Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

1981. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP A luppaszigefef is látogatják Szokatlan viselet ott a ruha A kevésbé tájékozottak úgy tudják, hogy csak délegyházán találhatók nu­disták. A beavatottak azonban — több százan tartoznak közéjük —, már előnyben részesítik az Óbuda Tsz Luppaszigeten ? található bányatavát. Hét- ^ végeken hosszú kocsisor ^ áll a Hermes áruház mö- gött, s gyalog is érkeznek ^ az egész testüket süttetni '/ akarók. Jogszabály született Az elmúlt esztendőben az Omszki park tavánál jelentek meg az ádámkosztümösök a teherautósofőrök nagy örömé­re, s a szentendrei rendőrség kifejezett bosszúságára. Ta­vasztól azonban az említett helyen engedélyezett szabad- strand lett. A budakalászi ta­nács okosan jogszabályba fog­lalta amit az élet már úgy­is visszavonhatatlanul gya­korlattá formált, s a nudisták áttették a székhelyüket az említett luppaszigeti tóhoz Mindjárt az elején szögezzük le, hogy a kavicstermelés itt még nagy erőkkel folyik, szaknyelven fogalmazva a te­rület művelés alatt áll. A fürdés, pontosabban a bánya területére való belépés tilos. A víz egyébként kristálytisz­ta, hűvös, a partja kiválóan alkalmas napozásra. A látogatásunkkor is leg­alább harmincfokos meleg volt, a nudisták létszámát két­százra becsültük. — Ruhában nem mehet be közéjük — mondta az Óbuda Tsz bányájának rendésze, s közben meresztgette szemeit a túlsó parton levő földnyelv felé, ahol a naturisták élvez­ték az áldott napot. — Képzelje, tette hozzá a portásnő, tegnap az egyik férfi idejött az orrom elé a kocsijához, anyaszült mezte­len. Hogy nem szégyellte ma­gát! Parkoló gépkocsik A tehergépkocsik vezetőit nem a látvány zavarja, ha­nem az, hogy a parkoló autók miatt alig tudnak közlekedni. — Uram! — csettint egy szakállas pilóta —, tegnap lát­tam egy olyan babát, hogy el­felejtettem megállni a portá­nál. E rövid tájékozódás után mi is elindultunk a veszélyes hely felé. Elértük az első pá­rokat, vártuk, hogy megszó­lítsanak minket, de senki nem törődött velünk. Tízperces bóklászás után beláttuk, hogy ránk bízzák a választást: íe- vetkőzünk-e, vagy sem? Vajon Sála Ráckeve vidékén Duíis-parti szezonvég Megfakult már az ég nyári kékje, s hajnalonként tépett köd­foszlányok úsznak a Ráckevei-Duna-ág hűvös tükre fölött. A ráckevei hídfővel szemközti vasbolt árukínálata is az év­szakváltást jelzi. A hátipermetezők, kistraktorok helyét az utolsó nagy, vidám kalákamunka, a szüret elengedhetetlen tartozékai foglalják el a kirakatban. Ismét vége egy nyárnak. Ma már elmarad a hét végi csúcsforgalom, s talán először fordult elő, hogy az üzletek tárt ajtaját fázósan húzták magukra a fehér köpenyes boltoskis­asszonyok. Fennakadástól mentes Megcsöndesedtek az iskolá­ból hazafelé igyekvő gyerme­kek is, arcukról kopik a nyári barnaság. Ám hónapokig őriz­getik még magukban, s mesé­lik egymásnak.'a nyár élmé­nyeit. A mind korábban érke­ző alkonyat a felnőtteknek is lehetőséget nyújt, hogy egybe- gyűjtsék az elmúlt évszak ta­pasztalatait, — Ez a nyár is olyan volt, mint a többi, semmi különös eseményről nem számolhatunk be a szezon végeztével — mondja Raffay Béla, a rácke­vei városi jogú nagyközségi közös tanács elnöke — Talán örülhetünk, hogy így van, mert ez azt is jelenti, hogy elmaradtak a szokásos, jól is­mert problémák. Idén nem volt panasz az ellátással kap­csolatban, elegendőnek bizo­nyultak a szálláshelyeink. Egyenletes és nyugodt volt Ráckeve élete. Az igények szerint Igaz azonban, a természet nyújtotta választékból ki-ki a maga ízlése, igényei szerint válogat. S hogy ez mennyire eltérő lehet, azt az Angyali sziget horgászai is bizonyít­hatják, akik bizony időnként szívesen kiebrudalták volna csöndes búvóhelyükről a hí­vatlanul érkező fiatalokat, akiket az idillikus környezet vad zenére, énekre' ihletett. Sátorverésre, táborozásra al­kalmas kempinget azonban nem mutathattak nekik, így kénytelenek voltak beletörőd­ni, hogy a modern zene leg­újabb törekvései iránt kevéssé fogékony halak ilyenkor elke­rülték a horgokat. — Valóban szükség lenne a Ke/e szállón, a fizetővendég­szobákon és üdülőkön kívül egy kempingre is — ismeri el Raffay Béla. — Megnyitásához azonban sem a tanácsnak, sem a Du- natoursnak nincs anyagi fede­zete. Nem is nagy baj jelen pillanatban, hogy vendégeink száma nem nő ugrásszerűen, mert — szintén pénzügyi ne­hézségek miatt — sokkal több ember ellátásáról, kulturált szórakozásáról nem tudnánk gondoskodni. — Volt rá lehetőségünk, hogy a vendégek színvonalas kulturális programokat lássa­nak. Ha valamiben, hát ebben különbözött az idei nyár az eddigiektől. Soha még ilyen sokrétű, látogatókat vonzó rendezvénysorozat nem fűsze­rezte a ráckevei r nyarat. Csak hogy néhányat említsek: And­re Kertész, a Szigetbecsén töl­tött gyermekévek emlékére, itt ünnepelte, 90. születésnapját, s a fővárosi kiállítását köve­tően itt kerültek először kö­zönség elé művei. A nagyon óvatosan, idén első alkalom­mal, csupán kísérleti jelleggel megrendezett barokk zenei tá­bor sikere jóval meghaladta várakozásunkat. Említhetném a Savoyai-kastélyban rende­zett hat komoly zenei koncert és a kiállítások sikerét, vagy a nemzetközi Aranykalász Kupa résztvevőinek és nézői­nek elégedettségét is. Elisme­rést arattak a Nagy István képzőművészeti csoport kiállí­tásának résztvevői, bár az al­kotók a táborozáson nem vet­tek olyan arányban részt, ami­lyenre számítottunk. — A Savoyai-kastély felújí­tása óta egyre több vendéget csalogat Ráckevére. Az ide­genforgalmi szezon idején na­ponta átlagosan kétszázan ke­resték fel az épületet, de volt olyan hétvége, hogy kétszer ennyien fordultak meg benne. Sikeres, gazdag, programok­kal teli nyarat zárhattunk. Szó sincs róla, hogy versenyre kelnénk a Dunakanyar ki­emelt idegenforgalmi centru­maival, mégis komoly előre­lépésnek tartjuk, hogy a ven­dégeknek a természet nyúj­totta nomád örömökön kívül más szórakozási lehetőséget is biztosítani tudtunk. Myáresték emlékei S bár már nem égszínkék, hanem borús, szürke víztü­körben nézi magát templom- torony, s a felszínen nem für­ge kajakok, hanem sárguló fa­levelek lebegnek képe körül, még sokakban él a vidám nyáresti mulatságok emléke. S őrizgetik majd egész télen át. hogy a messze, délre hú­zódó nap helyett beragyogják a, fagyos hétköznapokat. Márványi Ágnes az a férfi, akit a portásnő említett, miért nem így gon­dolkodott? Hiszen a nudisták később elmondták, hogy az ő mozgalmuk mindenki ízlését tiszteletben tartja. Mit szól a luppaszigeti ál­lapotokhoz a rendőrség? Ta­vasztól nyár közepéig, időn­ként megjelentek a nudisták tanyáján, s bírságoltak is. E cikk elején írtuk, hogy a bá­nyató még művelés alati áll. Területére tilos belépni, a fürdésről nem is szólva. A nudisták a büntetéseket zaklatásnak vették, ezt fogal­mazta meg A. Z. bolti eladó. —■ Miért nem hagynak minket fürdőzni, napozni? Itt nem lehet közbotrányokozás­ról beszélni, mert a közmeg­egyezés a meztelenséget fo­gadja el normálisnak. Az ut­cára mi is felöltözve me­gyünk. Aki most a közösséget botránkoztatja meg, az maga, a hosszú nadrágjával. H. Z. magántaxis. — Hajlandók vagyunk fi­zetni a terület stranddá ala­kításának költségeit. Nem úgy, mint Délegyházán, mert ott már szinte szektába tömö­rültek a főként borravalós szakmákból toborzódott nu­disták. Mi nyitott strandot szeretnénk, aki közénk akar tartozni, jöjjön. Ennyit a párbeszédekből. Toldjuk meg a hallottakat még néhány dologgal. A bá­nyató átlagos mélysége hét­nyolc méter. A feneke egye­netlen, ahogyan a gép régeb­ben kitermelte a kavicsot. Roppant veszélyes tehát a fürdőzés. Ki lesz felelős egy esetleges tragédiáért? A nudisták (naturisták, nincs közöttük különbség, megtanultuk), valóban béké­sen heverésznek, de mégis tiltott helyen. Éppen ezért nem értünk egyet az illetékes hatóságok álláspontjával sem, amely szerint nincs annyi em­berük, hogy rendet csinálja­nak a bányatónál. Az Óbuda Tsz jogosan követeli a tömeg távozását a munkaterületről. S nem értünk egyet a nudis­ták követelésével sem, mely szerint a Luppaszigeten is en­gedélyezzék a megtelepülésü­ket. Egy strand kiépítése mil­liókba kerül. Hiába mondják ők, hogy pénzzel is hozzájá­rulnak a költségekhez. A ne­heze az államra hárulna. Kell bizonyítani, hogy ennél fon­tosabb helye is van a forin­toknak? Tiltott helyen A nudisták azt kérték: le­hessen szövetségük. Lett. Kér­ték, legyen strandjuk. Lett, Délegyházán. Miért nem men­nek oda? Végül is hol a lánc vége? Évente kell nyitni újabb és újabb strandokat? Egyértelmű, hogy a köznek erre nincs pénze. A tiltott he­lyen fürdőzőket pedig bünte­tik, büntessék. Akár meztele­nül, akár ruhában veszélyez­tetik életüket. Vics'otka Mihály Letkési otthonteremtők Összefogással a településért A jó szolgáltatás megtartó erő Amikor beléptem Kovács István letkési tanácselnök irodájába, éppen telefonált. Csak a szemével jelezte, hogy tudomásul vette az érkezése­met. A szobi ÁFÉSZ egyik vezetőjével építőanyag-beszer­zésről és a melegkonyhás ét­kezde kivitelezési munkála­tairól beszélt. Miután letette a telefont és kezet fogtunk, az iránt érdek­lődtem; gyakran kell-e el­járnia ilyen ügyekben’ Mindennapos — Mostanában nálunk ez mindennapos dolog. Az épülő orvosi rendelőhöz mindig kell valamilyen építőanyag. Most például betongerenda és kü­lönböző nyílászárók beszer­zése van napirenden. Mivel határidőre akarjuk befejezni az építkezést, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ügy segítjük a kivitelezőt, ahogyan tudjuk, hiszen a saját érdekünk is, hogy folyamatos legyen a munka. Ezek azért nagyon kellemes gondok, mert a te­lepülés gyarapodását jelentik. — Az összefogás eredmé­nyeként a napokban például megkezdhetjük a kétszázöt­ven adagos melegkonyha épí­tését. E beruházáshoz az anyagi fedezet jelentős részét egy megyei pályázat elnyerése jelentette. — A csaknem 2 millió fo­rintos létesítményhez a helyi termelőszövetkezet, a szobi ÁFÉSZ járult még hozzá. Ter­mészetesen ennél az építke­zésnél sem marad el a lakos­ság társadalmi munkája. Na­gyon örülünk a lehetőségnek, mert az eddigi két napközi csoport mellett egy harma- dik-is alakulhat az iskolában. Emellett megoldódik a köz­ségben a közétkeztetés is. — A helyi vezetők idejében felismerték a szolgáltatások jelentőségét. Arra törekednek, hogy a lakosság közérzetét minél kevesebb gond zavar­ja. A szolgáltatások bővítését a település legfontosabb meg. tartó erejének tekintik. Az infrastruktúra javulásának jelentős szerepe van az élet- körülmények változásában és abban, hogy Letkés nem tar­tozik azok közé a települések közé, ahonnan az ott élők el­vándorolnak. — Inkább nagyon sokan te­lepednek le a községben — mondja Kovács István. — So­kan építkeznek, vagy korsze­rűsítik, nagyobbítják a meg­lévő házakat. A szakipari szolgáltatások fejlesztését ép­pen ez a tény, az ezzel kap­csolatos igények követelték meg. Jó néhány iparenge­délyt adtunk ki az utóbbi években. Másfelől pedig a helyi lpolyvölgye Termelő­szövetkezet mellékfoglalkozás­ra adott engedélyt egyes dol­gozóinak. Majdnem fél éve nem kell már a városba utazniuk a letkési lányoknak, asszonyoknak, ha szép frizurát akarnak. Porubszky Dezső felvétel« — Jelenleg tizennyolc kis­iparos végzi a szükséges mun­kákat. Van közöttük asztalos, ács, villanyszerelő, szobafestő, kőműves, üvegező, rádió- és tv­szerelő, cipész, kárpitos. A munkájukról csak elismerés­sel szólhatok. A maga terüle­tén szinte mindenki szívesen vállalja a legapróbb munká­kat is. A lakosságnak pedig éppen ez az érdeke, hiszen a szolgáltatásnak nem közületi megbízások, megrendelések teljesítése a célja. Ezek mel­lett nagyon jelentős mennyi­ségű társadalmi munkát is végeznek a község fejlesztése érdekében. Mesterek A beszélgetésünk során ne­kem feltűnt a kárpitos tevé­kenysége ezen a kis települé­sen. Igazán akkor fogtam fel a jelentőségét, amikor az el­nök úgy jellemezte a munká­ját, hogy a különböző javítá­sok, új bútorok készítése mel­lett nagy feladatot vállal a közízlés formálásában is. Tet­szetős kirakatot alakított ki saját lakásán a termékei be­mutatására és szívesen ad ta­nácsot egy-egy otthon beren­dezésével kapcsolatban. Örömmel hallottam arról is, hogy például heten­ként egy alkalommal mozgó Patyolat-autóbusz érkezik a községbe. Hiszen az asszonyok többsége itt is munkába jár, nemigen van idejük az ottho­ni nagymosásra. így a lepe­dőtől az ingig mindent a Pa­tyolatra bíznak. Hagy a forgalom Talán első helyen kellett volna említenem a fuvarszol­gáltatást. Hiszen a tüzelő, az építőanyag, vagy a háztáji földek termésének hazaszál­lítása nagyon nagy segítsége •Az : egyik legeredménye­sebb és legfiatalabb szolgálta­tó részleg a fodrászat. Egye­dül szorgoskodik itt Tátimé Kabarcz . Margit, mi közben hárman is várnak rá. w — Szombatonként is nyit­va tartok — mondja munka közben. — A vendégeket nem elég csak idecsalogatni, ha-, nem meg is kell tudni tartani Őket, kedvességgel, jó mun? kával. Ha például egy anyuka gyerekkel, jön, nemcsak az ő frizuráját csinálom meg, ha­nem ha szükséges, a gyerek haját is rendbe teszem. — Kedvet ad munkámhoz, hogy hónapról hónapra több a vendég, nagyobb a forga­lom. Surányi János Hidegben is használhatók Lemosható homlokzatok Korszerűsítették és bővítet­ték a Budalakk Festék- és Műgyantagyár homlokzatfes- I ték-gyártó üzemét, melynek Másféle prémet akar a piac Kockázat nélkül nem megy Kilátástalanná vált a nut- riatartók helyzete. Értékesítési gondokkal küszködnek, nem találnak gazdára a prémek, öt éve még a tenyészállat és a prém keresett volt. — Mi a jelenlegi helyzet magyarázata? — kérdeztük Patay Ernőtől. — Nem olyan a prémek minősége, mint amilyet a piac keres, öt évvel ezelőtt 18 je­lentkező 300 anyával indult. A vállalkozás komoly befektetést igényelt. Á nutriák igényesek a tartásra, mert betonépít­mény az ajánlatos. Fürdő kell, ahol naponta cserélni kell a vizet. A takarmányköltség ugyanakkor minimális. A leg­hitványabb dudvától a takar­mányig mindent elfogyaszt. Naponta többször kell etetni. Előnye viszont, hogy korán, már 6—8 hónapos korban érett a prém. — A vállalkozásban kezdet­től megvolt a társulási szán­dék, de a szervezett forma mégsem jött létre. Miért? — A prémek értékesítését nem tudták biztosítani. A hi­ba ott kezdődött, hogy az or­szág minden részéből ismeret­len nutriákat szereztek be. Most ott tarfunk, hogy egy 100-as állományból nem tud­nánk összeválogatni három színben és méretben egyfor­ma gerezdet. Változott a di­vat is. öt éve még a standard nyers prém volt a keresett a nemzetközi piacon, ma már a grönland zafírt keresik. — Aki standard állományt alakított ki jelentős beruhá­zással, az most kénytelen azt fillérekért elvesztegetni és za­fír színűre áttérni. Ezért so­kan inkább felszámolják a te­lepeiket. Van aki úgy akar segíteni magán, hogy a stan­dard állatait zafír állatokkal összekeresztezi és így még in­kább ront a helyzeten, mert jellegtelen csúnya prém a kö­vetkezménye. — A másik probléma, hogy eddig szőrrel kifelé fára húz­tuk a gerezdeket, felakasztot­tuk a padlásra, ahol magától kiszáradt. Ma egyik nap kife­lé, a másik nap befelé fordít­va kell szárítani, ventillátort használni. Így sokkal több munka van a nyers prémmel. Ezt kell tenni, mert ez ma a piac igénye, különben eladha­tatlan a prém. Ma már sem a kikészítetett, sem a szőrrel be­felé szárított bőrt nem veszik át. — Mi hát a teendő? — Kimondottan törzsköny­vezett, kiváló zafírt kell vásá­rolni, s kizárólag aZt szaporí­tani. A meglevő állományt már nem lehet rendbehozni, fel kell számolni. — Állandóan változik a piac igénye, a divat, a keres­let... — Kockázatvállalás nélkül ez sem megy. Csak az marad meg a piacon, aki eleget tesz a követelményeinek és alkal­mazkodik hozzá. Sz. A. eredményeként a korábbiak­nál egyharmadával több ter­méket tudnak előállítani. A felújított üzem most már fo­lyamatosan termel, A magánerőből építkezők, számára a házak külső csino­sításához készített festékekből- máris javult az ellátás. Meg­szűntek a korábbi két-három hetes késések, termékeiket ütmesen, a megrendeléseknek megfelelő határidőre szállít­ják. A kiskereskedelmi forga­lomban változatlanul kétféle műanyag alapanyagú homlok­zatfestékük kaphat.ó. Az egyik a vizes alapú Mo- dakril, amelyet nyolcféle, egyebek között szürke, bar­na, zöld és okkersárga színárnyalatban kínálnak. Ezzel a festékkel csak öt Celsius-fok felett lehet színez­ni a házakat, míg a másik homlokzatfestékükkel, az ol­dószeres alapú Cehalinnal mí­nusz 10 fok beköszöntőig dol­gozhatnak az épületburkolók. Ezt a festéket a pasztell szí­nek mintegy tízféle árnyalatá­ban forgalmazzák. Mindkét homlokzatfesték tisztítható — hasonlóan a fővárosi, Rákóczi úti házak lemosható homlok­zatához —, akár házilagosan is, a kerti öntözőcsővel. Eze­ket a homlokzatfestékeket az építőipari vállalatok is hasz- I nál ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents