Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

1984. OKTÓBER 20.. SZOMBAT 5 Lakások Solymáron, vállalati segítséggel Foghíjakon nőttek ki a házak Solymár népessége, a mintegy 3000 zártkerti, üdülésre használt tel­ken pihenő emberrel együtt meghaladja a tízezret. A nagyközség fej­lesztési adottságai igen behatároltak, a földrajzi helyzet, illetve a ko­rábbi ipartelepítés, s nem utolsósorban az évekkel ezelőtti parcellázá­sok miatt. Az erdő, a gyárak és a vasútvonal meghatározza a terjesz­kedési lehetőségeket. Az agglomerációs rendezési terv két helyen jeiöl ki tartalék lakóterületet, ezek ma még magántulajdonban vannak, ké­sőbb azonban a közművesítés és parcellázás után kétszáz-háromszáz lakás elhelyezésére adnak lehetőséget. Égig érő telekárak Napjainkig e tartalék terü­letek igénybevételére nem ke­rült sor. Az építkezéseket egy­részt a régi házak szanálásá­val, a foghíjtelkek beépítésé­vel oldotta meg a lakosság. . A Solymáron lakáshoz jutni szándékozók három csoportba sorolhatók. Legnagyobb ré­szük — a telekre, illetve la­kásra várók negyven százalé­ka — a helyi vállalatok dol­gozója. Az igénylők csaknem egynegyede helyi lakos, és so­kan szeretnének letelepedni Solymáron — a főváros közel­sége ihiatt í- más megyékből is. Abban, hogy a községben a lákások száma nagymértékben növekedett, jelentős része van a PEMÜ gazdasági és társa­dalmi vezetésének. A helyi vállalatok közül ez volt az, amely dolgozóinak letelepítése érdekében OTP-lakásépítési akciót kezdeményezett. így az V. ötéves tervben csaknem kétszázhatvan lakás épült fel. A jelenlegi tervidőszakban pedig újabb százötven otthon készült. A Rozmaring Tsz harminc fiatal család letelepítésében segített, s a megyei tanács kezdeményezésére újabb het­venöt OTP-lakás épül.. Ezek az eredmények, ha nem is ol­dották fel teljesen, de csök­kentették azt a feszültséget, afHéí£‘Sbiyiliárön a telekhiány miatt kialakult. Utcánként készült terv A helyi lakosság otthonte­remtése rendszerint a megle­vő lakóterületeken belül eme- let-'és tetőtér-beépítéssel, bőví­téssel, illetve a foghíjtelkek hasznosításával valósult meg. Ha korlátozott mértékben, de ez a lehetőség még ma is fenn­áll a településen. A főváros közelsége és ter­mészeti adottságai miatt a solymári telkek ma már rend­kívül drágák, négyszögölen­ként ezerötszáz és kétezeröt­száz forint között mozognak. Mindezek következményeként az elmúlt években sok két- és négylakásos társasház épült. Mivel a községnek részletes rendezési terv készíttetésére nincs pénze, ezért csak egy- egy utcára, kisebb községrész­re készülhetett ez el. Az építkezőket olcsó, aján­lott tervekkel segíti a tai-ács, az egyedi tervezéseket hét helybeli szakember vállalja. Az anyag beszerzése itt is ugyanolyan gond, mint más­hol az országban, bár a tégla­gyár helyben évente negyven­nyolcmillió téglát gyárt, jó hőszigetelésű műanyag nyílás­zárók készülnek a PEVDI-ben, és energiatakarékos szerelvé­nyek gyártásával foglalkozik a PEMÜ. Ám ezek a vállalatok közvetlenül nem értékesíthet­nek.- Építőanyag árusításával Solymáron két kiskereskedő foglalkozik, de telepeik vá­lasztéka csak az alapvető cik­kekre terjed ki, ezekből is sze­rény mennyiségben. Az építő­A nukleáris orvosi diag­nosztikai műszerek sorában, ..elkészültek az úgynevezett, nagy látómezejű szcintillációs kamerák a Gamma művek­ben. Az izotópos vizsgálatok­hoz használatos új műszerek segítségével, az orvosok az ed­digieknél pontosabb képet kap­hatnak a belső szervek állapo­táról, s mint arra az elneve­zése is utal, a kamera az em­beri testből a korábbiaknál nagyobb területet lát be egy­idejűleg. A Gammában jelenleg több mint 25-féle nukleáris orvosi diagnosztikai műszert készíte­nek, az idén mintegy 300 mil­lió forint értékben. Többségé­ben olyan nagy berendezése­ket állítanak elő, amelyeknek anyagok zömét a lakosság a fővárosból, esetleg a megye más TÜZÉP-telepeiről szerzi be — igen sok utánjárással. Gáp, darukölcsönzés A családi házak elkészítésé­hez elegendő kisiparos dolgo­zik a községben, ám mégis a házilagos kivitelezés a jellem­ző. A tanács.négy évvel ezelőtt feljogosította a költségvetési üzemet, hogy a hivatalos for­mák és költségek betartása mellett szállítással,, gépi föld­munkával, daruval segítse a magánépítkezőket. Ez a lehe­tőség nagy segítséget jelent az otthonteremtők számára. Annak ellenére, hogy a ma­gas telekárak a következő években valószínűleg gátolják az újabb építkezések, megkez­dését — s ezen a Rozmaring Tsz által kezdeményezett Ibo­lya utcai rendezés sem segít —, jelentősen növekedett az elmúlt években a lakások szá­ma Solymáron. Ezt azonban a kereskedelmi és kulturális fejlődés nem követte. A ta­nács keresi a lehetőségét egy legalább nyolc tantermes is­kola megépítésére és a Temp­lom téri élelmiszerbolt helyén egy korszerű ABC kisáruház építésére. Móza Katalin egy-egy egysége is milliós ér­tékű, s ezekből a hazai kór­házak és klinikák ellátásán túl a KGST-országok igényeit is kielégítik. Az atomenergia békés célú felhasználásának egyik legna­gyobb jelentőségű eredménye, a mind többre képes nukleá­ris orvosi diagnosztikai mű­szerek alkalmazása a gyógyá­szatban. Segítségükkel az or­vosok mind pontosabban is­merhetik fel a betegségeket már a kezdeti időszakban is. Emellett még számtalan vizs­gálatot végezhetnek az- orvo­sok az emberi testbe juttatott izotópok, azaz a sugárzó anya­gok közvetítésével; ellenőriz­hetik például a pajzsmirigy vagy a vese működését is. Korán fdbmsrhstő a kér Mukieáris diagnosztika Tanácstag a kfeeflissi Nem kérek én mírványutat... VAN-E a közéleti szereplés­nek felső korhatára? A véle­mények ezzel kapcsolatban megoszlanak: egyesek szerint bizonyos koron túl az ember maradjon már nyugton, élvez­ze a nyugdíját, s a szereplést engedje át a fiatalabbaknak. Mások nem így vélekednek, az 1 meggyőződésük; addig alkal­mas mindenki eyv-egv tisztség viselésére, ameddig jól meg tudja oldani az ezzel iáró fel­adatokat Tehát a korhatár emberenkínt változik. Egyi­kük negyvenévesen is öreg a társadalmi megbízatásokhoz, míg akadnak, akik még nyolc­vanéves korukban is frissen, aktívan vesznek részt a köz­életben. özvegy Bitter Józsefné az örökifiák közül való. Hetven­két éves. de nem érzi fárad­ságnak a f-anárstagságot. Az, hogy a lakóközösség megbízik benne effvik legfőbb büszke­sége Ennél talán csak a csa­lására büszkébb, fiára, me­nyére, és főleg az unokáiéra, jaki nagyot! komoly fiatalem­ber, utolsó éves az esvetemen, kutatóvegvész lesz belőle. HATSZEMKÖZT beszélge­tünk. Jelen van még Pityu, a felszabadított törpepapagáj: csak enni és aludni jár be a kalitkájába, máskülönben ked­vére röpdös. Ezúttal gyakran leül az asztalra, s nagy érdek­lődéssel hallgatja a beszélge­tést. — Nagyon boldog voltam, amikor megválasztottak — kezdi Rózsi néni (mindenki így szólítja özvegy Ritter József- nét). — Emlékszem, 1971-ben történt. Nem sokkal azelőtt halt meg a férjem, s én arra gondoltam, milyen boldog len­ne a papa. ha ezt megérhette volna, mennyire büszke lenne rám. hiszen az óriási kitünte­tés, ha az egész körzet ugyan­azt az embert akarja tanács­tagnak. ha rfiindenki ugyan­arra szavaz. Hogy miért éppen rám esett a választás? Talán azért, mert én korábban is be­leártottam magam a közösség dolgaiba, s az emberek bizo­nyára úgy gondolták az min­denkinek jó lesz, ha nekem hatásköröm is lesz a szándé­kaim és elképzeléseim mellé. — Véleménye szerint mi a tanácstag legfőbb feladata? — Elsősorban az — feleli —, hogy sose felejtse el, az emberek azért választották meg, hogy az érdekeiket kép­viselje. Nekem mondták már azt is, hogy erőszakos vagyok, de én nem érzem magam an­nak. Igaz, hogy ha valamit a fejembe veszek, arról nem le­het egykönnyen lebeszélni, de sosem a saját érdekemben va­gyok makacs. — xae valósi születésű vagyok — folytatja. — itt ei­tern, amikor meg álmukban sem gondolták az emberek, hogy nenány évtized múlva varos lesz üzazhaiombatta. Ak­koriban jó, ha ezer lakosa volt a falunak, ae az ósszeiogás. a társadalmi múmia mar annak idegen sem volt ismeretlen na- lunK. hagyományai vannak a közösségi érzésnek. Amikor mi fiatalok voltunk, kalturha- zat építettünk magunknak a a semmiből, úgy. hogy bontási anyagot szereztünk, kölcsönt vettünk fel, és a színdarab­jaink bevételéből törlesztet­tünk. Az emberek oiyanok, hogy a jó ügy érdekében ösz- sze lehet őket fogni, s ha kell, einordanait egy egesz hegyet. — Mennyire ismeri a kör­zetében lakúkat? — ÜGY ÉRZEM, jól Nagyon sokan felkeresnek itthon, de én is igyekszem tartani min­denkivel a kapcsolatot. Nem múlik el hét anélkül, hogy be ne járnám az egész körzete­met. És hogy jól ismerem az embereket, arra bizonyíték: amikor a csatornaépítésről volt szó, a költségekből úgy farag­tunk le, hogy kétezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottam fel minden ingat­lantulajdonos nevében, anél­kül, hogy ezt előre megbeszél­Külföldre lífrea kész csasnag Az év eddig eltelt részében csaknem 40 milliárd forintér­tékű exportra szánt árut cso­magoltak be a Volánpack vál­lalat dolgozói — jelentősen hozzájárulva az exportszállí­tások eredményességéhez. A vállalatnak mintegy 60 állandó partnere van, me­lyek megbízásából főként szerszámgépeket, elektronikus berendezéseket, gyógyszereket, vegyi árukat, buszokat, s azok tartalék alkatrészeit, valamint kórházi berendezéseket cso­magolnak be. A világ számos országiba, így például a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, az NSZK-ba, Ni­gériába és Líbiába jutnak el a Volánpack által utazóképes­sé tett magyar árucikkek. A vállalat törekszik a jó minő­ségű munkára, ám nehezíti helyzetét, hogy időnként fenn­akadások vannak a csomago­lóeszköz-ellátásban: előfordul, hogy nincs megfelelő faanyag a ládaépítéshez, vagy egyenet­len vastagságú a fólia, ami az összehegesztésben okoz gon­dokat. Kőből lesz a szerszám A cím nem kőkorszaki állapotokat takar, hanem egy nagyon szükséges terméket. A Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság kö­szörű lajüzemeben kasza- és fenőköveket készít a képen látható Fagy as János munkatársaival. A csiszolóeszközöket szinte min­den munkahelyen használják, ahol élesíteni kell késeket, al­katrészeket, tehát van rá kereslet bőven Trencsényi Zoltán felvétel* Válaszol a törökbálinti szakszolgálati állomás Miért fizet soványan a föld? Ha a sok munka és törődés fejében Is gyengén fizet a föld, akkor a Jő gazda nem érheti be a tények regisztrálásával. Választ kell ke­resnie s kapnia az okokra, mégpedig szakszerűt. Például akkor van az említettekre szükség, ha a szőlő hektáronként csak 40—50 mázsát ad. Miért? A választ könnyen-gyorsan megkaphatják, s meg * is kapják a gazdaságok a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásától, amely a Törökbálinti Állami Gazdaság kezelésében van. A hajdan volt laboratórium alapítása, 1964 óta tanácsadó állomássá fej­lődött. Minta a helyszínről Nem kell bemutatni a tö­rökbálinti szakszolgálati állo­mást a szakembereknek. Hi­szen az országban százhúsz partnert tartanak számon, s munkájuk révén Bernecebará- titól Nagykőrösig éppúgy is­mertek Pest megyében, mint Érdtől Kókáig. Szolgáltatnak — mondja Farkas István, a szakszolgálat vezetője —, ön­állóan gazdálkodnak. Az éves eredménytől függ, mennyi lesz a fejlesztési alap a következő évben. Mennyi jut majd a még modernebb műszerek vá­sárlására, a gépkocsipark ki­egészítésére. Mert mondani sem kell, hogy megbízatásaik­nak mindig a helyszínen, az tem volna velük. Meg mertem tenni, mert tudtam, hogy vál­lalják. Nem is csalódtam, sen­kit sem kellett rábeszélni, ké­szek lettek volna akármekkora árkot ásni ... — Milyen eredményeket ért el tanácstagsága ideje alatt? — NAGYON SOKAT, fel sem tudnám sorolni. Vannak látványos eredmények, így az utca leaszfaltozása, a csatorna, most éppen a gázvezetést sze­retném megszervezni. Persze, előfordul, hogy látszólag lé­nyegtelen dolgok miatt járok az illetékesek nyakára, itt van például a temetői buszjárat. Megszüntették, pedig szükség van arra. nem állandóan, csak ilyenkor. Halottak napja előtt és azon a napon. Nem mind­egy ám az embereknek, külö­nösen az öregeknek, hogy a busz majdnem a temetőkapuie viszi őket. vagy pedig fel kel! kapaszkodniuk a hegyre az óvárosból. Szerettem volna azt is elérni, hogy a város összes parkját a lakosság gondozza, de sajnos, ez a kezdeményezés egyelőre nem talált követőkre. Reménykedem, hogy ezt is si­kerül megszervezni, hiszen annyira egyszerű lenne... — Mi a siker titka? — NINCS BENNE semmi bo-‘ szorkányság — szól végül Ró­zsi néni. — Ha a tanácstag olyat tesz szóvá, ami valóban gond, ha nem kíván lehetet­lent, akkor szinte biztos, hogy eléri a célját. Nem kérek én márvány követ az utcára, csak olygt, amire szükség van. és ami megoldható. Ennyi az egész! Pável Melinda adott gazdaság által kijelölt táblákon tesznek eleget. Ami­kor például arra adnak vá­laszt, miért kicsi a szőlőtáblák hozama — mintavétel, alapos elemzés után születik meg pél­dául a válaszuk: káliumban szegény az ültetvény. Tápiószentmártoni példa — tolakszik beszélgetésünk során Farkas István emlékezetébe —, hogy egyméteres mélység­ben harminc centinkint vet­tek mintát, mire írásban ad­ták, kimondták, a talajban nincs elég tápanyag, ezért fi­zet rosszul a föld. Tehát az üzemek, a termelő- szövetkezetek megrendelései alapján vallatják a földet. A termelő üzem információjára támaszkodva szántóról, ültet­vényről mintát, termőföldet vesznek. A laboratóriumi vizs­gálatok alapján 'Születik meg a válasz, a szakvélemény: me­lyik táblára miből, mennyi műtrágyát juttassanak ki. Amikor erre válaszolnak, a döntés előkészítéséből vállal­nak részt, S a felelősségből, hiszen több millió forintról van ezekben az esetekben szó. . . Meghatározó vélemény Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a szakszolgálat, il­letve laboratóriumának mun­kája csak a földhöz, azaz a röghöz kötött. Nagyüzemi tele­peken tartott állatoktól szőr­éi vérmintát is vesznek. Vizs­gálva a mangán, a réz, azaz az ásványi anyagok jelenlétét, s ebből következtetve a takar­mány milyenségére. Esetleges alkotóelemek hiányát kiszűrve írásban közük, mit kell a ta- karmánvhoz keverni. Ezeknek a szakvéleményeknek a hatása — persze akkor, ha komolyan veszik, s megfogad iák! — a tejhozam növekedésében, a borjúszaporulat emelkedésé­ben kamatozik, Látszólag kis dolgok ezek, de belejátszhat­nak a nyereségbe is. Mint ahogy az is: az ültet­vény telepítése előtt mivel kell, célszerű feltölteni a ta­lajt. mennyi kell a hatóanyag­ból? Az ültetvény későbbi sorsát, majdani hozamát hatá­rozza meg ez. A szakszolgálatnál őriznek egy kis tégelyt. Kívülről néz­ve Valami hófehér port zártak abba. Mostanra azonban az a fehérség megkövesedett. Min­ta volt ez, ma relikvia. A szuszpenziós műtrágya első képviselője, melyet az állomá­son vizsgáltak, elemeztek, s adtak róla véleményt. Ma pe­dig egy teljes technológia kap­csolódik az első, kezdeti léDés- hez. A HUNIPER családot Herceghalom gyártja — már­mint az állami gazdaság —, s 30 ezer hektárra elegendő szuszpenziót bocsát majd ki az. állomás mellett levő üze­méből a gazdaság. . Szívesen emlékezik Farkas István árrá, hogy a mélyre juttatott műtrá­gya első agrokémiai Vizsgála­tát a törökbálintiak végezték. Segítő számítógép Szerény a múltja Magyar- országon a szaktanácsadásnak. Ennek ellenére tizenegy szak­szolgálati állomás dolgozik ha­zánkban, s ezek közül egy a törökbálintiaké. S nem is akármilyen, hanem jól felsze­relt. Ami agrokémiai műszer­ként ismert— nemcsak bel­földön, hanem külföldön is! — azt mind beszerezték már. Szolgálataiknak ára van, de ennek egy részét beruházásra, eszközök vásárlására fordít­ják. Akad dolguk elég. Évente 30—35 ezer hektárról vesz­nek talajmintát — tevékeny­kedik a harmincfős vegyészeti és a húsztagú analitikai osz­tály —, s az ültetvényfelület újabb 33 ezer hektárján ugyancsak körülnéznek. A bú­za, a kukorica levélanalitiká­ja, a második nitrogén fejírá- gyázás előtti pontos tőszámlá­lás, a bokrosodási index, a zöldtömeg mérése is munká­juk része. S nemcsak sokat dolgoznak, hanem gyorsak is. Amikor arra van szükség, negyvennyolc órán belül ké­szítenek analitikai Vizsgálato­kat. S telexen is továbbítanak észrevételt partnereiknek. S nem tartják magukat té­vedhetetleneknek. Éppen ezért az adatok feldolgozását számí­tógépre viszik. Ezer tábla, az­az 55 ezer hektár adatait vit­ték legutóbb a gépre, s igv születik majd meg az összesí­tett vélemény arról, hogy az agrokémiai, az agromechanikaí körülmények hogyan, miként befolyásolták a termést. S eb­ből már lehet, s kell is követ­keztetni, meghatározni, milyen a talajok kálium- vagy foszfor­szintje, s ezzel arányban mi­ként nő a hektáronkénti ho­zam majd 19Ö5-ben. Nagy munkára vállalkoztak. S nem haszontalanra! S ezt először házon belül, a gesz­tornak, a Törökbálinti Állami Gazdaságnak bizonyították. Annak, melynek ízletes, aranyló sárgán mosolygó őszi­barackjai, gyümölcsei, s az azokból készült rostos üdítői nemcsak itthon, hanem kül­földön is keresettek. Varga Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents