Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

2 rr.vr * .M/.G»//] felesi? 1984. OKTÓBER 19, PÉNTEK Fókusz A CSCtiBES NÁ g A szfinycgr alá söpörték az v Egyesült Államokban az újabb, í háborús bűnökkel vádolt egy- V. kori náci ügyét: Arthur Ilu- f dolpli rakétaszakértó csendben g eltávozott az országból, anél- í kül, hogy az amerikai hatósá- í gok eljárást indítottak volna 2 ellene. A most 78 éves Rudolphnak fontos szerepe volt mind a náci Németország, mind az Egyesült Államok rakétafej­lesztési programjában. Ko­rábban a V—2 típusú német rakéta fejlesztésén dolgozott, s mint most megállapították róla, részese volt azoknak a ■ kegyetlenségeknek, amelyeket a föld alatti rakétagyárban dolgozó foglyokkal szemben elkövettek. Bár az amerikai vizsgálatok szerint, nem fele­lős közvetlenül a gyilkos­ságokért, mégis leszögezik, hogy felelősség terheli a fog­lyokkal való bánásmódért. A rakétaüzem külföldi kény­szermunkásai közül, több mint tízezren pusztultak el a ke­gyetlen bánásmód, az éhezés, az embertelen munka- és élet- körülmények, a bántalmazá­sok, kínzások következtében. Rudolph személyesen is jelen volt egy tömeges kivégzésnél. A háború után Rudolph, aki a V—2 tervezőjének, Von Braunnak legközelebbi mun­■ katársai közé tartozott, az Egyesült Államokba került, és fontos szereplője volt az ame­rikai rakétafejlesztési prog­ramnak. Több kifejezetten ka­tonai célú rakéta kifejleszté­sében vett részt, majd ő irá­nyította a Satum típusú raké­ták építését. Ez a rakéta jut­tatta a holdra az amerikai űrhajósokat. Ezért a munkás­ságáért több magas kitünte­tést is kapott. Bár náci múlt­ja ismeretes volt, háborús bűneiről az amerikai hatósá­gok, állítólag nem tudtak, s csak egy volt kényszermun­kás nemrég megjelent emlék­iratai után indítottak nyo­mozást. Az Egyesült Államokban nagy számú egykori náci, sok háborús bűnös él, köztük olyanok is, akik bizonyítottan tömeggyilkosságak résztvevői, irányítói voltak. Kiadatásukat több ország kérte, de az ame­rikai hatóságok eddig nem tettek ennek eleget. Bár a közvélemény nyomására né­hány éve működik egy olyan hivatal, amely az egykori ná­ci háborús bűnösök felkuta­tásával, ügyük vizsgálatával foglalkozik, ez mindössze, mintegy 300 esetben indított nyomozást, s csak négy volt háboríts bűnös ellen hozott intézkedést. Kiss Csaba Konsztantyin Csernyenko köszöntő bsszéh Andrej Gromiko Len Konsztantyin Csernyenko, : SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke csü­törtökön a Kremlben átnyúj­totta Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának, a mi­niszterelnök első helyettesé­nek, külügyminiszternek a Lenin-rendet, amelyet a Leg­felsőbb Tanács elnöksége a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett nagy érdemeiért 75. születés­napja alkalmából ítélt oda. Konsztantyin Csernyenko az ünnepségen rövid beszédet mondott. Hangsúlyozta: széles körben ismeretesek azok az érdemek, amelyeket Andrej Gromiko a szovjet állam kül­politikájának kidolgozásában és megvalósításában szerzett. 45 esztendeje dolgozik e rend­kívül fontos területen, s eb­ből 27 éve a külügyminisz­teri poszton. Immár 11 esz­tendeje a politikai bizottság tagja. Nagy tekintélyt élvez mint olyan államférfi, aki következetesen és határozot­tan képviseli a békeszerető lenini külpolitika, a béke, a szabadság, függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Andrej Gromiko köszönetét mondott a magas kitünteté­sért, majd rámutatott: számá­ra, mint minden szovjet kom­munista számára az a legfon­tosabb, hogy következetesen az állam felvirágoztatása, Le­nin ügyének megvalósítása és a béke biztosítása érdekében dolgozzon. A Szovjetunió továbbra is együttműködik minden állam­mal annak érdekében, hogy enyhüljön a nemzetközi fe­szültség s a nemzetközi kap­csolatok visszatérjenek a nor­mális, békés együttműködés medrébe — mondotta Gromi­ko, majd rámutatott: a Szov­jetunió külpolitikája nagy te­kintélyt élvez az egész haladó emberiség előtt. E külpoliti­ka kiapadhatatlan forrása a szovjet nép alkotó munkája. Minél nagyobb eredményeket hoz ez a munka, annál szi­lárdabbak a Szovjetunió és a szocializmus nemzetközi pozí­ciói. A kremlbeli ünnepségen je­len volt Gejdar Alijev, Vitalij Vorotnyikov, Mihail Gorba­csov, Grigorij Romanov, Mi­hail Szolomencev, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagjai, Pjotr Gyemicsev, Vla­gyimir Dolgih, Vaszilij Kuz- nyecov, Borisz Ponomarjov, valamint Viktor Csebrikov, a KB PB póttagjai, továbbá a központi bizottság titkárai és több más hivatalos személyi­ség. Lázár Gyérgy üdvözlő Isveb Lubomir Strougaí kitüntetései Ma tölti be 60. életévét Lu- bomir Strougaí, a CSKP KB elnökségének tagja, a cseh­szlovák szövetségi kormány elnöke. Gustáv Husák köztár­Közös közlemény a szovjet-szír tárgyalásokról Bővülnek a Moszkvában csütörtökön, szovjet—szíriai közös közle­ményt adtak ki abból az alka­lomból, hogy ugyanezen a napon, tárgyalásai befejezté­vel elutazott a szovjet fő­városból Háfez Asszad, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkára, államfő, aki hétfő óta tartózkodott baráti munkalátogatáson a Szovjet­unióban. A közös közlemény rámu­tat, hogy Konsztantyin Cser­nyenko, az SZKP KB főtitkára és Háfez Asszad tárgyalása, valamint a látogatás során folytatott többi megbeszélés a barátság és a kölcsönös meg­értés jegyében zajlott le. A találkozón megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzet értékelé­sére. Megelégedéssel szóltak a két ország barátságának és a gyümölcsöző együttműködésé nek folyamatos fejlődéséről, i hangsúlyozták: az 1980-ban aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződés szilárd alapot nyújt a kapcsolatok további erősítéséhez. Kifejezték készségüket a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésére. Nagyra értékelték a gazdasági-kereskedelmi együtt­működés alakulását. Tárgyaltak a Szíria védelmi képességének megerősítéséhez való további szovjet hozzá­járulásról, s ennek megfelelő döntéseket hoztak. Mindkét fél kifejezésre juttatta készségét az e területen való együttmű­ködés folytatására. Hafez Asszad szíriai látoga­tásra hívta meg Konsztantyin Cseirnyenkót, aki a meghívást elfogadta. sasági elnök ebből az alkalom­ból a CSKP KB javaslatára a Szocialista Munka Hőse ki­tüntető címmel és a Klemenl Gottwald-renddel tüntette ki a csehszlovák kormányfőt. ★ Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, le­vélben köszöntötte Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nökét 60. születésnapján. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az al­kalomból Lubomir Strougal- nak a hazánk és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság testvéri barátsága, sokoldalú együttműködése elmélyítésé­ben és fejlesztésében szerzett érdemeinek elismeréséül a Magyar népköztársaság rubi Yiokjral 'ékesített Zászlórendjét .adományozta. Szerkesztőségünk vendégei voltak CIA-könyv a nxaroguai ellsnforradslmároknak Pukliké botránnyá dagadhat Egyetlen nap alatt jelentős és a Reagan-kormány szá­mára kellemetlen politikai botrány veszélyével járó üggyé nőtt a The New York Times- nak az a szerdai jelentése, hogy a CIA olyan kézikönyv­vel látta el a nicaraguai el­lenforradalmárokat, amely a politikai gyilkosságok, me­rényletek technikájáról, a ni­caraguai kormány megdönté­sének módozatairól szól. A szenátusnak a felderítő szer­vekkel foglalkozó albizottsága vizsgálatot rendelt el az ügy­ben. A The New York Times részleteket Is közölt a kiad­ványból. Ezek a részletek a politikai gyilkosságok módsze­reivel, különösen a sandinis­ta vezetők meggyilkolásának lehetőségével foglalkoznak. Ar­ra oktatják az ellenforradal­márokat, hogy ,,gondosan ki­választott személyeket" tegye­nek el láb alól. Fizetését a Flkk-konszem adta Tovább Sosems „BurzdOgy Űjabb politikai botrány rob­bant ki az NSZK-ban azt kö­vetően, hogy — sajtó jelenté­sek szerint — Rainer Barzel, a nyugatnémet parlament ke­reszténydemokrata elnöke is belekeveredett az ún. Flick- ügvbe. A Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung és az ARD televízió- állomás olyan dokumentumo­kat idéztek, amelyek felvetet­ték annak a lehetőségét, hogy Barzel 1973-ban, a szociálde­mokrata Willy Brandtól el­szenvedett választási veresége nyomán, csak azután adta át a CDU elnöki posztját Helmut Kohlnak, miután ígéretet ka­pott ,.anyagi jövőjének” biz­tosítására. Lemondása fejé­ben — állítják a sajtóorgánu­mok — befolyásos körök olyan tanácsadói poszthoz juttatták Barzelt egy frankfurti ügyvé­di irodában, amelynek évi 250 000 márkás költségét nem az iroda, hanem a Flick-kon- szern fizette. A Bundestag elnöke nyilat­kozatában cáfolta a fenti je­lentéseket. Tagadta, hogy Flickéket látta el elemző ta­nulmányokkal, tanácsokkal, s ezért tőlük kapta a fenti ho­noráriumokat. Ugyanakkor az ellene felho­zott vádak hatására Barzel hivatalosan lemondott arról, hogy elnököljön a Bundestag e heti, plenáris ülésein. Gáspár Sándor hkzcklása ez SZVSZ ülésén Cél a háború nélküli világ A szakszervezeti mozgalom természete, alapvető rendelte­tése, hogy támogassa a béke megóvását. Nem mondunk le a szakszervezetek klasszikus érdekvédelmi funkciójáról, de megnő a felelősségünk az em­beriség egészét érintő alapkér­dések megoldásában: a leg­emberibb jog, az élethez való jog védelmében — hangsú­lyozta Gáspár Sándor az SZVSZ főtanácsának a béké­ről és a leszerelésről rende­zett külön ülésén. A SZOT és az SZVSZ elnö­ke emlékeztetett arra, hogy a hatalmas erőforrásokat kime­rítő fegyverkezés közepette kö­hal évente 50 millió ember, zöttük 10 millió gyermek éhen a világon. A föld lakos­ságának kétharmada króniku­san gyengén táplált, minden harmadik embert sújtja az alapvető orvosi ellátás hiánya, az írástudatlanak tömege 900 millióra duzzadt. Mi nem egyszerűen háború nélküli világot akarunk, ha­nem normális nemzetközi lég­kört és gyümölcsöző nemzet­közi kapcsolatokat. Soha sem nyugszunk bele a nyomorba, az éhezésbe, az analfabetiz­musba, környezetünk pusztí­tásába — mondotta végül Gás­pár Sándor. Eszmecsere az agitáciéról A képen (balrúl Jobbra) Nagy Sándorné, Sági Agnes főszerkesztő, Barinkai Oszkárod, Till Imre és Varga Edit, a szerkesztőség párt- alapszervezetének titkára. A Pest megyei pártbizottság nyugállományba vonult, illetve újonnan megválasztott titká­ra: Barinkai Oszkárné és Nagy Sándorné tegnap a szer­kesztőségben találkozott a Pest megyei Hírlap vezető munkatársaival. Az eszmecse­rén ott volt Till Imre, a Hír­lapkiadó Vállalat vezérigazga­tója. A beszélgetés során vendé­geink szóltak a kongresszusi előkészületek, az ideológiai élet, az agitáció és propaganda aktuális kérdéseiről, megyei feladatairól. Elemezték az ok­tatás, a közművelődés és az egészségügy eredményeit, a fejlesztés irányait, s mindeb­ben a munkában a Pest me­gyei Hírlap tennivalóit, reflek­tálva az újságírók kérdéseire, hozzászólásaira. Isaszegi változások Telkek kispénzűiknek Szokatlan látvány tárul az elé, aki Gödöllő felől Isaszeg- re érkezik az országúton. A község szélén, bal oldalon a szélső házak mellett egy ha­talmas épület készül, ez lesz a falu új, harmadik általános iskolája, amit műszakilag vár­hatóan ez év végén ad át a dányi Magvető Termelőszövet­kezet építő részlege. A meg­lepő azonban az, hogy az is­kola közelében Vevő területen, az erdő szegletében villanypsz- lopok sora áll már úgy, mint­ha mellettük, alattuk házak sora volna. Az ember szinte odatelepíti, odaülteti képzele­tével, a majdani meleg csalá­di fészkeket. — Egyáltalán nem téved — világosit fel Tóthné Pacs Vera Isaszeg tanácselnöke. — A Kossuth Lajos és az Akácfa utca közötti terület rendezési terve tavaly készült el, s nagy örömünkre itt csaknem száz építési telket alakíthattunk ki. — Jól haladtak, ha már a közművesítés is ennyire előre tart. — Ez a másik örömteli ese­mény, hogy e kilencvenhat te­lekhez a vízhálózat is elké­szült, már nyomás alatt van­nak a vezetékek. Amit meg láthat, ami feltűnt: a villa­mos áram vezetékeit is sikerült kiépíttetni, ennek műszaki át­adása a napokban történik, azért, hogy az új telep háló­zatának áramát már építés alatt használhassák a lakók. — Ezek szerint megnőtt az építési kedv Isuszegen? — A tények azt mutatják. Tizennyolc ház már el is ké­szült az Akácfa utca egyik ol­dalán. Átlagosan hétszáz négyzetméteres telkeket mé­rünk ki, s adunk át négyzet- méterenként százötven forin­tos térítés mellett hetvenéves tartós használatra. Az a ked­vező benne, hogy az összeg harminc százalékát kell a használónak befizetnie, a töb­bit az OTP 3—8 éves törlesz­téssel kölcsönzi. Azt gondo­lom, „jó feltételekkel sikerül tehát akár fiataloknak, akár idősebbeknek mindezt nyúj­tanunk. A 98-ból 60 telek már elkelt.“ — Az alapközművésítés te­hát vuít adott ezen a terüle­ten, mi épül még itt? — Az iskolát jövőre átad­juk, ugyanakkor a rendezési tervben' is. helyet hagyattunk más közcélú épületnek, hiszen a Kossuth utca mint főutca és a belőle nyíló utcák lakói ezen a környéken régen vár­ják egy korszerű üzlet építé­sét. Az ABC helye adott, a gondunk, legfőképpen pedig a bennünket ellátó Pécel—Isa­szeg Áfész-é, hogy egyelőre nincs pénze erre. Így egyelőre a közelben levő kisebb üzlet feladatai nagyok. Fehér István Parfainienfi jsgyzef Megnőtt a jog szerepe NÉHÁNY ÉVE MÉG egy mázsa búza áráért lehetett kapni egy korszerű erőgéphez ekevasat. Ma? Ugyanaz az ekevas négy mázsa búzát ér. És nem azért, mert a kenyér- nekvaló veszített értékéből. Egyes berendezések minősége egyre silányabb, miközben mind többet kérnek értük, mások semmivel se tudnak többet, mint olcsóbb elődeik. A rosszul gazdálkodó, folyton kötbérezett vállalatok is nye­reségesek akarnak lenni — és sajnos nem egy közülük lesz is. Néhány európai piacon töb­bet ér egy kézfogás, mint ná­lunk tíz pecséttel, aláírással ellátott szerződés. A kis válla­latok nem győzik a perköltsé­geket a nagyokkal szemben, jobban jönnek ki, ha eltekin­tenek a bírósági eljárástól, amikor nem teljesülnek a megállapodások. Ekként zápo­roztak a gyakorlati tapasztala­tokon alapuló vélemények, kritikai megjegyzések a képvi­selői felszólalásokban tegnap, miután az igazságügy-minisz­ter előterjesztette a tisztesség­telen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavas­latot. A fentiekhez hasonló észrevételek elhangzottak már korábban is, amikor a téma országgyűlési bizottságok elé került, mint törvényerejű ren­delet-tervezet. A képviselők határozott óhajára vált ez a tervezet törvényjavaslattá, majd a tegnapi ülésszakon törvénnyé. Olyan súlyos a helyzet, hogy törvénnyel kell tisztességes mederbe terelni nálunk a gaz­dálkodást? Még nem. Ám az kétségtelen, hogy a lakosság­ban a kiszolgáltatottság érzése kezd kibontakozni egy-egy ká­ros jelenség hatására, kivált­képp, ha az a szolgáltatásban, a kereskedelemben tapasztal­ható. De az ipari munkásság körében számtalan elégedet­lenség okozója a szerződéses fegyelem megszegése. Saját bőrükön érzik, mit jelent, ha a társvállalat nem szállít ide­jében s ők kénytelenek lassí­tani a termelést, vagy netán ideig-óráig tétlenül állnak. A mezőgazdaság a bevezetőben említett példákhoz hasonlók egész sorát tudná produkálni, a tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók nem kis bosszúságá­ra. Ennek a folyamatnak egy­szer csak véget kell vetni. És minél előbb, annál jobb. TÉVEDÉS VOLNA azt hin­ni, hogy a törvény megszüle­tésével egy csapásra megszűn­nek a vázolt problémák. Erre hívta fel a figyelmet az ülés szünetében Koltai Imre, á CE- MÜ vezérigazgatója, Pest me­gye 28. választókörzetének or­szággyűlési képviselője, ami­kor honatyák és vendégeik a leendő törvény várható követ­kezményeit vitatták, latolgat­ták. Ha jogi személyek és ma­gánemberek egyként végre­hajtják majd e rendelkezése­ket, legalábbis azoknak döntő hányadát, s az ellenőrzés, a szankciók alkalmazása is ki­fogástalan lesz, akkor mérhe­tővé válik a törvény hatása. Kétségtelen, hogy megnöve­kedett hazánkban a jog sze­repe, a gazdasági munkában is. Jogi normákban jelenik meg a központi állami irányí­tás egy-egy motívuma. A jog­ban kell leszögezni azokat a dolgokat is, amelyek a termé­szetes emberi, társadalmi, er­kölcsi normákban az utóbbi időben már nem jutottak ki­fejezőre. Olyan kirívó jelen­ségekkel találkoztunk, ame­lyek erősen irritálták a köz­véleményt. Gondolok például a lánckereskedelemre — mondta a képviselő. — Vagy arra, hogy az állami autóke­reskedelmi boltban már nincs teszem azt zárható tanksapka 1300-as Ladára, de niég van (negyven forinttal magasabb áron) a pár száz méterrel ar­rébb lévő magánkereskedőnél. Ezért tartom helyesnek, hogy ez a törvény nem csupán a tisztességtélen verseny tilal­máról szól, hanem mindenfaj­ta tisztességtelen gazdasági te­vékenység megakadályozásá­ról, utat nyitva az ilyen ma­gatartások elleni határozott fellépés konkrét lehetőségei­nek is. Koltai Imre vendége volt az ülésszakon dr. Olajos Mihály,

Next

/
Thumbnails
Contents