Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
Tanácskozott az országgyűlés PEST MEGYEI Vtó PROLETÁRJAI, EGYESÜLJEM! • ELFOGTÁK A TISZTESSÉGTELEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG TILALMÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT • ELFOGADTÁK A NEMZETKÖZI HELYZETRŐL ÉS A TANÁCSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SIÓLÓ BESZÁMOLÓT ® INTERPELLÁCIÓK HANGZOTTAK EL Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az országgyűlés őszi időszaka. Legfelsőid» államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban foglalt helyet a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanács bejelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd döntöttek a tanácskozás napirendjéről: @ A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; @ A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről; A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról; Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. DR. MARKÓJA IMRE A JAVASLAT A REALITÁSOKAT MESSZEMENŐEN FIGYELEMBE VETTE A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknék, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk szeles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdítására. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési -rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alábecsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. ,A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti ba rendeltetését, a felelősség érvényesítése mégsem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alaovető gazdaságooktilmi és jognoli- ■“'kai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony .fellépésre nvílják le- hatóság a tisztességtelen gazdasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőéit. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügyminiszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során mesz- szemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi ä nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának A folyosón alapja — kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát1 jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elrhéleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították. A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt Szurdi Istyán (Budapest, 2. vk. nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, Havasi Béla, (Borsod megye 2. ■ vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Németh István (Hajdú-Bihar (Folytatás a 3. oldalon.) Meggyorsultak a mezőgazdasági munkák javában tart a szüret Az október eleji esőzések visszavetették a mezőgazdasági munkákat, a hónap közepére azonban a legtöbb helyen felszáradt a talaj, és a gazdaságok mindenütt nagy erővel folytathatták az őszi betakarítást, a talajok előkészítését és a vetési. A gépeket — a korábbiaknál nagyobb arányban — két ■ műszakban járatják, mindenekelőtt ott, ahol a sáros talajra sokáig nem .lehetett rámenni a nehéz traktorokkal, és Így jelentős a lemaradás a szántásnál és a föld elmunkálásánál. A vetés jó ütemben halad. A búza tervezett vetésterületének hozzávetőleg egyharma- dán végigmentek már a gépek, s ha az idő továbbra is kedvez, a hónap végéig földbe kerülhet a mag. Október még az optimális vfetésidőt jelenti. Miután a vízzel fel- töltött és jól elmunkált talajok kitűnő magágyat biztosítanak, remény van arra, hogy a kalászos gabona gyorsan és egyenletesen kel ki, ami a jövő évi termés szempontjából igen fontos. Amennyiben esősre fordulna az idő, úgy ki- sebb-nagyobb késéssel kell számolni a vetés utolsó szakaszában. A betakarítógépek is kint vannak a határban. A napraforgótermést már csaknem mindenütt lehordták a földekről, az utolsó táblákban járnak a kombájnok. Az elmúlt évhez képest jóval hátrább van a kukorica betakarítása, ami jórészt az érési késedelemből adódik. A helyzetet nehezíti, hogy a növények levélzete leszáradt, így megszűnt a párologtatás, ám ^ a szernek nedvességtartalma jelenleg túlságosan magas: 35— 40 százalék. A kukoricát ezért mesterségesen kell szárítani, nem egy helyen kétszer eresztik át a szemeket a szárítógépeken. Ily módon csökkentik 14—15 százalékra a nedvesség- tartalmat. A kertészetekben javában tart az almaszüret. Az almatermésnek mintegy harmadát leszedték. A minőséggel elégedettek a termelőik. Továbbra is gondot okoz viszont a vagonhiány, ezért nem eléggé folyamatos a szállítás A szőlőültetvényeken külső munkaerő segítségével szintén nagy erővel dolgoznak, hiszen a gazdák már nemigen számíthatnak arra, hogy jelentősen nö-' vekedoe a szőlő cukorfoka. Papi békegyíílss A mozgalom növekvő szerepe A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei papi békebizottság békegyűlést rendezett tegnap a Pest megyei Tanács dísztermében. Juhász Sándor református esperes, az egyházközi békebizottság elnöke köszöntötte az elnökség tagjait, Kovács Antalnét, a HNF Pest megyei Bizottságának elnökhelyettesét, dr. Fogd Mihályt, a HNF Pest megyei Bizottságának titkár- helyettesét, Kiss József kanonokot, a katolikus békebizottság titkárát, Lukács Józsefet, a Pest megyei Tanács egyházügyi titkárát, valamint dr. Bánk József váci érsekpüspököt, a békegyűlés résztvevőit. Dr. Jenei Jenő kandidátus, az Országos Béketanács elnökségének tagja előadásában aktuális politikai kérdésekről, az egyre csökkenő eredményű fegyverzetkorlátozási tárgyalásokról, a világbékét veszélyeztető nukleáris rakétatelepítésekről beszélt. Majd kitért a feszült nemzetközi helyzetben a békemozgalmak megnövekedett jelentőségére és felelősségére. Elmondta, hogy bár a hazai békemozgalom 130 ország hasonló célú szervezeteivel tart fent szoros kapcsolatot, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a még közömbös társadalmi rétegek mozgósítására. Ebbén a munkában fontos szerep hárul a papi békemozgalomra is. Az előadó tartalmas előadása után hozzászólásokra, gyakorlati kérdések megvitatására került sor. Carlos Costa Havasi Ferencnél Havasi Ferenc, az MSZMP i csütörtökön a Központi Bi- Politikai Bizottságának tagja, zottság székházában megbe- a Központi Bizottság titkára, I szélést folytatott Carlos Cóstával, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának és állandó politikai titkárságának tagjával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és időszerű feladatairól, valamint áttekintették a párt- kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. Póri- és állami veze.uk a teremben az ülésszak kezdete ciJlt Havannában fC&ST-tiüássspk A Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának XXXIX. ülésszaka Havannában október 29-én kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST- agállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. őszi ülésszaka XXVIII. ÉVFOLYAM,'216. SZÄM A* ra : 8. ííl S«rí«4 1934. OKTÖ3ER 19., PÉNTEK
