Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM 1984. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK LLOI fifflenfók ©4, füzo!fólc G5, rsndcrséj 07 A gyorsaság életet, vagyont ment Ma még csak tamsSgafjuk a crossbart A helyi, de úgy is mond­hatjuk: a környékbeli hír­közlés lehetőségeiben az el­múlt hónapokban nagy vál­tozás következett be. Két fronton is. Gödöllőn üzembe helyezték a posta konténeres crossbar telefonközpontját, míg arról is számot adhattunk már, hogy a legtöbb gazdaság­ban, azután a takarékszövet­kezeti kirendeltségek egy ré­szében, legújabban pedig a gödöllői tűzoltóparancsnoksá­gon üzembe helyezték a CB- rádiós központot. Értesítés / A technika tehát jórészt már adott, mondjuk, a gyors segélykérésekhez, annál több gond van a hozzá tartozó fel­szerelések fogyasztói haszná­latával. Szóval velünk telefo­nálókká}, a CB-rádiót üzemel­tetőkkel. Kiderülhet ez a kö­vetkezőkből is. — A néhány hetes tapasz­talataink szerint sokan nem tudják, hogyan kell a tűzoltó­ságot értesíteni telefonon — mondja Grenács József tűzol­tó alezredes, a városi tűzoltó­parancsnokság helyettes veze­tője. — Amint az országszer­te szokásos, a közvetlen tár- csázásos telefonrendszernél, mint amilyen ma már szeren­csére a gödöllői is, a Ó5-ös hí­vószámot kell tárcsázni, amely­nek jelzése közvetlen hozzánk fut be. — Ahogy hallom, üzemek­től. intézményekből, de ma­gánszemélyek is sokan a 05-öt hívják akikor is, ha nem se­gélykérés a céljuk, hanem egyéb, szakmai. hivatalos ügyet akarnak megtárgyalni. — Sajnos, így van, ezért — meg hogy a 05 forgalma za­vartalan, biztonságos lesven — kérjük, hogv egyéb ügyben a 20—011-es hívószámon tár­csázzák parancgnokságunkai, mert a híradóközpontnak ná­lunk sem feladata a mellék- állomásaink kapcsolása, sőt nem is tudja. Pentosan — Térjünk vissza a segély­kérés esetére, tehát, aráikor valaki a 05-öst hívja, mert tü­zet észlelt. Állítólag sok fel­nőtt sem tudja, mit kell pilla­natok alatt megfigyelnie ah­hoz, hogy előzetes helyzetje­lentést adjon kivonulásukhoz. — Pedig igen sok fórumon elmondtuk, leírtuk, magyaráz­zuk. -A legfontosabb, hogy a híradóügyeletet teljesítő tűz­oltónk kérdéseire pontos vá­laszt adjon a tüzet észlelő. Mondja meg a tűzeset pontos helyét: a város, a község, a tanya nevét, az utcát, a ház­számot, az emeletet, az ajtó­számot. Ha csak lehet, tudas­sa velünk, hogy mi ég, van-e a közelben még további, eset­leg az iméntinél is veszélyez­tetettebb hely. Ha például egy faház, ól, vagy mondjuk fészer ég. de attól nem messze gáz- vagy olajlerakat van, lényeges, hogy erre is felhívja külön a figyel­met. De amivek'szinte kezdeni kell a megfigyelést: roppant fontos jelezni, ha a tűzeset ál­tal ember van veszélyben. Ahogy Grenács József pa­rancsnokhelyettes mondotta már egy korábbi beszélgeté­sünkben is, nem fölösleges ezeknek az ismereteknek az ismétlése. Kiindulni mindig abból kell, hogy nagy értéket mentünk már azzal, ha idejé­ben, pontosan jelzünk. Néhány hónapja már annak is, hogy a gödöllői parancs­nokság bekapcsolódott a CB-s hírhálózat forgalmi rendjébe is. — Ez azt jelenti — mondja Grenács József tűzoltó alezre­des —, hogy a CB-vel rendel­kezők a CB—9-es csatornán, az úgynevezett AM üzemmód­ban indokolt esetben kérhet­nek tűzoltósági, rendőrségi segítséget, továbbá mentő ki­rendelését. Miért hozom ezt szóba? A'ítrt, mert — meg­döbbentő, de így van — több CB-vel rendelkező nem tud­ja, hogy a részére kiutalt csa­tornáról az előbb említett szervek, intézmények kérése­kor álljon át a 9-es csator­nára, s azon a 05-ös hívószá-. mot kérje. így léphet csak kapcsolatba a tűzoltóügyelete.s- sel. különben eredménytelenül, időt pocsékolva próbálkozik. — A mondottakból kiderül: önök együttműködnek a rend­őrséggel és a mentőkkel. — Természetesen. Munkánk s a lakosság szolgálata ezt kí­vánja. Azt azonban hadd mon­dom el: ha valaki a rendőr­ség vagy a mentők segítségét rajtunk keresztül kéri, mind­addig maradjon a CB—9-es csatornán, amíg híradóügvele-* tesünk intézkedése eredményét meg nem mondja. Gondolom, az csak természetes, hogy a CB-n adott tájékoztatónak ép­pen olyan pontosnak kell len­nie, mint amilyenről a 05-ös segélykérő számunk hívásakor szóltam. Híradós Mi is hadd tegyünk meg ezekhez valamit: mivel több­ször szóba került, hogv a tűz­oltóság híradósa a CB-rádió- soktól más segítségkérést is rögzít, ne feledjük: telefonon a mentők ügyeletét Gödöllőn a 04-esen, a rendőrségét a 07- esen kell elsősorban hívni. Fehér István Eltűntek a szegénység nyomai Járásunk számos községé­ben készítettek már rádió­riportot, jó néhányban négy, öt vagy még több alkalommal. Legutóbb Trebitsch Péter, a Falurádió riportere Dányban járt mikrofonjával. Vajon miért éppen erre a településre esett a választása? Dinnye és szőlő A Dányi változások címmel elhangzott összeállítás szín­helye különösebben nem érde­melne figyelmet, hiszen a fő­város felé eső szomszédainál kissé zártabb, mivel nincs vasútja, nem szeli át forgal­mas műút, nem büszkélkedhet hírneves szülöttel, aki révén az ismertebb falvak sorába emelkedhetett volna. Isten háta mögötti kis falu — kezdte a bevezetőjét Trebitsch Péter —, jutna is eszembe, ha nem épp az ott lakók mondják. Hisz hogyan lehet az isten háta mögötti, ha a fővárostól csupán 45 kilo­méterre van .. De ha elláto­gatnak velünk ebbe a Pest megyei községbe, meggyőződ­hetnek róla, hogy az élet han­gos képei egyszerre dokumen­tálva a mát és a múltat, olyan életformát mutatnak, amely a szorgalom és előbbre jutás hajtotta, a munkát és küzdel­met vállaló vidéki emberek sajátja. Első riportalanyként Gádor János, a helyi termelőszövet­kezet nyugdíjas elnöke vallott önmagáról és lakóhelyéről. Felvillant ifjúsága, amikor még aratómunkásként dolgo­zott, s hozzá hasonlóan még sokan a községből, mivel ez a falu a megye igen szegény települései közé tartozott. — Minden bizonnyal a haj­dani szegénységre emlékeztet a szomszéd községek által rájuk akasztott ürgések jelző. — Ké­sőbb a dinnyetermesztéssel el­ismerést vívtak ki a környé­ken, de az idős emberek nyug­díjba vonulása következtében a dinnyetermesztés alábbha­gyott, helyébe lépett a szőlő, ami viszont már kevésbé Volt jövedelmező. Kétszintesek A községek lakóinak életé­ben a termelőszövetkezet meg­alakulása jelentős változást eredményezett. A kezdet itt sem volt könnyű. Hogy meny­nyire nem, bizonyítja az is, hogy akadt olyan gazda, aki a szervezők elől kútba ugrott. A változás mértékét egy nyolc­vanegy éves férfi sóhajtása sejtette a legtömörebben a ri­port végen: Miéri nem jött előbb ez a rendszer, amikor még fiatalok voltunk! A magángazdálkodás idő­szakában rakott szekerek vo­nultak Budapest felé, ter­ményt vittek a fővárosi pia­cokra. Ma már öt lovaskocsi sem akad a faluban — annál több a személygépkocsi —, de az egyik tulajdonosát, Molnár Istvánt sikerült kilesnie a riporternek, amint éppen szal­mával igyekezett hazafelé. Az építkezők közé tartozik ő is. A harminc évvel ezelőtt épült házát lebontotta, s most kétszintes emelkedik a helyé­ben. Neki ugyan elegendő egy szoba is — vallotta a hetven­nyolc éves ember —, de az unokákra is gondolni kell! Az építkezésről sajátos módon szólt: gz a bűvész, aki három­négyszáz ezerből csinálja meg azt, amit más millióból. Gobelinezők A szülőfaluját így jellemez­te: Ilyen községet nem lehet találni Magyarországon. E né­hány egyszerű szóban ott rej­lett minden szeretete és büsz­kesége. Olyan ragaszkodás, amely a mai fiatalokból sem hiányzik, mert ők nem költöz­nek el, mint más közeli közsé­gekből. Ha reggelenként el is utaznak a munkahelyükre, este visszatérnek. Az ingázók közül sokan kettőt dolgoznak: a munkahelyükön, majd otthon »állatokkal, földdel, fóliával. Pénzhajhászás vagy szorga­lom hajtja őket? Miért vállal­ják ezt az életformát? Az egyik ilyen kettőt dolgozó riportalany szerint azért van szükség az effajta igyekvésre, mert különben nem lehetne lépést tartani a korral, s kell a pénz a gyerekek taníttatásá­hoz is. Megszólalt a község bába­asszonya, aki egykor egy-egy Erdőkertes! építkezők Rendezési terv készüli A fővárosi és a környékbeli emberek kedvelt üdülőhelye Erdőkertes. Nyaranta sok ezer­rel megnő — különösen a hét­végeken — a községben tar­tózkodók száma. Ennek előnye és hátránya is van a község életében. A tartós használat­ba adott zártkertekből és a lakóház építésére alkalmas telkekért kapott bevételből jut valamennyi a legfontosabb községfejlesztési feladatok megoldására. Ez persze nem sok: Jó hír lehet a helyieknek, hogy elkészült a téglagyárral szemben fekvő terület, a Re­tek utca környéke rendezési terve, ahol száztíz lakóházi telket alakítottak ki. Persze azt is hozzá kell tenni: való­ban nem fedeznek mindent a tanács bevételei. Ha telkek minimális előközművesítését akarja csupán megoldani — a villanyt és az utat — az hoz­závetőleg 16 millió forintjá­ba kerül, ezzel szemben a be­vételük legföljebb nyolcmillió forint lesz. Fitctékák városszerte Hegy új teskeverék Alig fél éve annak, hogy hírt adtunk róla: a kerepes- tárcsái Szilasmenti Termelő- szövetkezet megvásárolta a ha- limbai esperes plébános több évtizedes munkássága és gyó­gyító tapasztalatai alapján ösz- szeáLlított teakeverékeinek re­ceptjeit, gyártási jogát. Ezek közül azóta néhány készít­ménynek a vizsgálatát el is végeztették a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem gyógysze­rész karának gyógynövény- és gyógyszertani intézetében. Időközben a Szilasmenti Tsz és a Fővárosi Tanács Gyógy­szertári Központja megalakí­totta a Fitotéka Gazdasági Társaságot, amelynek öt bu­dapesti üzletében — a Lenin körúton, a Tanács körúton, a Teleki téren, a Bosnyák ut­cában és a békásmegyeri Cso- bánka téren — a sok tucat gyógynövénykészítmény mel­lett már a négy úgynevezett halimbáriumteát is árusít­ják. Legelőbb a görcsoldó epe­teát kezdték forgalmazni, de most már kapható a vizelet­Kcrzetünkben kezdődik Helyneveket kutatnak A múlt század derekán Pesty Frigyes hatalmas szervező munkája, irányítása, gyűjtése eredményeként a mai napig fennmaradtak településeink korabeli földrajzi nevei. A kéziratos gyűjtemény járá­sunkra vonatkozó része min­den érdeklődő számára köny- nyen hozzáférhetővé vált az aszódi Petőfi Múzeum által ki­adott Múzeumi füzetek soro­zatban. Pesty Frigyes kezdeménye­zése óta bő száz év telt el, s most ismét szükségessé vált a helynevek kutatása. Mivel a termelőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban a búza-, burgonya-, kukoricatáblákat a térképeken számokkal jelölik, s er- egybeszántott hatalmas táblák sok esetben régi dűlő- utakat, kutakat tüntettek el, feltérképezés nélkül határrész-, útnevek és egyéb, helytörténe- tileg sokat mondó objektu­mok nevei merülnének nyom­talanul el a feledés homályá­ban. Az egykori önálló gazdálko­dók viszont még elevenen őr­zik emlékezetükben e neveket, a forrás ma még bőséges. A gyűjtés az egész országra ki­terjed. E munkában az idén Pest megye Tanácsa is bekap­csolódik. A gyűjtés irányítója, istápolója a Pest'megyei Le­véltár lesz, fő támogatójuk pe­éjszaka még három szülést Is levezetett. Szakmája szemszö­géből vallott a változásról: hajdan alig akartak a szülő nőre rendes ruhát adni, mond­ván, hogy összepiszkolja, s előfordult, hogy lavórért a szomszédba kellett menni, ma viszont nagyon szép ruhát vesznek fel a kismamák, s a házak zömében fürdőszoba van. A gobelin szó hallatán vidé­künkön Dány jut eszünkbe. Ez is nagy szorgalmat igényel. Többnyire idősebb asszonyok foglalkoznak vele. E kézimun- kázás kedvezően hatott az em­beri kapcsolatokra, mivel a gobelinezők felkeresték a ro­konokat, s miközben tették a dolgukat, beszélgettek, gondo­latban kikapcsolódtak. Ma már nem idegen számukra egy igazibb kikapcsolódás, az üdü­lés. Néhány évtizede még nagy megrökönyödést váltott volna ki, ha valamelyik parasztem­ber dologidőben elment volna nyaralni. Napjainkban min­denki jogosnak tekinti az ilyen pihenést. Készen vett A dányiak nemcsak dolgoz­ni, mulatni is tudnak igazán. Ehhez a lakodalmak a legjobb alkalmak, ahol viszont egy ré­gebbi szokás hódít: a készen vásárolt sütemények, torták helyett egyre inkább otthon sütik az édes finomságokat. Az egykori szegénység nyo­mai eltűntek, eltüntette az emberi munka, szorgalom, amely tovább formálja, szépíti a község arculatát, lépést tart­va a fejlődéssel, s nem utána kullogva. Be ne Mihály dig a megyei művelődési köz­pont és könyvtár. Az előkészületek első lépése már megtörtént: a helyi taná­csok kijelölték a gyűjtést vég­ző személyeket, akiknek jó munkájához elméleti foglalko­zások, térképek, útmutatók és más segédeszközök szolgálnak majd rendelkezésére. A gyűjtést a gödöllői és a nagykátai kör­zetben kezdték, amely jövőre tovább szélesedik a váci és a szentendrei körzettel. , Mozi Kincs, ami nincs. Szinkroni­zált, olasz filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. hajtó, a nyugtató, valamint a köhögéscsillapító, illetve köp­tető teakeverék is. Ugyancsak a Fitotéka GT szaküzletei árusítják a nép­szerű propur termékcsaládot, a Finomvegyszer Szövetkezet termékeit, amelyeknek alap­anyaga a méhek által különfé­le növényekről gyűjtött, a bio­lógiai hatóanyagukban igen gazdag propolisz. Ilyen a pro- pur csepp és méz, amely az enyhe fertőzések, gyulladások megszüntetésére alkalmazható. A propur spray az egyes sebek gyógyulását segíti elő, például a pattanásos vagy a rovar­csípte bőrön. A própurbalzsam ugyancsak a bőr, a sérült ízü­let és az aranyér jótékony ha­tású szere. Érdekes, hogy ez, a szakemberek szerint, ked­vezően befolyásolja a reumáa körfolyamatokat és támogatja a betegek kezelésére használt gyógyszerek hatását. Minden bizonnyal érdemes még megemlíteni, hogy a Szi­lasmenti Tsz a Fővárosi Ta­nács Gyógyszertári Központja Fitotéka gyógynövény-szaküz- letei révén nemcsak a főváro­siakat, s a Budapesten vásárló ügyfeleit szolgálják ki. Egyes termékeiket, így mindenek­előtt, az éppen . vidékről föl­került recept alapján készülő halimbai teakeveréket postán is megküldik a vásárlóknak. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont : A korona a legújabb kutatá­sok tükrében, dokumeritumki- állítás, megtekinthető 15—20 óráig. Agrártudományi egyetemi kollégium: Virág Gellért népi fafaragó kiállítása, megtekinthető 15-től 20 óráig, a Gorka-teremben. Nagytarcsa, falumúzeum: Ónodi Béla festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Vendégségben, bálokban Két nap, két éj Damonyban Napközben az utcán is lehetett nótát kérni a falut járó zené­szektől Két nap, két éjjel mulattak a domonyiak az elmúlt hét vé­gén. Szombaton este a műve­lődési házban régi hagyomány folytatásaként cigánybált ren­deztek. A bagi Caravan együt­tes gondoskodott a hangosítás­ról. Radics Rudolf zenekará­ban a szórakoztató zene vir­tuózai léptek fel. A zenekarvezető a Kisbagi csárda ismert prímása. A cim­balmon Radics Tibor játszott, aki a hűvösvölgyi Balázs étte­remben lép fel rendszeresen. A Gödöllőn élő muzsikus cim­balom- és hegedűjavítással is foglalkozik. Lakatos Attila hegedűs a kispesti Göcsej ét­teremből érkezett. Kökény Ernő prímást a kecskeméti Aranyhomok szálló vendégei ismerik a legjobban. Radics Gyula és Lendvai Ferenc bo­gozott. a zenekár klarinétosa pedig Bécset is megjárt Hor­váth István — az est meglepe­tése — volt. Ö jelenleg a bu­dapesti' Atryum hotelben dol­gozik. Másnap, azaz a cigánybál után, hiszen a mulatság reg­gel öt óráig tartott, a búcsút látogatták a domonyiak. Szin­te nem volt olyan ház a falu­ban, amely előtt ne állt vol­I'intézik a Marsai család Balázs Gusztáv felvételei na két személygépkocsi. Na­gyon sok .vendég, rokon, a községből elszármazott ember látogatott el az ismerősökhöz. A jó hangulatú napot este a Kékesi zenekar muzsikájával kísért búcsúbál zárta. B. G. ISSN 0133-195» easdttlim Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents