Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
iS fsg segíteni? Párbeszéd a nyugdíjasokkal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Új vállakózás Szolgáltatnak a szakcsoportok Hogyan segíthetik, hogyan segítik a mezőgazdasági, a fogyasztási és értékesítő szö- vétkezetek a kisüzemi termelést, a kisegítő tevékenységet? Mit tesznek, hogy termelői és a fogyasztási igényeket kielégítsék? Napjaink fontos kérdése ez. Űj vállalkozási forma a szakcsoport, amely bár önálló feladatkörben, de a szövetkezetek kebelén belül működik. Legutóbb Cegléden a népi ellenőrzési bizottság tűzte napirendre a kérdés vizsgálatát. Az utóbbi két és fél év tapasztalatait vették számba, most az ősz elején helyszíni vizsgálatokkal egészítették ki azt, az összefoglaló jelentéshez. Értelmét látják A vizsgálatba bevonták az üzemeltető szövetkezetek belső ellenőreit és ellenőrző bizottságait is. Kilenc szakcsoport tevékenységébe pillantottak be. Megállapították, hogy ez az új termelési forma kibontakozóban van. A tapasztalatok, melyeknek birtokában vannak, lehetővé teszik az érdekviszonyok további alakítását, a jogszabályok betartásának erősítését, a belső elszámolás és ellenőrzés finomítását, valamint azt is, hogy a vállalkozásban részt vevők -és a szövetkezetek -egy— máshoz fűződő kapcsolatrendszere változatos és mindkét- fél céljait szolgáló legyén. A vizsgált kilenc szakcsoportnak összesen 195 tagja van, közülük 70 személy fő- foglalkozásban végzi feladatát. A szakcsoportok zöme tavaly alakult, s a létszám legtöbbjüknél nőtt az indulás óta. Még nyereségesebben A tevékenység, lévén szolgáltatás, többféle. Építőipari munkákat, javítást-szerelést, vasipari tevékenységet, szerszám- és híradástechnikai munkát, bontó szolgáltató feladatkört vállalnak főként a szakcsoportok. Az eszközigényes ágazatokban — mint a népi ellenőri vizsgálat is kimutatta — tapasztalható, hogy a jövedelemből fejlesztésre, szerszámok, gének vásárlására tartalékolnak. Két szakcsoport érdemeit említést, az ipari, építőipari, amely a jövedelme harminc százalékát és az Interszerviz, amely jövedelme tíz százalékát tartja meg e célra. A fejlesztési tartalékolás és a jövedelmeket illető terhek levonása után a részesedéseket teljes egészében kifizetik. A gazdálkodás eredményének felosztása szakcsoportonként eltérő, ám abban egységesek, hogy az üzemeltető szövetkezeteknek veszteségük nem volt a szakcsoport miatt. Az igazsághoz tartozik, hogy jelentősen fellendítő nyereséget sem hoztak még. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatában részt vevők számos olyan határozati javaslatot hoztak, amelylyel segíteni szeretnék a szövetkezetekben működő ipari és szolgáltató szakcsoportok tevékenységét. Felvetették, hogy törődjenek többet az ellenőrzésükkel, készítsék el a szövetkezetek az ellenőrzési ütemtervet, a vizsgálati programot, készüljön pontos jelentés, jegyzőkönyv. Szerezzenek érvényt annak, hogy az alapításkor meghatározott vagyoni hozzájárulás teljes ösz- szegét minden érdekelt befizesse. Javasolták azt is, hogy tegyék rendszeressé az áttekinthetőség és a kölcsönös érdek szolgálatában a számviteli és a pénzügyek, az adminisztráció és a gazdálkodás átfogó ellenőrzését. Gyerekcipőben A szakcsoportok nem rendelkeznek hagyománnyal, nagy múlttal, mondhatni gyerekcipőben járnak még. Ám nem mindegy, hogy — jelképesen szólva, ám komolyan értve — hogyan tanulnak meg járni. E. Negyven éve történt ^ Jelenbe kiáltó képek sora Délidő. Kellemes illatok szállingóznak itt a ceglédi helyőrségi művelődési központ körül. Konyha s étterem van a földszinten, déli közétkeztetéssel, nem csoda hát az illatár. Igen jó hírű a konyha. Az illatokról ítélve húsleves főtt az egyik óriás üstben, fokhagymás sültszeletek párolognak a szeletelőasztalon a tálban, zsírban pirul sercegve a burgonya és a rántott szelet bundája. Evőeszközök csör- renése hallik ki az udvarra, amint hozzák-viszik, leteszik — ám egy szinttel följebb, az -emeleten már csend van. Halkan jár, akit felvisz a nagyterembe az útja. A kapuban napok óta jókora tábla hirdette, hogy megnyílt a \ Negyven éve történt című dokumentum-kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeum anyagából. A náci nyilas rémuralom éveit mutatják a tablóképek, egykori hivatali papírok óriásra nagyított másolatai, amelyek mellett nem mehet el közömbösen az ember, éppúgy, mint a képek előtt sem. A kiállítás mindenki előtt nyitva állt. Jöttek is az érdeklődők. Iskolás gyerekek csoportokban, pedagóguskísérettel, aggastyánok és erejük teljében levő dolgos ceglédiek, akik rohanó napjaik néhány percét e látványnak akarták szentelni. A teremben a történelmet idézték a suttogások és a csöndek. A lakkozott parketta halkan meg-megreccsent a cipőtalpak alatt: divatos új topánokban, sok focilabdát megszagolt orrú cipőkben, halk talpú vászon surranókban vonultak el a nézők a képekről visszanéző csoportok előtt. Láthattak arcokat a múltból: arcokat, amelyek történelmi személlyé lett emberekét idéztek, az elsőket például, akik fegyverrel fogadták a megszállókat, a hősök arcait, váz árulókét, a háborús bűnösökét is, természetesen, és arcokat a tömegből. Sok bejegyzés került a látogatók könyvébe és sok emlék tört fel a látogatók szívéből, kiváltképp a közép- és idősebb korúakéból, akik már negyven évvel ezelőtt is felérték ésszel az akkor történteket. — Történelmi lecke ez — mondta egy asszony, s a teremben, ahol aznap majd’ megsültünk a hőségtől, bor- zongva fogta össze magán a kis kötöttkabátot, magához szorította csöpp fiát. — Gyerekek, mutatok valakit — suttogott egy kis srác, úgy hívta magával kis társait a terem egyik sarkába, képnézőbe. Fiatalember bajuszos arcképét nézte a kis csoport, ismerős vonásokat keresve, fölfedezve: az egykori Békepárt titkáráét, Kádár Jánosét. Amint a néni fehér köpenyében átment a termen, már tudni lehetett, valami készül. Jelesül az estebéd. De nem is maradt ez sokáig titok, mert mielőtt a néni befordult volna a konyhába, közhírré tette: >— Itt rögtön vacsora lesz. — Jó, jó — mondták neki erre —, tudjuk. A magvas párbeszéd korántsem arra szólította fel minap a Dózsa kollégiumban megtartott nyugdíjasfórum résztvevőit, hogy tessék akkor elfogyasztani egy tökfőzeléket, inkább a közeli búcsú jele volt. Meg azé, hogy akadt mondanivaló, nem kellett idejekorán szétszéledni. Hcgysn élnek? Pedig messze álltak attól, hoigy boldogom, egymás nyakába boruljanak a különböző állami és társadalmi szervek delegált képviselői és a lakótelepi öregek. Mi több, hamis lenne azt állítanunk, hogy ez a találkozó a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Óvatos fogalmazással inkább tájékozódó párbeszédet mondanék. Olyasféle párbeszéd, ami hagyott időt azon töprengeni, vajon mostanság ki, mi képviseli méltóképp az idősek sokszor kibogozhatatlan' ügyeit, érdekeit. Nem sorsdöntő kérdésekben, ellenkezőleg: az asz- fal'tszínű hétköznapokban, itt, a telepi betonon, amit velünk együtt taposnak. Cegléden immár több mint 8 és fél ezren érték el a nyugdíjkorhatárt. Azt mondják, korosodunk, hogy aggasztó mértékben. De ezen a tárgyszerű megállapításon nem lenne érdemes hajba kapni egy lakótelepi fórumon. Itt mindenkit az érdekelt: miként? Azaz, hogy miként korosodunk. Hogy idősödő fejjel milyen az élet ügyes kezek díszítik Ismét hódít az egyedi, kézzel díszített bútor, a kolonial. A Stylus Faipari Kisszövetkezet fafaragó műhelyében Cegléden ügyes kezű fiatal faszobrászok készítik. Képünk előterében Tóth Zoltán egy dohányzóasztal díszeit faragja Apáti-Tóth Sándor felvétele minősége? Így hát nemigen csodálkoztunk a számádatok gerj esztette közbeszóláson: — Ki az, aki segíteni fog az öregeken, ha az illetékesek csak most kezdenek el foglalkozni ezzel a kérdéssel? Jöjjenek el azok is a fórumra, akik a felvetett ügyekben dönteni tudnak! Kérések A városi tanács egészség- ügyi osztályának munkatársa elmondta, hogy bár korántsem mindenhatók, mégis megpróbálják a szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló évi 5 millió forintot megfelelően felhasználni. Ezt még meg kell toldanunk a ceglédi vállalatok által nyújtott, hasonló nagyságú ösz- szeggel. Vagyis nem jellemző, hogy a termelő üzemek komiszul bánnának nyugdíjasaikkal, De az sem igaz, hogy minden rendben lem,ne. Az anyagiak behatárolják a gondolkodás és a gondoskodás lehetőségeit. Részletek. Farkas Józsefné rokkant- nyugdíjas, Kozma Sándor utca: — Lakásunk beázik. Két esztendeje, egy hasonló fórumon. kértem, hogy szigeteljék. Azóta sem történt semmi... Az öregeket gyakran becsapják az üzletekben ... Nagyon kellene egy hely a lakótelepen, ahol diabetikus ételeket lehet kapni... Hajnal István: — Évente 3—4 ezer forintot vagyok kénytelen gyógyszerre költeni. Tudnának-e valamilyen kedvezménnyel segíteni? Miszlai Margit, Kozma Sándor utca: — Fölemelték a lakbért, nem bírom, túl sok a kiadás. Ha tudok, dolgozom, de a betegség ebben gyakran megakadályoz ... Valamint: A lakosság 20 száéaléka itt él a telepen. Ehhez képest rossz a terület kereskedelmi ellátottsága ... A boltok árleszállítási akcióit mindenki helyesli. Csakhogy, mire a nyugdíjasok odaérnek, már nincs áru. Mit lehetne tenni? stb. Együtt Még jó is — gondoltam magamban —, hogy ez a fórum nem érte el eredeti célját. Mert azzal, hogy az eltelt két óra alatt segélyekről, szociális otthonról és hasonlókról oly kevés szó esett, mint amennyi, az idősek azt bizonyították, inkább együttműködésre, figyelemre vágynak, semmint gyorsan letudható alkalmi segélyre. Ügy, mint bármely más korosztály. Varga Sándor Fekete Antal, a városi tanács elnöke október 3-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. Régészeti tanulmány Ny CÁLÁrl o m ts erepei Az avar fejedelmi aranykincs A MÚZEUMOKBAN sokirányú munka folyik, jóllehet a közönség elsősorban csak a kiállításokat látja. A közművelődést szolgáló tevékenység mellett széles körű tudományos élet bontakozhat ki, amely az adott település és környéke néprajzi, régészeti, történeti megismerését szolgálja. Megvan a lehetőség minden múzeum számára, hogy munkatársai publikálják kutatásaik tapasztalatait, akár a szakmai folyóiratokban, akár önálló kiadvány formájában. A nagykőrösi Arany János Múzeum jól sáfárkodik ezzel a Lehetőséggel. Kismonográfiája negyedik köteteként (szerkeszti dr. Novák László igazgató, aki az idei múzeumi hónap alkalmából a Művelődési Minisztérium nívódíját kapta) most jelent meg Simon László régész könyve Nagykőrös és környéke avar kori topográfiája címmel. A régész arra vállalkozott, hogy a város és környéke avar kori leleteit a teljesség igényével feldolgozza. Itt teszi közzé az 1981-ben előkerült aranylelet, a nagykőrösi avar fejedelmi kard megtalálásával, származásával összefüggő tényeket és feltételezéseket. Való igaz, hogy a szerencse nagyban megkönnyítheti a régész dolgát. Így volt ezzel Simon László is, midőn a múzeumban megjelentették a nagykőrösi halastó partján talált aranykincset. A lelet bejelentői joggal kerültek bele a kötetbe, hiszen elismerés és köszönet illet mindenkit, aki ily ■módon támogatja a múzeum és a muzeológusok munkáját. Az olvasó fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált leírást kap a gyermek — feltehetően fejedelmi sarj — testméretéhez igazodó, aranyból készült kardról, amelynek gazdagon díszített markolatfeje sokat elárul a korabeli ötvöstudományról. A keresztvasdísz és a függesztőfülek mind-mind fontos tárgyak a tudomány szempontjából. A színképelemzés azt is kiderítette, hogy az aVar ötvösök alkalmazták az ón-ólom ötvözettel való úgynevezett lágy forrasztást. A fellelt töredékek alapján rekonstruálhatóvá vált a fejedelmi kard formája, mérete. Simon László más korabeli ötvöstárgyakkal összevetve próbálja elhelyezni az adott időszakban és társadalmi viszonyok között a nagykőrösi leletet, amely mindenképpen figyelemre méltó a tudomány szempontjából. A Nagykőrös környéki avar kori leletek tételes felsorolása egyfajta összegzést ad a múzeum birtokában levő anyagról és hasznos támpontul szolgál a további kutatásokhoz. Megemlíti a többi között a ceglédi Nyúlfülehalom környékén előkerült avar cserepeket is, amelyek kézi korongon készlett kerámiák. Nyársapáton a Gerje déli partján, az egykori Göbölyös-tanya közelében szarmata és avar kori cserepeket találtak. A SZERZŐ sajnálattal állapítja meg, hogy az eddig előkerült emlékanyag meglehetősen kevés és szórványos, ezért a vizsgált terület avar kori történetének csupán a vázlata rajzolódik ki. A kollekció egy része közel áll az Árpád-kori kerámiához, ám ennek a problémakörnek a megfejtése még a régészekre váró feladat. Első lépésként ennek a munkának kellett megszületnie ahhoz, hogy folytatódhasson a kutatás. Tamasi Tamás ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hír lep) fífLEX napok a ceglédi méteráruboltban Szóda függöny, 150 cm széles, 299 Ft helyett 150>Ft Modern függöny, 310 cm széles, 182 Ft helyett 127 Ft Pomutjersey, 190 cm széles, 198 Ft helyett 139 Ft Férfiruhaszövet, 440 Ft helyett 264 Ft \ Suba foliszőnyeg, 60x180 cm-es, 3432 Ft helyett 1700 Ft A PRV ÉS ABÉTEX VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT "ZZ** i
