Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Tövnegszervezefek, pártirónyítéssa! Döntően önerőből, stabilan Eredmáayeselsk a fiatalok nevelése A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet pártalap- szervezete 1979 óta dolgozik a jelenlegi szervezeti felépítés­ben, három másik egyesítésé­ből jött létre. A több mint ki lencven tag cselekvési egysé­gében is megerősödött, munká­jukat 11 pártcsoport segíti. Sokatmondó adatsor, hogy a munkásőrségnek kilenc, KISZ-nek 8, a szakszervezet­nek 38 tagja van az alapszer­vezet soraiból. Az eltelt idő­szak tapasztalatai azt is bizo­nyítják, hogy a tömegszerve­zetek munkája fejlődik, alapvetően betöltik funkcióju­kat. A pártvezetőség irányítási módszerként elsősorban a tö­megszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységére támaszkodik. Évente néhány­szor meg a szervezeti vezetők részvételével összeülnek, megbeszélik az aktuális tenni­valókat. A tömegszervezetben dolgozó párttagokkal az év elején ismertetik a fontosabb feladatokat, igényelve ebben aktív közreműködésüket. Jól képviselik A beszámoló taggyűlés .köze­ledtével pedig szémélyes be­szélgetés kapcsán térnek visz- sza arra, ki, hogyan és meny­nyit tett az eredményekért. Persze, ezek a beszélgetések arra is alkalmasak, hogy a pártvezetőség is jobban meg­ismerje az adott tömegszerve­zetben dolgozók, s magának a szervezetnek is a munkáját, és oda, ahová kell, már segítő ta­nácsokat is tud juttatni. A tömegszervezetek tevé­kenysége egyre tervszerűbbé válik. Ezt a munkatervek meg­léte, illetve azok betartása is jelzi, de be is számoltatják végrehajtásukról a vezetőket. Ennek haszna többszörös, hi­szen nemcsak az alapszervezet kap így információt, de az új feladatok kijelölésével munká­juk még hatékonyabbá, még színesebbé válhat. A különböző tömegszerveze­teket, azok vezetőségeit a meg­felelő időkben választják. Er­re, illetve jó megszervezésére is nagy figyelemmel készül­nek, kezdve a személyek kivá­lasztásával, a velük való fog­lalkozással. Így mára elmond­ható, hogy a tömegszervezetek vezetői jól felkészült, megfe­lelő gyakorlati érzékkel ren­delkező emberek, akik egyben élvezik is az adott területen a a tagság bizalmát, értik és jól képviselik a párt ooüt’káiát. Talán mondani sem kelll, to­vábbképzésükről is gondos­kodnak. Az előzőekből az utánpótlás biztosítása is kitűnik; az el­múlt években elsősorban fiata­lok kerültek irányító póznák­ba. Jelenleg stabilnak ítélik a KISZ-alapszervezet a Vörös- kereszt és a sportkör vezeté­sét, és bár gondok voltak a szakszervezeti bizottságban, az ebben az évben megválasztott titkár már jól szervezi és irá­nyítja a testület tevékenységét A tömegszervezetek képesek arra, hogy feladataikat döntően önerőből valósítsák meg. A demokráciának egyik vonása azonban az is, hogy a pártalap- szervezet is valamennyi fontos kérdésben kikéri a többi szer­vezet véleményét. így a kap­csolatrendszer kiegyensúlyo­zott, megszűntek az egyolda­lúságok. A szövetkezetben működ' szakszervezetnek rövid múltja van; 1978-ban alakult. Jelen­leg 172 taggal működnek, tt vékenységüket többségében eredményesnek ítélik. Az el­múlt évek vezetői problémája megoldódott, s a munka to­vábbfejlesztésére ebben az évben hoztak határozatot. A KISZ-alapszervezet tag­létszáma 35, szervezettségük 21%-os. A létszám tehát emel­kedett ugyan a korábbi esz­tendőkhöz viszonyítva, de a szervezettség tovább javítan­dó. Elsősorban az alaptevé­kenységben dolgozók között kell fokozottabb agitatív mun­kát kifejteni. Ezen túlmenően, még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szervezeti mun­ka minőségének növelésére, programjaik terv szerinti meg­tartására, a szövetkezetben működő munkabizottságokkal való együttműködés javítására. Az utóbbi időben eredménye, sebb a fiatalok eszmei-politi­kai nevelése, aktívabban kap­csolódnak be a szocialista ver­sen y m o zg a lomba, a szövetke­zet gazdaságpolitikai célkitű­zéseinek végrehajtásába. Az alapszervezetek utánpótlásá­nak fő bázisát is adják, párt­taggá nevelő tevékenységüket jól segítik. A KISZ-hen dol­gozó 8 párttagununkáját ered­ményesnek, tarijalc; egyben to­vábbra is igényéivé, legyenek kezdeményezői az ifjúsági mozgalom előtt álló feladatok gyakorlati megvalósulásának. Ehkapcsolódva A hatvanfőst vöröskeresztes alapszervezet jól mozgósít pél­dául véradásra, szérvezettsé- gük megfelelően fejlődik, a jövőben jobban be kell kap­csolódnák a környezetvédelmi, szociálpolitikai gondok feltárá­sába és azok megoldásába is. A szövetkezeti sportkör két szakosztályt működtet, a vá­rosi MHSZ tevékenységéhez lö­vészklubjuk nyújt.támogatást. Jelentős múltra tekinthet visz- sza a brigádmozgalom, s mű­ködik önkéntes rendőri, meg tűzoltócsoport is. Támogatják a várospolitikai feladatok meg­valósulását, a Hazafias Nép­front városi bizottságának te­vékenységét. Politikailag jól felkészült, képzett aktívák munkálkodnak a tanácstagi körzetekben, így rajtuk ke­resztül biztosított a párton kívüli tömegek meggyőzése, megnyerése, mozgósítása. Beszámoltatva összességében megállapítha­tó — s ezt tette egyik legutób­bi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága is —, hogy a pártalapszervezet irá­nyító tevékenysége javuló színvonalú. Az ott áolgozó kommunisták közreműködésé­vel munkájuk eredményesebb lett, de a tömegszervezetek munkájával, tevékenységével való foglalkozás is tervszerűb­bé, tudatosabbá vált. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezetben elért társadal­mi, gazdasági, ideológiai fej­lődésiben jelentős szerepet kaptak és vállaltak a tömeg­szervezetek. Persze, feladatuk továbbra is az, hogy segítsék, irányítsák az itt folyó munkát, megszervezve a végrehajtást, s módszerként a rendszeres beszámoltatást, számonkérést is alkalmazva. B. O. hkofegaléría a Toldiban Életöröm és tisztaság Az Arany János Művelődési Központ szervezésében a Tol­di iskola aulájában újabb is­kolagaléria nyílt a minap. Iskolagaléria. E szó sok min­dent takar, takarhat, jelen esetben a létrehozói szándék, a művészet közelítése, talál- koztatása az arra legfogéko­nyabbakkal, az Iskolásokkal, ámbár azt is fölvetik, ható­köre lakótelepi léptékre is terjedhet. Bizzunk sikerében. A keddi bensőséges han­gulatú megnyitó ünnepély­re Dani Sándort és műveit köszönteni sereglettek össze az érdeklődők. Egy megnyitó sok­féle lehet. Elhangozhatnak beszédek vagy széttárt kéz is mutathatja; íme, a minapi­ra a bensőséges hangulat, megkomponáltság volt a jel­lemző. Szavalat, kamarazene oldotta és hangolta át a mun­kához, tanuláshoz szokott ide­geket, helyezte át az értelmet és az érzelmet egy új és más közegbe. Dr. Makai Katalin művelődési osztályvezető meg­nyitója is a hangulathoz iga­zodott, s kitért a megszünte­tett tanítóképző máig ható irányadó sugárzására, benne Dani Sándor tevékenységé­re. Ki is voltaképp Dani Sán­dor? Siklósi születésű, nagy­kőrösi volt prepanövendék, aki 1930-ban fejezte be tanul­mányait a jó hírű intézetben. Sümegre, majd Pécsre került, ám Nagykőröst s igazgatóját, Váczy Ferencet nem felejtet­te. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, hogy Váczy-emléktábla felállításának megszervezésé­ben oroszlánrésze van. Festeni nyugdíjba vonulása után, a matematika tanítását befejezve kezdett. Képei a témák iránti alkotói alázatót, a mindig újat kereső embert mutatják. A Megújulás élet­öröme, a Balatonkenesei csó- nakázók önfeledsége, a Reggel átszűrtsége, a Nagykőrösi ta­nyák egyszerűsége, a Gyulai táj tisztasága, az újkeresés tisztességével megfogalmazott alkotások. A jubileuminak is tekint­hető — huszadik — kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. —ballal— Anyakönyvi hírek« Született: Maczkó László és Papp Éva: Zoltán; Nagy Atti­la és Váradi Erzsébet: Attila; Kis István és Kiss Kalmár Mária: Péter; Komonyi Var­ga Béla és Szűcs Magdolna: Béla; Kovács Tibor és Csípő Ágota: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Bujdosó László és Hasur Mária: Attila; Halasi Ambrus és Balog Mar­git: Nóra; Tóibi Zoltán és Ma- ráczi Irén: Tamás; Ondó Atti­la és Szemerédi Ilona: Erika; Kiss Pál és Bencsik Zsuzsan­na: Renáta; Budai Sándor és Szűcs Ildikó: Ildikó; Illés György és Kovács Mária: György; Bíró Dénes és Tóbi Ilona: Ilona; Komló* Zoltán és Vojtek Éva: Kinga; Ráez Sándor és Bugyi Ágnes: Angé­la.\ Varga Gyula és Móricz Ágnes: Tímea; Végh István és Fritschek Anna: Krisztián és Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Saecsei László és Kőházi-Kiss Lídia; Nánai-Szücs Dénes és Király Borbála; Vincze József és Csete Katalin; Godó Ferenc és Hanti Ágnes. Meghalt: Marosi Károlyné Pörge Julianna (Batthyány u. 12;); Bella Ferencné Kátai Má­ria (Hétvezér u. 3.); Barkó Ambrus (Rákóczi u. 16.); Vér Mihályné Kökény Eszter (Ady E. u. 16.); Sági Lászlóné Kai- csú Terézia (Ady E. u. 16.); Korsós Lászlóné Csőke Ilona (Lázár Vilmos u. 12.); Tóth Bá- lintné Sallai Borbála (Ádám László u. 38,/a.);' Csáki Gyula (Vagi I. lakótelep, IX. ép. fsz. 2.); Szabó Sándor (Petőfi u. 29.). Tűz van, segítség! Tűzvédelmi év A városi tűzoltóparancsnok­ság tájékoztatja a lakosságot, hogy Tűz van, segítség! cím­mel 30 tablóból álló kiállítást rendez a tűzvédelmi évvel kapcsolatos feladatok végre­hajtásának sorozatában. A kiállítás szeptember 21. és október 1. között a Petőfi Sán­dor Általános Iskola aulájában (Vadas u. 2.) tekinthető meg, 8 órától 16 óráig. Újabb szállítmány Kaszaiig? Múzeumi tárgy Az egyik ceglédi nagyüzem­ben elhatározták, hogy a pá­zsitnyírás tökéletesítéséhez ré­gimódi kaszát szereznek be. De a ceglédi vasboltokban nem kaptak. Tudomást szer­zett erről Bagi István nyugal­mazott ceglédi vasutas, és Nagykőrösön jártában beláto­gatott a körösi vasboltokba. És a PIK nagykőrösi vasbolt­jában meg is kapta, amit ke­resett. Tóbi Kálmán, a PIK-bolt el­adója elmondta, hogy már csak ez az egy darab, 70-es osztrák kaszájuk volt, amelyet 430 fo­rintos áron vásárolt meg a ceglédi vevő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy múzeumi tárgy lesz be­lőle, mert mind az Áfész vas­boltjában, mind a PIK-vas- boltban közölték: a nagykeres­kedelemtől ígéretük van, hogy rövidesen kapnak újabb szál­lítmányt. A legnehezebb mérkőzés Abony—Nagykőrösi Kinizsi. Vasárnap Abonyban a Kini­zsi-labdarúgókra az őszi idény legnehezebb mérkőzése vári A tabella ezt mutatja: 1. Maglód 2. Nagykörös 3. Abony 4 2 2 — 3-0 6 3 2 1 — 8-1 5 3 2 1 — 7-0 5 Az erőviszonyok annyira ki­egyenlítettek, hogy a tizedik helyezettet csak két pont vá­lasztja el az elsőtől, továbbá az eddig lejátszott 48 mérkő­zés mérlege 16 győzelem, 16 döntetlen és 16 vereség. Abony hazai pályán nyert Törtei el­len 3-0-ra, Jászkarajenő ellen 4-0-ra, Maglódon 0-0 volt az eredmény. Az abonyi csapat nagyon tehetséges, jó képessé­ffteséJ a nagykőrösi mull Szétterítéssel tömé nyí tettek A történelmet régen elsősor­ban a nagy csaták, királyok uralkodásának évszámai, a há­borúk, országos jelentőségű események jelentették. Ma már más szemmel nézzük a múltat. Nemcsak a kiváltságos osztá­lyok történetét írják meg, ha­nem a nemzetet alkotó népek mindennapi életének, sorsának mozzanatait is. Ezekből mint moz aákszem e kből alakul ki a népek, nemzetek történelmé­nek valóságos képe. Karavánokkal Természetesen ezek a min­dennapi apró események bele­simulnak a nagy történelmi folyamatokba. így például Nagykőrös régmúlt történel­mét, annak megismerését, la­kóinak hétköznapi gondjait- bajait elsősorban a 150 éves török hódoltság, azután a Habsburg elnyomás, majd a kuruc-labanc háborúk, rác rablóbandák támadásai, végül a 48-as szabadságharc befolyá­solták, alakították. Ezeknek az időknek minden apró mozzanatát érdemes meg­ismerni, mert ezekből állítható össze a város életének min­dennapi, valóságos képe, vagy ha már régebben leírták, érde­mes feleleveníteni újra. Ilyen megfontolások alapján jellegzetesen nagykőrösi (al­földi) emléket elevenítek fel régi írások alapján, elsősorban a török időkből: a salétromfő- zést. A török — iszlám — hódítás 'sősorban az Alföldet sújtot­éves gyerek, hátán átvetett sú­lyos vászontarisznya, amint a bérházak Udvarán kiabálta hangosan: széksót vegyenek!) A budai basának tehát Nagy­kőrös városa is adózott, m In­dáig több salétrommal, szitaó­val. Hogyan teremtették ezt ■elő, hogyan készült a lehető legtisztább minőségben a sa­létrom? Tébn-nyáron A legegyszerűbb volt nyár folyamán csak összeseperni, amikor a szél és nap hatására a sziksós laposokon elpárolgott a víz és ott maradt a kivirág­zóit sziksó. Voltak azután sós- kutak, amelyeknek vizében magas volt a salétromsav- tartalom, végül a szikes mé­lyebb tavak, melyek vizét árokásással, szétterítéssel tö- ményítették. Ezeknek vizet, te­hát a magas salétromsavtar- talmú vizet a salétromfőzők állandó lassú bepárlással ad­dig főzték, mígnem tiszta sa­létromsav maradt vissza. A főzéshez szükséges hatal­mas üstöket a törökök adták, ezeket nevezte a nép a török szultán kazánjának. Az állan­dó lassú főzés következtében keletkezett füstöt, gőzt pedig úgy engedték ki a szabadba, hogy az ilyen salétromfőző há­zaknak nem volt mennyezete, csak teteje és nem voltak tűz­falai sem a padláson, olyan fészerszerűek voltak. Bizony átjárta a szél, zimankó az ál­landóan, télen-nyáron itt dol­gozókat, s így érthető, ha a nagykőrösi gazdák igyekeztek ettől a nehéz munkától szaba­dulni. Salétromfőző cselédeket, zselléreket fogadtak hát fel, akiknek egész évben más dol­guk sem volt, mint a városra kirótt salétrom előállítása. Csak akkor volt baj, ha az idő­járás nem kedvezett és hűvös, esős volt a nyár 16. Ilyenkor csak huncutsággal tudtak magukon segíteni: sze­reztek valahonnan lyukas üs­töket. ezeket vitte a remegő küldöttség Budára, persze meg­felelő ajándékkal együtt, mu­tatva, miért nem tudott eleget tenni a beszolgáltatásnak és új üstöket meg halasztást kérve a kötelező salétrom előállításá­hoz. Ennyi kínlódás, keserves munka, megalázó embersors. néha oktalan halál volt tehát az akkori időkből származó gyermekmondóka ma már szinte érthetetlen szavai mö­gött: Szállj el, szállj el kati­cabogárka. / Jönnek a törö­kök. sós kútba vetnek. / Salét­romba főznek, onnan is kivesz­nek, / Kerék alá tesznek, ott meg agvonütnek ... A puskaport a három alap­anyagból azután Budán készí­tették el. de később voltak őr­lőmalmok már itt heivben is, amit bizonyít, hogv Cegléden ma is létezik a Puskaporos ut­ca. €indok között őseink még a tapló pótlását is megtanulták, lúgban kifőz­ve a nádi buzogány belét, ma jd szárítva, és így tökéletesen he­lyettesítették azt. Ilyen hétköznapi gondok, ba­jok között élt a rési nagykőrö­si nép a török hódoltság 150 éve alatt. Dr. Pál Endre gű játékosokból áll, a múlt év­ben a 4. helyen végeztek Mo- nor, Maglód és Dánszentmik- lós mögött. A Kinizsi eddig két nagyon küzdelmes mérkőzést játszott idegenben, és egy simábbal" hazai pályán. A csapat kezd kialakulni, Kecskés I. egyre jobban érik, Adámi szomba­ton csaknem hiba nélkül ját­szott, Sallai nagyon tehetséges, még csak 17 éves. A támadó- sor eredményesssége javulóban van. Küzdelmes mérkőzésen egy pont megszerzését remél­jük. Az ifiknél a helyzet hasonló: 1. Dánszentrniklós 4 3 1 — 12-4 1 2. Nagykőrös 3 3 ------------- 24-# « 3. A bony 3 2 1 — 14-5 « Hazai pályán Törtei ellen 4-2, CVSE II.-vei 8-1 és Maglódon 2-2 volt az eredmény. A ha­zai pálya előnyét tekintve szo­ros eredmény várható, itt biz­tosabbnak látszik az egy pont megszerzése. A múlt évben az abonyi csapat nyerte a baj­nokságot. A serdülők hazai pályán a Ceglédi VSE-serdülökkel ját­szanak. A tabellán a helvzet: 1. Monor 2 2 ------- 23-2 4 2. Pilis 2 2 6-1 4 3. Abony 2 2 8-4 4 4. Nagykőrös 2 11-7-33 5. Ceglédi VSE 2 1-18-52 A Vasutas-serdülők mindig nagy ellenfelek voltak, de nem legyőzhetetlenek, csak bátran kell játszani. P. 8. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Kosárlabdád Petőfi-tornacsarnok, 17 óra: Nk. Kinizsi—Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK, férfi MNK- mérkőzés. Labdarúgás V ági-lakótelepi pálya, 16 óra: Konzervgyári KISZ I.— Gimnázium, városi kispályás bajnoki mérkőzés. Kyif a fii rá® A Városgazdálkodási Vál­lalat értesíti a lakosságot, hogy az üzemeltetésében mű­ködő tisztasági fürdő szep­tember 21-től várja a látoga­tókat. m M o z i óm Egy tiszta nő I—II. Színes, szinkronizált francia—angol film. Előadás csak 6 órakor. A stúdiómoziban A XX. század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm, fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykfirösi Hlrie? 1 t ta, mivel itt nem volt, nem le­hetett kőből épült védhető vár­hálózat. A mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó, sűrű kis falvak százai, ezrei teljesen védtelenek voltak a betörő oszmán seregekkel szemben. A hódoltság legnagyobb vá­ra, az ország központja Buda volt, ahol mintegy nyolcezer török katona tartózkodott mint állandó helyőrség. Ezekhez hozzá kell még venni a török államigazgatási szerveket, ke­reskedőket, stb., akiknek eltar­tását szintén biztosítani kel­lett. Vitték is az élelmet, haj­tották a marhákat Budára a három nagy alföldi városból, Ceglédről, Kecskemétről és Kőrösről. Legfontosabb azonban a bu­dai török helyőrség puskapor­ral való ellátása volt. Ennek készítéséhez faszén, kén és sa­létrom kellett, amiket a pus- kaporirrwlmokban őröltek ösz- sze. A ként karavánokkal hoz­ták a helkáni vidékekről, fa­szén és salétrom helyben volt és mint adót szedték be a meghódított gyauroktól. Az ak­kori Alföld óriási tölgyekkel és más fákkal borított erdős terület volt, könnyű volt fa­szenet termelni, meg tűzifát a salétrom főzéséhez. A salétrom hazála ugyanis az alföldi pusz­ták víziárta laposainak „szik­sós” vidéke. Vászertsrisznya (Még a II. világháború előt­ti években is mindennapos lát­vány volt Szegeden a 10—14

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents