgatás átszervezésével a falusi körzeti orvosok bizo­nyos mértékben magukra ma­radtak, ezért sort kell keríteni az egészségügyi irányítás szakmai, funkcionális integrá­ciójának felülvizsgálására. Az a cél, hogy a kórházak a terü­let szakmai irányítását is el­lássák. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása is megszabja a további teendő­ket. Az újszülöttek ellátásán túl a felnőttek körében az életmóddal, az emberi maga­tartással kapcsolatban is van­nak tennivalók, ezért tervezik minden kórházban megtár­gyalni a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, a da­ganatos betegek ellátásának feltételeit. A helyi sajátossá­gok figyelembevételét sem sza­bad elhanyagolni a halálozási okok gyakoriságát vizsgálva. Mindez együttesen arra vall, hogy a társadalmi beágyazott­pacitás, mint amennyi fel­adatot szántak nekik, vagy hogy tapasztalatuk szerint, mikor okozná a legkevesebb veszteséget a karbantartás miatti leállás. Jé szcdälpsiitika — Szakszervezetünk nem be­szélhet látványos dolgokról, mert nincsenek látványos konfliktusaink a vezetőink­kel. A dolgozóink 8.0 százalé­ka törzsgárdatag és még az igazgatók is ebből a gárdából nőttek ki — mondja Harma­dos Imre, a műszerautomati­kai részleg főbizalmija. — Is­merjük egymást, a vezérigaz­gató is gyakran vesz részt fó­rumainkon, a továbbképzése­ken például rendszeresen az éjszakába nyúlnak a viták. Nálunk elsősorban élni kell a jogokkal —, nem kell már kiharcolni azokat. — Talán nem tűnik dicsek­vésnek — fűzi az elhangzot­takhoz Takács Zoltán, a ter­melési főosztály bizalmija —, ha megemlítünk néhány szo­ciálpolitikai juttatást is. Fia­taljaink egy-két éven belül lakáshoz juthatnak, s addig is, amíg összegyűlik a beug­róra való, házaspári szállóban kapnak szobát. Óvodáink, böl­csődéink, üdülőink minden igényt kielégítenek, s évről évre nem azzal van probléma, hogy a jelentkezőket el kell utasítanunk, hanem, hogy vá­logatnak. A vállalati fürdők, az öltözők, az orvosi ellátás ál­talában kielégítő, de előfordult persze, hogy valamilyen hi­bát jeleztünk a munkásellá­tási osztálynak —, de intéz­kedtek. Az üzemi demokráciát per­sze leginkább akkor kérik számon a dolgozók, ha pénz­ről vart szó. ■ Gyakran- még az is ellentmondásokat okozhat, ha van mit szétosztani. — A beruházás befejezése után például elég sokan kap­tak jutalmat — emlékezik Kovács Ferenc —, s csodál­kozva vettem tudomásul, Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szervezésével, irányításával, széles körű kutatások, fejlesz­tések folynak az ország kü­lönböző intézményeiben, ku­tatóintézeteiben az egész­séges környezet kialakítása, a környezetkímé’ő ipari és me­zőgazdasági technológiák el­ságtól, az emberek életmód­jától is függ az egészségügy helyzete. A gyógyszerhiányról úgy nyilatkozott dr. Medve Lász­ló, hogy ez részben összefügg a vállalatok érdekeltségi rend­szerével, ám a gyárak az év végéig várhatóan behozzák a lemaradást. A magyar gyógy­szerek sok import-alapanya­got tartalmaznak, és a hazai gyógyszeripar, termékeinek exportjával teremti meg a szükséges hozzávalók behoza­talát, ezt is figyelembe kell venni a kötelezettségek rang­sorolásánál. Hivstásvállalással Szólt a szociális problémák­ról, a családgondozásról, amelyre a védőnőket kell fel­készíteni, továbbá az egységes családgondozói hálózat kiala­kításának folyamatáról. Vége­zetül megállapította, hogy az egészségügy jelentősen előre léphet a hetedik ötéves terv idején is. A belső tartalékok feltárásával, a munka jobb megszervezésével, tettrekész- sággel és jóindulattal emelhető a gyógyítás szívonala. Nem minden pénzkérdés, hanem hivatásvállalással jár elsősor­ban az önzetlen segítségnyúj­tás — fejezte be tájékoztató­ját dr. Medve László egész­ségügyi államtitkár. T. T. hogy mégis akadnak elége­detlenek. Miért kapott olyan is, aki közvetlenül nem vett részt az építkezésen — vagy miért kaptak mások többet? — De persze nem ez a jellem­ző. Sokkal valósabb feszült­séget okozott, hogy a pálya­kezdő fiatalokat immár vi­szonylag magas fizetéssel ve­szik fel, s így előfordul, hogy egy tanuló gyakornok borí­tékjában ugyanannyi lapul, mint tapasztaltabb pályatár­sáéban. A vállalati belső bé­rek ugyanis nem emelkedtek olyan ütemesen, mint aho­gyan az új belépők fizetése. — S annak ellenére alakult ez így, hogy a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti funkcionárius együtt írja alá a belépők szerződését. Vélemény a vezetőkről Régi igazság az, hogy a szakszervezet akkor tudja a dolgozók érdekelt ténylegesen képviselni, ha elfogadtatja magát mindkét oldalról, s a gazdasági vezetőknek egyen­rangú partnerévé válik. Ne­héz dolog ez — sóhajt Takács Zoltán —, mert hiába vagyok bizalmi, a függőség a vezető­től akkor is fennáll. Ezért is tartják nagy eredménynek a DKV-ban, hogy az idén elő­ször hivatalosan is véleményt alkothattak a gazdasági veze­tők munkájáról. — Ügy tűnt, szívesen olvas­ták a még legmagasabb be­osztásban lévők is munkatár­saik észrevételeit, bírálatát, s a legtöbben ígéretet is tettek, hogy változtatnak magatartá­sukon mindabban, amiben megbírálták őket. Sok minden kimaradt eb­ből a beszélgetésből, amit az érdekvédelem kapcsán a szakszervezeti titkár és a bi­zalmiak elmondtak. Teljesség­re nem is törekedhetünk, de arra igen, hogy felvillantsunk jellemző képeket egy vállalat érdekvédelmi szervezetének működéséből. Eller Erzsébet terjesztése, s a természet érté­keinek megőrzése érdekében. A VI. ötéves terv időszaká­ban a kutatások felölelik a környezet- és természetvéde­lem legfontosabb területeit. A hivatal legutóbbi elemzéséből kitűnik, hogy valamennyi fon­tosabb témakörben születtek figyelemre méltó eredmények, részeredmények, köztük szá­mos olyan, amely rövid távon is érezteti kedvező hatását a gyakorlatban. Az emberi kör­nyezet védelme elnevezésű or­szágos kutatási célprogram keretén belül dolgozták ki például a levegőtisztaság vé­delmére szolgáló mikro pro­cesszoros vezérlésű porminta­vevő berendezést, a SZOT munkavédelmi tudományos kutató intézetében. Az új mű­szert a mérőbuszokban hasz­nálják majd. Az OKTH mé­rőbuszaiban műszerek mérik a levegő szennyezettségét, a mérgező anyagok mennyisé­gét, a kö-nvezeti zpj erőssé­gét. Az úi berendezés a ko­rábbinál pontosabban méri a levegő ti-ztasáoát s tárolta, illetve kinvomtatia a mért adatokat. Az első ilven mű­szert már beszerelték az egyik buszba. Az országos cél­programon belül ielentős eredményeket értek e! a lég- szennyező anyagok ellenőrzé­sében. Számítógépes modellt dolgoztak ki a légszennyező anyagok terjedésének vizsgá­latára. A modellt már a gya­korlatban is alkalmazzák a szennyező anyagokat kibocsá­tó létesítmények tervezésénél. Eredményeket értek el a bio­lógiai tisztítóberendezések fej­lesztése terén is: az aktív- szénporos, úgynevezett eleven- iszapos, és a szennyvíz-ho- mokszűréses tisztítási eljárá­sokat a gyakorlatban is beve­zették. A ceglédi kórház n svadéi a után Egészségpolitikai fém is*, fiedve Lászlé államtitkár tiniéit tájékoztatót A ceglédi kórház névadó ünnepsége — melyről az 1. oldalon számolunk be — egészségpolitikai fórummal fejeződött be teg­nap délután, amelyet Bállá János, a ceglédi városi pártbizott­ság első titkára nyitott meg. Dr. Medve László államtitkár vázolta az egészségügy jelenlegi helyzetét, fejlődési lehetősé­geit és további feladatait. Széles körű kutatások Mktavevő a mérőbuszban

Next

/
Thumbnails
Contents