Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.) megye 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke, Krakus

SlIKSZAY BÉLA:

Sándor (Komárom megye 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára.

Ä TISZTESSÉGTELEN HASZON

Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhí- vatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre- serkentő versengés feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy szolgálhatja a szocializmus törvényszerűségeinek msgfe- lelelő társadalmi, gazdasági fejlődésünket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott keretek között marad.

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke figyelmeztetett

arra: ha a tiltó szabály középpontjába a tisztességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a nyereséget tekintsük tisztességesnek, ami átlagos, ami középszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi. Hosszabb ideje megfigyelhető ugyanis, hogy gazdálkodó szerveinkben van bizonyos tartózkodás a kiugró eredményektől, a meglévő lehetőségek gyors és maximális kihasználásától.

A vitában hozzászólt végül Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke is.

Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a' hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Mint mondotta: a hozzászólások különösen a helyzetértékelést illetően egészítették ki az előadói beszédet. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány — a már kialakult munkamódszereknek megfelelően — egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatja a képviselőket.

Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta.

Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről.

VARKONYi PÉTER;

A KEDVEZŐTLEN FOLYAMATOK NEM VISSZAFORDÍTHATATLANOK

Várkonyi Péter, a Magyar

Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta:

— Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőrriunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását.

A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Több ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem tötatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződést, a szervezet

munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételünket.

— Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk áoo- lására, fejlesztésére. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar—szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Barátságunk továbbfejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai láto- gátása, amelynek során nagy munkát végeztek további együttműködésünk tartalmának meghatározásában és az időszerű feladatok kijelölésében. E munkát folytatták Kádár elvtárs és Csernyenko elvtárs ez év júniusi megbeszélésein.

Várkonyi Péter az egyes szocialista országokhoz fűződő viszonyainkról szólva elmondotta: újabb magas szintű találkozókra és egységünk erősítésére ad alkalmat, hogy az európai szocialista országok — akárcsak hazánk — az idei, illetve a jövő év folyamán ünnepük felszabadulásuk 40. évfordulóját. Magas szintű képviselőink vettek részt az eddig lezajlott lengyel, román, és bolgár évfordulós megemlékezéseken, valamint az NDK megalakulásának 35. évfordulóján.

Várkonyi Péter beszédében

kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre.

A vitában felszólalt Darvast István (Budapest 19. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, Káldy Zoltán, (Budapest 53. vk.), az Evangélikus Egyház országos püspök elnöke, Gosztonyi János, (Vas megye 8. vk.), a Magyarok Világszövetségének főtitkára.

Várkonyi Péter külügyminiszter válaszában a többi között elmondotta: az országgyűlés külügyi bizottsága rendkívül aktívan, jelentős előzetes vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához. Megerősítette, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világszövetsége tevékenységének, és örömmel tapasztalja, hogy az mind kiterjedtebb. Kitért arra, hogy a magyarországi egyházak tevékenysége nemzetközi téren is segíti béketörekvéseinket.

Határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról.

vk.), a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár . megyei Bizottságának titkára, dr. Bíró József , (Győr-Sopron megye 6. vk.), nyugalmazott külkereskedelmi miniszter, Csapó Jánosáé (Tolna megye 7. vk.), a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese, Bóka Mihály- né (Békés megye 5. vk.), a Méhkeréki Községi Tanács elnöke és Tóth László (Csong- rád megye 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz termelési elnök- helyettesének felszólalása.

Több felszólalás nem volt, a képviselők észrevételeire JPapp Lajos válaszolt.

Az államtitkár többi között kiemelte: alapvető feladat a tanácsok testületi munkájának további javítása.

Határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta.

Ezután interpellációk következtek.

m csekmm,

EGY ÉVTIZEDE

PAPP LAJOS:

A TESTÜLETI MUNKA TARTALMÁBAN ÉS MÓDSZEREIBEN IS KIFEJLŐDÖTT

rekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk, hogv az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg.

Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása.

— A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatatlanoknak. Az elmúlt évben pozitív vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen értékelhető ez Európában.

A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folyAz államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az ország- gyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végreha j tásáról.

A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly módon kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük és állam- igazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják, hogy a testületi munka tartalmában is, módszereiben is fejlődött.

— A testületi képviseleti munkában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közéleti felelősséggel tesz eleget megtisztelő megbízatásának — mondotta Papp Lajos.

A tanácsok VI. ötéves tervükben ugyan névlegesen nagyobb fejlesztést irányozhattak elő, mint amennyit az előző tervidőszakban teljesítettek, azonban a tényleges felhasználás ennél kevesebb lesz a népgazdasági egyensúly megőrzését célzó kényszerű korlátozó intézkedések miatt. A tanácsok — a nagyobb' önállóság lehetőségeivel élve, kezdeményezőkészségük foaz MSZMP Vác városi Bizottságának első titkára. A beszélgetés során annak tulajdonított nagy jelentőséget, hogy ez a törvény éppen a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével párhuzamosan lát napvilágot. Ügy véli, hogy az egész gazdasági folyamatra nagy hatással lesz — legalábbis annyi, amennyit végreha j- tunk belőle. Mert ő is azt tartja legfontosabbnak, hogy váljék valóra mindaz, amit a törvényhozó testület elhatározott. Az igaz, hogy a törvény születését indokoló káros gazdasági jelenségeket eddig is igyekeztek visszaszorítani elsősorban az arra hivatott ellenőrző szervezetek s a széles körű társadalmi gárda. Ám minden jel arra mutat, hogy éz a törekvés nem volt kellőképpen hatékony. Az új törvény politikai jelentőségét már abból meg lehet ítélni, ahogyan annak előkészítésére reagált a lakosság. Ahhoz azonban, hogy a jelentősége számottevően növekedjék, meg kell teremteni a végrehajtáshoz szükséges feltételeket. Ezek közül például egyet: a közvélemény széles körű tájékoztatásával tudatosítani a törvény céliát, legfontosabb passzusait. S ebben nem kis

szerep jut a pártmunkásoknak, illetve az állami apparátusokban dolgozóknak — a tömegkommunikációs eszközök mellett.

SZÓBA KERÜLT sokszor az ellenőrzés, mint egyik kulcspontja a törvény érvényesülésének. Mógor Bélát, Érd város tanácsának elnökét kérdeztem — aki Antal Imre képviselő (Pest m. 19. vk.) vendége volt —, teljesíthető-e ez a feladat? Sajnos, nem teljes mértékben — kaptam a választ — legalábbis az ellenőrzésnek azt a részét illetően, ami a tanácsokra tartozik. Érden például hivatalból mindössze négyen foglalkoznak ilyen tevékenységgel, a termelés-ellátás felügyeleti osztály keretében. Dolgozik velük tizennégy társadalmi aktivista. Ezt a kört azonban nagyon nehéz bővíteni, két ok miatt. Egyrészt azért, mert a feladat nem kifejezetten népszerű. Megtörténik, hogy a hatóság képében kell fellépni szomszéd, rokon, barát kihágásait tapasztalván — mive! Érd népes város, de mégsem olyan nagy, hogy ne legyen benne sok ismerős. Másrészt gátolja az ellenőri gárda szélesítését az is, hogy e munkához igen komoly felkészültség szükségeltetik. Gondoljunk csak arra — mondta a tanácselnök —, hogy hányféle tevékenység és hányféle ár fordul elő egy autószerelőnél, lakatosnál, köszörűsnél, vagy akármely más szakmánál.

Nem örvendetes, hogy ki kellett térni arra is, milyen szilárd erkölcsi alapon kell állnia annak, aki e törvény végrehajtásának ellenőrzésében részt vesz — elkerülendő a korrupciót. Mert annak — sajnos — szűkebb hazánkban is akad talaja.

POLITIKAI SÜLVA van

annak, hogy törvény mondja ki — hazánkban először — a fogyasztói érdekek védelmét. A fogyasztók mindazok, akik az áruként megjelenő termékeket becsületes munkával előállították, szállították, csomagolták, majd eladják. Fogyasztók mindazok, akik ezt a folyamatot más munkahelyeken ugyancsak becsületes erőfeszítésekkel elősegítették, szervezték, adminisztrálták, stb. Fogyasztó a mi egész dolgozó népünk. Törvény sújtja ezentúl azt, aki e népet fogyasztói minőségében próbálja megkárosítani.

Bálint Ibolya

hozásával — általában igyekeztek alkalmazkodni a nehezebb körülményekhez.

Jogos igény és követelmény, hogy az állampolgárok ügyeivel foglalkozó, a lakosság szolgálatában álló államigazgatási dolgozók következetesen tartsák meg a jogszabályokat, mindig kulturáltan, segítőkészen, udvariasan járjanak el. A bürokratizmus felszámolásában a központi szerveknek is vannak feladatai.

Az államtitkár ezután a tanácsok területi igazgatási beosztásának az ország adottságaihoz és a megyék sajátosságaihoz alkalmazkodó továbbfejlesztéséről szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben 23 nagyközség kapott városi rangot, lényegében befejeződött a községi közü6 tanácsok szervezése. A közös tanácsok rendszere elősegítette az egymással szoros kapcsolatban álló községek összehangoltabb fejlesztését.

— Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása, és a községek városkörnyéki beosztása. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos.

A vitában felszólalt Gajdócsi István (Bács-Kiskun megye 13. vk.), a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke.

S. HEGEDŰS LÁSZLÓ:

FEJLŐDÉSÜNK Fi FORRÁSA

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest megye 24. választókörzetének képviselője bevezetőül elmondta, hogy a városok, falvak önállóságának hazánkban történelmi gyökerei vannak.

— Az államélet fejlesztésében én — tömeghaíása és a felszabadítható erők nagysága miatt is — a helyi tanácsi önállóság fejlesztését tartom alapvetőnek, mert egyebek közt ezt tartom fejlődésünk legfőbb forrásának. Az önállóság növelésének fontos feltétele, hogy pontosabban meghatározzuk és behatároljuk a kormányzat, a megyei tanács és a helyi tanács feladatkörét, döntési jogosultságát és felelősségét.

Szólt még a képviselő a közvetlen demokrácia szélesedő intézményéről, a társadalmi vitáról, valamint arról, hogy meg kellene fontolni: bocsássuk népszavazásra a társadalmat közvetlenül érintő, alapvető — és hosszú időre szóló — döntéseket.

A témához kapcsolódott Horváth Lajos (Baranya megye 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, Gulyás Emilné (Szabolcs-Szatmár megye 14.

— Az elmúlt napokban ellátogattam az albertirsai vasútállomás épületébe. A falak vizesek, a levegő nyirkos, egészségtelen. A legutóbbi esőzések idején, tíz-tizenkét vödör vizet hordtak ki a váróteremből — kezdte interpellációját Pest megye 8. számú választókörzetének képviselője,

Ebből a községből mintegy 3800 ember bejár a fővárosba dolgozni. Az eladott jegyek alapján megállapítható, hogy naponta átlagosan 450Q utas fordul meg az állomáson. A tavalyi teherforgalom megközelítette a húszezer tonnát. A nagyközségi tanács építési tilalmat rendelt el a közelben, a várható felújítás miatt, a lakosság szeretné tudni, mire számíthat. Az évtizedes panasz egyre türelmetlenebbül vetődik föl falugyűlésen, képviselői fogádóórán. Kérem a miniszter elvtársat, válaszoljon: mikor kezdik el, s mikor fejezik be az albertirsai vasútállomás és a pálya korszerűsítését?

Az interpellációra a közlekedési miniszter kedvező választ adott. Mint mondotta : a Budapest—Szolnok vonalon a rekonstrukció a terveknek megfelelően halad, s az építők most érkeztek el Albertirsához.

Az állomásépület rekonstrukciójának megkezdéséhez az ott lakók kiköltöztetésére van szükség, s ha az befejeződik, az építők hozzálátnak a felújításhoz. A munkálatok várhatóan 1987-re befejeződnek.

Az országgyűlés és a képviselő a közlekedési miniszter válaszát tudomásul vette.

Móréi Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója Komló város vízellátási gondjainak megoldása tárgyában, az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez interpellált. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a képviselői interpellációra válaszolva, többek között elmondta, hogy Komló vízellátása a VII. ötéves tervben oldódik meg.

Az államtitkár válaszát az interpelláló képviselő, és az országgyűlés — egy ellenszavazat ellenében — elfogadta.

Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért.