Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1981. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK Hirdetésre jcSnnek már a szakmunkások Javulás a kenyérfronton Ä választék még Javulhatna A szentendrei kenyérgyár megnyitása óta' a vásárlók naponta kifejezték elégedetlenségüket vagy a rossz minőség, vagy a választék szűkössége, vagy a szállítás pontatlansága, késése miatt. Ibi volt, hol nem Miért nyúlunk ismét e té­mához? Mert a városi tanacs végrehajtó bizottsága az el­múlt héten tárgyalta a térség kenyér- és péksütemény-ellá­tásának gondjait, s számos, eddig nem ismert adat birto­kába jutottunk. S azért is, mert úgy véljük: a vállalat erőfeszítéseinek sikere máris érezhető a gyártmányok ízén és a szállítási időpontok be­tartásában. A választék még nem kielégítő. Az olvasók közül sokan biz­tosan nem fogják elhinni, hogy településünk új kenyérgyára az Észak-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat legnagyobb kapa­citású és legkorszerűbb üzeme. Na.pi 27 tonnás teljesítményé­vel képes arra, hogy a terü­letet jó minőségű, bő választé­kú sütőipari termékkel ellássa. Egyetértünk azokkal, akik most azt gondolják: eddig ezt nem bizonyította. Vajon miért? Többek között azért, mert három gener ál Ki­vitelező és 27 alvállalkozó cég építetté, s a szavatossági és hiánypótlási munkák máig is tartanak. A dolgozók közérze­tét erősen befolyásoló klíma­berendezés csak augusztus vé­gére készült el. (Csak jövőre derül ki, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak.) A gőzellá­tás a meséket juttatja a pékek eszébe. Hol volt, hol nem volt. A több vállalkozó által sze­relt technikai berendezések összejáratása a szokásosnál több műszaki problémát okoz. S ha egy-egy gép leáll, elvi­selhetetlenül megnő az élő­munka-szükséglet. Központban van S íme, itta bajok másik oka. Csak néhány napja mondta el dr. Oláh András igazgató, hogy még 30 emberre volna szükség a zavartalan termelés­hez Az alapokmány tanúsása szerint az új gyárnak 107 fős Á Tornádó Pomázon Páwtázra telepi lelte szállítási részlegét a fővárosi székhelyű Tornádó kisszövetkezet. Telephelyükön kaptuk lencsevégre Korsós Miklóst és Acs Józsefet, egy ZIL javítása közben. Védik a kavicstakarói Kotorják vagy sem? így látják a ssakembeTek $ Megírtuk, hogy a szent- p endrei kis Duna-ágat nem £ kotorják. Olvasóink közül í többen nem így tudták, s 'i ezt szóvá is tették. A tisz- | tánlátás érdekében meg- í kerestük Koppány Győr- | gyöt, a BTJVÍZIG árvíz- és | folyamszabályozási osztá- f iyának a vezetőjét, s még­is kértük: mondja el, mi az % igazság? — Legutóbb 1979-ben ko­tortuk a kis Duna-ágat Kis­oroszi fölött a szigetcsúcsnál. Azóta nem, mert nincs arra szükség, hiszen itt nem vezet nemzetközi hajóút.' A BUVI- ZIG-nek pedig a szabályozási tervben meghatározott szé­lességet és vízmélységet kell biztosítania. Erre kapjuk a pénzt az Országos > Vízügyi Hivataltól. — Több olvasónk úgy tud­ja, hogy a kotrás elmaradása a folyamág elhanyagoltságát, a partok mocsarasodását okozza. — Erről szó sincs. Sőt, a folyamszabályozási kotrás egyes helyeken egyenesen ká­ros. Például a vízművek_ kö­zelében a kavicstakaró őrzé­se a kívánatos, mert az szűri meg az innivalót. Még a haszonkavics kitermelését is visszafogtuk, mert a nagyma­rosi vízlépcső építésének elő­készítése óta, kevés hordalé­kot hoz a Duna. Továbbme­gyek. A vízmozgásnak a kot­ráshoz szinte semmi köze sincs. Csak olyan helyeken, mint Kisoroszi felett a szi­getcsúcsnál, ahol a Duna két ága szétválik, de a vízelosztás arányaira nagyon kell vigyáz­ni. Gondot okozna például ha itt a kis Duna medrét mé­lyítenék. A beszélgetésbe itt bekap­csolódott Lőrincz Andrásné, az árvíz- és folyamszabályo­zási osztály csoportvezetője. — Ha mi erőteljesen kotor­nánk, a dömösi gázlónál megrekednének a nemzetközi járatú hajók. Ha az erőmű működni fog, megemeli a víz­szintet Dömösnél is, s ak­kor bátrabban dolgozhatunk Kisoroszi és Szentendre kö­zött, amennyiben erre szük­ség lesz. — Attól nem kell * tartami, hogy az iszaposodás miatt megváltozik a kis Duna part­jának élővilága? — Nem — mondja Kop­pány György —, mert a le­begtető hordalékot (ilyen az iszap is), az áradás elviszi. Az olvasók azért láttak a két parton ilyen sávokat, mert ta­valy is, és az idén is ’ igen alacsony volt a Duna vízállá­sa. így látják e kérdést a szak­emberek. ; személyzettel Illett volna star­tolnia! Szeptember utolsó he­tében nyolcvanan sem voltak. Egy kimutatás szerint július­ban kilenc (!) sütő szakmun­kással termeltek. A megszün­tetett kis üzemekből jött dol­gozóknak szokatlannak tűntél a gyári méretek. A hiányzó létszám miatt a kritikiis pon­tig növekedtek a túlórázások. Jöttek-mentek az emberek, a munkafegyelem is felkerült a gondok listájára. A tevékeny­ség sajátosságaiból eredő há­rom műszak hátrányait nem ellensúlyozzák a keresetek, ezért nehéz szakmunkásokat verbuválni. Sorolhatnánk még a bajokat, de ránk sütik, hogy védeni akarjuk az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalatot. Erről szó sincs, de a tények az állásfoglalás kialakításához szükségesek. Mi táplálja derűlátásunkat? Az, hogy az új gyár a körzet központjában áll, minden községből könnyen megköze­líthető. A felszerelése modern, ezekkel a gépekkel valóban le­het jó kényeret, pékárut sütni. Az ott dolgozók akarják, hogy a térség ellátása zavartalan le­gyen. Legutóbb nedig — meg­írtuk — a vidéki lapokban tettek közzé hirdetéseket, s felhívásukra mintegy harminc szakmunkás jelentkezett. Szep­tember utolsó napjaiban kö­zülük tízzel folytak kecsegte­tő tárgyalások. Vita nélkül A városi tanács vb határo­zatot hozott arra, hogy az ide költöző pékekét, a lehető­ség szerint pegíti a lakásszer­zésben. S végül: van. példánk arra — a megye más területén szereztük —, hogy a szakmun­kások letelepítése az ottani körzet ellátásában tartás for­dulatot hozott. Mert ha jogos méltatlankodásunkat félretéve, tárgyilagosan nézzük a ténye­ket, beláthatjuk: a gyárkapun csak tegnap belépett emberek­kel képtelenség jó kenyeret sütni. Sokan feltették már p kér­dést. hogy mi lesz a sorsuk azoknak a kisüzemeknek, ame­lyek az új kenyérgyár átadá­sa előtt ellátták a lakosságot. Hármat megszüntetnek, a ta- hitótfaluit morzsa-, a duna- bogdányit réteslapgyáirtásra alakítják át. Az bizonyos, hogy a gyár vezetői elhatározták: a rekla­mációkat azonnal és vita nél­kül rendezik. Mi azt reméljük \ hogy a kenyér minősége fogja ezt megtenni. SZENTENDREI ^CMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA üegfépüiliefaa □ budakalászi ABC Lakossági segítséggel A több, mint kilencezer lakosú Budakalásznak összesen hét élelmiszer és vegyesboltja van. Aki ezeket nem látta, mondhatja, hogy ez nem is olyan kevés. így lenne, ha az üzletek nagy alapterületűek, újak, modernek lennének. Bu- dakalászon azonban az utóbbi harminc évben csak egy kisebb ABC épült. A többi üzlet néhány négyzetméteres, zsúfolt, se raktára, se hűtője. Majdnem mind az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat tulajdona, de ennek anyagi helyzetét ismer­ve valószínűsíthető, hogy jő ideig nem épül új ABC a nagy­községben. Pontosabban néhány éve majdnem összejött a dolog. A tanács azonban sehogyan sem' tudta megszerezni a kiszemelt telket. Most lenne megfelelő telek, ám a vállalat nemrég Budaörsön nyitott új boltot, most pedig Törökbálinton kezdtek építkezni. Azt sem állíthatjuk, hogy a meglévő üzleteket túlságo­san kihasználnák. Az akadá lyok ismertek: munkaerő- hiány, betegség, tényleges sz.a badság, leltár. S tegyük _még hozzá, hogy a közeli Békás­megyerre — a több pénzért és a jobb munkakörülmények miatt — a legjobb kereskedők távoznak. Azok a budakalásziak, akik a fővárosban dolgoznak, ott vásárolnak. A zöldségellátás valamivel vigasztalóbb. összesen hat ilyen bolt található a nagy­községben. de ezekben még a békásmegyeri piachoz képest is drága az áru. Az eddig leírtaknál Is na­gyobb nehézséget okoz, hogy a településen nincs olyan ét- terem,- ahol - ebédelni lehetne. Vacsora még csak akad a Hársfa borozóban, a Sport étteremben a menzásoknak főznek, az átutazó a legjobb esetben két óra után kaphat meleg ételt; Hétfőn pedig a boltok és az éttermek egyaránt zárva vannak. — Kihalt minden — mond­ta Tóth Jánosné csoportveze­tő a tanácsházán. S mindez a harmadik kerü­let tőszomszédságában! Vagy talán éppen emiatt alakult ilyenné a bolthálózat? Végül is mindenki megvásárolja va­lahogy a konyháravalót. Pél­dául az ürömi elágazásnál lé­vő üzletben, amelybe alig le­het bejutni. Szombatonkinl pedig célszerűbb egyenesen Békásmegyerre utazni. Enyhí­tene a gondokoft az új ABC felépítése, amelyet a Rózsa­kertben vár a telek — Tíz éve készülünk az alapkő letételére, mondják a tanácsnál. Már nem hiszünk abban, hogy valaha is lesz ABC-nk. Pedig sok példa van arra Pest megyében, hogy társadal­mi összefogással nagyobb lé­tesítményeket is felépítettek. A vállalati és a központi se­gítség is oda megy ahol lát­szik a lakosság tettrekészsé- ge. Miért hiányozna ez Buda- kalászon ? Orvost várnak Felújítás, bővítés Megszépül a tanácsháza Pi- lisszentkereszten. Festenek, mázolnak, parkettáznak, ki­cserélik az elektromos háló­zatot. Mikusik Béla tanácselnök' elmondta, hogy az új veze­ték alkalmas lesz arra, hogy az olajfűtést elektromos fűtés­sel cseréljék fel. Az apparátus dolgozóinak munkakörülmé­nyei ezután jelentősen meg fognak javulni. A felújítás összköltsége 300 ezer forintot tesz ki. Újság még a faluban, hogy kora tavasszal elkezdik az is­kola bővítését. Két tantermet építenek, 2 millió forintot a mágyei tanács, 1 milliót a köz­ség ad hozzá. Az új helyisé­gekre égető szükség van, mert a tanulók 85 százaléka nap­közis. A lakosság örül annak, hogy. elkészült a körzeti orvo­si lakás és rendelő kiviteli ter­ve, a telek is megvan. A szol­gálati lakással megnő a köz­ség esélye arra. hogy fiatal orvos vállal állást a Pilis e szép helyén. A tanácselnök ezt reméli, hogy jövőre meg­kapják a teljes pénzügyi fe­dezetet. s kezdhetik a mun­kát. Annál is inkább, men a község jelenlegi orvosa nyugdíjba megy. Hírek a város életéből — Ismét kinyitott a Nyár utcai élelmiszerbolt a kör­nyék lakóinak nagy örömére. A vásárlókat hétfőn és szom­baton 7-től 14 óráig, keddtől péntekág 7-től 18 áráig vár­ják. — A város szociális gon­dozottal a tápi ós zen tmárt oni szociális otthonba látogattak. A programot a városi tanács hatósági osztálya és a mű­velődési, egészségügyi és sportosztály rendezte abból a célból, hogy az idős korúak megismerkedjenek más szo­ciális otthonok életével. — Vendégek. Az elmúlt hé­ten Maros völgyi Lajos, váro­sunk tanácselnöke, több ame­rikai polgármesteri fogadott, akik a Pest megyei Tanács vendégeként látogattak Szent­endrére. Seázik, hullik, púposüdlk Besö§ a kottára szakere Másfél évtizede NEM ISMERI AZ UNALMAI Turcsányi Imre, a pomá- ICO szövetkezet vegyi és fo­gácsolóüzemének művezetői, a fegyveres erők napján ka­pott Kiváló társadalmi mun­kás kitüntetést. Nem minden- ' napos dolog az, ha valaki két belügyminiszteri dicséret után veszi át ezt az elismerést. A magyarázatot a kitüntetettől kaptuk. ; — Lassan másfél évtizedé vagyok a szentendrei mun­kásőrök egységének általános parancsnokhelyettese. Sok közrend- és közbiztonsági ak­cióban vettem részt ennyi év alatt. A többi fegyveres tes* tülettel kitűnőek a kapcsol a» taink, a közös feladatokat ed­dig sikerült zökkenőmentesen megoldani. — Nehéz a szolgálat? — Szó, ami szó, voltam már holtfáradt egy-egy gyakorlat: után. Mégis — amint a pél­da mutatja — már régen és szívesen csinálom. — Szeretek otthon dolgoz­gatni. Kertészkedem, barká­csolok. A rózsákat éppúgy kedvelem, mint a Trabantun­it. Két éve építjük á csalá- házat. S ha hiszi, ha nem, lég mindig bőven van mit csinálni. Egy biztos, az unal­mat nem ismerem, j A pomáziak több mint ? három éve avatták fel új $ művelődési házukat és ^ könyvtárukat. A tanács ^ végrehajtó bizottsága az ^ elmúlt héten értékelte az <f intézmény munkáját. A testület elé került beszá móló megállapítja, hogy tárgyi feltételek ugrásszerű megváltozását a népművelési könyvtárosi munka nem tud ta azonnal követni. Például folytatni kellett a kis csopor tos tevékenységet, de ugyan akkor szervezték a területi, megyei, sőt országos rendez vényeket is. Szokatlannak számított az is, hogy komp lex intézményként működtek A nyitottságot sem lehetett a régi módon értelmezni. Bi zony, a PMHK vezetői sokat jártak tapasztalatcserére, amíg kialakították a maguk és a község lakói számára legkedvezőbb módszereket. De — ismerte el Csobánné Ce lencsér Ildikó, a PMHK igaz gatója — még mindig nem ismerik pontosan a települő sen élők érdeklődési körét. Pedig szép számmal készítet tek. felméréseket a különböző korosztályok sorában. Még 1981-ben bemutattak minden hagyománnyal rendelkező kö­zösséget, útjára indították a Tolcsvay tanyát. Ebből sar­jadt a Folk hétvége, a nép­zene bemutatásának fóruma. Az intézmény javuló nép- szerűsödését jelzi a statiszti­ka: 1981-ben 215, 1982-ben 267, 1983-ban 392 érdeklődő fordult' meg naponta a PMHK-ban. Néhány hete tárgyalta az MSZMP Szentendre városi Bizottsága a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár módszertani munkáját. Ott is felvetődött, hogy rosszak a körzet művelődési házainak tárgyi feltételei. A megállapí­tás az új épület berendezései­re is igaz. A látogatásunkkor tapasztaltuk, hallottuk, hogy a ház máig beázik, hullik a pirogránit, púposodik a par­ketta, veszélyes a villanyveze­ték. Nincs fűtő, gondnok, por­tás, takarító. Az épületbe a megnyitás óta kilencszer tör­tek be. Rácspkat viszont ed­dig nem szereltek fel, mert a tervező beleegyezése nélkül ilyesmit nem lehet tenni. Térjünk vissza a testület elé került anyaghoz. A szemé­lyi feltételek alakulásáról szólva az igazgató megállapít­ja,^ hogy a kisegítő személyzet hiánya miatt a népművelők­nek kell azok munkáját is el­végezni. A borítékok vastag­ságán viszont nem látszik meg a túlórázás. A fizetések kicsik, ezért nagy a fluktuá­ció. Ennek ellenére a képesí­tettség aránya hatvanszáza­lékos. A közművelődés szekere terhekkel rakottan halad Po­mázon is. Az ott dolgozók erőfeszítései tiszteletet érde­melnek. A jövő feladatait egy mondatban határozták meg: a cél az, hogy közhasznú, a helyi igényeknek és a pomá­ziak várakozásának megfele­lő, de azt befolyásoló kultu­rális kínálatot biztosítsanak. Az oldalt összeállította: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős!' Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents