Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1984. OKTOBER 18., CSÜTÖRTÖK A szegezőbe is beüzennek segítségért Hizlalda - kettős haszonnal A sertéshúst ez üzemi kenyha dolgozza le! Kukorica Itt az idény Már a kukoricaszállítmányokat fogadják a Gabona Tröszt vállalatai. A termésnek hozzávetőleg egyharma- dát vásárolja fel az állami ipar, a nagyobb rész a gazdaságokban marad, és az állatok takarmányozására szolgál. A termés elhelyezésére megtették az előkészületeket: kitakarították, fertőtlenítették a tárolókat. A mezőgazdasági nagyüzemek betárolásra is vállalkoztak, mintegy félmillió tonna terményt helyben tartanak addig, ameddig sor kerülhet a kereskedelmi értékesítésre, vagy a feldolgozásra. A kukoricát a meghirdetett feltételek szerint veszik át. A tröszt vállalatai a mezőgazda- sági üzemekkel egyeztették a betakarítási idény menetrendjét. Szükség esetén szárítóberendezéseket helyeznek üzembe, s ezekkel távolítják el a szemek túlzott víztartalmát. Megszépül az út Az Abonyi út Zentai utcától Vihar utcáig terjedő 240 méteres szakasza rövidesen aszfaltburkolatot kap. A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat dolgozói alig két hete kezdték meg itt a munkálatokat. A régi töltés eltávolítása után most az új burkolat alapozásába, tükrözésébe fogtak. A későbbi aszfaltozással egy időben friss réteg kerül az út város felőli szakaszára is. Munkájuk ezzel még nem ér véget, az évek folyamán tönkrement, betömődött vízelvezető árkokat is felújítják. Óvatos számítások szerint is. év végéig új arculatot kap a bokrosi városrész forgalmas útja. Országszerte sok tanácstagi beszámolón vettem már részt — választóként is, egyszerű érdeklődőként is —, így hát van módom az összehasonlításra. Az idén helyenként mintha türelmetlenebb légkör érződne. Nem mindenütt sikerül feloldani bizonyos feszültségeket a növekvő igények, és az igencsak korlátozott anyagi lehetőségek között. Mi lehet a megoldás? Az már most nyilvánvalónak látszik, hogy az ország gazdasági helyzete a közeljövőben nem teszi lehetővé, hogy a helyi tanácsok központi, megyei forrásokból jelentősebb pénzekhez jussanak. A hangsúly így egyre inkább a helyi tartalékok jobb kiaknázására tevődik, magyarán: sokban múlik azon egy-egy település — község vagy város — fejlődése, hogy azért a helyben lakók mennyi áldozatot tudnak vagy akarnak hozni. Beleértve ebbe a településfejlesztési hozzájárulás fizetését és az önkéntes közműtársu- lásokat éppúgy, mint mondjuk óvodaépítést, vagy park- szépítést társadalmi munkában. Ennek a társadalmi összefogásnak a megszervezésében, a lakosság aktivizálásában a tanácstagoké a kulcsszerep. Hiszen elsősorban rajtuk múlik, mennyire tudják megértetni az emberekkel az új követelményeket. Az állampolgároktól megértő segítséget várni persze csak akkor lehet, ha az adott településen a választópolgárokat az eddiginél jobban beavatják a közügyekbe. Ha például időben társadalmi vitára bocsátják a rendezési terveket, fejlesztési elképzeléseket, s azokat végül a tanácstestület a lako'sság véleményének, javaslatainak figyelembevételével fogadja ti. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy a „laikus” állampolgárokat valójában nemigen érdeklik a tanácsülés! napirendek, egyre kevésbé foglalkoznak a település közügyeivel, a kerítésen kívüli gondokkal. Számtalan — és egyre több — példa Azt mondják, a pálinkafőz- dére és a sertéstelepre mesz- sziről is könnyű rátalálni, pláne, ha arról fúj a szél. A tájékozódásnak eme módja azonban most nem vezetett volna eredményre, bármekkorát szippantottam a nyugati szélből, sertéstelepnek nyomát sem észleltem. Pedig tudom, hogy jó helyen járok: túl az üveghegyeken, ahol az irdatlan hosszú drótkerítés bezárul találni a piros cserepes ólakat. Fogd meg munkák A Siratóból kihasított jókora parcella ugyanis nemcsak a konzervgyár megszámlálhatatlan göngyölegeinek, kisebb- nagyobb raktárainak, műhelyeinek ad helyet, hanem a hizlaldának is, ahol évente igazolja, hogy hamis ez az érvelés. Ahol pedig mégis találkozni ezzel a jelenséggel, ott a hibát éppen a tanácsi vezetők és a tanácstagok politikailag nem megfelelő munkájában kell keresni. Érdekes és elgondolkodtató tapasztalata volt például az idei tanácstagi beszámolóknak, hogy a választók szemükre vetették képviselőiknek: nem élnek eléggé a helyi népképviseletek szavakban oly gyakran hangoztatott demokratizmusával, alig interpellálnak a tanácsüléseken a lakosságot érintő közérdekű témákban, pedig ez nemcsak joguk, de kötelességük is lenne. Mások azt vetették fel: a lakosság ritkán szerez tudomást arról, hogy a tanácstagok testületé átdolgoztat, nem fogad el egy hivatali előterjesztést, holott a lakosság érdekeinek védelme néha bizony megköveteli. Nem arról van persze szó, hogy a tanácsi apparátus nem próbálja szaktudásával a település számára legjobb döntéseket előkészíteni, de magát az elhatározást mégsem nekik, hanem a tanácstagok testületének kell meghoznia. S hogy ez ne csak formális, hanem valódi, tartalmas döntés legyen, ehhez olykor elkerülhetetlenül szükség van több, alternatív javaslatra, elképzelésre, amelyek közül — a lakossági vélemények ismeretében — választani is lehet. Már az idei tanácstagi beszámolókon is tükröződött, bogy a lakosság választott képviselőivel szemben egyre nagyobbak az elvárások, ók is érzik, tudják ezt, hiszen a jövő évi általános választásokon már csak többedma- gukkal indulhatnak jelöltként, számítva, vállalkozva az újabb közéleti megbízatásokra. S az állampolgárok bizalmát csak azok a jelöltek nyerhetik el, tarthatják meg, akik a nehéz gazdasági körülmények ellenére is produkálni tudnak, nemcsak szavaikban, tettekben is élnek jogaikkal. nem kevesebb, mint 250—300 sertés nevelkedik fel. Majdnem negyedszázada létezik a gyárnak ez a gazdasága, s hogy mekkora jelentőséggel bír, azt nehéz hirtelenjében elképzelni. De időnk sincs találgatni, az ólak szomszédságában levő fehérre meszelt pihenőből vállas fiatalember lép elő. Szabadkozik, hogy ő itt mégsem illetékes, a tájékoztatáshoz a gondozókat kéne megkeresni, ha lejár a szabadságuk. Két hét múlva. — Nem értem, addig ki látja el ezt a sok állatot? — Hát éppenséggel én. Tudja, ez úgy van nálunk, ha ők huzamosabb időre eltávoznak, a szegezőműhelyből ugróm be helyettük. Ez a szokás. Tizenkét év óta ugyan láda- szegezés, konténerjavítás a munkám, dolgoztam a GEV- telepen, három éve jöttem át a gyárba. Szívesen elszegődöm időnként a sertésekhez, szeretem az állatokat, .odahaza is nevelek, igaz, most semmi sincs a ház tájékán, nem régen szereltem le a katonaságtól. — Itt hogyan telnek napjai? — Kora reggel első dolgom, hogy vízsugárral tisztára mosom a kifutókat, majd megetetem előbb az anyákat s a malacokat, majd jönnek sorjában a süldők, hízók. Végül kitrágyázok, s mire végére jutok dolgaimnak, jócskán elfogyott a munkaidőből. Pedig így még aránylag nyugalmas a nap, hanem mikor időnként jönnek a fogd meg munkák, vágás, oltás vagy ivartalaní- tás, szóval olyankor a két gondozó a szegezőbe is beüzen a segítségért. Szécsény Ferenccel már kezdtünk belemelegedni a beszélgetésbe, amikor Nyikos János telepvezető-helyettes toppan be szokásos délelőtti szemleútján. Kapóra jött a találkozáshoz. Tőle kérdezem, a gyár miben látja a sertésnevelés valódi hasznát? Feineveük — Kétoldalú dolog ez, egyrészt, hogy rendkívül sok melléktermék, almatörköly, borsóhulladék hasznosul, amiket esetleg csak néhány forintért tudnánk értékesíteni. Szemléltetéshez elég annyi, hogy az összes táplálékmeny- nyiségnek csupán 10 százalékát kell takarmánnyal fedeznünk. A sertéshúst az üzemi konyha dolgozza fel, hetente 5 darabot vágunk, az állomány éves viszonylatban fedezi a konyha sertéshús-szükségletét. Természetesen a trágya sem megy kárba, évente 25— 30 tonna gyűlik össze, ezt a vállalat kertészete hasznosítja, ami kimarad, az a két ron- dozóé. — Kapnak-e más juttatást, hiszen megerőltető, no és ipari üzemen belül szélsőséges munkaterület az övék? — Bacsó Ambrus és Bíró János — bár nem szakképzett állatgondozók — sok tapasztalatot hoztak magukkal, amikor a gyárba kerültek. Munkájukkal elégedettek vagyunk, s azt méltóképpen premizáljuk. A plusz munkákért — sajnos ilyesmire itt gyakran sor kerül — az állományból egy-egy 120—130 kilogrammos állatot kapnak minden évben, és persze az egészséges szaporulat függvényében egy, sőt ha úgy adódik, két márciusi leválasztású malac illeti meg őket, melyeket azután itt szépen felnevelnek. Az ólak mintha üresen állnának, csak közelről hallani a hússertések lomha szuszo- gását. A rózsaszín bőrű, egészséges állatok jóllakotton nyújtózkodnak a frissen cserélt alomszalmán. lemor»dáss?J — Mindannyian itt születtek, most 21 anyaállatunk van, amelyeket folyamatosan szelektálunk a megfelelő számú egészséges szaporulat érdekében. Egyébként az elmúlt 10— 15 évben fertőző megbetegedés sem fordult itt elő, köszönhető ez a rendszeres állatorvosi felügyeletnek, és a gondozásnak, a mindennapos tisztántartásnak. Bizony itt nincs ünnepnap, de még szabad szombat se, az állatok en- ni-inni kérnek, s mindez lemondással jár, amit csak az tud meghozni, aki szívügyének tekinti ezt a feladatot. —mikiay— iä»MoITfiiä Ó, kedves Harry! Színes, szinkronizált NSZK-víg játék. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Hair. Színes amerikai filmmusical. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ÉsT SzínháTÜ A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Nyitott ablak. léi sikerült Szép idő kedvezett a városi tanács vb művelődési, egészségügyi és sportosztálya által szervezett városi kocogónapnak, amelyen közel háromszázan vettek részt, főleg kisiskolások. Először a 7 és 15 kilométeres távot választók indultak el, az Ifjúsági sporttelep— Dózsa György út—Kossuth Lajos utca—József Attila utca— Örkényi út—Petőfi utca—Ady Endre utca—Ceglédi út—Ifjúsági sporttelep útvonalon. A 7 km-esek (142-en voltak!) egyszer tették meg ezt a távot és a beérkezésük sorrendje a következő volt: 1. Lázár Attila (Arany isk.), 2. Barta Ágnes, 3. Hertelendi Zoltán: A 15 km-esek (34-en) két kört tettek meg ezen az útvonalon: 1. Szűcs Balázs (Rákóczi isk.), 2. Török István, 3. Parázs György. A többiek az Ifjúsági sporttelep—Dózsa György út—Táz- erdei utca—Széchenyi tér— Szabadság tér—Ceglédi út— Ifjúsági sporttelep között kocogtak a „Kőrös körül” elnevezésű sportmegmozduláson és a közel három kilométeres távon 107-en értek célba: 1. Kudri Zoltán (Rákóczi isk.), 2. Pomázi Attila, 3. Baranyi Szabolcs volt. Az általános iskolák között az Arany-iskola, a középiskolásoknál a gimnázium bizonyult a legjobb szervezőnek. A résztvevők emléklapot kaptak, a szerencsések a sorsoláson játék- és sportszer-jutalomban részesültek, s valamennyi elindult úgy érezte, hogy érdeMy. J. Átdolgoztathatják a hivatali előterjesztést Ä helyi érdekek képviselői Többedmagukkal indulhatnak jalöliként Drótdzsungeihő! Iraté A hagyományos hegesztökészülékekből ebben az évben mintegy 15 ezer darabot gyártanak a TRAKTS nagykőrösi telepén. Felvételünkön: Rácz József né bekötéshez készíti elő a Hetra típusú hegesztőkészülék trafóit Hancsovszki János (elvétele fagyén spaitszeríí márkázásán Szép játék - gélparádé A fiatalok is győztsk Nagykőrösi Kinizsi—Ecser 7-1 (5-1). Kinizsi: Leskó — Farkas I.. Kecskés I., Adámi (Sallai 50. p.), Csikós, Zöldi, Szabó B., Szőke, Benkó, Vígh, Farkas J. (Pavelkó 65. p.). Támadószellemben kezdett a hazai csapat és a 2. percben az első támadás góllal végződött: Szabó B. pontos átadásából Benkó szép gólt lőtt. 1-0. A 8. percben Kecskés elcsúszott, Leskó kint állt a kapuból, a vendégek egyenlítettek. 1-1. öt perc múlva jó támadás végén ismét Benkó volt eredményes. 2-1. A 17. percben Farkas I. beíveléséből Vígh kecogéitap mes volt kocogni, az egészségért. Középiskolás focikupa Rekord létszám: 18 csapat vesz részt az 1984—85-ös tanévi középiskolás labdarúgó- kupaviadalon Pest megyében. A tavalyi jól szereplő körösiek az első fordulóban erőnyerők voltak és már a 8 közé jutásért léptek pályára. A Kinizsi-sporttelepen: Nk. Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium 1-0 (1-0). A gimnazisták sok biztos helyzetet kihagytak, az iparisok jobban kihasználták a kevesebbet. Az egyetlen és egyben győzelmet jelentő gólt Pörge Zoltán szerezte. Idegenben: Ceglédi Szakmunkásképző—Nk. Toldi 9-1 (4-1). A körösiek újonc csapata az őszi munkák miatt kevesebbet edzett és védelme sokat hibázott. A gólt Varga lőtte. Csütörtöki sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14 óra: körzeti úttörő III. korcsoportos négypróbaviadal őszi fordulója. Kosárlabda Kecskemét: KSC öregfiúk— Nk. Kinizsi, barátságos férfi mérkőzés. f Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmunkásképző; Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium, megyei középiskolás visszavágó kupamérkőzés. Dunakeszi: megyei serdülő válogató mérkőzés. S. Z. lőtt a hálóba. 3-1. A játék nem volt egyoldalú, de a vendégek támadásait már a középső harmadban hárította a hazai védelem. A 23. percben Kecskés ismét megcsúszott, de Adámi biztosan hárított. A 25. percben Szabó — Zöldi — Vígh volt a labda útja és utóbbi szép gólt lőtt. 4-1. A 30. percben Csikós hosszú indításából Benkó volt eredményes. 5-1. Fordulás után a körösi csapat engedett az iramból, tetszetős, változatos mezőnyjáték folyt. A 70. percben Csikós labdájából Benkó negyedik gólját lőhette. 6-1. A 70. percben Vígh mintaszerű egyéni játék után harmadik gólját lőtte. 7-1. A 85. percben Zöldi még a kapu bal sarkát is megnézte és közelről mellé gurított. Nagyon sportszerű, tetszetős mérkőzésen biztosan nyert a körösi csapat. Szalontai Attila játékvezető kissé aprólékosan, de tárgyilagosan vezette a mérkőzést. Szuda György és Csanaki László partjelzők jól e fxcf {t-of + citr Nk. kinizsi ifi—Ecser ifi 8-9 (5-0). Kinizsi ifi: Barabás — Szabó, Mihályi, Fercsi, Hegedűs, Csapó, Szűcs (Dani), Nagy, Si- rrion (Varga), Hagymási (Koncz), Pálfi. A körösi csapat tetszetős játékkal győzött. Szabó 200. bajnoki mérkőzését játszotta, Simon pedig búcsúzott a csapattól, Kőrösről való eltávozása miatt. Góllövő: Pálfi (3), Csapó, Hagymási, Nagy, Simon (11-esből), Koncz. Nk. Kinizsi serd.—Pilisi serd. 4-1 (1-1). Kinizsi serd.: Bagi (Donáth) — Csikós, Vikor, Kecskés Z., Szűcs, Somodi (Aszódi), Kur- gyis, Pörge (Dér), Parázs (Pet- rik), Eszes, Tóth (Barcsay). Az első félidőben Bagi hibájából egyenlítettek a hazaiak, de a II. félidei eredményes játékkal biztosan győztek a körösiek. Góllövő: Kecskés Z. 2 (egyet 11-esből), Parázs, Eszes. A serdülő utánpótlással Leskó László foglalkozik. Rövid ideje tartó munkáját dicséri, hogy a Dunakeszin rendezett két selejtező után a megyei 30-as keretben öt körösi, hetedik osztályos gyerek van: Barcsay V., Donáth Gy., Holló I., Pécsi Z., Tóth N. P. S. S58BN PISI—2708 (Nagykgrflsl Hírírp) D. A.
