Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

,W*6 1984. OKTOBER 13.. SZOMBAT Környezetvédelem c Csepel-szsgefen Hová kerül a pokoli torony? Szemetes, utcaseprő, köz- tisztasági alkalmazott. Mind­egy, hogyan nevezzük, ez a szakma semmiképpen sem él­vez túl nagy társadalmi meg­becsülést, Pedig civilizált vi­lágunkban, amikor egyre na­gyobb mennyiségű szemetet termelünk, mind fontosabb kérdés lesz az, hová hordjuk, miként ártalmatlanítsuk a fel­gyülemlett hulladékot. Exportőr megyei tervezek Az előre menekülés taktikája Építész körökben — állít­hatjuk némi túlzással — dúl a kenyérharc. A nyolcvanas évtizedig mindig több volt a megbízás, mint amennyi mun­kát . egyáltalán képesek vol­tak elvégezni a tervezők. A szűk esztendőkben azonban először a beruházásokra for­dítható keretek csökkentek, s az intézetek vezetőinek im­már nem az lett a fő gond­ja, hogyan magyarázzák meg, hogy egyszerűen képtelenek több munkát elvállalni, ha­nem az, mivel foglalkoztas­sák a mérnököket, műszaki rajzolókat. Így történt ez a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál is. A konjunktúra időszakában, épp a szűk tervezői kapaci­tás miatt alapították a válla­latokat azzal a megszorítás­sal, hogy csak közigazgatási határaink között vállalhatnak megbízásokat. De Pest me­gye már nem tudta munkával ■Tetetni.édes., gyermekét, s 1982 decemberében a megyei Tá- íiács Végrehajtó bizottsága fel­oldotta a tiltást. Csakhogy ez­zel sem oldódott meg minden probléma. Tőkéjük: a tehetség A szükség azonban szárnya­kat adott az eddig csak a megyehatárokon belül műkö­dő kollektívának, s úgy lát­szik, sikerül bebizonyítaniuk, hogy tehetségük olyan tőke, amely nemcsak a nehéz napo­kat segít átvészelni, hanem gazdagítja is a vállalatokat. A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat ugyanis expor­tőr lett. A hogyanról Zá- vodszky István igazgató, s he­lyettese Sziklay Tibor főmér­nök tájékoztatott. Nincs abban semmi rendkí­vüli — állították —, hogy cé­günk képes exportmunkát is elvégezni. Jó erőkből, tehet­séges szakemberekből verbu­válódott a vállalat, akik nagy tapasztalatokat szereztek a megyében közintézmények, például iskolák, egészségügyi központok építésében. Ezért vállalkozhattak rá együttmű­ködve az lndustrialexport, il­letve a Nikex alvállalkozója­ként arra, hogy részt vegye­nek egy algériai vízügyi fő­iskola építésére kiirt tende­ren. Az ilyen próba azonban korántsem kecsegtet biztos si­kerrel. Sőt, az esetek többsé­gében a sok jelentkező közül más nyeri el a megbízást, s a tervkészítés fölösleges mun­kának bizonyul. A tervező vállalat vezetői az ilyen ajánlati tervekre for­dított időt mégsem tartják feleslegesnek. Inkább tanuló­pénznek, olyan árnak, amely segít megismerni a külföldi műszaki követelményeket, a mienkétől eltérő szabványo­kat, s kikényszeríti a jobban működő szervezet létrejöttét, » korábbinál igényesebb, nemegyszer gyorsabb munkát. Ez a tanulópénz Az akkor meghirdetett víz ügyi főiskola építéséről eddig ugyanis nem született döntés. Azt azonban máris sikerült bebizonyítani a partnereknek, hogy a Pest megyeiekben meg lehet bízni. Az első kö­zös munká után ugyanis egy újabb algériai létesítmény, két vízügyi szakiskola felépí­tését is megpályázták a ma­gyar vállalatok, s ezt már tel­jes sikerrel. Néhány hónap alatt, a szokásos tempóhoz képest nagyon gyorsan kellett elkészíteni a részletes és hi­hetetlenül pontos dokumentá­ciót. Hiszen ezeken 'a rajzo­kon menet közben már nem lehet módosítani. Eddig magas- és mélyépítők, szinte minden szakma műve­lői külön dolgoztak a válla­latnál. Időnként konzultál­tak, egyeztették elképzelései­ket, s ha közben támadt va­lami gondjuk, vártak a követ­kező megbeszélésre. Most egy szobába kényszerültek a szak­emberek, s az új szervezet, a team forma sikert aratott. Ér­demes rajta gondolkodni, hogy az új módszer vajon csak az exportmunkák esetén alkalmazható, vagy a hazai beruházásoknak is javára válna-e? .Az a fajta fegyelem, jeajdíitműködési készség, oda­adás, "amely az exportosztály munkatársait,.jellemzi, mjnden bizonnyal. Amikor szükség vo}t rá, szinte éjjel-nappal a rajzasztal előtt álltak, s mert a határidőt mindenképpen be kellett tartani, hétvégeken is dolgoztak. Ma akad közöttük, aki franciául tanul, más az Algériában is használatos francia szabványnak lett a szakembere. Nem egészen 10 millió forin­tot kap a Pest megyei Tervező Vállalat idei exportmunkáiért, s ez a 260-as vállalati létszám­hoz, vagy a 74 milliós árbevé­teli tervhez képest nem túl jelentős arány. Mégis különö­sen örülnek neki, hiszen ha nem sikerült volna, ma baj­ban lehetne a cég. S a sikeres bemutatkozás után újabb, az előbbieknél jelentősebb lehe­tőségek is megcsillantak. Is­mét szó van az. algériai főis­kola, egy állatorvosi klinika, egy kórház és egy műhelycsar­nok tervezési megbízásáról Kairóban szórakoztató központ épül, lehet, hogy ennek ter­meit is Pest megyei szakem­berek készítik el. Esetleg egy 540 ágyas ománi kórház épí tésében, is közreműködhetnek. Ez utóbbi esetben egy osztrák cég lenne a fővállalkozó. / Megerősödött tekintő Ely sl Tulajdonképpen eddig tart a már nemcsak megyehatárokon hanem immár földrészünkön is túl tekintő vállalat új pró­bálkozásainak története. Hogy végül is a sok ígéretes lehető­ségből lesz-e valóság, nem tudhatjuk. De azt bizton állít­hatjuk, hogy- ' semmiképpen sem ftasZcrfr nélkül1 "való. ’ Mert ha külföldi- babérokra nfem is számíthatunk biztosan, ideha­za egészen Biztosan erősödik a Pest megyei Tervező Válla­lat tekintélyé. Ezt látszik bi­zonyítani, *' hogy rájuk bízták a budapesti Várhegy keleti lejtőjének rendezési és részben kiépítési tervét, s néhány más. nemcsak a - megélhetést; de sikerélményt, örömét és némi magabiztosságot jelentő mun­kát. • Csulák András A Cím lelett! képen: A már épü­lő terv. az algériai vízügyi szak­iskoláé Szükségből erényt Ezzel a gonddal Szigetszent­miklóson már nemcsak a sze­métszállítás gazdái,- a költség- vetési üzem vezetői foglalkoz­nak, hanem a városi jogú nagyközség szinte valamennyi vezetője. Az ok: úgyszólván napokon belül betelik a laki­hegyi szemétgyűjtő telep, amely már 1979-ben is csak szükségmegoldásként létesült. —• Tulajdonképpen a meg­levő állapotot, igyekeztünk javítani — mondja Jóvér An tel, a kommunális részleg ve­zetője. Ugyanis öt évvel ez előtt Lakihegyen, alig néhány lépésre a lakóházaktól egy hatalmas illegális szeméttelep alakult ki. Akkor már körül­belül négyezer köbméternyi hulladék hevert a területen szanaszét; a szél, a kóbor ál­latok és a guberálók préda jára. Akkor is szemétlerakási gondjaink voltak, ezért szük­ségmegoldásként hivatalos le­rakóhelyet csináltunk e terü­letből. Vásároltunk a rácke­vei Aranykalász Tsz-től egy lánctalpas dózert és naponta elterítettük az ömlesztett sze­metet. Egy kis rakodógép se­gítségével földet szórtunk hulladékra, megelőzve ezzel a fertőzést. Múlt időben kell fo­galmaznom, hiszen ezt a tele­pet már a legszigorúbb elő­írások betartása mellett sem tudjuk használni, betelt. S hogy milyen munkát vég -'rótt a- költségvetési üzemi; kar- 1 nyújtásnyirá"a lakóházaktól? Soha, -semmilyen fertőzés nem történt, nem hordta ; szél a szemetet, a lakihegyiek kel sem kerültek összetűzés­be, s ami szinte hihetetlen, mégis igaz: a nem éppen lágyszívűségéről ismert KÖ­JÁL ellenőrei is elismerésü két fejezték ki a szeméttele­pen folyó tiszta munkáért. — Tökölön van ugyan egy kisebb befogadóképességű le­rakóhely, ez azonban több szempontból sem jelent meg­oldást — veszi át a szót Szi- lasi László, a költségvetés üzem vezetője. — A városia­sodé Szigetszentmiklós több j mint húszezer lakójának és a i környező nagy létszámú tele­püléseknek kicsi az a telep. Ám ez a kisebbik gond. En­nél sokkal súlyosabbat vet fe! környezetvédelem. A Cse- pel-sziget csápos kútjai a sze­méttelep közelében veszik a vizet nemcsak Szigetszentmik­lós környékének, hanem a fő­város egyik felének is. Millió­nyi ember egészséges ivóvize a tét. Hiszen ismerve a sziget talajviszonyait, szakemberek véleménye szerint — kedve­zőtlen helyzetben — a szemét­telep megfertőzheti a talajvi­zet. Nem engedhetjük, hogy a váci eset megismétlődjön. Márpedig ennek a veszélye fennáll. A harmadik számítás A megoldás tehát csak az lehet, ha a szemetet kiviszik a Csepel-szigetről, és a közel­ben keresnek megfelelő lera­kóhelyet. Meg is találták, Taksony határában viszony­lag nagy terület áll rendelke­zésre, amely akár húsz esz­tendeig is szolgálhatná nem­csak a szigetszentmiklósi kör­zet, hanem akár a dabasi kör­nyék több települését. — A harmadik számítást végeztük el, egyre inkább le­faragva a költségvetésből — magyarázza Jóvér Anta-l. — 'Tehát ma már csak a leg­szükségesebb feladatokat vet­tük bele ,a tervbe. Az új tak­sonyi szeméttelep megnyitása így is több mint tízmillió fo­rintba kerülne. Hiszen a ha­talmas területet körbe kell keríteni, térvilágítást kialakí­tani, megépíteni a bekötő utat, illetve a lejárati utakat, ame­lyeken a szemeteskocsik meg­közelíthetik a lerakót. Be kell vezetni a vizet, hiszen erre szükség van a konténermosó­hoz és a szociális épülethez is. A meglevő lakihegyi dóze­rünk ekkora területen nem sokat érne. Legalább egy 15 tonnás gép kell, ennek viszont a napi karbantartásához va­lamilyen javítóhelyiség szük­ségeltetik. Egyszóval a telep megnyitásához egymagánkban kevesek vagyunk. Hiszen ez a terület is, akárcsak annak Idején a lakihegyi, már ille­gális telepként működik. Csak a rendezés 2—3 milliót emész­tene fel. Nem lehet üzemi feladat Ismerve a megye pénzügyi helyzetét, a szigetszentmikló- siak körülnéztek, miként tud­nának megyei támogatás nél­kül lépni ebben az ügyben. Állóeszközeiket eladhatnák éppen, csakhogy akkor mivel szállítják Taksonyba a sze­metet. Az egyetlen számba jöhető megoldás a fővárossal való egyezkedés lenne. Hiszen Budapestet legalább ennyire fojtogatja ez a gond. Csak­hogy amíg Pest megye déli részének két évtizedig ele­gendő lenne a taksonyi telep, addig a fővárossal közösen feltehetőleg öt évig sem tar­tana. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége a közel­múltban tárgyalta a Dunaka­nyar települései és a Ráckevei- Duna-ág köztisztasági helyze­tét.. Idézet az előterjesztésből. „Ha csak a Dunakanyar jobb parti településein keletkezett szemét éves mennyiségére gondolunk, ami 600—700 ezer köbmétert tesz ki, s ezt meg­kíséreljük egy szabályos Idom formájában elképzelni, akkor tíz esztendő alatt egy száz­szor száz méter alapterületű, hat-hétszáz méter magas *»po­koli tornyot« építhetünk sze­métből.” — Szeretnénk összefogni a dabasi .költségvetési üzemmel is, hiszen a taksonyi szemét­telep megnyitása esetén a da­basi körzet több községének hulladékát is el lehetne he­lyezni ott — mondja Szilasi László. — Egy ilyen telep megnyitásához azonban még két üzem anyagi ereje is ke­vés. Megyei segítséget várnak. Móza Katalin Biológiai tisztítással Családi házas lakótelep Gomba módra nőnek a szebbnél szebb családi házak Nagykovácsiban. A tanács tavaly adta tartós használat­ba a főváros határában fek­vő hatalmas, lankás terüle­tet. A 116 telken a tavasszal Az alkatrészellátás jelene és jövője Kimozdultunk a holtpontról zai ipari vállalatok és szövet­kezetek tevékenységének kö­szönhető, de összefügg azzal is, hogy a felhasználók meg­fontoltabb beszerzési politikát folytattak, fokozták az alkat­részek felújítását és így ösz- szességében mintegy tíz száza­lékkal mérsékelték igényeiket. így azután bizonyos cikkekből egyes forgalmazó vállalótoknál még fölösleg is mutatkozott. Ez az értékes gépek folyama­tos foglalkoztatása mellett azért is fontos eredmény, mert a mezőgazdasági alkatrész- gyártás — amelynek értéke meghaladja az egymilliárd fo­rintot — jelentős mennyiségű importtól is megkímélte az or­szágot. Lánckereskedelem A munkában élen, jártak a kis- és közepes vállalatok, az az ipari szövetkezetek, de ki­vették részüket a mezőgazda- sági szövetkezetek mellék­üzemágai, a különféle kisvál­lalkozási formák, sőt, a ma­gánkisipar is. Az érdekeltséget feltehetően tovább növeli majd, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal olyan: jogszabály-módosítást tervez, amely azt célozza, hogy a fo­gyasztási szolgáltatást is vég­ző vállalatok ne az-anyagfel­használás növelésében legye­nek érdekeltek. Korántsem volt ennyire ró­zsás a kép, amikor a közúti járműalkatrész-ellátásról esett szó. Különösen egyes személy­gépkocsi-típusok alkatrészel­látásával vannak súlyos gon­dok. 1984-ben romlott az autó­szervizek alkatrészellátása. Ennek elsősorban az az, oka, hogy az alkatrészellátó válla­latok először saját üzleteiket és a viszonteladókat szolgálják ki. Ezután rendszerint már nincs is mit árusítaniuk, s így a szervizek alkatrész nélkül maradnak, holott az alkatré­szek többségének beépítéséhez éppen az a magasabb szintű felkészültség kellene, ami leg­inkább autószervizeinkben adott. Hasonló a helyzet az auíóabroncs-köpeny esetében is. Az import mellett tehát mindinkább előtérbe kerül a hazai gyártás bővítésének szükségessége. És persze azt is meg kell akadályozni, hogy az állami kereskedelemben forgalomba hozott áruk vi­szonteladókhoz kerüljenek. El- : lenkező esetben itt is kialakul a Zöldség-gyümölcs piacról oly jól ismert árfelhajtó láncke­reskedelem. A kis darabszámok miatt azonban a hazai árak nagyon 'magasak. Átlagban az import­ár két-, két és félszeresét is elérik, sőt volt olyan — példá­ul az IFA-motorok fogaskoszo­rúja esetében —, amikor nyolc­szoros árral is legyártották a hiányzó alkatrészt. Szerencsé­re egyre nő a gyártásra jelent­kezők száma, s ez talán az árak csökkenését is eredmé­nyezheti. Bentás, felújítás Az ésszerűség és a takaré­kosság elvének gyakorlati ér­vényesülését jelzi, hogy ter­jed a gépalkatrészek bontása és felújítása is. A mezőgazda­ság itt is előbbre jár. Mező- gazdasági gépek bontásával, valamint a bontással nyert al­katrészek és anyagok értéke­sítésével több termelőszövet­kezet is foglalkozik. Néhány helyen e tevékenység termelő­szövetkezeti társulások kereté­ben folyik, a szécsényi Rákó­czi Tsz pedig az AGROTEK- kel társulva hozott létre gép­bontó, alkatrészfelújító és gyártórészleget. A személygépkocsi alkatrész felújítás megszervezésé azon­ban még csak most folyik., A Mobil januárban lépett be az Alkatrész Koordinációs Iroda tagjai közé, s remélhető, hogy ez ha még nem is az idén, de hamarosan jelentkezik a sze­mélykocsik alkatrészellátásá­nak javulásában is. 1986-ban mindenesetre ismételten na­pirendre kerül a téma a GB és a kormány előtt, s a felelősök remélhetőleg akkor már to­vábbi széles körű javulásról számolhatnak be. Arvay Tivadar kezdték építkezni a boldog tulajdonosok. Egy éven belül vezetékes víz is lesz a családi házas la­kótelepen, s a községben el­sőként itt oldják meg a szennyvíz elővezetését. Elő- terv készült a 116 lakásos ne­gyed csatornázására, szenny­víztisztító hiányában — kí­sérletképpen — az .Ördög­árok végezné el a biológiai tisztítást. A kísérlet ered­ménnyel kecsegtet, és ha be­válik, újabb részeket szeret­nének az elkövetkező évek­ben hasonló megoldással be­kapcsolni, a vezetékes szenny­vízelvezetésbe. A nagyková­csiak már várják a csatornát és szívesen áldoznának is ér­te, annak ellenére, hogy még egy ideig a vezetékes ivóvíz a legnagyobb gond a köz­ségben. Bár a lakótelep még csak most épül, a tanács már el­készíttette a terveket a szol­gáltató hálózatra. Mini- ABC- áruház épül itt, és a diósdi szolgáltatóház mintájára, kis­ipari szolgáltatáházat szeret­nének, ahol a cipésztől a kár­pitosig, sok kisiparos kapna helyet. M. K. IfjÉcpevelés A SZOT-pIénum 1983. jú­niusi állásfoglalása alapján nagy ’ feladatok hárulnak a szakszervezetre is az ifjúság nevelésében, a szakmunkás­tanulókkal és ifjúmunkások­kal való foglalkozásban. Visszaesés tapasztalható a szakszervezeti alapszervezetek tömegpolitikai oktatását ille­tően;4 százalékkal, csökkent tavaly a hallgatók száma, ugyanakkor a gazdaság fejlő­dése, az életkörülmények vál­tozása, a dolgozókat foglalkoz­tató sok-sok kérdés éppen az ilyen ismeretgyarapítás szere­pének erősítését kívánj*. Már hagyományteremtésnek is felfogható a Gazdasági Bi­zottságnak az a gyakorlata, hogy egy-egy, az egész gazda­ságot érintő kérdést évente napirendjére tűz. így kerül például az energiatakarékos­sággal, a piacfelügyelettel, a hulladékhasznosítással kapcso­latos helyzetkép visszatérően a kormánybizottság, majd a Minisztertanács elé, s most, 1982 óta immár harmadszor — a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzete is. Csökkent az igény Alkatrészellátás. Évek óta ismert gondok: aratáskor álló kombájnok, alkatrészhiány miatt javíthatatlan háztartá­si gépek, híradástechnikai cik­kek, filléres mütyürök miatt tíz- és százezer forintos béna­ságra ítélt berendezések, s ter­mészetesen az egyre több em­bernek bosszúságot okozó au­tóalkatrész-hiány. örvendetes tény azonban, hogy az elmúlt két és fél év során kimozdul­tunk a holtpontról. 1984-ben legalábbis, ami a mezőgazda- sági gépalkatrészeket illeti — hosszú idő óta először —* ki­egyensúlyozott lett az ellátási helyzet, nem voltak a korábbi évekhez hasonló nagyobb ne­hézségek. Ez alapvetően a ha-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents