Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

Fejük fbltíS a íefsl..: Van-e joguk kéményt húzni? Fekete Sándorral, a monori önkéntes tűzoltók parancs­nokával indulunk a bejelentés helyszínére. Nem a szo­kásos tűzvédelmi ellenőrzés ez, bár útközben arról be­szélgetünk, milyen kellemetlen napokat élnek át ilyen­kor nyár végén, ősz elején, amikor zörgetnek a házak kapuin, hogy megnézzék, tűzrendészen szempontból mi kifogásolható egy-egy portán. jéhez az idős asszony és piros foltok gyulladnak az arcán az idegességtől. [líigett szobák Többnyire sok minden: pa- pirdobozok a padláson, a ké­mény mellett, szalmabálák a ház falának támogatva... S bár azok érdekében szólnak, akik számára a szabálytalan­ságok fenyegető helyzetet te­remtenek, mégis többnyire el­lenséges a fogadtatás, s elő­fordul, hogy be sem engedik őket. Fekete Sándor számtalan ta­nulságos történettel tudna szolgálni, de ahová most me­gyünk, oda — úgy érzi — nem a szabályok meg a ren­deletek hiányoznak, sokkal inkább egy kis emberség. Ám­bár a szomszéd bejelentése így szól: menjenek ki a tűzoltók, és vizsgálják meg, milyen tűz­veszélyes helyzetet teremtettek a lakók. A poros monori utcában, ab­ban a hosszú házban, amely hajdan az izraelita hitközség iskolája volt, jó ideje bérlők élnek. Bérlők által lakottan vette meg az új tulajdonos is, s hagyta örökül a családjának. A ház az esztendők során so­kat romlott, aki tudott, ki is költözött belőle. A megürese­dett lakásokban kikapcsolták az áramot, s a mostani tulaj­donosok lassú halálra ítélték az épületet. Siettette a rom­lást egy tűzeset is: az utcai fronton még bent lakó, ötta­gú család szobái kiégtek. Nem maradt meg semmijük, csak a rajtuk való, s lévén régi-régi bérlők a házban, megkérték a szomszédban lakó tulajdonost: hadd foglalják el ideiglenesen az épület épen maradt és üre­sen álló szárnyát. — Bár sose engedtem volna át őket! Nem fogok én ezektől szabadulni! — kap most a fe­A tűzeset miatt nem ma­rasztaltak el senkit annak ide­jén. De az épületben maradt család — a leszázalékolt, be teg édesanya, súlyosan beteg férje és a három felnőtt fiú — azóta sem tudja, melyik perc­ben marad véglegesen tető nélkül. A tűzesetet követő bí­rósági tárgyaláson született végzés ugyanis azt mondta ki: az elvileg elpusztult lakás tu­lajdonosa nem köteles arra, hogy új bérleti jogviszonyt lé­tesítsen, s nem köteles gon­doskodni lakói elhelyezéséről sem. A tanács dolga, hogy a bérlőket fedélhez juttassa. Bérlakás nincs De Monoron nincs üres bér­lakás. Szükséglakás sincs. Ha egy megürül, tízen állnak sor­ba érte, romos tanyán élő, há­rom gyermekét egyedül ne­velő fiatalasszonytól kezdve az egy albérleti szobára hatan jutókig. Ennek a családnak ma még van tető a feje felett, igaz, már az is hiányosan: a tulaj­donosok ugyanis a bírói ítélet birtokában lebontásra szánták a házat, hogy a telket építés­re használhassák. Első lépés­ként, egy figyelmeztető levél után, lebontották a .kéménye­ket. A család tűzhelye az ud­varra került — mert ebédet főzni, vizet melegíteni csak kell —, s ezzeil aztán elő is állt a tűzveszélyes helyzet: a leve­gőbe meredő csőből szanaszét szállnak a szikrák. Állunk az udvaron a tűzol­tóparancsnokkal, és próbáljuk elképzelni, mi lesz, ha jön az eső, a hideg. A családfő sze­méből szivárognttk-a könnyek, két fia mellette állva bizony­gatja: ha lenne egy papírjuk. hogy helyreállíthatják az ere­deti állapotot, máris hozzáfog­nának a kémény felhúzásá­hoz, de egyelőre nem mernek mozdulni, nem tudják, van-e joguk hozzá. Csak emberséggel — Van — mondja Kovács Imréné, a nagyközségi tanács hatósági osztályának helyet­tes vezetője. — Holnap meg is fogalmazzuk a határozatot, hi­szen a lakókat birtokvédelem illeti meg. Aki a kéményeket, a tetőt megbontotta, köteles helyreállítani az eredeti ál lapotot. Addig is, amíg végle­ges megoldást nem találunk... Tűzvédelmi szempontból az ügynek tehát vége. Egyébiránt pedig össze lehetne állítani a mérleget, hogy vajon melyik oldalon húz lefelé? Vagyis hogy miért nem igyekezett a bérlő család saját házhoz jutni, hogy a tulaidonosok- nak még egy telek álljon — be­ismerem jogosan — a rendel­kezésére? — Mert a férfiak minden pénzt elisznak! — érvel a tu­lajdonos. — ... mert olyan szerencsét lenül alakult a sorsunk világ­életünkben, hogy telekre, sa­ját házra sose futotta volna mondták az idős bérflők, és el­mondtak még sok mindent, ami egy család magánügye, s tapintatlanság lenne kitere­getni. A tény azonban az a kész helyzet, amiben csakis emberséggel lehet eligazodni. K. Zs. Végső búcsú Tragikus hirtelenségigei, 47 éves korában elhunyt Demjén András, a monori postahivatal volt vezetője, aki sok éven ke­resztül ellátta ezt a feladatot. Hozzátartozói, munkatársai és ismerősei szerdán délután mély részvéttel vettek végső búcsút tőle a pilisi temetőben. Piaci őrjárat Larins napján Az árak még tartják magukat Azt mondják, a legdrágább piac a környéken a gyömrői. Mások vitatják ezt a megálla­pítást, de az tény, hogy mos­tanában nincs olcsó piac a vonzáskörzetben. Gyömrön he­tente egyszer (vasárnap), Mo­noron pedig kétszer (szerdán, szombaton) tartanak piacot. Tegnap reggel megnéztük a monorit, ahol meglepően jó volt a felhozatal. Érkeztek az eladók Albertirsáról, Cegléd- bercelről, Vasadról, Gombáról, de azért a legtöbben helyből kínálták a portékát. Drága paprika A paradicsom ára meglehe­tősen leszálló ágban van. A múlt héten még 18 forintért is adták, most 6 és 10 forint kö­zött volt az ára. Érdekesség, hogy volt olyan eladó, aki a csúnyábbat adta tízért, a szeb­bet hatért. Nem tudjuk, mi volt az oka ennek, lehet, hogy csak az ártáblát cserélte ösz- sze. A paprika viszont most is meglehetősen drága volt. A bogyiszlói csemege kilója 28 forintért kínálta magát. Igrg nagyon szép. húsos volt. de azért a legtöbben darabra vá­sároltak belőle. Egy ideig tur­káltak. a paprikahalomban. aztán egyenként válogatták ki, s adták oda mérlegelésre Tizenöt forinton alul nem is láttunk paprikát A dinhyeszezon a vége felé tart. Szerdán volt Lőrinc nap­ja, s tudvalevő, ez a nap a vízválasztó. Akadt ahol 10 fo­rintért adták kilóját, másutt nyolcért. Egy idős bácsi kós­tolta a léket, s fejcsóválásából egyértelműen kiderült, neki nem ízlik. Az eladó nem vitat­kozott, s halkan megjegyezte: — Tetszik tudni, hogy ma van Lőrinc napja? — Tényleg? Akkor nem is kérek belőle. Hiába, a Lőrinc megtizedeld a dinnyét, ilyenkor mar nem olyan finom, mint a szezon kellős közepén ... Csak bámészkodtak Uborkából elég szegénye«; volt a választék, jobbára el­tenni való aprókat árultak a monori piacon. Meg is kérték tisztességesen az árát, 18—20 forintért adták kilóját. Árul­tak még kisdinnyét is, amely­ből szintén finom savanyúsá­got lehet készíteni. A pecsenyesütök előtt hosz- szú sor kígyózott tegnap is. sokan vásároltak a káposztás- pavilonban is. A virágstando­Hagy siker volt Szabadtéri filmpremier Az idén először nyitotta meg képzeletbeli kapuját a gyömrői strand kertmozi, s a várakozáson felül nagy sikere volt Bár még pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az már biztos, hogy a kasszasiker nem maradt el. Az átlagos nézőszám elérte a háromszázat. Természetesen ebben nagy szerepe volt an­nak, hogy meglehetősen sike­res filmek kerültek bemuta­tásra, no meg az időjárás is kegyeibe fogadta a nézőket, hiszen egyszer sem kellett az eső miatt elhalasztani az elő­adást. A jó idő miatt meghosszab­bították a kertmozi nyitvatar- tását, így szeptember 14-ig tartanak majd a vetítések. Az előadások ezután is este nyolc órakor kezdődnek. Folytatás: jövőre. kon meglepően drága volt a szegfű és a többi virágfajta. A piac elején, a Forrás Áru­ház bejáratához közel amolyan kirakodóvásár volt szerdán Bóvliárukat kínáltak jobbára, nem is vásároltak tőlük. Bá mészkodók viszont annál töb­ben voltak az asztal előtt... G. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Gondosan átvizsgálták a táblákat Nehéznek ígérkező második menet A közelmúltban értékelték az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben a búzatermesztés idei tapasz­talatait. Ebben az esztendőben 1 ezer 100 hektáron kellett a búzát learatniuk, a hektáron­kénti átlag kiemelkedőnek mondható. Eredményeik fi gyelemre méltóak, hiszen a búzatáblák talaja gyenge, át­lagosan 17 aranykorona érté­kű. Technológiák A négy évvel ezelőtt indult intenzív gabonatermesztési program célja az általánosan alkalmazott termesztés-tech­nológia komplex továbbfej­lesztése, a legújabb kutatási eredmények, a korszerű vető­magok, kémiai anyagok és mű­szaki, technikai eszközök fel­használása. Az új technológia széles kö­rű elterjesztése csak akkor ésszerű, ha az nemcsak az át­lagtermések növekedését biz­tosítja, hanem növeli, vagy legalább szinten tartja az ága­zat jövedelmezőségét. Ezit a gondosabb agrotechnika, a íajtakiválasztás, a tápanyag­ellátás és a technológiai fe­gyelem betartásával lehet csak elérni. Az ecseriek két évvel ezelőtt pályáztaik az intenzív gabonatermesztési programra, sikerrel, mert megkapták az eszközöket. Saját erőből kép­telenek lettek volna a drága masinák beszerzésére. Külö­nösen a csapadékszegény években — ilyen volt az idei — fontos, hogy a talajműve­lés egyrészt a növény igényei­nek legmegfelelőbb mélységű és minőségű legyen. A ren­delkezésre álló eszközökkel el lehet érni, hogy a legkisebb energiaköltséggel a talaj meg tudja őrizni minimális ned­vességtartalmát. Jól szolgál­ják ezt azok a lazító eszközök, amelyekkel tápanyag-vissza­pótlás is megoldható. Ugyancsak fontos annak el­döntése, hogy a talajadottsá­gok, éghajlati viszonyok fi­gyelembevételével a rendel­kezésre álló fajtákból melyi­ket és mennyit vessenek. A Rákosmezeje Tsz-ben az elmúlt években tértek át, a szi­lárd műtrágyázásról a folyé­konyra. Ezáltal a talaj mé­lyebb rétegeibe is el tudják juttatni az értékes tápanya­got. Az Ecseren levő folyékony mű trágya telepüket folyamato­san korszerűsítik, bővítik, hi­szen a következő években még nagyobb területeken kíván­ják alkalmazni ezt a techno­lógiát. Szervezetten zajlott a nyári betakarítás a közös gazdaság­ban. A szövetkezet vezetői megfelelően gondoskodtak a koimbájnosok és segítőik ki­szolgálásáról, a szokásosnál is jobb volt az alkatrészellátás. Fsradicsosnszürst Természetesen sok idejük nem maradt a pihenésre, hi­szen nyakukon az ősz. Ez a második menet semmivel sem ígérkezik könnyebbnek az el­sőnél. A csapadékhiány befo­lyásolja a kukorica fejlődését. Néhány táblán már hozzá kel­lett kezdeniük a kényszervá­gáshoz, silóként takarítják be a termés egy részét. A táblá­kat gondosan átvizsgálták, s utána döntöttek a szakembe­rek. Javában tart a paradi­csomszüret, bár a gyümölcs nehezebben érik a szokásos­nál. Gér József Ä rendőrségen Új ügyféifsgadási idő Szeptember elsejétől megvál­tozott az ügyfélfogadási rend a Monori Rendőrkapitánysá­gon. Az útlevelek, személyi igazolványok, gépjárművezetői engedélyek, s egyéb gépjármű­ügyek intézése ezentúl az aláb­bi időpontban lehetség^: hét­főn, kedden, szerdán, csütörtö­kön és pénteken 8-tól 12 óráig, illetve szerdán 13-tól 18 óráig is lehetséges. A külföldi állampolgárok bejelentkezése naponta 8-tól 12 óráig lehetséges az illetékes osztályon. Szombaton és ün­nepnap ugyanezt a rendőrka­pitányság ügyeletén lehet meg-* tenni. Tanfolyam Országjáró-vezetőknek A TIT Pest megyei szerve­zete, a Volán Utazási Irodája és a Monori Körzeti Termé­szetbarát Szövetség országjáró­vezetői tanfolyamot szervez. A foglalkozásoknak a KISZ Mo­nori Bizottsága ad otthont. Az első előadás október 1-én lesz, utána minden hétfőn 15-től 18 óráig, tíz héten keresztül. A tanfolyam költsége 700 fo­rint, amelyben benne van a tankönyv ára és a vizsgadíj is. A szövetség tagjainak a költ­ségek felét fedezik. Jelentkezni lehet a monori autóbusz-pályaudvaron műkö­dő Volán Utazási Irodában, Végh József elnökségi tagnál. Asnsrcl a régi naptár mesél A bizonytalanság (sanyarú) éve Emberöltővel ezelőtt nyom­tatott régi naptár került a mi­nap kezembe, belső első olda­lán az alábbi felirattal: „Régi és valódi Szentistváni Péter András-féle Székely Naptár az 1930-ik 365 napból álló közön­séges évre’’. :;£i: ::::: Talán mondani sem kell, hogy milyen különös érzés fog­ja el az embert egy ilyen régi könyv forgatásakor, amikor a megsárgult lapokon távolabbi korról vallanak a betűk, mint a kíváncsiskodó olvasó egész életkora. Az első oldal után a hiányos kalendárium a 15. oldallal folytatódik az időjárás akkor 100 éves naptárából idézve, alatta a havi országos kirakodó vásárok dátumai és helységne­vei sorakoznak. Legalul pedig tíz sorban csupán számok, ada­tok olvashatók, ám azok meg­rendítő erővel vallanak a kor­szak emberének jellemző létbi­zonytalanságáról. A fejezet azt tárgyalta, hogy hány ember vándorolhatott ki Amerikába az 1929. évi beván­dorlási törvény szerint tizenöt európai országból. A törvény előtti időben 99 ezer 901 em­ber, harminctól pedig 59 ezer 837 hagyta el hazáját. Huszon­kilencben a sort Németország vezette 51 ezer 227 kivándorló­val, majd utana Lengyelország következett 5 ezer 892 fővel, Olaszországból 3 ezer 845, Csehszlovákiából 3 ezer 75, Ausztriából 785, és Magyaror­szágról 473-an települtek át az uj világba. Harmincban Né­metországból 6 és félezer, Csehszlovákiából majdnem há­romezer, Ausztriából 1 ezer 413, és Magyarországról 869 ember vándorolt ki Ameriká­ba. A többi ország számadatait nem sorolom fel, hogy marad­jon hely más érdekességekre is ebben az írásban, így például az „1929, évi Székely Naptár megjelenése óta történt esemé- nvek”-re... ... „1928. október: Madrid­ban színiházégés 400 halot­tal... Bécsben zavargások. Magyarország bevezette a vo­natokra a rádiót. Románia: óriási vasúti karambolok.” ::::: ...„1928. december: Chilé­ben (Dél-Amerika) földrengés 1500 halottal. Szerbia. Fran­ciaország: állami panamák. Románia: 60 millió vasúti kár egy év alatt, lőporrobbanás Bukarestben, képviselőválasz­tások”. ... „1929. január: Szerbiai diktatúra. Spanyolország: ka­tonai zendülés. Venezuela: földrengés. Románia: zavargá­sok, petróleumtűz MoreniDen, lejstabilizáció. Európai hóviha­rok. Felvetették a revízió kér­dését”. ...„1929. február: Berlin: óriási tűz, bankrablás, merény­let a litván miniszterelnök el­len. Spanyolország: diktatúra. Indiában forrongás. Európa- szerte óriási hidegek. Magyar lány Európa szépségkirálynője. Rákosi Jenő meghal”. ...„1929. március: Afrika: óriási hideg a Szaharában. Me­xikóban forradalom. Európa- szerte árvizek. Magyarország csökkenti az adókat”. . .. „1929. április: Olaszor­szág: népszavazás. Angol—ma­gyar diplomáciai tárgyalások. Magyar tehén nyerte a tej ho­zam európai díját egy év alatt 14 344 liter tejjel”. .. .„1929. május: Németor­szág a békeszerz. felülvizsgá­latát s elvett gyarmatait köve­teli. Véres május 1. Berlinben 21 halott, 350 sebesült. Az új pápai állam létrejötte”. ......1929 június: Anglia kép­viselőválasztásain a munkás­párt győzött. Olaszország: ki­tört a Vezúv tűzhányó. Fran­ciaország: visszahívja a szerze­te s rendeket. Diplomácia affér a kisántánt és Magyarország között”. ...„1929. július: Európa- szerte viharok. Szerbia: 100 embert öltek meg villámcsapá­sok. Magyarország: konfliktusa a hidasnémeti cseh kémkedés miatt”. ......1929. augusztus: Orosz— kí nai háború tör ki. Magyar világkongresszus Budapesten, cserkész jamboree Angliában, Románia: Lupényi munkásza­vargás 30 halottal". ::::: ......1929. szeptember: Zenne­li n léghajó 509 óra alatt világ­körüli repülése. Palesztina: arab—zsidó háború. Románia: Szalonta 62 milliós pőre az ál­lam ellen”. Ezekhez a sorokhoz nincs mit hozzáfűzni. Aszódi László Antal Moh Gombán, az autós kertmozi­ban, 20 órától: Szabadiamon Velencében. Gyomron, a strand kertmo­ziban, 20 órától: Házasság sza­badnappal. Maglódon, a művelődési ház­ban, 16.30-tól és 18.30-tól: Te rongyos élet. Vecsésen. 17.30-tól: Skalova- dászok, A kertmoziban. 19.30- tól: Languszta reggelire. Monoron, 18-tól és 20.30-tól: King- Kong.-— --------------------■ r CtBSN MSS—2C31 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents