Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

1984. OKTOBER 18., CSÜTÖRTÖK Juhászat Törteién Négyezer juhot nevelnek a tör- teli Dózsa Tsz törzsállattenyész­tő juhászaiéban. Hatéves munká­juk eredménye­ként hatvan te­nyészállatot fog­nak bemutatni jö­vőre az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon. Most választják ki a nagy szakmai se­regszemlére szánt legszebb állatai­kat. Felvételün­kön: Racka „a főkolompos” Egymásra túléljen emkr és technika Év vége elett az ipar feladatairól ir. Kapolyi László előadása Vizsgálják a felelősséget Ember a markelé karmai között — A harmadik fordulót tet­tem meg akkor a billencses teherautóval, odaálltam a va­gon mellé. Mielőtt a rakodó­gép nyergébe ültem, még fel­másztam a vasúti szerelvény­re,. hogy megnézzem, vajon mennyi szenet kell még ki­emelnem az ajtó elől. A szál­lítók tudják, hogy úgy köny- nyébb kipakolni, ha az ajtókat kinyitjuk. Így belátni a rako­mányra ... Nem számoltam, de hozzávetőleg hét kanállal vettem ki ezután szenet a va­gonból. A gép egyébként nagy zajjal dolgozott. Amikor a nyolcadiknál arra lettem fi­gyelmes, nem záródik a vas­markoló. Aztán az tűnt a sze­membe, hogy valami zsákfélét fogtam meg. A szemmagasba érve iszonyatos látvány tárult elém: egy ember Icapálózott a markoló karmai között. Mind­ezt Sebestyén Géza, a fóti Plató GMK képviselője mond­ja, a Budapest környéki TÜZÉR Vállalat-fóti telepének irodájában: ki tudja hányad­szor idézve fel az október 15-én, hétfőn egy óra tájban történt tragikus baleset ese­ményeit. — Ki volt az áldozat? — kérdezem Sebestyén Gézától, — Solymáron a település- fejlesztésben ezekben az években nem tudunk látvá­nyos, nagy dolgokat produkál­ni — mondja Bognár Lajos tanácselnök. — Ennek ellené­re égető gondjainkra igyek­szünk megoldást találni. Ennek szellemében határoz­ta el a tanácsülés, hogy a me­gyei gyógyszertári központ anyagi támogatása nélkül is felépíti a gyógyszertárat. Mint arról annak idején beszámol­tunk, az előző patika életve­szélyessé vált és szükségmeg­oldásként már több mint egy esztendeje a művelődési ház helyiségében dolgozik a kise­gítő gyógyszertár. — Az engedélyezési terve­ket a Mélyépterv KISZ-esei társadalmi munkában készí­tették el, a helybeli kisiparo­sok pedig vállalták, hogy in­gyen felépítik a gyógyszertá­rat. Szerencsés helyzetben va­gyunk — jegyzi meg a tanács­elnök —, hiszen helyben -an a téglagyár, vezetőitől ígére­tet kaptunk, hogy a szükséges téglamennyiséget időben biz­tosítják. A PEMÜ anyagi tá­mogatást ad, a PEVDI pedig ajtókat, ablakokat szállít in­gyen az építkezéshez. A he­lyi költségvetési üzem szak­emberei társadalmi munká­ban készítik el az alapot. A vezetékes gázhálózat ki­építését hosszú évek óta re­mélték a solymáriak. Ez erre az évre végül vágyból elérhe­tő valósággá lett, hiszen a ta­nács idei fejlesztési terv'ben már 200 ezer forint szerepel erre a célra. Ez az összeg a sportteleptől a Templom térig húzódó szakasz hálózatára lesz elegendő. A gázvezeték lakos­sági beruházásként épült, te­hát a solymáriak fizetik a be­vezetés költségeit. Hogy z mennyi lesz, azt az engedé­aki hosszú ideig megtagadja a nyilatkozatot, mondván, tu­dósításunk neki és társainak, akik éppen hogy létrehozták a gmk-t — a dátum augusztus 1. — üzleti szempontból rend­kívül kedvezőtlen. Végül mégis kötélnek áll: — József Sándor feküdt a szénhalmon, illetve annak égy mélyedésében erősen ittas ál­lapotban, aki egyébként a gmk időszakos alkalmazottja. Délelőtt a TÜZÉP-telepen ra­kodott, s még kijött velem az állomásra, ahonnan, miután elvégezte feladatát, a Szép Ilonka nevű vendéglőig vit­tem. Itt kifizettem a napidí- ját azzal, hogy mára végez­tünk. Legközelebb a markoló kanalában láttam ... — Hibásnak érzi-e magát? — Nézze, József Sándor, ez a 19 éves fiatalember mai szó- használattal élve csöves volt. Személyi igazolványát elve­szítette, a környék jól ismerte életmódját. A baleseti oktatás­ban részesült, az erről szóló dokumentumot aláírta. A jó­zan ész határain belül azt hi­szem, mindent elkövettem, hogy ezt a balesetet megaka­dályozzam. — S ön fogyasztott-e alko­holt? lyezés és a részletes költség- vetés elkészítése után tudjak majd meg. örvendetes, hogy a gáz a tanácsi intézmén ek előtt is elmegy, így a drága olajfűtést hamarosan olcsóbb, korszerűbb megoldással vált­hatják fel. Már kevésbé jó hír, hogy a gázvezeték további ki­építésére jó ideig nincs le1' - tőség, mert a TIGÁZ nem tud több energiát biztosítani. M. K. Psr esztendei» még általá­nosan elterjedt volt az a né­zet. hogy Magyarország, ter­mészeti kincsekben kifejezet­ten szegény ország. E meg­fontolásból kiindulva a bá­nyaipar fejlődése messze el­maradt a feldolgozó ágazato­kétól. Ennek ellenére vala­mennyi KGST-országban, ha­zánkban is a gazdaság ener- giaintenziv fejlesztése vált ál­talános gyakorlattá. Ennek forrásául elsősorban a szov­jet ásványkincsek szolgáltak, A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején néhány jel már figyelmeztetett arra, hogy az olcsó nyersanyag és energia korszaka nem tart örökké. Az 1973—74. évi világmére­tű energiaválság, ha nem is azonnal és közvetlenül, de ná­lunk is éreztette hatását. Az energiaintenzív fejlesztés azonban csak lassan vett új irányt, s egyes KGST-orszá- gokbxn még az elmúlt évek­ben is egységnyi nemzeti jö­— Tizenkilenc éves korom óta egy kortyot sem. — Mit tud József Sándor állapotáról? — Most jöttem a váci kór­házból. A jobb sípcsontja és bal combcsontja törött el, az intenzív osztályon ápolják. Ha nem lesz komplikáció, négy hónap múlva felgyógyul, ha igen, nos, erre gondolni sem akarok ... S mi a véleménye a TÜZÉP telepvezetőjének, Takács Jó­zsef nének az esetről? — ér­deklődöm beszélgetésünk má­sik résztvevőjétől. — A gmk, amelyik két tag­gal és két alkalmazottal mű­ködik, a velünk kötött szer­ződés alapján a vasúti sze­relvényektől szállítja az árut ide a telepre. Szorgalmas, rendes embereknek ismertem meg a társaságot. A huszon­négy éves gyakorlatom során ilyen szerencsétlen baleset még nem fordult elő a tele­pen, illetve a szakmámban. Tegnap a késő délutáni órákban felhívtuk a Pest me­gyei Munkavédelmi Felügyelő­séget, az ügyben már vizsgá­latot folytattak. — Valóban úgy áll a dolog, ahogy Sebestyén Géza az ese­tet elmondta. Abban minden­képpen hibás, hogy nem győ­ződött meg, vajon nincs-e em­ber a vagonban. Számunkra ez a baleset azonban más szempontból nem mindennapi. Jogilag ugyanis nem egyértel­mű, vajon a tragikus esemény üzemi balesetnek minősül-e. Részint azért, mert József Sándort csak időszakosan al­kalmazták, részint azért, mert számára azon a napon a mun­kaidő befejeződött. Minden­esetre a kérdésben hamaro­san állásfoglalás születik, s a kisvállalkozások ilyen és eh­hez hasonló problémáiban lehet majd világos választ ad­vedelem előállításához 70—80 százalékkal használtak fel több energiát, mint a Közös Piac országaiban, ahol a ma­gasabb technikai színvonal, a jobb beruházási helyzet, s né­hány más ok miatt gyorsab­ban sikerült a termelésbe ál­lítani az energiatakarékos technológiákat, a helyettesítő anyagiakat, a másodlagos fel- használást. Élve az alterna­tív energianyerési lehetősé­gekkel a drágább energia- hordozók felhasználási aránya csökkent. miközben gyors ütemben fejlődött a szénbá­nyászat. A gazdaság energiatakaré­kos fejlesztése nálunk is ha­laszthatatlan feladat. sőt kulcskérdése a továbblépés­nek. Az új nyersanyag- és ener­giapolitika kidolgozása nem képzelhető el a nemzetközi és a hazai nyersanyagbeszerzés lehetőségének a mai és a vár­ható világgazdasági helyzethez igazodó újjáértékelése nélkül. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága meghívására tegnap délután dr. Kapolyi László ipari miniszter aktívaértekez­letet tartott az ipari üzemek gazdasági vezetői és párttit­kárai részére, a megyei párt- bizottság székházában. Időszerű iparpolitikai kér­désekről adott részletes tájé­koztatást a miniszter. Az ak­tíván Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára elnökölt. Részt vett a rendezvényen Balogh László, a megyei pártbizottság titkára. A konzultáció során felszó­lalt (a felszólalás sorrendjé­ben) Pádár Sándor, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója, dr. Cse- lőtei István, a Mezőgéptröszt pártvezetőségének titkára, Bernáth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke, Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigaz­gatója, Porgányi Géza, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgató- helyettese, Tóth B. Zoltán, a Váci Kötöttárugyár igazgatója, Matyovszki Mihály, a Ceglédi Vasipari Szövetkezet elnöke, Ördögh Emánuel, a Pomázi Írószer Szövetkezet elnöke. A felvetődött kérdésekre dr. Kapolyi László adott vá­laszt. Kinek mi a do?ga _______ Jó gyakorlatnak bizonyult az Ipari Minisztérium kezde­ményezése, miszerint vala­mennyi megyében aktívaülése­ken tájékoztatta a miniszter a gazdasági vezetőket iparpoliti­kánk jelenlegi helyzetéről és a VII. ötéves tervben, közvetle­nül 1985-ben várható tenni­valókról. E sorban utolsó volt Pest megye, s a miniszter ez alkalommal már tájékoztató­jába foglalhatta az eddig szere­zett tapasztalatokat is. Jó az is, hogy a vállalatok vezetői már korábban kézhez kapták a minisztérium írásos tájékoz­tatóját, amelynek alapján kérték a vezetőket — így a Pest megyeieket is —, hogy nyilvánítsák véleményüket mind az idei esztendő hátra­levő hónapjaiban adódó teen­dőkről, mind a további elkép­zelésekről. 1985. január elsejé­vel várhatóan sok új szabályo­zó lép életbe, s előzetesen fontos, hogy a leginkább érde­keltek beavatottak legyenek. Mind a miniszter, mind a hozzászólók kifejtették, hogy az év nem zárul pontosan de­cember 31-vel, meglevő gond­jainkat sem leszünk képesek puttonyként hátrahagyni az óévre. Feszültségeink áthúzód­nak 1985-ös év indulására is. Kivált az export, ezen belül is a tőkés exporttervek telje­sítése okoz sok vállalatnál gondot. Első helyen említette Ezt a hosszú távú tervezés­hez elengedhetetlen értékelő munkát végezte el Kapolyi László, a Nyersanyag- és ener­giagazdálkodásunk című, a műszaki és közgazdasági könyvnapokra megjelent mű­vében. A szerző mindvégig közgazdasági szemlélettel tár­gyalja a témát, s több feje­zetben is hangsúlyozza, hogy a népgazdasági szempontból hatékony ásványi-, nyers­anyag- és energiapolitika csak a termelési szerkezet optima­lizálása keretében oldható meg, azaz az ipari szerkezet alakítását összhangba kell ál­lítani a rendelkezésünkre ál­ló nyersanyag- és energiabá­zissal. Fokozottabban kell tá­maszkodni a hazai nyers­anyag- és energiaforrásokra, elsőbbséget kell adni a szén- erőműveknek az atomerőmű­vekkel szemben. Különösen érdemesek az alapos megfontolásra azok a közép- és hosszú távú terve­zést segítő fejezetek, amelyek a nyersanyag- és energetikai dr. Kapolyi László a gépipari terv teljesítését, amelynek le­maradását a többi iparágnak kellene pótolnia, hogy ne érje kár a népgazdaságot. Nem ol­dottuk fel kívánság szerint — hangsúlyozta a miniszter — az export- és az importigé­nyek közötti ellentmondást. Az importra valamennyi ipar­ágnak szüksége van, de nem mondhatunk le arról, hogy a drágán vásárolt termékeket ne ellensúlyozza az export. Mem ráolvasással Természetesen „ráolvasás­sal" nem változik meg az ex­port-import aránya — mon­dotta a miniszter, olyan fel­tételeket kéll teremteni, ame­lyek kedvező mederbe terelik a munkát. Jogos kívánság, hogy 1 dollár többletimport is megfelelő többletexportot eredményezzen! Mind a tőkés, mind a szo­cialista exportnál tapasztalják az ipari üzemek, hogy szigo­rúbbak az áru átvételének fel­tételei, minden piacon meg­fontolják, mire fordítják pén­züket. Az üzemekre vár, hogy az eddiginél is rugalmasab­ban, érzékenyebben reagálja­nak a piaci igényekre, keve­sebb tétovázásra és sürgősebb cselekvésre van szükség. Részletesen beszélt az elő­adó a belső igényekről is, mint a többi között mondot­ta, itt is érzékenyebb a piac, s számos területen magasabb szinten kell mennyiségileg, minőségileg kielégíteni. Példa­ként említette a magánerős lakásépítést. Az is fontos kér­dés: mennyire tudjuk érvénye­síteni az energiatakarékosságot ebben a programban is. Sokoldalúan bizonyította dr. KöP.O.lyi.. László, „annak J,gazsár gát, hogy az egész iparban fel­értékelődnek az integrált, ru­galmas megoldások. Jobban össze kell hangolni az ipari alágazatok közti együttműkö­dést, hiszen egyes iparágak szorosan szövődnek egymás­hoz. Magasabb szintű műszaki megoldásokra van ahhoz szük­ség, hogy előbbre jussunk. Nem elég csak megállítani a piacon cserearányromlásun­kat, fordulatot kell elérnünk. Miért áll a gép ? ___ Mi ndezt hivatott lesz szol­gálni a bevezetésre kerülő sza­bályozó. A vállalatok eredmé­nyüket ne ároldalról, hanem költségoldalról biztosítsák. Ne csak a csoportérdek lebegjen a vezetők szeme előtt, hanem mindannyiunk ügye. Veszé­lyes út lenne figyelmen kívül hagyni a nemzeti érdeket. Meg kell szüntetni a kapa­citások kihasználatlanságát. döntések lehetséges változatait veszik számba. Természetesen a gazdaságfejlesztés iránya és üteme, valamint a nyers­anyag- és energiapolitika köl­csönös kapcsolatban állnak egymással. Az alternatívák közül azt kell megtalálni, amely a legjobb eredményre vezethet. A nyersanyag- és energiagazdálkodási program kidolgozása azonban nem egy­szeri, hanem a változásokhoz igazodó folyamatos jelenség. A gazdasági szabályozó rend­szernek hosszú távon olyan­nak kell lennie, hogy a gaz­dálkodási, fejlesztési tevé­kenységet egyre inkább a népgazdasági hasznosság irá­nyába terelje. Elsőse: ban a népgazdasági tervezés a nyersanyag- és energiaipar területén dolgozó szakemberek forgathatják nagy haszonnal Kapolyi Lász­ló könyvét. De figyelmébe ajánljuk a közgazdasági kér­dések iránt érdeklődőknek, a tanulmányaikat most végző főiskolásoknak és egyetemis­táknak. (Kapolyi László: Nyers­anyag- és energiagazdálkodá­sunk. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984.) Cs. A. Sok korszerű üzemben csak egy műszakban dolgoznak, vi­déken számos helyén pedig munkaerőfölösleg van, vagy ellentmondás' az is: elavult üzemekben biztosítják a há­rom műszakot, ami szintén gazdaságtalan, összhangot kí­vánnak teremteni e téren is: fontos, hogy egymásra találjon ember és technika, a maga­sabb termelékenységről nem mondhatunk le. Az offenzív műszaki prog­ramhoz, a lehetőségek megte­remtéséhez kevés a bevezetés­re kerülő szabályozás, az Ipari Minisztérium törekvése, nél­külözhetetlen a gazdasági ve­zetők együttműködése, javas­lata, észrevétele. Most az elő­készítő szakaszban éppúgy, mint a megvalósítás során. Ki mit tud tenni; ki képes új javaslatokra, cselekvésre —, ez dönti majd el, merre vezet az utunk, romlik-e exportpozí­ciónk, vagy tehetségünkhöz képest versenyképesek leszünk a piacon. Érdeklődést váltott ki mind­az, amit az előadó a szervezet- fejlesztésről mondott, akár egy-egy vállalaton, vagy ipar­ágon belül, de a szervezet fej­lesztésébe beleértendő az is: az egymásra utalt vállalatok lépjenek túl önös érdekeiken és harmonikus együttműkö­déssel biztosítsák a határidő­re elkészülő kiváló minőségű termékeket. Az iparnak ér­zékenyen kell reagálni egy-egy más tárcához tartozó változás­ra is. Így például megemlítet­te dr. Kapolyi László a bio­technológiai programot, amely­re időben kell ráhangolódni a gépiparnak is. Erre példa az is, hogy a KGST-piacon meg­élénkült a mezőgazdasági gép­gyártással szembeni igény —■, miért ne használnánk ki job­ban. . .. Egy-egy exportcikkünk sok­szor távoli iparágra is hatás­sal van, eladásával fontos és nélkülözhetetlen más áru be­szerzésére nyílik módunk.-­A tempó nem fikázható A távlatokról szólva dr. Kapolyi László megemlítette belső fejlesztésünkkel kapcso­latban, hogy fel kell gyorsíta­ni az automatizálási progra­mot, együtt kezelve a roboti- zációval. Jó lenne jobban ki­használni, összhangolni meg­levő számítástechnikai kapa­citásunkat. Végezetül felhívta az aktí­ván részt vevők figyelmét a de­cember 20., és január 10-e kö­zötti időre. Arra, hogy egészen szilveszterig szigorú, fegyel­mezett munkára van ahhoz szükség, hogy jobban fejezhes­sük be idei esztendőnket, s nem engedhetjük meg ma­gunknak a lassú, vontatott év­kezdést sem. Az 1983-as év vége és az idei lazább évkez­det nyomot hagyott gazdálko­dásunkban. Ilyen terhet nem rakhatunk a népgazdaságra. Mind a miniszter, mind a hozzászólók sokat beszéltek a gazdálkodásban rejlő ellent­mondásokról. Kifogásolták, hogy év közben, menetközben alakítanak a szabályozókon, amelynek nemcsak gazdasági, de politikai hatása is kedve­zőtlen. Úgyszintén kifogásolták a takarékoskodás formális vo­násait, amikor egy pár forin­tos pillanatnyi takarékosság később több száz forint kárt jelent egy terméknél. Némely merev szabályozás miatt nein dönthetik el felelős vezetők, milyen rendszerben dolgoztas­sák hatékonyabban a munka­erőt. S újra szóba került a bá­zisszemlélet, amelyről már remélhető volt, hogy megszű­nik, de még ma is él. Valamennyi észrevételnek lényege az volt: ne forgácsol­juk szét energiánkat, ne rak­junk fölös fékeket a jól mű­ködő gépezetbe. Felelősséget vár a megyei pártbizottság, az Ipari Minisztérium valameny- nyi vállalattól. Vezetőtől, be­osztottól egyaránt. Kinek mi a dolga, úgy tegye, hogy a nép­gazdaság ereje növekedjék. A csoport, az egyén hosszú távon is csak ezáltal boldogulhat. S. A. Patika - társadalmi összefogással Vezetik a gázt Solymáron ni. Valkó Béla Könyv gazdaságfejlődésünk kulcskérdéseiről Ä holnap energiapolitikája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents