Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
1984. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A kétmázsás bomba hatástalanításra vár. Farkasszemet nézve a múlttal Béke van, hazánkban hosszú évtizedek óta a katonák csak szimulált helyzetekben gyakorolják a harckészültségüket, fejlesztik szakmai tudásukat. Van azonban egy zászló- alja a magyar néphadseregnek, amelynek tagjai rendszeresen „élesben" találkoznak a háborúval. Csaknem negyven évvel a felszabadulás után is naponta bevetésre indulnak a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett tűzszerész és aknakutató zászlóalj tagjai. Építkezésekről, falvakból, városokból üzennek értük. Olyan helyekről, ahol még ma is kísért a múlt, ahol még mindig gyilkolni képes lövedékeket rejt a föld. Életük kockáztatásával végzik feladatukat, hiszen a tetszhalottként megbúvó szerkezetek kiszámíthatatlanok. Mégis a legtöbb robbanóanyagot elszállítják á lelőhelyről, védve ezzel embert, gyárat, lakóházat. Jó lenne, ha mindig idejében érkezhetnének, ha mindig ők — a szakavatott tűzszerészek — áshatnák ki a háború veszélyes emlékeit, tudatlan gyerekek, felelőtlen felnőttek helyett. Képriportunk a tűzszerész és aknakutató zászlóalj egyik akcióját örökítette meg, amikor egy 200 kilós légibombát hatástalanítottak Gyálon. M. K. A falvak népességmegtartó szerepe Robbantásra felkészülni 1 Beszélgetés Pozsgay Imrével, a HNF főtitkárával Hazánkban több száz olyan település van, amelyben a Hazafias Népfronton kívül nincs egyetlen más politikai szervezet sem. Ezek természetesen egytől egyig apró települések, amelyek jövőjéről manapság sok fórumon hallani. É kistelepülések jövőjéről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, a Hazafias Népfront világnézetre, pártállásra. társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek kínál arra fórumot, hogy kifejthesse ötleteit, javaslatait, véleményét. A népfront nem társadalmi konfliktusok kihordója, hanem valóban a tudatos állampolgári kibontakozás terepe. Ez azonban csak akkor lehet így, ha mindenkori kisközösségek valódi érdekeinek képviseletét, a problémák feltárását, a megoldások kigondolását a kisközösségek bevonásával sikerül megoldania. Hogyan teszi ezt? Miként tudja segíteni a népfront a falvak népességmegtartó képességét? — ezekről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkáré, val. • Ml a településfejlesztés Jövőjének legfontosabb kérdése? — Nos, az egyik legfontosabb, mindenképpen az, hogy a helyi ügyekben a helyi vezető testületek szava legyen a mértékadó. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy n helyi közösséget érintő kisebb vagy nagyobb kérdésekben felhasználják a lakosság véleményét és javaslatait. Mindamellett az elképzelések megvalósításához szükség van anyagiakra is. Magyarán tehát, arról van szó, hogy Lábunk alatt megmozdul és feJmorajllk füld. Az elásott bomba 34 méteres porfelhőt lövell a magasba a helyi döntések megvalósításához helyben legyenek meg a hozzá szükséges anyagiak. Szükséges azonban egyúttal kitérni arra is, hogy a helyi érdekek megvalósítása nem történhet egy nagyobb terület, vagy az ország érdekének a rovására. így tehát a helyes településtervezésben ötvöződnie kell a helyi szándéknak és a köz. pönti irányításnak. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a legfontosabb teendőket a központi településpolitikai elképzelések szerint ösztönözzék. • Ezt elfogadva, mégiscsak felmerül a ikérdés, hogy mind sürgetőbbé válik a falvak népességmegtartó szerepének erősítése. Régóta világjelenség, hogy a falvak lakossága arra törekszik, hogy városlakó legyen. Nálunk kiváltképpen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — a különféle társadalmi és gazdasági változások hatására — gyorsult fel ez a folyamat. Hihetetlenül gyors átrétegeződésnek lehettünk tanúi, hiszen rövid idő alatt másfél milliónál Is többen vándoroltak el falvainkbói a városokba. Megállítható ez a folyamat? — Visszatekintve erre az időszakra, azt láthatjuk, hogy az elvándorlásnak részint múltból hozott, részint pedig a jelenben kialakult okai voltak. “Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy valaha a falun élő ember számára a városba költözés szubjektív értelemben is vett kiemelkedést jelentett. A folyamathoz azonban ennél erőteljesebben járult hozzá az extenzív fejlesztésért élő iPar elszívó hatása, miközben a mezőgazdaság — éppen a munkaerőveszteségek folytán — mind erőteljesebben kényszerült ráhangolódni az intenzív fejlesztésre. Ez az átréte- geződés tehát szükségszerű volt, de napjainkra már hátrányos körülményeket is teremtett. E hátrányos körülmények lemérhetők a városokban tapasztalható túlzsúfoltságon, amely kétségkívül az életfeltételek bizonyos fokú romlásával jár együtt. Gondoljunk csak a lakásgondokra, vagy az óriási erőfeszítések ellenére is tapasztalható iskolai gondokra. Sokat beszélünk mostanában az urbanizációról. E fogalmat gyakran és sokan tévesen értelmezik. Az urbanizáció ugyanis nem azonos a városok fel- duzzasztásával, kizárólagos fejlesztésével. Sokkal inkább jelenti az élet- feltételek széles körű városivá tételét. Falun, tanyán is lehet használni az urbanizáció fogalmát, s persze, nemcsak használni, hanem egyúttal komfortos életfeltételeket is teremteni. ' Ebből következik, hogy igenis megállítható a falvakból való ól- áramlás folyamata és különféle körülmények megteremtésével vonzóvá tehető a falu is. • Ml a teendő? — A tapasztalatok szerint a sorvadó településekről mindenekelőtt a fiatalok költöztek el, s ezáltal igen kedvezőtlenül alakult ezekben a településekben a lakosság korösszetétele is. Ma már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesztett kisközségek ezzel közösségi jellegüket, közösségi életüket veszítették el. Ezt nagyon gyakran szóvá is teszik az érintettek különféle falugyűléseken. A társadalmi vitában az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság találjon megfelelő munkaalkalmat A robbantásvezető akcióban. A detonator bekapcsolása előtt mőgegyszer hívja az ellenőrző pontokat, hogy biztosították-e a robbantás színhelyét. A hatalmas kráter környékén tucatnyi borotvaéles, még forró repeszdarab emlékeztet ■ gyilkolni képes bombára. BARCZA ZSOLT KÉPRIPORTJA lakóhelyén, vagy ha ott nem is, legalább elíogauuato utazási távolságon belül, a íétméresek szerint az utoooi evettDen megnőtt az ingázók száma es egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tudva, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közlekedési tariíák emelkedese hátrányosan érinti a falusi lakosságot. Joggal várják el tehát a segítséget. Amikor a falvak népességmegtartó szerepének fontosságáról beszélünk, társadalmi érdekről szólunk. E társadalmi érdek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyezkedése jobban igazodjon a kistelepülések lakóinak igényeihez. Manapság, amikor mindinkább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, ennek meg is van a lehetősége. Miért ne kaphatna például a mainál jobban heilyet a falvakban a fogyasztási szolgáltató- és feldolgozóipar? • Munkaalkalmak mellett a mainál jobb infrastruktúrára is szükség .volna. Az egészséges ivóvíz, a használható telefonhálózat, avagy a jó alapellátás ugyancsak előfeltétele annak, hogy az emberek szívesen maradjanak falujukban. — Valóban így van, A Hazafias Népfront igyekszik is a maga lehetőségével élve ezekben a kérdésekben előbbre lépni, Talán jó példa erre, hogy évek óta együttműködünk a falvak és a kistelepülések alapellátásának javítására a fogyasztási szövetkezetekkel. Ennek az együttműködésnek is része van abban, hogy ma már több tucat mozgó ABC járja a falvakat, s gazdagabb lett az áruválaszték. Különféle ipari szolgáltató szakcsoportok létesítésével, a közétkeztetés lehetőségeinek bővítésével a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka terhei. Ugyanaltkor a népfrontbizottságok akciókat szerveznek a takarékosság népszerűsítésére, valamint a szövetkezeti lakótelepek környezeti kultúr rájának fejlesztésére. Felvetődött az is, hogy mielőbb napirendre kell tűzni a falvak bolthálózatának korszerűsítését. Emellett korántsincs minden lehetőség kiaknázva együttműködési munkánkban. Ennek egyik lehetősége a falusi turizmus feltételeinek féltérképezése, kialakítása. ® Érdekes jelenség, hogy miközben sokan keresik a városba költözés lehetőségét, a városlakók mind szívesebben üdülnek, pihennek falun. A falusi turizmus hozzájárulhat-e a kistelepülések népességmegtartó szerepének javításához? — A nagy idegenforgalmat lebonyolító országok tapasztalatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat. A falusi turizmus folytán ugyanis a helyi vállalkozók munkaalkalomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széleskörűen igyekeztünk tájékozódni' arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A tájékozódás biztató eredménnyel zárult. Sok faluban volna akár tíz-húsz család is, amelyik szívesen fogadna üdülővendégeket, hajlandó az arra alkalmas szobáit, lakrészeit rendszeresen bérbe adni. .A január elsejével életbelépett minisztertanácsi rendejet a magánszállások idegenforgalmi hasznosításáról serkentőleg hat. Amennyiben az egyéni vállalkozókedvhez társul a mezőgazdasági nagyüzemek támogatása is, jó irányba fejlődhet hazánkban is a falusi turizmus, amelynek egyúttal az is kifejezetten társadalmi haszna lehetne, hogy az érdeklődő városi vendégek _ közvetlenül megismernék a falusi életet, a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. 9 Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül alakult a kistelepülések lakosságának korösszetétele. Ez milyen feladatokat ró a népfrontra? " A Hazafias Népfront valameny- nyi nemzedékkel kapcsolatot, tart. Teszi ezt például oly módon, hogy az iskolákban állandó a kontaktus a szülőkkel, a szülői munkaközösségben nevelési konszenzust alakítanak ki a gyerekek érdekében a pedagógusok és a szülők között. Emellett a népfrontbizottságok komoly részt vállalnak az öregek gondozásában is. Azon vagyunk, hogy ennek a feladatnak egyre jobban megfeleljünk. Befejezésül tehát azt mondhatom, hogy a népfrontmozgalomnak megannyi területe kínál teendőket beszélgetési tárgyul, a kistelepülések népesség- megtartó képességének javítása. A nyíltabb helyi községpolitika a szervezett közművelődési tevékenység javítása mellett több, számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet segíteni ezt a képességet, amely még csak jelentősebb anyagi eszközöket sem kívánna, a helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakóhely gazdagításába, szépítésébe, szintén szolgálhatja ezt a célt. FEJÉR GYULA
