Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 19S4. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK SfcraiKUiiisfti miszsikslf Zsákoltak a tísztvisslők Is Jelentős feladat hárul a Vetőmag Vállalat monori te­rületi központjának dolgozóira a tervfeladat maradéktalan végrehajtásában. Vonatkozik ez elsősorban a fizikai dolgo­zókra, a rakodókra, gépes munkásokra. Mindenki számol most, ki-ki a maga munkate­rületén. Árualap van bőven, a figyelem középpontjában most a legracionálisabb munka- és üzemszervezés áll. Egy napi kerssei Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója tiszteletére — he­lyi községfejlesztési célokra, valamint egy balatoni üdülő­terület megvételének költségé­re — a területi központ dolgo­zói egy-egy napi keresetüket ajánlották fel. A felajánlás nem akármilyen vállalkozás, tiszteletet parancsoló elhatá­rozás. A raktárak, gépparkok, az üzemek területei dugig van­nak áruval, sok a tennivaló, aminek zöme fizikai munka: árufelszedés, kötözés, tisztítás, zsákolás ... Ismerve a sürgető feladato­kat — legalább 20 Vagon olaj­lent kell mielőbb felszedni —, a vetőmagközpontban meg­kezdték a kommunista műsza­kok (munkanapok) szervezé­sét, aminek első szakasza: hatszáz mázsa vetőmag zsá­kokba történő felszedése, tisz­títógépre történő szállítása és tisztítása volt. Dsrskasan dolgoztuk Férfimunka volt ez a javá­ból, mégis a gyengébb nem képviselői is vállalkoztak a közreműködésre, és dicsére­tükre legyen mondva, dere­kasan helytálltak, alig lehe­tett lépést tartani velük. Kü­lönösen a budapestiek tettek ki magukért. A kommunista műszak je­lentőségét és hatását'jól pél­dázta, hogy a nehéz fizikai munkában részt vett a válla­lati központ vezérigazgató­helyettese és dr. Atzél László főosztályvezető, a területi központ részéről Vámos Géza igazgató, Hörömpő Jenő párttnkár, Eke Miklós osz­tályvezet ő, Fogarasi László és Juhász Ferencné üzemvezető és helyettese. Még pontosan nem lehet tudni, hogy mennyit „ér” a több mint ezer megmozgatott zsák felszerelése, • kötözése, jelentős részének tisztítása, annyi azonban bizonyos: a több ezer forinton túlmenően a kommunista műszak erköl­csi hatása a legjelentősebb. Még a régi zsákolok is elis­merték: derekas és tisztes LsvshsiádáKkbói Még egyszer Hiába keresték a koszorút és á család, kiengesztelődés- ként, csak a sajtó nyilvános­sága előtt történt bocsánatké­réssel elégedett meg — olva­som megdöbbenve. Nem tudom, hogy a család fájdalma, melyet édesanyjuk elvesztése okozott, mennyivel lett ettől könnyebb, de hogy Burján István, a monori Csa­ládi Iroda vezetője és munka­társai ezt a megszégyenítést nem érdemelték, meg, ezt biz­tosan tudom. Az iroda dolgozói, élükön Burján Istvánnal, olyan szol­gáltatást végeznek, mellyel a legnehezebb időben állnak a család segítségére. Embersé­gük, segítőkészségük példa­mutató — ezeket a gondola­tokat saját .j tapasztalatom alapján merem mondani. Alig másfél év alatt három hozzám nagyon közelállót te­mettem el, köztük volt 45 éves fiam is. Az iroda dolgozóinak segítsége, emberségük nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a legnehezebb időben is talpon tudtam maradni. munkát végeztek az Íróasztal mellől érkezett emberek, akik lám, nemcsak könyvelni, szá­molni és irányítani tudnak, de helytállnak a nehéz terepen is, ha a szükség úgy kívánja. Jó aispskia A vetőmagközpontban a sürgős gazdasági feladatokra, fontossági sorrendben, folya­matosan szervezik a kommu­nista napokat és osztják be a jelentkező dolgozókat. Az eredményes munka jó alapokat teremtett, a szocialis­ta brigádok eddigi kapcsolatá­nak szorosabbá tételét segí­tette elő. a koszorúról Biztos vagyok abban, hogy nem hanyagságuk, nemtörő­dömségük miatt történt, ami történt, ezért nem tartom igazságosnak ezt a nyilvános megszégyenítést. Gál Jánosné Monor MEGJEGYZÉSÜNK: £ Mi sem szántuk megszé- % gyenítésnek, amint ez írá- sunkból, reméljük, ki is 4 derült. Ezért szóltunk bő- 4 vebben az iroda eredmé- $ nyeiről, s már csak azért íj is, mert mulasztásáról % mind ez idáig erről az $ egyetlen koszorúról tu- 4 dunk ... Gombán, az autós kertmo­ziban, 20 órától: Talpig olaj­ban. Maglódon, a művelődési házban, 16.30-tól és 18.30-tói: Roncspalota. Monoron, 18-tól és 20-tól: Kéjnő Kaliforniába készül. Vecsésen, 17.30-tól és 19.30- tól: Hair. Elfíéatt egy asssesiy — BihsúÍ€¥e!@f is foSálfok A törvényt és ez emberi védik 2 Augusztus közepén közöltük az aggódó hozzátarto- 4 zók kérésére: eltűnt egy idős monori asszony, Hegedűs % Istvánná, aki tud róla, értesítse a családot. A rendör- % ség a bejelentést követően nagyszabású akciót indított % megkeresésére. Négy-ötszáz ember vett részt hosszú időn % át a kutatásban: a rendőrök munkáját munkásörök és % önkéntes rendőrök segítették. Végül a Katalin-csárda £ környékén, a Varga-tanya utáni nyárfásban bukkantak '■ rá az eltűnt idős asszonyra, aki az orvosi vélemény sze- ^ rint feltehetően már eltűnése napján elhalálozott. Bűn- $ cselekményre utaló nyúmokat ném találtak, Hegedűs ^ Istvánná agyérelmeszesedésben szenvedett, minden bi- í zonnyal tájékozódóképességét elveszítve került az er- 4. dobé. Monoron különböző hírek kaptak szárnyra az esettel kapcsolatban, az érdeklődő kérdésekre hivatalosan választ keresve kopogtunk dr. Jakab Géza rendőr százados, a mo­nori rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője aj­taján. Tőle kaptuk a már le­írt tájékoztatást, s megtudtuk azt is, hogy a rendőrség min­dennapjaiban nem számít rit­kaságnak az effajta esemény. Ä küzelság hátrány — Tegnap is, tegnapelőtt is körözési akció zajlott, eltűnt gyerekek után kutattunk, egyikük búcsúlevelet is ha­gyott hátra. Sok a hasonló eset, amelyek a keresésben közreműködőket sem hagyják hidegen, de megnyugtató — s ezért szeretnék köszönetét is mondani —, hogy mindig ta­lálunk segítőkre: a munkás- őrök, az önkéntes rendőrök s a lakosság is igyekszik mel­lénk állni. Utóbbival kapcso­latban azt is hadd mondjam el, mert szépen beszélő példá­ja annak, hogy nem csupán a közömbösség él: az, idén már több alkalommal adhattunk át jutalmai olyan polgári szemé­lyeknek, akik a bűnelkövetők elfogásában közreműködtek. — Ha már itt tartunk: a meglehetősen kiterjedt monori körzetben mennyi dolga akad a rendőröknek? — Nagyon sok. Olyannyira sok, hogy rendőri állomá­nyunk alaposan leterhelt. Ahogy fokozódik az anyagias­ság, a pénzközpontúbb szem­lélet, a túlzott alkoholfogyasz­tás — úgy nő a bűncselekmé­nyek száma is. A monori kör­zet egyébként is az ország bűnügyi szempontból legfertő­zöttebb területei közé tartozik. Oka ennek egyebek között a nagyváros, Budapest közel­sége, s az is, hogy itt halad­nak át a főközlekedési útvo­nalak. Most folytattunk eljá­rást négy betöréseslopás-soro- zatban, s újra meg újra ta­lálkozunk \ azzal a ténnyel is, amely minden felhívás, fi­gyelmeztetés ellenére válto­zatlanul erősen tartja magát: sem a személyi, sem a társa­dalmi tulajdonra nem vigyáz­nak kellőképpen, s ez meg­könnyíti a bűnelkövetők dol­gát. Jelentkezők ■ — A bűnüldözőkét pedig megnehezíti... Pedig a rend­őrkapitányság osztályain amúgy sem igen akad idő „hosszú pihenésekre”. — Számtalan a teendő, fel­adataink jó részét az állam­polgár nem is . ismeri, vagy csak akkor tájékozódik róla, ha személyes ügyében kell ép­pen eljárnia. A bűnügyi, az igazgatásrendészeti, a szabály­sértési, a közlekedésrendészeti osztályokon speciális ismere­tekkel rendelkező, képzett rendőrök dolgoznak. — ... akik közül a közel­múltban is jó néhányan elér­ték a nyugdíjkorhatárt. A rendőrkapitányságon is egyre több az új fiatal arc — de mi­vel túlterhelésről beszéltünk, nyilván örömmel fogadnák az utánpótlás bővülését is. — Mi is keressük a ráter­Űj éwesé előtt m isaneretterjesstök A változó igényekhez igizedva A közigazgatás átszervezésével összefüggésben az év elején változtattak a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat szervezeti felépítésén is. Megszűnt az addig önál­lóan működő járási és monori helyi szervezet, ezek ösz- szevonásával alakult meg a Monor városi jogú nagy­községi szervezet. A társulat hatásköre változatlanul ki­terjed a korábban a monori járáshoz tartozó valameny- nyi községre, intézményre. Kuzsel Antal nyugalmazott főiskolai tanár maradt a szervezet titkára. Tőle érdeklődtünk az elmúlt évad né­hány eredményéről, s az új feladatairól. lommal töltsük ki. Az egyes rétegek között igen jelentős eltérések tapasztalhatók mű­veltségben, iskolai végzettség­ben egyaránt. Ezért a TIT-nek a maga sajátos eszközeivel to­vábbra is arra kell töreked­nie, hogy területén a munkás- művelődés fejlesztésére össz­pontosítsa erejét. Társula­tunknak a jövőben is sokré­tű feladatot kell vállalnia a lakosság közművelődésének segítésében, a dolgozók élet­módjának alakításában, te­hetségük és képzettségük for­málásában. — Kiemelt feladat a fizikai dolgozók és a szocialista bri­gádok tagjai körében végzett tudományos ismeretterjesztés, figyelembe véve a különböző közösségekben jelentkező igé­nyeket. Változatlan célunk, hogy a körzet minden mező- gazdasági és jelentősebb ipari üzemébe eljussanak program­jaink. A bejárók és idős em­berek körében szervezett prog­ramjaink is bővítésre szorul­nak. Fiatalítani kell — A körzet települései meg­lehetősen heterogének, milyen nehézséget jelent ez a TIT munkájában? — Ma már elmondhatjuk, minden településre eljutunk egy-egy előadással. Tény, hogy a kisebb községekben (Bénye, Káva, Csévharaszt, Nyáregy­háza) elsősorban az oktatási intézményekre, a kihelyezett üzemekre támaszkodhatunk csak a jövőben is. Ugyanakkor arányaiban is több előadást szükséges tartanunk olyan nagy lélekszámú települése­ken, mint Monor, Vecsés, Gyömrő, Üllő, Pilis. — Milyenek a TIT kapcso­latai? — A művelődési intézmé­nyek éües közművelődési programjaiba hosszú itleja szervesen illeszkednek be a TIT rendezvényei. Tagjaink élénk tevékenységet fejtenek ki a közművelődési intézmé­nyek társadalmi vezetőségei­ben, segítik az aktuális tar­talmi feladatok megvalósítá­sát. Jó kapcsolataink vannak az iskolákkal, amelyekben nö­velni kell a tanfolyami, szak­köri, kisbaráti körök számát. Ezek a kiscsoportos foglalko­zások jó lehetőséget kínálnak a tananyagok bővítésére, illet­ővé a jobb megértéshez. — Nem kielégítő az önálló és fiókkönyvtárakkal való kapcsolatunk. Mindössze né- hánnyal alakítottunk ki jó együttműködést, de ez nem­csak a mi hibánk. A könyv­tárvezetők anyagi és helyi- ságproblémákra hivatkozva elzárkóznak a TIT-előadások szervezésétől. Ennek ellenére vannak olyan könyvtárak, ahol évek óta jó színvonalú, sikeres előadásokat tartunk. — Hogyan alakult a szerve­zet taglétszáma? — Tagságunk létszáma — ha nem is látványosan — évről évre örvendetesen emel­kedik, ma már százhetvenötén vagyunk. Még mindig kevés a mezőgazdasági, közgazdasági és művészeti képzettséggel rendelkező tagok száma. Ezen a helyzeten új, fiatal szakem­berek felvételével kell változ­tatnunk. — Társulatunk 1982. április 17-én tartott közgyűlésének feladatai között további helyi szervezetek megalakítását tűz­te ki célul. Gyömrő után Ve­csésen és Monoron is megala­kítottuk helyi szervezeteinket. Régi patrómisok — Bőven van tehát tenni­való a most kezdődő új évad­ban. Továbbra is számítunk az edidgi patránusok támoga­tására, csak közös erőfeszítés­sel növelhetjük előadásaink számát, társadalmi munkánk ' színvonalát. Gér József Ők síéta sem pitiének Az aratás befejezése óta kevesebb szó esik a kotnbájno- sokról, pedig ők azóla serei pihennek. A határban még sok a munka, rájuk vár például a napraforgó és a kukorica betaka­rítása is. A gépeken pedig mindig akad javítani, állítani való. Képünkön: ifj. Brecsok Illés, a süiysápi Tápióvölgye Tsz kom­ba jnosa munka közben. Mutnéfalvy Zoltán felvétele Sekk, megyei I. osztály Meglepő, de feiles siker — Több mint 700 ismeret- terjesztő előadást tartottunk 1983. szeptember 1. és 1934. július 30. között, s ez nagy előrelépésnek számít a koráb­bi évekhez képest. A legnép­szerűbbek az egészségügyi, a pedagógiai, az etnikai, a me­zőgazdasági és a politikai té­májú előadások voltak. Álta­lános tapasztalat, hogy a szé­les körű előadások hallgatósá­gának 85 százaléka fizikai dolgozó. A jövőben is erre kell törekednünk, hiszen ezzel a munkásművelődést támogat­juk. Sokrétű feladatok — öt alkalommal tartottunk előadói ankétot, amelyeken az elsődleges célunk az volt, nogy felkészítsük tagtársain­kat az előadásokra, eligazítsuk őket az aktuális témákban. Örvendetes volt, hogy a TIT- rendezvények zöme magasabb szinten zajlott, akadémiai so­rozat volt. Így a szülők, a munkás-, az ifjúsági és a nők akadémiája keretében zajlott a legtöbb előadás. Ugyancsak eredménynek könyvelhetjük el, hogy egyetlen nagyobb gazdasági egység sem maradt ki a TIT-előadásokbóI, s a művelődési intézmények hoz­záállása is sokat javult. — Hogyan készítették elő az 19S4/85-ÖS új évadot? — Augusztusban körlevelet küldtünk mindenkinek, s ab­ban kértük, jelezzék az igé­nyeket. Azóta sorra érkeznek a jelentkezések, tematikák, né­hány napon belül lezajlanak az első előadások. Fontos fel­adatunknak tekintjük, hogy a természettudományi és mű­szaki-technikai ismeretek kor­szerű eredményeit terjesszük és a termeléssel összefüggő kapcsolatait erősítsük. A gyor­san változó világ igényeihez alkalmazkodva, a mindenkori aktuális feladatokhoz- nyúj­tunk segítséget. Kötelessé­günk, hogy ismeretanyagaink ideológiailag tisztán és vilá­gos megfogalmazásban kerül­jenek progmarjaimkban. — Arra törekszünk, hogy az egyéni és közösségi öntevé­keny közművelődést szolgál­juk, továbbá a szorosan vett szaktudományi ismereteket politikai-világnézeti tarta­méit fiatalokat — s ők is je­lentkeznek. Szívesen vesszük a jövőben is, ha azok kopogtat­nak, akik megfelelnek a hiva­tás támasztotta követelmé­nyeknek. A felvételnek alap- feltételei vannak: egészség- ügyi, katonai alkalmasság, feddhetetlenség, rátermettség — s egyes szakágaknál egye­bek is: felsőfokú, középfokú iskolai végzettség, a bűnügyi szolgálatnál, a közlekedési rendőröknél hivatásos jogosít­vány. A járőri, a körzeti meg­bízotti alosztályon kívánatos az érettségi. a felvételhez azonban nyolc osztály is ele­gendő. Később azután termé­szetesen kötelező az önképzés, a továbbképzés, a szakmai is­meretek elmélyítése. — Nők dolgoznak-e a kapi­tányságon? — Természetesen, egyes munkaterületeken — például gyors- és gépíró, adminisztrá­tor — rátermettségüknél fog­va csak nők dolgoznak. Emel­lett a. hivatásos rendőri állo­mány tagjai között is vannak már lányok, asszonyok. A jö­vőben is várjuk a feltételek­nek megfelelő nők jelentkezé­sét, gyors- és gépírói és hiva­tásos rendőri munkakörökre egyaránt. Nehéz, da szép A hivatásszeretet pedig már a gyakorlatban lép be. S ha a jelentkezőt kezdetben csu­pán az érdeklődés vitte a pá­lyára, menet közben aligha­nem rájön: r.em könnyű, amit csinálnia kell, de éppen ebben rejlik a szépsége is: a tör­vényt s a törvényt tisztelő embert védi. Megkezdődött a férfi me­gyei I. osztályú sakkcsapat- bajnokság A-csopörtjában is az őszi küzdelemsorozat. A gyömröiek ezúttal idegenben ültek asztalhoz, Foton ven­dégszerepeltek, s meglepő, de annál fontosabb győzelmet arattak. Pedig kellemetlen közjáték előzte meg a találkozót. Szen­té László mesterjelöltet az el­ső táblán a helyiek nem en­gedték (!?) játszani, mondván, nincs leigazolva GyÖmrőre. (De akkor hogyan játszhatott mégis eddig?) Mindenesetre a gyömröiek gyorsan rendezték a sorokat, egy táblával min­denki előbbre került. A vég­eredmény: Gyömrő—Főt 6-4. Fábián Béla, Kiss Tibor, Deák Gyula, Viczina István és Lipták Dezső legyőzte fóti ellenfelét, Jámbor Sándor és i Fábián László remizett, míg Déri Attila, Fitos József és ifj. Burián László kikapott. Különösen Örvendetes, hogy az alsóbb táblákon ezúttal re­mekül játszottak a gyömröiek, így szép győzelmet aratott Deák Gyula, Kiss Tibor és Vi­czina István. Ezzel a győzelemmel a gyömrői sakkozók nagy lépést tettek a bennmaradás felé. G. J. Köszönetét mondok mindazok­nak a közeli és távoli rokonoknak, jó szomszédoknak, barátoknak és munkatársaknak, akik felejthetet­len férjem, Demjén András temeté­sén, Pilisen részt vettek, sírjára koszorút, és virágot helyeztek, fáj­dalmamban együtt éreztek. Dem- jénné Gattyán Mária. (SBSN 6133—2G51 (Monori HíiJapi I

Next

/
Thumbnails
Contents