Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
4 1984. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK murr: m J ^ ■•....';. . ^ ix« A párt könyvkereskedői vagyunk Új otthonban — új lehetőségek Űj lakásba költözni öröm: a korszerűbb felszerelés, a tágasabb tér régi elképzelések megvalósítását teszi lehetővé. De mit jelent ez egy könyvkiadó életében? A Kossuth Könyvkiadó Pest megyei kirendeltségének dolgozói a közelmúltban vehették birtokba új otthonukat Budapesten, az Alpáry Gyula utcában, a Bazilika szomszédságában. Pusztán több négyzetméteren rendezkedhettek be, vagy hoz valami változást munkájukban is a költözködés? — Erről beszélgettünk Torma Pállal, a kirendeltség vezetőjével. O Aki ismeri munkájukat, egy újdonságot azonnal észrevesz: eddig nem volt saját könyvesboltjuk, úgymond, utcán át nem árusítottak. Most pedig kirakatuk van, bárki betérhet és vásárolhat. — Ez egy szerencsésnek mondható kötelezettség eredménye. Belvárosi üzlethelyiséget raktárnak használni nem szabad, csak úgy költözhettünk ide, ha üzletet is nyitunk. Ezzel lényegében bővültek szolgáltatásaink, noha elsődleges feladatunk továbbra is az, hogy az alapszervezeti terjesztők közreműködésével jussanak el könyveink az olvasókhoz. Az új helyiség ezt a munkát rendkívüli mértékben megkönnyíti. Képzelje el, eddig egy szoba-konyhás lakásban tároltunk egymillió 200 ezer forint értékű könyvet! Most 160 négyzetméterünk ván. Azelőtt nem is nagyon mertük biztatni 1200 terjesztőnket, hogy jöjjenek és személyesen válogassanak a kínálatból, hiszen kupacokban tor- nyosodtak a könyvek. A jövőben viszont éopen ezt szeretnénk e’érni. Itt tágas polcokon, téma szerint csoportosítva tudjuk bemutatni a teljes választékot. Reméljük, terjesztőink mind nagyobb számban élnek majd a lehetőséggel. © Nyilván nem ez a rendelés egyetlen esetleges módja? — Természetesen nem. Továbbra is küldünk mutatványpéldányt a friss kiadványokból és megkapják a megszokott, negyedévenként megjelenő, annotált jegyzékünket is, a megrendelőlappal. O A Kossuth az egyetlen kiadó hazánkban, amely önálló terjesztői hálózattal rendelkezik. Ez eltér a nálunk szokásos gyakorlattól? — Igen, a mi kereskedelmi tevékenységünk sajátos. A párt könyvkereskedői vagyunk. Ennek a terjesztési formának a hagyományai az illegalitás idejére nyúlnak vissza. Ma már sokan irigyelnek bennünket ezért a hálózatért. Kiadványainknak több mint kilencven százalékát magunk adjuk el. Kirendeltségünk forgalma évente hat és fél millió forint. © Kelendők-e a Kossuth könyvei? Mennyire van nehéz dolguk a terjesztőknek? — Elsősorban rajtuk áll vagy bukik, hogy kiadváKezdeményezések a közművelődésben Népművelők pályázata A Népművelődési Intézet, a Népművelés című folyóirat a Magyar Népművelők Egyesülete támogatásával a gödöllői művelődési központ 1985. január 17. és február 17. között Űj kezdeményezések és vállalkozások a közművelődésben címmel kiállítást, ankétot rendez és módszertani füzetet ad ki. A rendezvény célja, hogy módszertani jelleggel bemutassa a művelődési központok és otthonok újításait a tartalmi munkában (pl. specializá- ció), új kezdeményezéseit, szolgáltatásait és vállalkozásait. Érzékeltesse a gazdálkodás, szervezés és működés rendjében történt, máshol is hasznosítható változtatásokat. Láttassa az adott intézményben be nem vált. de másutt kipróbálásra érdemes ötleteket. javaslatokat. Be kell küldeni: az intézmény bemutatásra javasolt újításának, kez- demánvezásének rövid leírását (fél-két gépelt oldal), úgy, hogy az a módszertani füzet kéziratának is számíthasson. Beküldési határidő: november 15. (3 példányban). A beérkezett anyagokból szakmai bizottság választja ki Szokat a leírásokat, amelyek a módszertani füzetbe kerfil?>''k. illetve amelyeket a kiállításra javasolnak. Erről december 1-ig értesítik az érdekelteket. A kiállításra, a módszertani füzetbe érkező legjobb, terjesztésre vagy megvalósításra érdemes kezdeményezésekén ötletdíjakat adnak ki, illetve lehetőség szerint segítik továbbfejlesztésüket, propagálásukat. Minden anyagot, leírást a gödöllői művelődési központba kell beküldeni (2100 Gödöllő, Szabadság út 6.). nyaink eljutnak-e az olvasókhoz. Semmi esetre sincsenek könnyű helyzetben. Bár az igény egyre nő az emberekben: tudni, mi történik a világban, milyen hazánk gazdasági, társadalmi helyzete. Márpedig könyveink megbízhatóak, politikailag megalapozottak. Erre a kiadó nagyon kényes. S rendszeres olvasóink tudják ezt. © A különböző szakmai könyvnapok sorában előkelő helyet foglal el a politikái könyveké. Ha jól tudom, elsőként rendeztek ilyet, 24 évvel ezelőtt, s az ideinek különös jelentősége lesz. — Valóban. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója egyben, a Kossuth Kiadó negyvenedik születésnapja is. Rendezvényeink ezért szorosan kötődnek majd a felszabadulási ünnepségekhez. A Pest megyei megnyitó megelőzi az országosat: október 31-én rendezzük meg Jászka- rajenőn, szőkébb hazánk elsőként felszabadult településén. A megemlékezéseket szeretnénk a könyv ünnepévé is tenni; minél több olvasóhoz eljuttatni kiadványainkat. • Kirukkolnak néhány újdonsággal is? — Természetesen. Terjesztőink már megkapták a politikai könyvnapokra megjelenő művek listáját. Csak néhány példa: aktualitása miatt érdekes A magyar parasztság második sorsfordulója, vagy Az 1945. évi nemzetgyűlési választások című mű. Reprezentatív, szép kiadvány lesz A magyar munkásmozgalom képeskönyve, de az újdonságok közé tartozik az Etikai kislexikon is. M. N. P. A képen: a tágas új boltban és raktárban kényelmesen válogathatnak a terjesztők és a betérő vásárlók. Erdős! Ágnes felvétele Tíz esztendő Kincskereső Jubileumi számot vehetnek kézbe az olvasók — 10 éve, 1974 októberében jelent meg az országossá vált Kincskereső első száma. Tízesztendős munka áll a szerkesztőség tagjai mögött, de célkitűzésük változatlan: érdekes, szép, izgalmas olvasmányokkal nevelik a könyv szereteté- re fiatal olvasóikat. A különös gonddal szerkesztett októberi szám is ezt a célt szolgálja. Weöres Sándor, Nagy László, Szilágyi Domokos, Veress Miklós, Szepesi Attila, Kiss Dénes, Kerék Imre és Tandori Dezső e számban közölt versei nemcsak mai líránk gazdagságáról vallanak, hanem a szerkesztői szándékról is, hogy e gazdagságból minél többet nyújtsanak a versek világával most ismerkedő tizenéveseknek. A világirodalom egy-egy szép lírai alkotása is helyet kap minden számban, ezúttal Georg Trakl: Magányos ősz és Iván Dracsnak a szám élére helyezett Ballada a nyitott gyerekszemekről című verse. A Világjáró Magyarok sorozatban Benyovszky Móric madagaszkári kalandjaiból ad ízelítőt Rónaszegi Miklós írása. Annus József: Békebeli csaták című regényének — a folyóirat ez évi folytatásosának — második része az ötvenes évek gyerekéletét mutatja be hitelesen és érdekesen. Állattörténeteket is találhatunk az októberi számban: Tersánszky Józsi Jenő és Tóth Béla a kutyahűségről írt, Áprily Lajos: Egy jnokány ló című novellája egy ló okosságát mutatja be — mindhárom írást áthatja az állatoknak, az ember hűséges társainak szerétété. Az ünnepi ‘ szám nem lenne teljes, ha nem "közölne válogatást az ifjú toliforgatók műveiből is: a nyolcadikos Tóth Béla, a hatodikos Nagy Gábor és két régi szerzőnk, a középiskolás Kövessy Zsolt és a már egvétemista Szemők Árpád írásai vallanak a szerkesztőség tehetséggondozó munkájának eredményeiről. Kovács Lajos paródiái (Fordított lap), a Nevető irodalomóra különkiadásaként görbe tükröt tartanak a lap rovatai, kedvelt sorozatai elé. Az októberi szám rajzait Würtz Adám, Csala Károly és Barcánfalvi Ferenc készítette. U zerszám- és f egyver^ forgatáshoz szokott kezükbe most tollat vesznek az idős emberek százai, hogy papírra vessék emlékeiket. Többségük bizonyára nem nagyon örül ennek a feladatnak, de a parancsnok kérésére, erkölcsi kötelességből, aki képes rá, megteszi. Üzenetet kell hagyniuk az utókor számára. Azok helyett is, akik velük együtt küzdöttek a nehéz időkben, de ma már örök álmukat alusszák. Az alapító munkásőrök azok, akik most még Írásban is, élőszóban is elmondhatják: hogyan és milyen körülmények közei t fogtak fegyvert az ellenforradalom szennyes áradatának feltartóztatására: miként készültek fel esküvel vállalt feladatuk megoldására; hányszor és hányszor adtak példát emberségből, ha munkatársaik megsegítésére volt szükség; hogyan bontakoztak ki közösségükben az őket követő nemzedékek tagjainak legjobb tulajdonságai. Történelmet formáltak, s most történelmet írnak, hiteles történelmet. Mivel a jó ügy mellé szegődtek már akkor, amikor időlegesen sokak számára a hamis is jónak tudta muKRONIKAK tatni magát, visszaemlékezéseikben tetteiket nem kell szépítgetniük, hiszen azokat éppen hamisítás nélküli bemutatásuk teszi széppé. Ä ráckevei parancsnok például talán éppen ezért hárítja el azt a javaslatot, hogy a közeli vállalatoknál dolgozó üzemi újságírók segíthetnének az emlékek lejegyzésében. Nem stílusbravúrokra, hanem a valaha n megtörténtek valósághű leírására vah mosi szükség. A szárnyaló képzelet helyett a tények a fontosak — mondja a parancsnok, s hozzáteszi, hogy az egységkrónika aztán majd nyelvezetével és képanyagával is igényes lesz, de a minden részletében hiteles egvéni visszaemlékezésekből épül föl. Gödöllőn nem egészen ezt a módszert alkalmazzák. Az egységparancsnok itt azt vallja, hogy sokszor azoknak az embereknek az emlékei a legfontosabbak, akiknek az emlékidézés már nehézkesen megy. Számos olvan egykori munkás- őr kötődik ugyanis a zászlóaljhoz, aki arról beszélhetne, hogy 1956 végón azoknak a társadalmi vívmányoknak keltek a védelmére, amelyek létrejöttéért ők már a felszabadulás előtt is harcoltak. Arról beszélhetnek — s nem írhatnak, mert életkoruk miatt a betűvetésre már nemigenvállalkozhatnak —, s hogy beszéljenek is, s ne hallgassanak a sokat tett ember szerénységével, azt az itteni parancsnokok kellő emberi tapintattal elősegítik, Magnókészülékkel keresik fel az idős harcostársakat. s egy-egy közismert helyi esemény felidézésével adnak ösztönzést a személyes élmények elmondásához. A ceglédi egységnél a szervezési csoportvezető — aki maga is alapító munkásőr — egy krónikaíró csoport élén gondoskodik arról, hogy az egyre szaporodó visszaemlékezések tényanyaga egységes egésszé álljon össze. iyi iként a példák is mu- tátják, a módszerek különbözőek; de a cél azonos: olyan kis helyi történelemkönyvek íródjanak, amelyek a fegyveres küzdelmet is vállaló munkásemberek emlékét megóvják a feledéstől. Cseri Sándor ■Heti eilmtegyzetb Szentivánéji szexkomédia Jelenet a Szentivánéji szexkomédia című filmbúi: Woody Allen és Mia farrow Woody Allen új filmje kerül most a mozikba — de a nézők egy kicsit úgy fogják érezni, mintha már látták volna ezt a filmet, vagy legalábbis néhány részletét. Nem azért, mintha a népszerű szerző lusta lett volna vadonatúj sztorit kitalálni, hanem azért, mert Woody Allen tulajdonképpen minden új filmjében ugyanannak a filmnek egy új fejezetét csinálja meg. Ez a folyamatos film röviden arról szól, hogy egy mai amerikai értelmiségi, aki ízig- vérig nagyvárosi lény, s történetesen filmrendező, megpróbálja megérteni és rendbe tenni maga körül ä világot, és e világban önmagát — de ezek a kísérletek sorra kudarcba fulladnak, bár mellesleg roppant mulatságosak. Egy férfiszépségnek a legrosszabb indulattal sem nevezhető, szemüveges, vörös hajú, kopaszodó, kripli fizikumú, félszeg, gátlásos, komplexusokkal teli kis emberke ténfereg a New York-i, közelebbről a manhattani utcákon, néhány barátjá- vhriSőhR'éht összejön valami lyikük lakásában, vagy egy tucatberendezésű, tucatszínvonalú csehóban, és szövegelnek, okosan és szellemesen, gunyorosan és szkeptikusan. Kibeszélik egymásnak a maguk és a többiek komplexusait, szexuális gátlásaikat és más bajukat. És közben semmi nem változik; a gátlások maradnak, az életidegenség marad, a saját levükben forgó figurák maradnak. És marad a rideg, értetlen, félelmeket keltő világ, ami körülveszi ezeket az önmagukkal tökéletesen elfoglalt embereket. Az új film, a Szentivánéji szexkomédia látszólag más vizekre evez, hiszen nem a mai Manhattan a cselekmény színhelye, hanem egy idillien csendes, varázslatosan szép vidéki nyaraló egy titkokkal teli erdő mellett —, 1905-ben, a békebeli béke édeni idejében. Csakhogy ezen a bukoli- kus örömöket kínáló tájon, ebben a nyaralóban olyan értelmiségiek jönnek össze, akiken csak a ruhaviselet nyolc évtizeddel ezelőtti, mert a viselkedésük, a komplexusaik, a szorongásaik, a megoldatlan szexuális életük pontosai, olyan, mintha 1984-ben élnének, egy a jelenben játszódó Woody Allen filmben. Maga Allen mi mást is játszhatna, mint egy évekkel korábban kihagyott szexuális alkalom miatt gátlásossá vált férjet, aki bogaras feltalálói mániá- bah éli ki magát. Felesége p kielégítetlenség miatt frigiddé vált (vagy a frígidsége miatt kielégítetlenül maradt?) értelmiségi feleség. Egyik barátja egy szexmániás orvos, akinek a barátnője egy gátlástalan, majdnem nimfomániás ápolónő. Másik barátja egy erősen korosodó professzor, aki éppen azt a szexuálisan roppant vonzó, izgalmas nőt fogja elvenni feleségül, akivel And- rew-nak (ez Allen filmbeli név«).-annak -idején nem-jött, össze. Ez a társaság gyűlik össze egy víkendre, és ebben a beltenyészetben próbálja ki-ki megoldani a maga problémáit. Aztán a túl vehemens professzorral épp a szép ápolónővel való szerelmeskedés közben végez a szívroham, Andrew-nak pedig talán elmúlnak a gátlásai a feleségé? vei szemben, s a felesége is túlesik a frigiditáson (az orvos- barát segítségével), és talán- talán egy kicsit jobban a helyére zökken a világ, az emberi kapcsolatok, a vonzalmak és az érzelmek. (Vagy nem.) A varázslatosan szép erdő, melyet Gordon Willis kamerája az impresszionista festők pasztellrajzainak lágy színeivel ábrázol, talán segít feloldani valamit ezeknek a kín-1 lódó gátlásos amerikai értelmiségieknek a görcseiből. Ez is valami. Karate lengyel módra Rendkívül érdekes, nagyon jól megcsinált filmet takar a szerencsétlen, félrevezető cím. Wojciech Wójcik rendező — talán nem tudatosan, de mégis szuggesztíven — azt a vonalat követi, amelynek karakterisztikus filmjei közt Roman Polanski Kés a vízben vagy Andrzej Wajda Éjszakai vonat című munkái találhatók, tehát a társadalmi konfliktusokra visszavezethető feszültségeken alapuló lélektani filmdrámákét. Wójcik filmjének hőse egy mai fiatal festő, Piotr. (A film 1982-ben készült.) Piotr tulajdonképpen az örök bizonyítási vágy áldozata: meg akarja mutatni, hogy ő a legjobb, vagy legalábbis a legtöbbet kereső festő, neki van a legszebb felesége, ő a legerősebb (mert versenyszerűen karaté- zik), s ő rendelkezik a legerősebb önfegyelemmel. Mindent meg akar szerezni az élettől, ami szerinte a legjobb, a legtöbb — s eközben rideg, érzéketlen, önző, számító, kegyetlen emberré válik. Amikor aztán egy munkája — egy kis templom freskójának megfestése — a Mazuri-tavak vidékére szólítja (a Kés a vízben helyszínel), találkozik egy börtönviselt, agresszív fickóval, aki pontosan ugyanúgy meg akar szerezni mindent az élettől, és éppúgy nem tűr ve- télytársat, mint ő. Világos, hogy ez a két ember szembekerül egymással, és nyilvánvaló, hogy a másokkal szembeni közönyig önfegyelmezett Piotr éppen ezzel a vidéki dúvad Románná! szemben veszti el a hidegvérét: egy zaklatás- és provokáció-sorozat végén, mikor a nehéz fiú Piotr feleségét akarja megszerezni, a karate-bajnok egyetlen ütéssel megöli Románt. Öt viszont Roman nagybátyja lövi le. így semmisül meg két, a társadalomra, a többiekre különböző módon veszélyes, de legalább annyira önveszélyes ember — és két folyta thatatlan életvitel. Nem nehéz ebben a nagyon keményen, pontosan, kitűnő feszültségteremtő erővel megcsinált filmben a történet jelképes tartalmait észrevenni, Wójcik egy fiatal értelmiségi nemzedék ön- és közveszélyes erkölcsi és társadalmi magatartásformáira mutat rá, de azt is érezteti, hogy a tragédiában a társadalom alacsony toleranciaszintjének is szerepe van. Takács István
