Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

2 1984. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK \ Vita a Parlamentben Készül a törvénytervezet Cromiko találkozott Szaleh elnökkel Andrej Gromikőval találko­zott szerdán Ali Abdullah Szaleh. A Jemeni Arab Köz­társaság elnöke és az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, a Szovjetunió külügy­minisztere a megbeszélések so­rán megvitatta a közel-keleti térségben kialakult helyzet né­hány fontos kérdését Izraeli egységek új védelmi vonala Libanonban • • ülést tartott az egységkormány A libanoni fővárosiban erős kétkedéssel fogadták Simon Peresz izraeli miniszterelnök legutóbbi bejelentését, misze­rint 3—4 héten belül döntést hoznak a megszálló csapatok kivonásáról. Bár e lépéshez Izraelnek a mind súlyosabb anyagi terhek miatt fontos TASZSl'kontmen'ár Reagan beszédéről A tények és szavak ellentéte A Fehér Ház közzétette an­nak a beszédnek a szöveget, amelyet Ronald Reagan ame­rikai elnök október 7-én mon­dott Louisville-ben. Az ameri­kai vezető — nyilván válasz­tási megfontolásokból — azt mondta akkor: szeretné a Szov­jetunióval együtt elérni, hogy „mozgás kezdődjön a fegy­verzetkorlátozás terén, sőt, a Világon meglevő összes atom-' fegyver teljes felszámolása és megsemmisítése felé is”. A kijelentéssel kapcsolatban Jurij Kornyilov, a szovjet hír- ügynökség hírmagyarázója rá­mutat : Eddig egyetlen amerikai kormányzat sem okozott olyan nagy kárt a leszerelés ügyének, mint a mostani. A legfonto­sabb szovjet—amerikai tár­gyalások megtorpantak vagy megszakadtak, a fegyverzet­korlátozás kérdéseivel foglal­kozó sokoldalú tárgyalásokat megtorpedózták, számos, ko­rábban aláírt megállapodást nem ratifikáltak, most pedig megpróbálnak megkerülni több sokoldalú és kétoldalú egyez­ményt. Az Egyesült Államok kato­nai fölényre törekszik, újabb és úiabb fegyverfajtákat, nuk­leáris és vegyi fegyvert, űr- fegyvereket és hagyományos- fegyvereket gyárt. Az 1985-ös pénzügyi évben az amerikai katonai költségvetés csaknem 300 milliárd dollárt ér el, ami a legnagyobb összeg az ország történetében. Csupán atom­fegyverek gyártására és rak­tározására az Egyesült Álla­mok nem kevesebb, mint 45 milliárd dollárt költ évente. Mindezt lehetetlen össze­egyeztetni az elnöknek azzal a felhívásával, hogy „teljesen meg kell semmisíteni az atom­fegyvereket”. Hafsz Asszad Moszkvába látogat Hafez Asszad, a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a meghívására október közepén munkalátogatást tesz a Szovjetunióban — ezt jelen­tették be szerdán hivatalosan Moszkvában. A lengyel gazdasági refor­mot folytatni kell, efelől nem lehet semmi kétség, mert a reform az egyetlen lehetőség a gazdálkodás korszerűsítésére — hangzott el szerdán a len­gyel parlamentben, amely megvitatta a kormány koráb­ban előterjesztett beszámoló­ját á gazdásági reform meg-' valósításának 1983-as ered­ményeiről. A beszámolót elemző ille­tékes szejm-bizottságok meg­állapították, hogy a tavalyi év további haladást hozott az 1982-ben elindított gazdasági reform megvalósításában, a reform pozitív eredményei sok helyütt megmutatkoznak, bár más területeken az előrehala­dás nem kielégítő. A lengyel érdekei fűződnek, a jelenlegi intézkedések legfeljebb egy korlátozott visszavonulást je­leznek. Helyi hírügynökségek sze­rint, néhány napja jelentős katonai mozgás tapasztalható az Avali folyó megszállási vo­nalánál, az izraeliek nagy mennyiségű hadianyagot és több egységet is ettől délre, a Zahrani folyón túlra irá­nyítottak, új védelmi vonalat alakítva ki. Ez a terület Szi- don kikötővárostól, mintegy 8 km-re délre található — a sáv, amelyet esetleg kiüríte­nek, csupán 10—15 km szé­lességű. A libanoni kormány szer­dán megtartott ülésén részt vettek a muzulmán politikai vezetők, így Valid Dzsumb- latt is. Bejrútban ezt — a vi­tákkal együtt is — pozitív jelnek tartják, hisz előző nap, a baloldali pártok szövetsé­gének bejelentésekor a drúz vezető élesen bírálta a kor­mány eddigi tevékenységét. Leszögezte, hogy e kabinet egy háború utáni kompro­misszum eredményeként jött létre, s nem jelent valódi egy­ségkormányt. Szerdán délután két isme­retlen fegyveres a dél-bejrúti Rámát Baidában elrabolta Spanyolország libanoni nagy­gazdaság tavalyi eredményeit mégis jelentős részben a re­formnak lehet köszönni, töb­bek között azt is, hogy a ter­vezettnél gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. Francia-magyar egyezmény A francia kormány szerdai ülés-én elfogadta azt a tör­vényjavaslatot. amely a pári­zsi Magyar Intézet és a buda­pesti Francia Kulturális Inté­zet kölcsönös adómentességé­ről kötött egyezmény jóváha­gyását tartalmazza. követét. Az ötvenéves Pedro Aristeguit néhány órával ké­sőbb szabadon bocsátották. A nagykövet alig egy hónapja tartózkodik az országban. Az emberrablást ,a tettesek a spanyol képviselet bejáratá­nál követték el. Aristegui szerdán este „biztonságban volt” a siita milicisták őri­zetében, s a jelek szerint, fi­zikai bántódása nem esett. Ugyancsak szerdán a meg­szállt Dél-Libanonban a ha­zafias ellenállás harcosai je­lentős támadást hajtottak végre egy izraeli járőr ellen a Zahrani—Nabatije útvona­lon. Egy izraeli katonai gép­kocsi alatt aknát roooantot- tak, majd géppisztoiytűzzel támadtak a megszállókra. A bejrúti rádió értesülése sze­rint, hét izraeli katona meg­halt, négy másik megsebesült. Irak—iráni konflktus Háborús veszteségek Nagy-Britannia szerdán is­mételten felszólította Irakot és Iránt, hogy szüntesse be a harmadik országok kereske­delmi hajói elleni támadáso­kat a Perzsa-öbölben. Mint jelentettük, hétfőn iraki rakétatalálat ért egy li­bériái zászjójú tartályhajót, és személyzetének hét tagja — köztük , két angol — élet­tét. vesztetté. Az esettél kap­csolatban a brit külügymi- .nisztériumba kérették Irak londoni nagykövetét. Az ira­ki—iráni háborúnak eddig több mint egymillió halálos áldozata van, és az anyagi károk meghaladják a 200 mil­liárd dollárt — jeelntette ki Abdel .Halim Abu Gazala egyiptomi, miniszterelnök-he­lyettes, hadügyminiszter, az egyiptomi Al-Müsszavar heti-- lapnak átlőtt nyilatkozatában. Az egyiptomi politikus vé­leménye szerint, Irak katonai helyzete jelenleg kedvezőbb, mint Iráné, ám nincs jel ar­ra, hogy az ellenségeskedés­nek hamarosan vége szakad­na. Gazala hozzátette, hogy az iráni hadsereg és a vallá­si vezetők közötti ellentétek, megnehezítik a katonai dön­tések meghozatalát. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról készü­lő törvény tervezetének véle­ményezésére ült össze szerdán a Parlamentben együttes ta­nácskozásra az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségve­tési bizottsága. A törvényja­vaslatot az országgyűlés az október 18-án kezdődő plénu- mon vitatja meg. A munkaülésen Patrik Fe­renc igazságügyminiszter-he- lyettes kommentálta a szüle­tőben levő törvény tervezetét. A vitához tízen szóltak hoz­zá, köztük Pest megyéből dr. Cselőtei László (2. vk.). Petrik Ferenc úgy összegez­te az elhangzottakat, hogy a megszülető törvény nem lesz valamiféle csodaszer, a piaci magatartásra vonatkozó ren­delkezései — etikai és jogi normák egyesítésével — csak akkor tölthetik be a gazdál­kodást segítő, a felelősséget fokozó rendeltetésüket, ha egyidejűleg maradéktalanul érvényesülnek az olyan gaz­dasági témájú jogszabályok is, mint például a belkereske­delemről és az élelmiszerekről szóló törvény. Ezután a jogi bizottság folytatta munkáját: Buda Gá­bornak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyet­tesének előterjesztésében meg­ismerkedett annak a beszá­molónak a főbb téziseivel, amely a tanácstörvény végre­hajtásáról hangzik el, várjia- tóan ugyancsak a parlament őszi ülésszakán. A beszámoló az 1974.-től napjainkig terje­dő időszakot öleli fel, amely­nek tapasztalatai szerint — mondta Buda Gábor — az 1971-ben elfogadott törvény jó keretként szolgált a taná­csok tevékenységéhez, nép­képviseleti-önkormányzati Jel­legük, államigazgatási funk­ciójuk folyamatos fejlesztésé­hez. A témához öt képviselő szólt hozzá, köztük a Pest me­gyei ßyöre Sándor (9. vk.).. Véleménycsere a cukorrépa-termesztésről • • Ösztönzik a nagyüzemeket Mezőgazdaságunk képes megtermelni az ország cukorszük­ségletét — hangzott el tegnap azon a ceglédi tanácskozáson, ahol a cukorrépa-termesztésről cseréltek véleményt a szakembe­rek. A gépbemutatóval egybekötött rendezvényt a megyei ta­nács, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezetének növénytermesztési szakosztálya, a Szolnoki Cukor­gyár, a Szekszárdi Növénytermesztési Rendszer és a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság közösen szervezte. Borsos Ferencnek, a tan­gazdaság igazgatójának beve­zető szavai után ezekről a közérdekű kérdésekről tájé­koztatta a szakembereket Sár­közi Ferenc, a MÉM főelő­adója. Azzal kezdte, hogy a cukortermelés semmit sem vesztett jelentőségéből. Miután hiányos az eszközellá- és.„ais..utóbbi,toőben..... fz, érdekeltségi viszonyok rom­lottak, a feltételrendszer vál­tozása várható. Az elmúlt években kialakult a fejlett nagyüzemi technológia, nőtt a termésmennyiség, javult a cu- korkihozatal, ám a mostani­nál jóval többre hivatott a mezőgazdaság. Idén 107 ezer hektáron terem ez a fontos növény. Eredetileg 39 tonnás országos termésátlagot ter­veztek, várhatóan 38 tonna körül alakul a betakarított mennyiség. Remélhetőleg si­kerül elérni a 15,5—16 száza­lékos cukortartalmat, ami mindenképpen kívánatos. Ha megterem a számított 480 ezer tonna, az fedezi az ország szükségletét. A minisztérium főelőadója az 1985-ös célkitűzéseket vá­zolva elmondotta,: hogy "jövő­re 120 ezer hektáron 39—-39,5 tonnás hektáronkénti átlag­termés elérése a cél. A 16 százalékos cukortartalom megalapozott kívánság. A gazdaságokat ösztönözheti, hogy bizonyos előírt cukor- tartalom felett emelkedik az átvételi ár, továbbá a cukor­gyárak minőségi prémiumot is fizethetnek a termelőknek, T. T. Beszámoló a gazdasági reformróí a lengyel szejmben Haladási hazott a termelésben Pintér István cikksorozata 1944. október 15. évfordulójára SS-akcié és koron&taitács Magyarcrszag kormányzója, akit 1920. márciusában fegyve­resek asszisztenciájával vá­lasztottak államfővé, uralma utolsó napján, 1944. október 15-e reggelén, frissen, kipihen­ve ébred. Megkapja a moszk­vai delegáció táviratát, és úgy dönt, hogy ismét Utassy, de immáron Nádas ezredessel, a vezérkar hadműveleti osz­tályának vezetőjével este in­duljon útnak Szegedre, Mali- nóvszkij marsallhoz. Nádas a hitleristák bizalmi embere, egyik előkészítője a nyilas puccsnak, de a kormányzó va­kon megbízik benne. Éppúgy, mint Vörös Jánosban, vezér­kari főnökében. Az alkotmá­nyos formaságokhoz pedig mindenképpen ragaszkodik, nem úgy, mint a Szovjetunió elleni hadüzenet esetében tette. Koronatanácsra készül, amelynek a módosított prog­ram szerint 10 órakor kellene kezdődnie. Néhány perccel ki­lenc előtt előáll a gépkocsi, amellyel — három testőr kí­séretében — a kormányzó fia az Eskü térre autózik. A kor­mányzó nem tud fiának erről a vállalkozásáról. Azt a házat, amelyben az iroda van, Skor- zeny már kora hajnalban kö­rülvéteti embereivel. Néme­lyik SS-legény sárga csillagot varr civil ruhájára, így ál­cázva üldögél az Eskü téri pa­dokon. A 8230-as Gestapo-ügynök magához veszi a partizán ve­zérkari főnök nevében és pe­csétjével hamisított iratot, amelyben őt megbízza a tár­gyalásokkal. Felmegy a házba, s rövidesen szemben ül a kor­mányzó fiával. Átadja neki a megbízólevelet. A kormányzó fiának azon­ban még annyi ideje sincs, hogy tüzetesebben szemügyre vegye az iratot. Skorzeny em­berei betörnek az irodába. A kis Horthy gyorsan megsem­misíti a Sibl alezredestől át­vett dokumentumot, hogy ne legyen ellene bizonyíték. Pil­lanatok alatt zajlik le minden. Október 15-én délelőtt 9 órakor ment végbe a már 14- én megbeszélt tárgyalás a fia­tal H., Bornemissza és Tito követe között. — írja a Ges­tapo jelentése. — A megbe­szélésen a következő szemé­lyek voltak jelen: a fiatal H., Bornemissza, Marko úr, vala­mint Ivó úr (a jugoszláv par­tizánok vezérkarának küldöt­te.) A msgbsszelés színhelyéül szolgáló ház bejáratánál egy terepjáró személyautó állt, va­lószínűleg a testőrségé, amely­ben néhány katona vagy tiszt ült. A harmadik emeletre érkez­ve a csengetésre Bornemissza gépkocsivezetője nyitott ajtót és azt kérdezte, mit óhajtunk. Rövidesen megjelent Bornem­issza és két szobán át be­vezetett a megbeszélés szín­helyére. Ott ült már a fiatal H. és várt. Ivó bemutatkozott, mint a jugoszláv törzskar küldötte, és közölte, hogy van nála egy írás Jugoszlávia törzskarától, amely a terve­zett megbeszélések kereteit tartalmazza, és eszerint, ha magyar részről az az óhaj áll­na fenn, hogy megegyezésre jussanak, szükség volna, ha ezeket a sorokat a fiatal H. a legnagyobb pontossággal ta­nulmányozná, és választ adna rá még aznap, Bornemisszán keresztül. Ez körülbelül 5 percet vett igénybe. Ebben a pillanatban csengettek. Bornemissza úr azonnal felállt, és ezt mondta: Ki lehet az?, erre a fiatal H. felállt, felhúzta a revolverének ravaszát és a másik szobába ment. Rögtön utána hallatszott a kiáltás: Kezeket fel! A le­tartóztatások megtörténtek, a többi ismeretes. Az utcán rövid tűzharcra kerül sor: a három kísérő testőr közül egy halálos, egy piedig súlyos sebet kap. A har­madik rohan fel a Várba. Je­lenti Lázár altábornagynak, a testőrség parancsnokának, hogy a kormányzó fiát elra­bolták. Lázár aztán Horthyval közli a hírt. A kormányzó megrendülése érthető. Gyer­mekei közül az utolsót vesztet­te el. Közben már a levegőbe emelkedik a budaörsi repülő­térről egy repülőgép, fedélze­tén a fogoly ifj. Horthy Mik­lóssal és Bornemisszával, a közvetítővel. Kettejüket a Gestapio emberei az irodában pokrócba csavarták, úgy, hogy nem látszottak ki belőle, s az­tán, mint valami csomagot, feldobták őket a ház előtt álló teherautóra, amely a budaör­si repülőtérre hajtatott, ahol már bemelegített motorral várta a szállítógép. Irány: a bécsi repülőtér. Fél órával azután, hogy Horthy értesül fia elrablásá­ról, Vörös János vezérkari fő­nök jelentkezik a kormányzó­nál. Jelenti: Guderiantól, a Wehrmacht főparancsnokságá­nak főnökétől 12 órás ultimá­tumot kapott. A németek el­rendelték: Magyarország né­met stratégiai terület, ahol va­lamennyi alakulat, a magyar csapatok is, német parancs­nokság alatt állnak, csak a né­met főparancsnokságnak van joga a magyar alakulatoknak parancsot adni. Al GSStRSüyßk felborítják Horthy előre elkészített me­netrendjét, s háromnegyed órás késéssel kezdődik meg az eredetileg tíz órára tervezett koronatanács. A gondos Amb- rózy egy ívre előre felírt min­dent, s Horthy nem is téveszt el semmit. Megnyitja a koro­natanács ülését, s elmondja: Magyarország történelmének legnehezebb óráiban hívatta egybe a minisztériumok tag­jait. A katonai helyzet igen súlyos. Németország közeli katonai összeomlása nem két­séges, és ha ez bekövetkezik, a szövetséges hatalmak Ma­gyarországot egyedül találják, mint szövetségest Németor­szág mellett, ügy Magyaror­szág esetlég, mint állam megszűnne létezni. Ezért kénytelen fegyverszünetet kérni az ellenségtől. Olyan hí­rei vannak, hogy elfogadható feltételeket kap. Rokonok és barátok nélkül igen nehéz ma a helyzet Európában. Buda­pest még áll. Kár ma minden egyes életért, amelyet felál­doznának e kilátástalan harc­ban. Ezután Vörös János is­merteti a katonai helyzetet. Sokáig beszél, pedig nincs szükség sok szóra. Elegendő lenne annyi, amivel kezdi: Az orosz csapatok napok alatt Budapest alá érkezhetnek. Telik a drága idő, amelyet még egy kis alkotmányjogi cirkuszra is vesztegetnek. La­katos miniszterelnök javasol­ja, hogy hívják össze a ország- gyűlés két házát, mert a béke­kötés a parlament elé tartozik. Horthy kifejti, hogy nem bé­kekötésről, csak fegyverszü­netről van szó, tehát a parla­ment összehívása szükségte­len. Egyébként is lehetetlen, mert a német Gestapo terror­ja miatt a képviselők nem mernék nyíltan megmondani a véleményüket. A parlamentet tehát nem hívja össze, a koro­natanácsnak kell döntenie, de ő, Horthy különben is döntött már. S a miniszterek — még mindig mit sem tudva arról, hogy a kormányzó már négy napja aláíratta az egyezményt, s a németekkel való szembe­fordulásra is kötelezettséget vállalt — sorra mondják el véleményüket. Figyelemre méltó JUTCSek Béla földművelésügyi minisz­ter megjegyzése. Jurcsek ag­gódik, hogy ha a szovjet csa­patok bevonulnak Budapest­re, erős kommunista mozga­lom keletkezik. Horthy siet megnyugtatni miniszterét, akiről egyébként tudja, hogy a Gestapo fizetett ügynöke. — Elég erőnk lesz a kom­munisták megfékezésére: Az előre megbeszélt menet­rend szerint Lakatos beter­jeszti a kormány lemondását. Horthy elfogadja, s azután új­ból kinevezi az egész kor­mányt. Marad minden a ré­giben, de új esküt kell tenni­ük a minisztereknek. Az es­kütétellel azonban várniuk kell. Déli 12-re fordul közben az óra mutatója. Veesenmayer követ megérkezik az előző nap megbeszélt audenciára. Horthy dolgozószobájában, Lakatos, Ambrózy és Váttay jelenlétében fogadja a biro­dalmi megbízottat. Arca vörös a felháborodástól, kiabál, in­gerült. Felelősségre vonja Veesenmayert fia elhurcolásá­ért. Hitler megbízottja nem veszti el a nyugalmát. Vállalja a kormányzó fiának elrablását. Az ellenséggel cimboráit, ie kellett tartóztatni! — mondja nyugodtan. A kormányzó elédobja az asztalra a tölténytárat, ame­lyet a hírhozó testőr az Eskü téren talált, s közli, hogy kilép a háborúból, fegyverszünetet kötött. Weesenmayer megőrzi nyugalmát. — Ez öngyilkosság! — mondja, és arra kéri Horthyt, hogy fogadja Rahn nagyköve­tet, aki Hitler különmeg- bízatásával érkezett Budapest­re. — Fogadom, de ez már nem fog elhatározásomon változtat­ni! — adja a tántoríthatatlant a kormányzó. Harisnyában, hogy a cipő­je zajt ne üssön, hallgatózik a dolgozószoba ajtajánál Ö2- vegy Horthy Istvánné fqmél- tóságú asszony, s abban a pil­lanatban, amikor apósa kijjti Veesenmayer előtt a fegyver- szünet szót, azonnal átadja Hlatkynak a proklamáció szö­vegét. Hlatky kocsiba ül, rá­parancsol a sofőrre, vigye őt a Rádióhoz. Következik: Idiótából lett nemzetvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents