Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

TV. rv / '«r* / PEST MEGYEI VBJÍÍ PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEKI Csütörtökön összeül az or­szággyűlés. A várható napi­rend, szerint három téma ke­rül a képviselők plénumára: A tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat, miniszteri beszámoló a kormány külpo­litikai tevékenységéről és elő­terjesztés a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai­ról. A gazdasághoz, az üzleti élethez kapcsolódó új jogsza­bály törvénnyé formálását a képviselők kezdeményezték töj>b hónapig tartó parlamenti műhelymunkáíatok, , szakbi­zottsági viták eredményeként. A tisztességtelen gazdálkodás tilalma — fogalmaztak az őszi ülésszak előtti bizottsági tanácskozásokon is — olyan alapvető norma, amelynek a legmagasabb szintű jogi elő­írások, az ország törvényei közé kell tartóznia. Ebben a tilalomban a jogi parancsok mellett érvényesülnek — min­den gazdálkodóra vonatkozóan — az úgynevezett üzleti tisz­tesség magatartási normái, etikai követelményei is. A születőben levő törvény­nek az a rendeltetése, hogy tervszerű, piacgazdálkodáson alapuló gazdálkodási ren­dünkben meghatározza azokat a szabályokat, amelyekhez a piacon fellépőknek tartamok kell magukat. Nem lehet meg­engedni. hogy az esetleg tisz­tességtelen módszereket alkal­mazók a gazdasági verseny­ben előnyösebb helyzetbe ke­rüljenek a piaci erkölcsnek és az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanú­sító versenytársaikhoz képest. Ez következik az ipari tulaj­don oltalmára létesült. Párizsi Uniós egyezményből, is, amely­hez a Magyar Népköztársaság 1970-ben csatlakozott. Erősö­dő nemzetközi kapcsolataink is megkövetelik tehát, hogy a világpiacon versenyző magyar gazdálkodó szervezetek mö­gött itthon is egy egységes el­veken alapuló, korszerű ver­senyjogi háttér álljon. Eddig hazánkban a tisztességtelen versenyt az 1923. évi V. tör­vény szabályozta. Ennek több évtizedes paragrafusai ma már meghaladottakká váltak, egyebek között azért, mert csak a piaci versenytársakra vonatkoztak, figyelmen kívül hagyva a fogyasztók érdekei­nek védelmét. Márpedig ez utóbbinak maradéktalanul ér­vényesülnie kell. Ezt szolgál­ja a törvénytervezet azon ren­delkezése, amely lehetőséget ad a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­nak és a szövetkezetek orszá­gos érdekképviseleti szervei­nek. hogy a fogyasztók jogai­nak érvényesítéséért közérde­kű keresetet terjeszthessenek elő. Ma: 3. oldal: Ember a markoló karmai közölt 4. oldal: Tudják, hogy mit akarnak Egy iskola - négy helyen 7. oldal: Gyarapodó sportlehetőségek 8. oldal: Rabolt a liftben Kevesebb a tilalom Aczál György előadása A TOT-akadémián Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Kulturális és ideoló­giai életünk időszerű kérdései címmel előadást tartott Bu­dapesten, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának szövetkezeti házában a szövetkezeti vezetők akadé­miája. előadássorozat kereté­ben. A vendég ezután vála­szolt a szövetkezeti vezetők által feltett kérdésekre. A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a harmadik negyedévben 17 szá­zalékkal több szenet és briket­tet vásárolt a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. Különösen a brikett iránt volt nagy az érdeklődés az elmúlt hetekben, hónapokban, ezért ebből a tüzelőfa'jtából a ter­vezett 500 ezer tqnna helyett 580 ezer tonnát szerzett be a kereskedelem az NDK-ból és Lengyelországból a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Megfelelő, s várhatóan az ma­rad a téli szezonban is a TÜ- ZÉP-ek tűzifa- és kokszkíná­lata. Ezekből a tüzelőfajtákbó] van és lesz is elég a telepeken. Megcsappant viszont a TÜ- ZÉP-teilepe:k szén- és brikett­készlete. Különösen a borsodi és a várpalotai bányák szállí­tásai körzetében akadozik az ellátás, e két helyről ugyanis műszaki okok, illetve vízbetö­rés miatt a tervezettnél keve­sebb szenet juttattak a lakos­ságot ellátó TÜZÉP-telepekre. A belkereskedelem e területek ellátási gondjain valamelyest segít azzal, hogy Észak- és Kelet-Magyarországra — a borsodi, illetve a várpalotai A világhírügynökségeket és a sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Kádár János kedden véget ért párizsi látó- t-áS3 ° Az MSZMP KB első titká­rának franciaországi megbe­széléseit értékelve az AFP francia hírügynökség kiemeli, hogy Magyarország és Francia- ország folytatni kívánja ak­cióit a kelet—nyugati, párbe­széd erősítéséért, „a fegyver­zet lehető legalacsonyabb szintjének megteremtéséről” szóiló tárgyalások felújításáért. E tevékenységüket — mutat rá a francia hírügynökség — megkönnyíti nézeteiknek több kérdésben megmutatkozó kö­zeledése. A francia lapok egy­öntetű megállapítása szerint a látogatás egyik tanulsága az, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban változatlanul számos, még kiaknázásra váró lehetőség rejlik. A Párizsban kedden meg­tartott közös sajtóértekezlet első mérlegét megvonva az UPI amerikai hírszolgálati iro­szénbányák szállítási körzeté­be — a közép-dunántúli bá­nyákból. valamint terven fe­lüli importszállítmányokból juttat tüzelőt. Október végén, november elején várhatóan 40 ezer tonna lengyel importszén kerül a TÜZÉP-telepekre. Ezenkívül a brikettgyárak 60 ezer tonna szovjet szénporra kötöttek szerződést, s rövide­sen megkezdődik a szállítás. Ennek eredményeként a közeli betekben — mindenképpen még az igazi tél beállta előtt — több brikett jut a telepek­re. Az ÁFOR háztartási fűtő­olajból évente mintegy 700 ezer tonnát értékesít, s ennek nagy részét a negyedik, illetve az első negyedévben vásárolja meg a lakosság. Idén is hason­ló nagyságú forgalomra számí­tanak. s az igényeket ki is tud­ják elégíteni. Felhívják azon­ban az olajjal fűtők figyelmét, hogy a tüzelőanyagot időben vásárolják meg, a szállítás ugyanis a téli hónapokban az időjárástól függ, előfordul, hogy hóakadályok, miatt nem jutnak el az olajszállító teher­autók rendeltetési helyükre. da ugyancsak azt hangsúlyoz­ta, ..hogy a magyar vezető és a francia köztársasági elnök egyaránt a kelet—nyugati fegyverzetkorlátozási tárgya­lások híve, és kész együtt te­vékenykedni a két tömb kö­zötti feszültség csökkentéséért. A Reuter brit hírügynökség idézi az MSZMP KI? első tit­kárának megállapítását arról, hogy a felek a tárgyalások so­rán bizonyos kérdésekről elté­rően vélekedtek ugyan, de ez annak tulajdonítható, hogy el­térő társadalmi berendezkedé­sű országok vezetői ültek tár­gyalóasztalhoz. Ugyanebben a témakörben a DPA nyugatnémet hírügynök­ség Kádár Jánosnak azt a sajtóértekezleten elhangzott ál­láspontját idézi, amely szerint a jelenlegi helyzetben az ösz- szes országnak meg kell tennie minden lehetőt ,.a katasztrófa elkerülése végett”. A DPA alá­húzza azt is, hogy a magyar vezető bizakodóan nyilatkozott a két német állam párbeszé­déről is. Az Üj Kína hírügynökség a francia elnök megállapítását emeli ki arról, hogy a „konst­ruktív szellemű” francia—ma­gyar kapcsolatok mindkét or­szágot arra bátorítják: hasz­nálják fel a nemzetközi fóru­mokat a cselekvésre olyan kérdésekben, mint a világűr militarizálásának megakadá­lyozása, és a vegyi és bakte­riológiai háború megelőzése. A szerda reggeli francia la­pok részletesen ismertetik Kádár János és Mitterrand el­nök közös sajtóértekezletét. A Le Matin hangsúlyozza: Mit­terrand és Kádár egyetért a lé­nyegben, s mindketten hang­súlyozták. hogy a két tábor között a fegyverzetek alacso­nyabb szintjén kell egyenlő biztonságot teremteni. A Le Figaro szerint Fran­ciaország és Magyarország egyetért abban, hogy le kell küzdeni a nemzetközi bizal­matlanságot. Kádár János és Mitterrand elnök egyaránt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán látogatást tett Nóg- rád megyében. Salgótarján­ban, a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­emlékeztetett arra — írja a a lap —, hogy Franciaország és Magyarország — bár nem értenek egyet a fegyverkezési hajsza okait illetően — telje­sen egyetért abban, hogy a tárgyalásokat folytatni kell. s a fegyverzetek szintjét a le­hető legalacsonyabbra kell csökkenteni. A Liberation kiemeli, hogy a megbeszélések végén mind Mitterrand elnök, mind Kádár János elégedettnek mutatko­zott. A találkozó ugyan nem hozott látványos eredményt, de a párbeszédet fenntartják a feszültség ellenére is. Párizs és Budapest számára a'találkozó jelentősége elsősorban annak megmutatása, hogy két külön­böző szövetségi rendszerhez tartozó ország, amely a béke ügyéért akar munkálkodni, párbeszédet folytathat egymás- sal a nemzetközi feszültség el­lenére is. A kelet—nyugati kapcsola­tok hírei között a csehszlovák sajtó vezető helyen számolt be Kádár János párizsi tár­gyalásairól. A többi között ki­emelték azt a megállapítását, hogy a Varsói Szerződés nem törekszik katonai fölény meg­szerzésére, de ezt a másik fél­nek sem engedi meg. A Ká­dár János és Francois Mitter­rand közös sajtóértekezletén elhangzottakból azt húzták alá, hogy a francia köztársa­sági elnök is az összekötő ele­mekre helyezte a hangsúlyt és kifejezte a kétoldalú kapcso­latok javítására irányuló szándékát. A lengyel országos napila­pok szerdán a Kádár János és Francois Mitterrand közös sajtóértekezletéről szóló jelen­téseikben azt idézték, hogy a két ország vezetői szerint mindent meg kell tenni a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, s a felek egyenlő, biz­tonságán alapuló, a fegyver­zetek legalacsonyabb szintjén megvalósuló tartós békére kell törekedni. zottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta az or­szágrész politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, az ered­ményekről és tennivalókról, A Központi Bizottság titká­ra ezután felkereste a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni üzemét, ahol Klug Nándor igazgató szá­molt be a gyár munkájáról. Az igazgató beszámolójának meghallgatása után Szűrös Mátyás üzemlátogatáson vett részt. Délután a megyei pártbi­zottság székházában a Köz­ponti Bizottság titkára a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetők részvéte­lével rendezett aktívaülésen előadást tartott időszerű nem­zetközi kérdésekről, üKözéietb Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta Tengiz Mentesasvilít a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének titkárát, aki küldöttség élén hivatalos ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodik. A fogadáson je­len volt Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, és Vla­gyimir Bazqvszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete.. ..... ALKOTMÁNYOSAN A mai ülésszakon be­számolót hallgatnak meg a képviselők a tanácsi munka tapasztala­tairól is. Nem mintha nem volnának éppen eléggé tá­jékozottak ebben a témá­ban, hisz saját választókör­zetükben szinte napi kap­csolatban állnak a helyi ta­nácsok tagjaival, szakigaz­gatási szerveivel. így átte­kintve azonban országos képet kapnak arról, miként hajtottuk — s hajtjuk — végre a tanácsoktól szóló 1971. évi törvényt. Ez a törvény azt szolgálja, hogy a szocializmus teljes fel­építése érdekében növe­kedjék a tanácsok szerepe a helyi állami munka mind nagyobb részében és a la­kosság ellátásában, széle­sedjék a nép állandó, te­vékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatá­rozásában, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében, fo­kozódjék a , tanácsok fele­lőssége, önállósága, ugyan­akkor erősödjék a központi állami irányítás hatékony­sága. Szól a törvény arról is egyebek közt, hogy a ta­nácsok fentebb vázolt munkájukban támaszkod­janak a Hazafias Népfront­ra és az állampolgárok más tömegszervezeteire, működjenek együtt a nem tanácsi szervekkel, a terü­letükön levő üzemekkel, vállalatokkal, gazdaságok­kal, szövetkezetekkel, vala­mint bizonyos helyzetek­ben az illetékes bíróságok­kal, ügyészségekkel, a rend­őrséggel, s más fegyveres testületek vezetőivel, tag­jaival. Négy esztendeje egy jú­niusi vasárnapon hazánk állampolgárai összesen 59 ezer 249 tanácstagot vá­lasztottak. Pest megyében szép számmal dolgoznak közülük, elősegítve, hogy megvalósuljon a törvény­nek az a passzusa is, amely szerint a tanácsok a lakos­ság széles tömegeinek be­vonásával látják el felada­taikat. Itt a legutóbbi pél­da, az öregek napközi ott­hona Szigetszentmiklóson. Nem hiszem, hogy van olyan ember, olyan mun­kahelyi közösség, aki, vagy amely ne tekintette volna szívügyének az épület mi­előbbi felújítását. Az át­adás napján alig győzte so­rolni a helyi tanács b- titkára a közreműködők neveit. A szervezésben itt is nagyon sokat vállaltak magukra a tanácstagok. Vállalnak is szívesen, ha láthatják munkájuk gyü­mölcsét, Ám nem hallgat­hatjuk el egy ilyen beszá­molóból — s az illetékes államtitkár biztosan nem is teszi —, hogy nem min­dig érik be az a gyümölcs. Vagy az utcán talál süket fülekre a tanácstag, vagy épp a tanácsházán. Egyik eset sem használ a közéle­ti demokráciának. Az okok­ról lehet vitatkozni, annyi­félék. Vagy nincs pénzé a tanácsnak elegendő, s nem képes minden jogos igényt kielégíteni, ezért az állam­polgárok egy része egyre közömbösebbé válik. Vagy az állampolgárok eleve kö­zömbösek, s kiteheti a lel­két a tanácstag, nem moz­dulnak. Ez utóbbi azonban éppen Pest megyére a leg­kevésbé jellemző. Jó ügyért, értelmes munkára legtöbbször kapható, akit megkérnek. Szóvá tettük már la­punkban is többen és több­ször: a testületi tevékeny­ség néhány helységében a megyének mintha formá­lissá vált volna az utóbbi időben, holott a többség azt igazolja, hogy szélese­dett a tanácsi demokratiz­mus. A képviselők mai vi­tájukban szintén szót ej­tenek majd erről, s ta­pasztalatokban gazdagab­ban hazatérve megkí­sérelnek javítani a dol­gokon ott. ahol szüksé­ges. Azok a községek, vá­rosok fejlődnek igazán, amelyekben érvényesül a demokrácia, amelyekben a tanácsi testületek jól hasz­nosítják a lakosság közér­dekű javaslatait, kritikai észrevételeit. Ismert pél­dául az, hogy milyen ered­ményes Dunakeszin és Nagykőrösön a nyílt város- politika, milyen hasznosak az érdi fórumok, az előre­haladás szempontjából. Helyenként az is hiba, hogy nem élnek kellően az önállósággal a tanácsi tes­tületek. Talán azért, mert a nagyobb önállóság na­gyobb felelősséggel is jár, vagy talán azért, mert nincs meg hozzá a megfe­lelő tájékozottság, szakér­telem, döntési készség. Am a túlzott önállóság is lehet káros. Olyan esetben pél­dául, amikor ügy határoz a testület, hogy a nem létező pénzeket is a folyamatban levő fejlesztésre fordítja, majd segít év végén a me­gye, amikor már nagyon szolul a hurok. É rdeklődéssel tekin- * tünk az őszi ülésszak elé. Várjuk a vitát — s várjuk haza képviselőin­ket, hogy majd választó- körzeteikben részletesen beszámoljanak róla. Bálint Ibolya Üvegballonok az új bornak. Tízszer annyi üvcgballon készül az idén a Salgótarjáni öblösüveggyárban, mint a korábbi években. A megsokszo­rozódott termelés annak az automata üvegfúvónak köszönhető, amelyet az elmúlt év végen állítottak munkába a nógrádi megyeszékhelyen. Az automatizált gyártással, napi három mű­szakos termeléssel az idén összesen ICO—170 ezer darab ballon kerülhet az üzletekbe, s innen a szürctelökhöz, a must és az újbor tárolására. Automata gépen készülnek a ballonok. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatója A téli tüzelőellátás Szűrös Mátyás Nógrádban Ma összeül az országgyűlés Kádár János franciaországi látogatásának sajtóvisszhangja Az alap az egyenlő biztonság

Next

/
Thumbnails
Contents