Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT A táppénzes helyzet nem javul Érdeket csapdáiban vergődve sonló egy másik jelenség Is: ha egy Ingázó egész hónapban keresőképte­len állományban volt, a hónap végén, 25-e után már nem szívesen áll is­mét munkába, például mert nem vál­tott utazási bérletet... —S az Ilyen Jelenségek eUen nem te­het semmit az orvos? Hiszen rajta áll, meddig tartja keresőképtelennek bete­gét... — Ügy vélem, hogy ma a népgaz­daságon kívül senki más nem érde­kelt a táppénzes állomány csökken­tésében. Az orvos sem. Ha szigorú, szembekerül a betegével (volt, aki­nek ilyesmiért szúrták ki az autója gumiját), ám, ha engedékeny, nem fenyegeti semmilyen szankció. Bár az indokolatlan táppénzbe vétel ön­magában fegyelmi vétségnek számít, ha pénzért teszi, akkor már bűn­cselekmény. A hálapénz is színezi a képet. Divat azzal dicsekedni, meny­nyiért írt ki az orvos. Tény, hogy a hálapénzt nem direkt a betegállo­mányért adják, hanem bizonyíthatat­lanul, később vagy korábban, esetleg más családtagok betegsége esetén. A táppénzes napok árusításáról jelen­leg nincs tudomásom. — A felülvizsgálat, s az adminiszt­ratív eszközök hatása nem tartós, 1976 után (ekkor jelent meg a Mi­nisztertanács e témával foglalkozó határozata) átmenetileg visszaesett a táppénzes napok száma. A néhány fegyelmi és írásos, valamint szóbeli utasítás hiábavalónak bizonyult. Ke­vés a felülvizsgáló főorvos, s nem szívesen vállalják a népszerűtlen fel­adatot, hogy ítéljenek kollégáik mun­kájáról A keresőképtelenség elbírá­lását a 2/1979-es egészségügyi mi­nisztériumi rendelet ugyanis alapve­tően a kezelőorvos feladatává tette... — Tudjuk már, hogy nem érdekelt a helyzet jobbításában a vállalat, az orvos. £s a beteg? — Náluk egyenesen ellenérde­keltségről beszélhetünk. A második gazdaságban — akár táppénzcsalás árán is — sokkal több pénzt keres­hetnek, mint amennyi a táppénz és a fizetés közötti különbség, sőt olykor többet, mint amennyi a fizetésük. Illúziók és lehetőségek — Ml lenne a kiút? Van-e megoldás? Ha van. • társadalmi kór több okát kell egyszerre kúrálni. Az Igazgató főorvos szerint Illú­zió lenne abban reménykedni, hogy az emberek magatartása helyrezök­cen magától, hiszen az érdekük el- .enkező irányba hat. Ám kétségtelen, rogy kínálkozik néhány változtatási [ehetőség. Mindjárt az első, a válla­latok érdekeltté tétele. Ha a táppénz idejére járó bért vagy annak egy ré­szét elvonnák tőlük, valószínűleg ko­molyabban vennék laikus ellenőrzési feladataikat. — Az is jobbítana az állapotokon — s ez több szempontból is kívána­tos —, ha végre kellő számú reha­bilitációs munkahelyet létesítenének. Csökkenne a táppénzes napok száma azáltal is, ha például a gyes mintá­jára kiterjesztenék a terhesállo- mányt. Most ugyanis szinte mindig akad ok, amiért a néhány hete, hó­napja terhes nőt, ha kéri, orvosa be­tegállományban tartja. Serkentené a változást a csoportvezetők, felülvizs­gáló főorvosok nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése, ideértve azt is: heti 42 órás munkaidejük csök­kenjen annyira, amennyi a többi rendelőintézeti orvosé: 36 órásra. — S természetesen a gyógyászat szakmai lehetőségei is megvannak — mondja a főorvos. — Ma a kereső- képtelenséget mindig egy adott be­tegségre kell kimondani. Itt a neu­rózis. Orvosa válogatja, ki miként ítéli meg. Tény viszont, hogy például Gödöllőn, ahol bevezették a neuro­tikusok szakrendelését, javult a hely­zet, mert az ideggyógyász kapott táppénzbe vételi jogot, s így szak­szerűbbé vált annak megítélése, jo­gosult-e a beteg táppénzre. — Végül a betegek magatartása. Vizsgálták, hogy az infarktuson át­esettek között miként alakul a táp­pénzes időtartam hossza, és az újbóli munkavállalás. Meglepő volt az ered­mény: az alapbetegségnek ebben nincs meghatározó szerepe, annál in­kább a jövedelemnek, a beosztásnak, a képzettségnek. Minél iskolázottabb és magasabb jövedelmű az illető, an­nál hamarabb áll munkába, míg az e tekintetben alul maradó csoport inkább a rokkan tpsítást kérte. ★ Kétségtelen, hogy objektív és szubjektív okok, tényezők kusza halmaza a táppén­zes helyzet romlásának forrása. Közhely, ám sajnos, igaz. hogy a szemléleten, a magatartáson — kivált érdekek ellenében — nem könnyű változtatni. Am az érdek — objektív. Azon tehát lehet változtatni, s_nenj„ yit&u.,k?íU„ is. Mert .ma, táppénz- „ ügyben megesik: kellő szigor és szánk', elé híján a betegek felépülését, anyagi biztonságát szolgáló társadalombiztosítás — korántsem a tisztességes többség — egyesek nyerészkedésének tere. így ma­gánzsebekbe vándorol sok-sok forint, amiből kórház, rendelő épülhetne, ami a köz javát szolgálhatná. VASVÄRI g. PÁL táppénzes helyzet. A kifejezést hallva, az ember máris gondolkodóba esik: ...hely­zet. Ez pedig a ml szóhasználatunkban ugyebár aligha jelenthet jót. S valóban, tény, hogy a tíz évvel ezelőtti 6,9 millióról az utóbbi időben kevés híján 8 millióra emelke­dett Pest megyében évente a táppénzes napok száma. Ha egy napot a most átlagos 140 forinttal számolunk, a summa nem csekély: csupán a kifizetett táppénz ezer­egyszázmillióra rúg. S mert a keresőképtelennek nyilvánított ember munkája hiányzik, a termeléskiesés az Iménti egymilliárdnak tízszerese. Ml a kedvezőtlen tendencia oka? Hogyan lehetne változtatni a cseppet sem megnyugtató helyzeten? Járjunk utána együtt! osztható), s távol esik — az elvlsel- hetőnél többször — az egyéni érdek is. Ezeket közelíteni kellene... Ajándéknapok Dr. Fenyves István, a Pest megyei Szakorvosi Rendelőintézet igazgató főorvosa válaszol kérdéseinkre. — Mitől függ a táppénzes állomány nagysága? — Elsősorban attól, milyen a ke­reső népesség egészségi állapota. Er­ről tudható, hogy éppen a 40—60 éves, aktív korosztály halandósága, kivált a férfiaké, nőtt az utóbbi két évtizedben. Ebből pedig az követke­zik, hogy a halált megelőző egészsé­gi állapot romlott. Divatos említeni az egészségtelen életmódot, a sok stresszt, s azt; ez a korosztály a má­sodik világháború alatti gyerekeké. — A segélyezés mai rendszere milyen Irányba hat? — Nálunk egy idült beteg — pél­dául szívbajban szenvedő — egy évig kaphat táppénzt. Ugyanez a beteg Csehszlovákiában rövidebb, az NDK- ban hosszabb ideig maradhat beteg- állományban. Befolyásolja a helyze­tet a gyermekápolási táppénz. Ez egészséges felnőtteknek jár, gyerme­kük hároméves koráig 60, hatéves koráig 30 nap. Csalás árán is — Ezeknél jelentősebb a munka­és életkörülmények alakulása. Ve­gyünk egy példát. Érden idén a máso­dik negyedévben 4,7 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma, ugyanak­kor a táppénzen levő betegeké nem. A vizsgálat kiderítette; nem elsősor­ban egészségügyi okokból fakad a je­lenség. Az van mögötte: aki hét ele­jén táppénzbe kerül, péntekre már nem szívesen megy vissza dolgozni. Talán az ötnapos munkahétnek kö­szönhető, hogy általában nő a három napnál hosszabb, de hét napon, be­lüli betegállományok aránya. Ha­Tanuljunk idegenül A nyelvoktatás dilemmái Humoristáink kedvelt céltáblája a magyar turista, aki édes anyanyelvén kívül sem­milyen nyelvet nem beszél, és úgy próbálja megértetni magát, hogy egyre tagol­tabban, hangosabban ejti ki a szavakat és hevesen gesztikulál. Az ember jót nevet önmagán, és elgondolkodik, hogy Is van ez. Hiszen mindenki tanul az iskolában egy vagy több idegen nyelvet. Sokan különórára járatják a gyereket, nem csekély összeget áldozva erre. Felnőtt fejjel, munka után is beülnek az emberek az iskola­padba, mégis az eredmény elmarad a ráfordított időtől és energiától. Az érem má­sik oldala, hogy az idegen nyelvű tanfolyamok sokszor heterogén formákban, szak­mai segíts’ég nélkül, amatör módon tevékenykednek. A tanárok ritkán vagy egyál­talán nem jutnak hozzá oktatási segédeszközökhöz, módszertani útmutatókhoz. Ver­gődik, vajúdik az iskolai és az Iskolán kívüli nyelvoktatás egyaránt. Ez utóbbiról és a megújulás lehetőségeiről beszélgettünk Máthé Elekkel, az Arany János Nyelv­iskola VI. számú iskolájának igazgatóiával. Az Intézmény az Országos Közműve­lődési Tanács anyagi támogatásával, elvállalta egy korszerű, kísérleti nyelvi bázis létrehozását. A — A nagy foglalkoztatottság egyik káros következménye, hogy nincs, aki napközben otthonában ápolja a beteget. Ezért gyakori a hozzátarto­zók panasza is. A magas vérnyomás­nál ikönnyebben szökik fel a higany­szál, ha rökona beteg. A méltányos- sági alapon kért gyermekápolási táp­pénzt is több itt, mint másutt. Vannak visszaélők — Az ellenőrzéshez való viszony sajnos szubjektív megítélés kérdése, s akadnak, akik tagadják jelentősé­gét. Itt a kezemben az egyik kör­zeti orvos megjegyzése, aki a beteget berendelő lapra ezt írta az értesítést küldő vállalatnak: haladéktalanul közöljék, milyen rendelet alapján há­borgatják táppénzes betegemet. — Talán nem ismert eléggé: a 2/1979-es — a keresőképesség elbírá­lásával foglalkozó — egészségügyi minisztériumi rendelet az. Míg az orvosi ellátás állam,polgári jogon jár, addig a társadalombiztosítási ellátás nem. Ilyen feltétel például a gyó­gyulás érdekében tanúsítandó meg­felelő magatartás, s ezt mi is ellen­őrizhetjük. Ezért csak orvosi enge­déllyel tartózkodhat a beteg a laká­sán kívül, emiatt a korlátozott ki­járási idő is. — Azt mindenki tudja: a betegeik egy részének a társadalombiztosítási ellátás teszi lehetővé a gyógyulás­hoz szükséges pihenést. Am vannak, akik visszaélnek ezzel a lehetőség­gel. Tavaly 77 ezer 244 ellenőrzé­tünk fel szabálytalanságokat. — Társadalmi érdek, hogy csök­kenjen a táppénzes napok száma, de meggyőződésem, hogy ettől az ér­dektől távolesik a vállalaté (például, mert a táppénzes napokra eső bér ott marad, a többi dolgozó közit el­Az ok összetett A Szakszervezetek Pest megyei Ta­nácsának társadalombiztosítási bi­zottsága (ma már Pest megyei Tár­sadalombiztosítási Tanács) tavaly dr. Renkó Mária felülvizsgáló főorvostól kért jelentést a keresőképtelenség alakulásáról. Ebben áll: 1,. egyre Inkább nyilvánvaló, hogy a keresőképtelen napok emelkeflése csak egészségügyi okokkal nem magyarázható, és nem kizárólag egészségügyi intézke­désekkel megoldható jelenséggel állunk szemben. A táppénzes fegyelem megszilárdí­tására hozott határozatok végrehaj­tásáról szóló — az SZMT elé került — tájékoztató jelentés ez év áprili­sában így írt: '. I. a keresőképtelen állomány alakulását kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a külön­böző eredetű egészségkárosodások a hosszabb ideig tartó idült megbetegedések irányába tolódtak el, növekszik az egész­ségtelen életmód testi és lelki károsodá­sokat eredményező hatása. Emelkedik az alkohol okozta szervi bajok miatt orvos­hoz fordulók száma. A családi és mun­kahelyi körülmények által kiváltott pszi­chés túlterhelés következményeként be­tegségbe menekülési tendencia észlelhető. Hosszan elhúzódó táppénzben tartást eredményeznek a rehabilitációs rendszer hiányosságai. Nem kielégítő a táppénzes fegyelem megsértőinek kiszűrésére irá­nyuló munkáltatói ellenőrzés. Mindeze­ken túl — a közvélemény és az egész­ségügyi vezetés szerint Is — a keresőkép­telenséget elbíráló orvosok szemlélete sem változott megfelelőek... Tapasztalható lazaság, a korábbi években visszaélések­re is fény derült. Csupán fizet Körvonalazódik az okok egy cso­portja. Kíséreljünk meg — szakem­berek segítségével — még mélyebbre ásni. övék a szó, elsőként dr. Borok Lászlóé, a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság egészségügyi főosztályának vezetőjéé. — A társadalombiztosításnak szin­te nincs is befolyása a táppénzes helyzetre, csupán fizet Tapasztala­taink korlátozottak, de ezek alapján is igyekszünk felhívni a figyelmet az orvosi ellátó helyeken a visszássá­gokra, a hatékonyság javítását szol­gáló teendőkre. S még valamit: a be­tegség és a keresőképtelenség eltérő fogalmak. Aki elveszti egyik végtag­ját, hozzávetőlegesen fél év alatt meg­gyógyul, ám még korántsem kereső­képes. s akinek magas vérnyomását beállítják, bár nem gyógyult, kere­sőképesnek számít. Nekünk, társa­dalombiztosítással foglalkozóknak pedig a keresőképtelenséggel van dolgunk. — Pest megye sajátosságairól any- nyit: a fővárossal együtt az országos átlagot tartósan meghaladja itt a táppénzes százalék. Míg tíz éve az or­szágos átlag 5,8 százalék volt, a bu­dapesti és Pest megyei adat 5,9 . szá­zalék, két éve az országos volt 5,9, s a mi területünkön 6,2. Honnan az eltérés? Elsősorban abban látom az okot, hogy Pest megyére a fővárossal való szimbiózis miatt nagyobb teher jut, mint az ország távolabbi terüle­teire. — Vegyük például az ingázást. A munkahely megközelítése ne ncsali fizikai, hanem lelki igénybevétellel is jár. Azután több itt a munkahely nagyobb a munkaerő iránti igény. A vállalatok érdeke is azt diktálja, hogj a munkaalkalmassági vizsgálatot li­berálisan kezeljék, ezért sokan nerr az egészségi állapotuknak megfelel: helyeken dolgoznak. Nagy a szerepe a második gazdaságnak is. Példáu ott a Nagymaros környéki málnavi- dék, ahol hosszú éveken át legendái volt, hogy a málnaérés idején sokar táppénzbe vonultak, s közben szüre­teltek. A vállalatok, az egészségügy a társadalombiztosítás szigorította a: ellenőrzést, s ma már nem jellemzi azon a tájon a kiugró málnacsúcs Néhol úgy segítenek az ilyen gon dón, hogy korlátozás nélkül adnak a embereknek fizetés nélküli szabad Ságot, ám keményen büntetik őkel ha rajtakaoják, hogy tánpénzes idő ben a munkahelyen kívül dolgoznak — Van úgynevezett Játék a be­tűkkel programunk, s egy másik, amelyben megadott betűkből a szót kell kitalálni. Ezek versenyszerű, szi- tuatív játékok, a hallgatók nagyon élvezik. Készítettünk szótárprogra­mot is. Idegen szavak magyar meg­felelőit kell megadni, és a gép kiír­ja, hogy helyes-e a válasz. Irtunk programokat a használatban levő nyelvkönyvekhez is. Öt-öt olvas­mány anyagát dolgoztuk fel egysé- genkint. — Említette a filmvetítéseket. Er­ről jut eszembe, milyen hasznos le­hetne, ha, akárcsak egy moziban is, de rendszeresen vetítenének idegen nyelvű filmeket. — Ehhez az kellene, hogy a szink­ron előtt készítsenek a filmekről kó­piát. Vagy az is elképzelhető megol­dás lenne, ha a rádió egyik URH- cs-atornáján lehetne a tv-n vetített idegen nyelvű filmek hangját halla­ni. — Visszatérve néhány szó erejéig az oktatáshoz: a felnőttoktatás mel­lett jobban meg kellene szervezni már óvodás korban a nyelvoktatási, hiszen köztudott, hogy a kicsikre ra­gad a nyelv. — Épp a közelmúltban ajánlottuk fel a tanácsoknak, hogy segítenénk az óvodákban a nyelvtanítást. Egye­dül a VI. kerületi tanács reagált ked­vezően. A szervezés itt jó úton ha­lad. Lehetőségeink szerint segítjük az iskolákat is. ha a tanításhoz film­re van szükségük, nálunk kölcsönöz­hetnek. Vonatkozik ez a könyvtárra és a médiatárra is. Feladatunk a to­vábbképzés segítése, módszertani anyagok publikálása. — Az önök iskolájában tehát jelen pillanatban megvan mindaz, ami a korszerű nyelvoktatáshoz szükséges. Mennyi egy évre a tandíj? — A 240 órás tanfolyamra 3000— 3200 Ft, a hallgatók hetente kétszer négyórás intenzív képzést kapnak. A bevételből származó pénzt a könyv­tár és médiatár fejlesztésére, mód­szertani és egyéb kiadványok előál­lítási költségeinek fedezésére fordít­juk. NAGY EMŐKE munkaidő alatt, intenzív tanfolya­mokon tanítják a nyelviskola taná­rai. — A vállalatoknál kezdődött a szemléletváltás. Nem véletlenül, hi­szen napi gyakorlati tapasztalatuk, hogy nyelvtudásra szükség van. És a nyelvtanításhoz megteremtették a feltételeket. Itt is, akárcsak a nyelv­iskolán, magas óraszámban tanítunk. A nyelvi labor kitűnően alkalmaz­ható a különböző készségek fejleszté­sére. — Említettük már, hogy az Arany János nyelviskola új alapokra he­lyezte az oktatást. Ideje lenne el­árulni, hogy ez mit jelent. — A nyelvi laboratórimokban kor­szerű eszközzel és módszerekkel ta­nítunk. A tanfolyamokon használt angol és német nyelvű hanganyagot kazettáikra átlátszhatják a hallgatók. Rendelkezésükre áll egy jelenleg ezerkötetes kézikönyvtár. A fonoté- kából kölcsönözhetők az audiovizuális programok. A filmtárban csaknem kétszáz filmből választhatunk. An­gol ismeretterjesztő filmekről van szó. A Fálklya klubban rendszeresen vetítünk idegen nyelvű játékfilmeket. A gyakorlást segítik az angol és né­met nyelvű klubdélutánok. Játék a számítógéppel — A végére hagytam a számítógé­pet. Egy Sinclair-típusú gépünk van. Játékprogramokat írtunk hozzá. En­gem több mint tíz éve foglalkoztat a kérdés, hogy lehetne a számítógépet a nyelvoktatásban használni. Elő­ször egy vizsgáztató programot ír­tam. A géppel ugyanis játszva, de keményen tanul az ember. — Milyen játékokat tud a gép? — A jelenlegi honoráriumok nem ösztönzik tankönyvírásra a tanárokat. A legkeresettebb, külföldi angol nyelvkönyveket két-három napig le­het kapni az Idegennyelvű Könyves­boltban, olyan kis példányszámban rendelik meg azokat. Angolból az alapkönyvek hiányoznak, németből a haladók számára szükségesek. Más­részt a Gorkij Könyvesboltban több tucat jó orosz tankönyv, audiovizuá­lis anyag kapható, de nem használ­ják. — Mivel a külföldi tankönyvek nehezen beszerezhetők, a’ nyelveket tanfolyamon oktató intézmények kénytelenek saját használatra köny­vet íratni, és kiadni vagy a külföl­dieket fénymásolással sokszorosíta­ni. A helyzet szülte azt a gyakorlatot, hogy ha valamelyik intézménynek mégis sikerül könyvekhez, nehezen beszerezhető hanganyagokhoz jutnia, akkor nem teszi hozzáférhetővé azo­kat, mert az adott nyelviskolán vagy gmk-ban épp azért fizetik ki a hall­gatók a viszonylag magas tandíjat, mert a segédanyagok, melyeket ott megkapnak, beszerezhetetlenek. Változik a szemlélet — Az Országos Vízügyi Hivatal tíz­személyes nyelvi laboratóriumában beszélgetünk. A vállalat dolgozóit Tanár egy szál krétával — Mielőtt a terápiáról szólnánk, nézzük a beteget, miként lehetne az esetet diagnosztizálni? — Induljunk ki abból — javasolja beszélgetőpartnerem —, hogy min­den tanulás előfeltétele, hogy a leen­dő tanárt megtanítják arra, milyen módszerekkel lehet nyelvet hatéko­nyan oktatni. Az egyetemek, a szege­di kivételével, nem helyeznek kellő hangsúlyt a módszertanra. Tapasz­talataim szerint jobban megállják a helyüket a főiskolán végzett tanárok. Az egriek példaként említhetők. — Ám hiába tudja a tanár, hogyan kellene oktatni, ha nincs miből és mivel. — Itt alapvetően a szemlélettel volt és van baj. A legtalálóbb ez esetben az angolok használta befeje­zett jelen idő lenne: a régi szemlélet még ma is hat, nevezetesen az, hogy a tanár kap egy termet és egy kré­tát, a többi az ő dolga. Holott a nyelvtanítás eszközigényes. Korszerű könyvek, audiovizuális anyagok kel­lenek, és ez pénzbe kerül. Nálunk komoly összegekkel támogatják a közművelődést. A könyvkiadás, a film, a színház dotált. Az egyedüli a nyelvoktatás, amely nem részesül egészében véve ilyen támogatásban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents