Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. OKTOBER 13., SZOMBAT Mentőállomás épül, szakrendelő épülget Nagykőrösön íél évvel később ,.. 1982 nyarán lényeges változások történtek Nagykőrös egészség­ügyében. Az ottani kórház osztályaitól átvette 32 ezer környékbeli ember gyógyításának feladatát a ceglédi kórház, melynek egy bel­gyógyászati osztálya maradt Nagykőrösön... Az átállás kapcsán sor­ra születtek a határozatok: meg kell oldani a betegek gyors kórház- bajuttatását, a város négy mentőkocsis állomása helyett nagyobbat kell építeni, a felszabaduló kórházi helyiségeket addig is a szakor­vosi ellátás körülményeinek jobbítására veszik igénybe, amíg fel­épül az új 11 orvosi munkahelyes szakrendelő... tesítettek, hogy az árajánlatot és a szerződéstervezetet postára adták. Ami a tervezést illeti: szanált telken egyedi épületet kívántunk, és egy ilyennek az előkészítési munkálatai átlagosan 2—3 évig tartanak. Igaz, másutt a kivitelezés gyorsabb. Itt is az előzetes elképzelések kialakítása vett igénybe sok időt. Az első terv egy nagy üvegfelületes, tehát drágán fenntartható épületről készült. A má­sodik koncepció sem vetette el en­nek hibáit. A harmadik elképzelés viszont városképi szempontból volt kedvezőtlen, bár gazdaságossága nem vitatható. Így végül a negyedik koncepció — megítélésem szerint a legjobb — került elfogadásra. En­nek konkrét kiviteli tervei viszony­lag gyorsan készültek el, a teljes do­kumentáció háromnegyed év múl­tán a kezünkben volt, s ekkor már csak a hullámpala fedésű tetőszer- kezet helyett kellett újat (műemléki palását) tervezni. Végül is a rende­lő lesz jobb, s ennek a nagykőrösi betegek látják majd hasznát, amint­hogy annak is: nem a várost csú­fító tűzfal tekint majd a központ fe­lé, mert volt ilyen terv is! íj szempontokat kaptunk Szót váltottunk a tervezők egyi­kével, Rády Róbert mérnökkel. Rész­letesen ismertette munkájuk histó­riáját, mondván: a tervezőnek nem célja, hogy többször is módosítani kelljen elképzeléseit, egyből megva­lósítható épületet álmodik papírra. Ám nem feltétlenül kell ilyen so­káig húzódnia a tervkészítésnek. Ez annak a következménye, hogy min­den egyes koncepció megvitatásakor új szempontok alapján kértek tőlük módosítást. Először, mert a terve­zett összegből nem tartották megva­lósíthatónak a rendelőt, másodszor, mert orvostechnológiai kifogásokat tettek, harmadszor, mert az olcsó épület csak további hozzáépítés árán lett volna a városképbe illő. ★ A beszélgetések is bizonyítják: tervező, beruházó, kivitelező egy­aránt képviseli a város lakóinak ér­dekét, mód van a határidő megtar­tására. Tudatában vannak, hogy ez a gyógyító intézmény nem egy a sok feladat között. Megvalósítása< szoros és fegyelmezett, jól szervezeti mun­kát követel. Olyat, amelyre mostaná­ban sok példa adódott: a kerépes- tarcsai kórház, a Dunai Kőolajfi­nomító Vállalat krakküzeme, szá­mos óvoda, iskola, az Árpád-híd... Valamennyi más építő vállalat, szervező közösség munkája. A kö­zös csupán az bennük: alkotóik nem a jogszabályok adta lehetőségek kö­zött bújócskáztak, hanem emberfe­letti munkával, példás magatartás­sal tették dolgukat. Erre a magatar­tásformára építenek a nagykőrösiek is. Mentőállomást szeretnének avat­ni idén év végén és rendelőintézetet arra egy esztendőre. VASVÄRI G. PÄL E szavakat irtuk emlékeztetőül, ez év március 24-i lapszámunk Nagy- kőrösön, két évvel később című ri- i portja elé, melyben Káló József, i Nagykőrös város tanácsának elnök- • helyettese elmondotta: „Már 1982 i augusztusában megkaptuk az ötödik ; mentőautót, és akkor kitűztük az új ! állomás elkészítésének határidejét, ' ez 1984. december 31. Ennek és a 1 mellette épülő szakrendelőnek tér- i veit az ÁÉTV készítette, a DUTÉP . dolgozói pedig már nyáron munká- : hoz láttak A mentőállomás 10 mil­lióba kerül, a rendelőintézet — en­nek műszaki átadása 1985 végére járható — 65,6 millióba. Ez utóbbi­nál már nyáron elkezdődik a szer­kezetépítés. Megfelelő ütemben ha­ladnak a munkálatok.” Ritkábban küldözgetik j Azóta fél év telt el. Korántsem eseménytelen idő. Kezdjük azzal: dr. Molnár Kornélia, Nagykőrös város főorvosa legutóbbi látogatásunkkor, szeptember utolsó napjaiban arról számolt be: a.ceglédi kórház itteni Osztálya immár teljes kapacitással működik, 120 ágyon fogad betegeket, akiknek háromnegyede csak nagy­kőrösi vagy környékbeli lehet. Az osztályon nincs nővérgond, ám a hét Iorvosi státus közül kettőre nem ta­láltak jelentkezőt, így az ügyelet a meglevő öt gyógyítónak nagyobb ter­het jelent. I A szakrendelések helyzete is ja­vult, főállású ideggyógyászt találtak, s az egyetlen szemészorvos helyette­sítését is megoldották. Szakképzett gégész-üzemorvos jött a városba, így lehetőség nyílt a fül-orr-gégészeti szakrendelés folyamatossá tételére. Mindezek haszna: Ritkábban kell küldözgetni, utaztatni a betegeket. Ami a mentőszállítást illeti, a fő­orvos szerint előfordulnak olykor pa­naszok, jelenleg ugyanis egy kocsi es személyzete 24 órás szolgálatot ad, Ezenkívül két kocsi délelőtti, egy dél­utáni műszakban dolgozik, öt-hat ízben tett bejelentést a lakosság ar­ról, hogy — mert éppen úton voltak a szolgálatban levők — nem indult azonnal a mentő. Minden alkalom­mal vizsgálatot tartottak, s kiderült: a hívás sürgősségének megfelelő időn belül érkeztek a helyszínre. Ám meg­esik, hogy egyesek inkább saját autóval szállítják kórházba a beteg hozzátartozót. Ennek oka, hogy a mentő — ha a kórházi orvos nem iitéli indokoltnak a beteg ellátása Után ott-tartását — például, mert se­bének összevarrását követően járó­képes — nem viheti vissza. S éjsza­ka, amikor nincs busz, vonat, bajos hazajutni a nagy körösieknek Ceg­lédről. A városban úgy vélik, kívána­tos lenne, ha még egy kocsi adna 24 órás ügyeletet. Megkérdeztük az illetékest, a Pest megyei mentőfőorvost, dr. Győri At­tilát: Van-e erre lehetőség? — Kimutatható, hogy jelenleg Pest megyében Nagykőrösön a leg­jobb a mentőéllátás, itt a legritkább a panasz a késés miatt, itt a h trövi- debb a mentőút. Nem tűnik tehát indokoltnak, hogy még egy jármű legyen 24 órás szolgálatban, az Vi­szont elképzelhető, hogy az új men- ’ tőállomás avatása után átszervezés­sel két kocsi adjon éjszakai ügyele­tet. Gyorsabban nő a gizgaz A városi főorvosnő azzal zárta a beszélgetést: a nagykőrösi emberek, az egészségügy dolgozói türelmetle­nül várják már, hogy elkészüljön a korszerű mentőállomás, s az új szak­orvosi rendelőintézet. Tartson hát velünk az olvasó az építkezés helyszínére! A mentőállomás: földhányásokkal, árkokkal övezve már áll az épület. Amerre az ember néz, csövek, hor­dók, vezetékek. Odabenn a DUTÉP Testünk karbantartására egyre változatosabb szolgáltatások állnak rendelkezésünkre. Sportéletünk el­lentmondásai azonban mintha nem csupán a közkedvelt labdarúgás te­rületeit érintenék. Hasonló viharok kavarognak — legalábbis Dunake­szin — a szorgos háziasszonyok, vi- háncoló iskolás gyerekek számára szervezett kondicionáló tanfolyamok körül is. Helyben maradjon a nyereség Itt is nagy érdeklődés mutatkozott tavaly a sport gazdasági munkakö­zösségek által indított aerobic-, gyer­mektorna-, karatetanfolyamok iránt, de szép számmal vesznek részt a helybeliek a városi tömegsport-ren­dezvényeken is. A békés sportéletet azonban egy új koncepció berobba- nása kavarta fel. Az ennek propagá­lására vállalkozó Komáromi László, a városi tanács sp or tf elügyelő je, ab­ból a közismert tényből indult ki, hogy bizony akadnak olyan ágaza­tok, amelyek támogatására mostaná­ban kevesebb jut az államkasszából. — Ki kellene használnunk a helyi lehetőségeket, magunk teremtette anyagi bázisra építeni a város sport­életét, a tömegsportmozgalmat. Ha a lakótelepi sportegyesület működtet­né a közkedvelt, eddig gazdasági munkaközösségek által fenntartott tanfolyamokat, ezek nyereségéből jutna a rendszeres tömegsportren­dezvények, ingyenes tanfolyamok — talán egyszer még kisebb beruházá­sok, pályaépítések — finanszírozá­sára is. Ennek alapfeltétele lenne természetesen, hogy a gmk-kal ver­senyképesen, azonos szabályzók, gaz­dasági feltételek között dolgozhas­sunk. — Rendeletek szabályozzák, hogy az állami intézmények által fenn- .tartott .tornatermek használatba adá­sakor milyen sorrendiséget kell fi­gyelembe vennünk — mondja Tóth Istvánné, a városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztáiyának ve­zetője. — Dunakeszin három tornaterem „szabad kapacitásával” gazdálko­dunk. Ezek lekötésénél előnyt él­veznek az iskolák, vagy a városi sportegyesületek, -szakosztályok ál­tal a tanulók, vagy a felnőtt lakos­ság számára indított tanfolyamok. A gazdasági munkaközösségek műkö­dését természetesen nem gátoljuk, de a városi tanfolyamok, edzések lekö­tik minden helyünket, másutt kell terem után nézniük. Eltérő érdekeltségek A városi sportfelügyelőségnek, azonban még egy komoly akadállyal kell szembenéznie, ha végleg meg akarja nyerni a versenyt, s ezen a fronton a jelek szerint a munkakö­zösségek az erősebbek. A küzdelem most a szakoktatókért, testnevelő ta­nárokért, edzőkért folyik. Szemes Árpád, a Pest megyei Test­Falu a Kárpátokban Kassai Antal festménye nevelési és Sporthivatal elnökhe­lyettese annak az 1983. évi OTSH- rendeletnek a részleteivel ismerte­tett meg, amely ezen a területen te­remt egyenlőtlen versenyt. — A rendelet egyebek közöt sza­bályozza a tanfolyami sportoktatók óradíját is. Végzettségüktől függően harminc és nyolcvan forint között fizethetnek nekik óránként az álla­mi sportszervek. Keresetük a nyolc­van forintos óradíjat akkor sem ha­ladhatja meg, ha kiemelkedő ered­ményeket érnek ha tanfolyamuk jóval látogatottabb, mint esetleg a gyengébb munkát végző kollégáiké. Ezzel szemben a gazdasági munkakö“ zösségek már eleve jóval magasabb tanfolyamvezetői díjat fizetnek, s alkalmazottaikat anyagilag is érde­keltté teszik a színvonalas munká­ban. Ha az edző vonzóvá, keresetté tudja tenni tanfolyamát és nő a résztvevők száma, százalékos arány­ban részesedik a pluszbevételből. — Ennek az összegnek a lakóte­lepi sportegyesület által maximáli­san fizethető tanfolyamvezetői dij legfeljebb a felét teszi ki. Kérdés, vállalják-e a dunakeszi testnevelők; edzők, ezeket a feltételeket? — De a rendelet nemcsak ezen ä ponton érinti Komáromi László el­képzeléseit. Szigorúan szabályozottá tanfolyamok részvételi díjának mér; teke is. A rezsiköltségeken, az okta­tói óradíjon kívül csupán húsz szá­zalék nyeréség számolható fel, amely viszont éppen hogy fedezi az egyesü­letek — a lakóhelyi sportegyesületié is igaz — működési költségeit. Há tehát az állami sportszérvek veszik kezükbe a tanfolyamok vezetését, működtetését, a részvételi díjnak csökkennie kell, ami bizonyára nagy örömére szolgál majd azok látoga­tóinak, ám nem ad lehetőséget szá­mottevő nyereségképzésre,' s ennek bármilyen célú félhasználására. Szabályzók útvesztőjében A sportfelügyelő, első győzelme te- hát. akkor, amikor a termek szajjad kapacitásának lekötésével működés- képtelenné tette Dunakeszin a gaz­dasági munkaközösségeket, megle­hetősen tiszavirág életűnek látszik. Végső célját ugyanis, a nyereség tö­megsportmozgalomra való felhaszná­lását — nyereség híján — távollé­tükben sem tudja elérni. Azt- viszont igen, hogy az eddig tisztességesen megfizetett sportoktatók, most ér­dektelenség híján kétes értékű lelke­sedéssel vesznek maid részt a to­vábbi munkában. A kelepce azonban, amelybe Du­nakeszi sportélete került, Marth/j Gábor, az OTSH tömegsportosztály;1- nak vezetője szerint sem Komáromi László elképzeléseinek helytelensé­gét bizonyítja. — A tavalyi rendeletünkben alkal­mazkodnunk kellett az összes többi ágazatra is érvényes középfokú tan­folyamvezetői díjtételekhez. Ami-; ezeket nem emelik, hátrányban lesz nemcsak a sport, hanem például az állami nyelvoktatás ís a jobban fi­zető gazdasági munkaközösségekkel szemben. A makacs útkeresést pe­dig, amellyel Komáromi László a város sportéletét fejleszteni igyek­szik, csak támogatni lehet. S ha ma még elképzelései nem is megvalósít­hatóak, a fejlődés Iránya minden­képpen az, hogy önmagát tartsa el a lakóterületi tömegsportmozgalorr.. A döntetlen verseny két vesztese között azonban most utat találhat az élelmes harmadik. A Művelődési Mi­nisztérium legfrissebb, augusztus 24 i 120/1984. sz. utasítása szerint ugyan­is az általános Iskolák önköltséges tanfolyamot indíthatnak tanuló:.; számára 50—300 forintig terjedő részvételi díj ellenében olyan tárgy­körben, amely az adott korcsoport tantervi oktatásán kívül ésik. Az ok­tatót a bevétel negyven százaléka T- leti meg, az eddig szűkös költségve­tésből gazdálkodó iskola a hatvan százalékkal rendelkezik. Itt tehát megvalósulhat az az egyensúly, amelyre a dunakeszi sportfelügyelö is vágyik. S bár a fizetőképes kereslet szá­mára tökéletesen mindegy, hogy a tanfplyamok részvételi díjával ki, milyen szempontok szerint gazdál­kodik, ha a szolgáltatás színvonala megfelelő, mégis érdemes lenne ren­det tenni. Hátha az egyénlő feltéte­lek közt kialakuló valódi verseny valamennyiünk érdekeit' szolgálná, märvänyi Agnes Ságvári Endre szocialista brigádja hegeszt. Trepák János brigádvezető és öt embere bizakodik, hogy október közepére — ha radiátort is kapnak — végeznek a fűtésszereléssel. Rei­gen László építésvezető ezt mondja: a szerkezetépítéssel nyár elejére el­készültünk, azután a kőművesek, a tetőszigetelők jöttek. Most még javá­ban tart a belső munka, harmincán dolgoznak itt. S hogy mikorra fe­jezzük be? Október végét céloztuk meg ... Azután már csak a kisebb hiánypótlások várnak a szakembe­reinkre. Ügy tűnik itt nem lesz gond a határidővel. Nem így a szakrendelőnél. Fél esz­tendeje már nagyjából elkészült az alapcölöpözés, s aki most oda néz, a betonfejek között térdig-derékig érő gazt láthat. Ehhez bizony nem nyúl­tak a nyáron ... Vajon miért? Reiger László: — Tavasz óta ál­lunk itt. A DUTÉP a tervek beérke­zése után megrendelte a BVM-től a szerkezeti elemeket és néhány napja megérkeztek az elsők. Még a határ­időn belül vannak, az elemek szállí­tására ugyanis december 31. a végső terminus. Az idei elképzelésünk az, hogy a nyersszerkezetet elkészítjük, de még falpanelek nélkül. Tudjuk, hogy a tanács szeretné, ha a követ­kező év végére befejeznénk a mun­kát. Ám az igazság az, hogy jelenleg sincs komplett szerződésünk. Külön kaptuk meg a jóváhagyott alanozási tervet, ezért készülhetett el idő előtt az alap. Elhúzódott a tervezése Káló József, a városi tanács elnök- helyettese: — Eleve több tervvariá­ció készült 1982 augusztusától 1984 januárjáig. Ha minden az eredeti ütemterv szerint történt volna, most tartanánk ott, ahol az év végére a DUTÉP ígérete szerint fogunk tar­tani. így várhatóan 2—3 hónappal rövidebb idő marad a belső beren­dezésre, az orvostechnológiai szerelé­sekre. Bízom abban, hogy a rendelő építése nem szenved nagyobb kése­delmet, kétségtelenül baj azonban, hogy a tervezés, s így a kivitelezés is elhúzódott. Erről így beszél Tóth Mihály, a Pest megyei Beruházási Vállalat mérnökségvezetője: — A késés nem a kivitelező hibája. A DUTÉP sze­rintem csak annyiban vétkes, hogy az iratokra viszonylag lassan rea­gál. Például a teljes tervdokumen­tációt 1984. április 14-én küldtük el, s épp az imént, szeptember 27-én ér­Egészscgünkre váljék Egyenlőtlenül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents