Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

2 1984. SZEPTEMBER 19., SZERDA mhiuL KRITIKÁK KERESZTTÜZÉBEN ? 01aJ a tűzre — így jellemez* te egy munkáspárti szóvivő J Brittan brit belügyminiszter 4 egyik legutóbbi kijelentését. A z londoni politikus ugyanis a ' napokban újabb éles hangú be- J szédében azzal fenyegette meg J az immár hatodik hónapja 4 sztrájkoló bányászokat, hogy a 4 kormány teljes szigorral fog 3 fellépni az esetleges erőszak- ? cselekmények elkövetői ellen. Nem mintha nem kavarog­nának amúgy is heves indula­tok a fél esztendeje zárva ma­radó tárnák körül. A konflik­tus, amely eleinte egyszerű munkaügyi vitának tűnt, foko­zatosan politikai síkra terelő­dött. S hiába zajlott már ki­lenc tárgyalási forduló a bá­nyász-szakszervezet (NUM) és az Országos Szénhivatal (NBC) között, az álláspontok nem kö­zeledtek egymáshoz. Az alap- probléma szinte ma is ugyanaz, ami a munkabeszüntetés már­ciusi kirobbanásakor volt: az NBC — vagyis közvetve tulaj­donképpen Thatcher asszony konzervatív kormánya — vál­tozatlanul ragaszkodik a gaz­daságtalannak ítélt bányák be­záratásához. A bányászszak­szervezet viszont — a munka­helyek védelmében fellépve — csak abba hajlandó beleegyez­ni, hogy a kimerült, vagy biz­tonsági szempontból veszélyes­nek minősülő tárnákra kerül­jön fel a lakat. Kibontakozásra tehát pilla­natnyilag kevés az esély. Hoz­záértő megfigyelők azonban számos olyan tényezőre hív­ják fel a figyelmet, amely hosszabb távon a tory kabine­tet hozhatja előnyösebb hely­zetbe. Ilyen mindenekelőtt a brit gazdaság általános alaku­lása, a tartósan magas, három­millió felett járó munkanélkü­liség, amely bármilyen sztrájk­akció sikerét érthetően korlá­tok közé szorítja. A kormány­nak kedvez az is, hogy most nincs szó olyan szénhiányról, mint a Heath-kormány buká­sához vezető bányászsztrájk Idején. A Thatcher-kabinet emellett igyekszik kihasználni az elmúlt hónapokban elfoga­dott, s a szakszervezetek moz­gásszabadságát, lehetőségeit korlátozó törvényeket. Végül tény, hogy nem egységes a más szakszervezetek részéről nyújtott támogatás, sőt a bá­nyászokat több oldalról éri ke­mény kritika. Ez a vélemény- eltérés többé-kevésbé felszín­re került a szakszervezeti fő­tanács (TUC) szeptemberi or­szágos kongresszusán. Kedve­zőtlen fejleményként értékel­hető szempontjukból az is, hogy a jelek szerint megegye­zés született a dokksztrájk ügyében. Ilyen körülmények között megnő a szerepe az ellenzék fő erejét alkotó Munkáspárt fellépésének. Figyelemre méltó volt Kinnock pártvezér felszó­lalása a brightoni TUC-kong- resszuson, s szakértők szerint a sztrájkhelyzet kiemelt napiren­di pont lesz a Munkáspárt kö­zelgő konferenciáján is. Állás- foglalásuk s a bányászsztráik kimenetele az elkövetkező idő­szakban világosan megmutat­hatja majd, hogyan alakul a szakszervezetek és a Labour Party nemrég még valamelyest meglazult viszonya. Ez oedig olyan tényező, amelyet That­cher asszony sem téveszthet szem elől. SZ. G. A Pravda cikke az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról A békéért közös fellépés szükséges Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött 39. ülésszakának feladatairól ír keddi számának szerkesztőségi cikkében a Pravda. A világszervezet tevékenysé­gét elsősorban a nukleáris há­ború veszélyének elhárítására kell összpontosítani — állapít­ja meg a lap. A közgyűlés a veszélyesen bonyolulttá vált nemzetközi helyzetben ül ösz- sze. Figyelembe véve az Egye­sült Államok vezetőinek poli­tikai nézeteit és tetteit, senki számára sem lehet kétséges, hogy mi a fő oka az atomhá­ború veszélye megnövekedésé­nek. A Pravda emlékeztet arra, hogy a washingtoni vezetés ki akarja terjeszteni a fegy­verkezési hajszát a világűrre. Erőpolitikát folytat, megen­gedhetőnek és erkölcsösnek tart minden olyan eszközt, amely saját érdekeit szolgálja. Nem riad vissza attól sem, hogy durván zsarolja az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket. Az ENSZ-közgyűlés üléssza­ka azonban hozzájárulhat az egyetemes biztonság erősítésé­hez. a háborús veszély csök­kentéséhez. a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozá­sához és csökkentéséhez. A Pravda különösen fontos­nak tartja a békeszerető álla­mok közös fellépését abban a mintegy harminc napirendi pontban, amely a nukleáris háború elhárításával, a fegy­verzetek korlátozásával fog­lalkozik. Ezek megvitatása alapján olyan javaslatoknak kell születniük, amelyek min­den nukleáris fegyverrel ren­delkező államot arra ösztönöz­nek, hogy a Szovjetunió javas­latával összhangban vállalják bizonyos viselkedési normák betartását egymás közötti kapcsolataikban. A nukleáris veszély csökkentéséhez nagy­mértékben hozzájárulna az is, ha a Szovjetunióhoz hasonlóan más atomhatalmak is lemon­danának e fegyver elsőként történő alkalmazásáról. Nagy szükség lenne arra is, hogy sikerüljön érvényre juttatni az ENSZ több fontos határozatát, például azokat, amelyek elő­irányozzák minden nukleáris fegyverkísérlet megszünteté­sét, a nukleáris fegyverek minden fajtájának betiltását — állapítja meg a cikk. Az ENSZ előtt álló egyéb fontos feladatokról szólva a szerkesztőségi cikk nagyon fontosnak nevezi a világ kü­lönböző részein kialakult fegy­veres konfliktusok kizárólagos békés úton való megoldását. TASZSZ-kommentár Ellentmondó amerikai álláspont A jelenlegi amerikai kor­mányzat számára minden­napos, rutin gyakorlattá vált, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ka­tonai-hadászati egyensúlyról beszélve meghamisítja a té­nyeket, egyik szélsőségből a másikba esik — állapítja meg a TASZSZ. A hallgatóságtól és az ép­pen uralkodó belpolitikai el­képzelésektől függően a hi­vatalos Washington egyes — mindig ugyanazon — képvi­selői vagy „a Szovjetunió ka­tonai fölényéről” szóló fejte­getésekkel állnak elő, vagy azzal dicsekednek, hogy az Egyesült Államok — úgymond — „képes" erővel rábírni a szocialista országokat a Nyu­gat ilyen vagy olyan politikai követeléseinek teljesítésére. Maga Reagan elnök, aki nemrég még azt állította, hogy a Szovjetunió katonai té­ren minden tekintetben felül­múlja az Egyesült Államokat, amerikai fiatalokból álló hall­gatóságát legutóbb azzal lep­te meg, hogy ennek ellenkező­jét mondta, kijelentve: „az erőviszonyok tekintetében a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok nagyjából egyenlő”. Az amerikai elnök első és második megnyilatkozása kö­zötti időben — magától érte­tődően — nem ment végbe ra­dikális változás a két ország erőviszonyaiban. Bármit nyilatkozzék is a Fehér Ház, a katonai erő­egyensúly 1981-ben, Reagan elnök hatalomra jutásakor is fennállt, és ugyanígy van ez most, 1984-ben is, annak elle­nére, hogy az Egyesült Álla­mok megpróbálja megbontani U ben sajtóértekezlete Az ellenzéki csoportok vitája Lengyelországban az ellen­zékiek csoportján belül viták vannak arról, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a kormányzattal szemben. Egye­sek szerint a társadalom már nem visel el több kalandot, más csoportok viszont radiká­lisabb fellépést sürgetnek — jelentette ki kedden szokásos sajtóértekezletén Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő. A lengyel—amerikai hivata­los kapcsolatokról szólva Urban megállapította, hogy „semmilyen pozitív elem sem figyelhető meg” azok alakulá­sában. A sajtóértekezleten a kor­mányszóvivő foglalkozott a lengyel—nyugatnémet vi­szonnyal is, amelyben komoly feszültséget okoztak az utób­bi időben Nyugat-Németor- szágban tapasztalható revan- sista törekvések. Csak röviden... PRÁGÁBAN tudományos tanácskozás kezdődött a szá­mos nyugati ország politikai köreiben jelentkező militaris­ta és a revansista tendenciák veszélyéről. A tanácskozáson 6 szocialista ország — Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, az NDK, a Szovjet­unió és Magyarország —. több tőkés ország, köztük Francia- ország, Norvégia, az NSZK és Olaszország tudósai és újság­írói, valamint a bécsi nem­zetközi békeintézet képviselői vesznek részt, A CIPRUSI kérdés rende­zését célzó, az ENSZ közvetí­tésével folyó tárgyalásokon hétfőn alkotmányjogi kérdé­sekről volt szó. Javier Pérez de Cuellar az ENSZ New York-i székhelyén — az ed­digi gyakorlatnak megfelelően — külön-külön tárgyalt Szpi- rosz Kiprianu ciprusi elnök­kel, majd Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével. Denktas újságírókkal közöl­te, hogy szerdán további meg­beszélések lesznek. SOHA NEM TAPASZTALT nagyságú hiányt — 24,4 mil­liárd dollárt — mutatott az Egyesült Államok folyó fizeté­si mérlege az idei év második negyedében — közölte a ke­reskedelmi minisztérium. KÖZEPES EREJŰ FÖLD­RENGÉS rázta meg kedd­re virradó éjjel Jugoszlá­viát. A tizenkét fokozatú Mer- calli-skála szerint 5,5-ös erős­ségű földmozgások epicentru­ma a fővárostól 170 kilomé­terre délre, a Kopaonik-hegy- ségben volt. Személyi sérülés­ről nem érkezett jelentés. Urban beszámolt arról Is, hogy hétfőn késő estig ülése­zett a kormány és a püspöki kar képviselőiből álló közös bizottság. A bizottság megvi­tatta a belpolitikai stabilizá­lódás előrehaladását és foly­tatta az eszmecserét az állam és az egyház közötti viszony tartós normalizálásának jogi alapjairól, más szóval arról az elképzelésről, hogy tör­vényben szabályozzák majd az egyház jogi státusát. ezt az egyensúlyt — hangsú­lyozza befejezésül a TASZSZ szemleírója. Szovjet*-finn távhatváltás A szovjet—finn fegyver­szüneti szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége táviratot intézett a Finn Köztársaság elnökéhez. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsa ugyanebből az alkalomból a finn kormány­főnek küldött táviratot. Az évforduló alkalmából Mauno Koivisto finn áillamfő a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnökségéhez, Ka­iéul Sorsa miniszterelnök pe­dig a szovjet kormányhoz in­tézett táviratot Konsztantyin Csemyenko Esszédé Flcrakiszmagos kitüntetése A nukleáris háború veszélye elleni küzdelem jelentős té­nyezőjének minősítette a béke­szerető görög külpolitikát ked­den Moszkvában Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke. A szovjet vezető azon az ünnepségen mondott beszédet, amelyen átnyújtotta a Lenin- rendet Harilaosz Florakisznak, a Görög Kommunista Párt KB főtitkárának. A magas kitüntetést a bé­kéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért kifejtett tevékenységéért, az imperializ­mus és a reakció erői ellen folytatott harcáért, a szovjet és a görög nép közötti barátság és együttműködés erősítésében szerzett érdemeiért, hetvenedik születésnapjára adományozta Florakisznak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége. Konsztantyin Csemyenko ki­jelentette: a Szovjetunióban értékelik Görögország külpoli­tikáját, azt a törekvését, hogy baráti és jószomszédi kapcsola­tokat alakítson ki a környező államokkal, közöttük a Szov­jetunióval. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban meleg hangon mél­tatta Harilaosz Florakisz mun­kásságát, a kommunista moz­galomban kifejtett tevékenysé­gét. Hangsúlyozta: a Görög KP KB főtitkára méltó vezetője a görög kommunistáknak ab­ban a küzdelemben, amelyet a dolgozók elidegeníthetetlen jo­gaiért, létfontosságú érdekeiért, a görög nép érdekeinek megfe­lelő demokratikus bel- és kül­politikáért folytatnak. Szilárd kommunista meggyőződésével, a marxizmus—leninizmus ta­nításainak alkotó alkalmazá­sával Harilaosz Florakisz te­kintélyt, tiszteletet és szerete- tet vívott ki magának elvtársai körében — mondotta Cser- nyenko. Szaúd-arábiai tanácskozás Katonai kérdések a napirenden Az iraki—iráni háborúról és a térség biztonságáról kezdtek tanácskozást kedden Szaúd­Libaneni diplomácia erőfeszítések Damaszkuszi egyezmény Kiszivárgott hírek szerint kedden is kiegyensúlyozott légkörben folyt a legbefolyá­sosabb libanoni politikusok zárt ajtók mögötti tanácsko­zása. A megbeszélések máso­dik napján két különösen ké­nyes témakör szerepelt a na­pirenden: az alkotmány re­formját előkészítő bizottság összetételének és pontos ha­táskörének eldöntése, vala­mint a polgárháború évei alatt eltűnt vagy túszul ej­tett személyek sorsa. A ked­di tanácskozás eredményéről eddig semmit sem közöltek. A keddi ülésre Damaszkusz- ból érkezett vissza Nabih Berri és Valid Dzsumblatt. A muzulmán erők két vezető­je a hétfői tanácskozás után utazott a sziriai fővárosba, és ott Abdel Halim Haddam alelnökkel tárgyalt. A politikai tanácskozással párhuzamosan kedden együt­tes ülésen találkozott a li­banoni hadsereg vezetése, az Ali Aszlan tábornok, sziriai vezérkari főnök helyettes ve­zette delegáció, valamint a jobboldali milíciák, illetve az Amal és a Haladó Szocialista Párt katonai irányításának egy-egy képviselője. A téma változatlanul a hegyvidéki biztonsági terv és a Bejrútot Damaszkusszal összekötő út­MuLonsy letette a hivatali esküt Negyven tagú az éj kormány vonal megnyitásának katonai vonatkozása volt. A Tripoliban a hét végén kiújult összetűzések ellenére kedden Damaszkuszban alá­írták azt az egyezményt, amely az ellenségeskedés beszünte­tését, Libanon második leg­nagyobb váröíáfiask fokozatos pacifikálását irányozza élő. Közben Brian Urquhart, az ENSZ főtitkár-helyettese kedden Libanonból Szíriába utazott. Előzőleg Amin Dzse- majel államfővel és Rasid Karami miniszterelnökkel be­ható tárgyalásokat folytatott a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők egy hónap múl­va lejáró mandátumának eset­leges meghosszabbításáról, il­letve megbízatásuk kiterjesz­téséről. Arábiában a Perzsa (Arab)- ö’oöl mentén fekvő hat ország külügy- és hadügyminiszterei. A három évvel ezelőtt meg­alakított öböl menti országok együttműködési tanácsának tagállamai ■— Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Oman, Bah­rein és az Egyesült Arab Emírségek — háromnaposra tervezett értekezletén a közös katonai fejlesztési program­ról is tárgyalnak. A miniszterek megvitatják a négy éve tártó iraki—iráni háború befejezéséhek lehető­ségeit és a közel-keleti helyze­tet. Várhatóan, állást foglalr nak amellett, hogy Izrael ha* ladéktalanul vonja ki csapa­tait Dél-Jjibahonból. A tanács tagállamai között szoros együttműködés alakult ki gazdasági területen, az el­húzódó iraki—iráni háború miatt azonban a tanácskozá­son nagy hangsúlyt kapnak a katonai kérdések. A miniszte­rek megvitatják a biztonságos hajózás szavatolásának és a légtér védelmének kérdéseit. Oleg Bitov nyilatkozata A durva zsarolás bizonyítékai Letette a hivatali esküt hét­főn Brian Mulroney, a Haladó Konzervatív Párt vezetője, Kanada 18. miniszterelnöke. Mulroney hétfőn délután bemutatta negyventagú kor­mányát Jeanne Sauve-nak, Kanada főkormányzójának. Az új kormány külügyminisz­tere Joe Clark, a Haladó Kon­zervatív Párt egykori vezére lett, míg a pénzügyi tárcát Michael Wilson torontói üzlet­ember kapta meg. A kabinet­nek hat nő tagja van. Mulroney Haladó Konzerva­tív Pártja a szeptember 4-én tartott választásokon nagy­arányú győzelmet aratott John Turner Liberális Pártja felett: a képviselőház 282 helyéből 211-et szerzett meg. Brian Mulroney, John Tur- nert, a Liberális Párt vezérét váltotta fel a miniszterelnöki tisztségben, aki mindössze 80 napig kormányozta az országot. ★ Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Brian Mukoney-t Kanada miniszterelnökévé történt megválasztása alkal­mából. Afganisztán Végrehajtották ez ítéletet Az Afgán Demokratikus Köztársaság forradalmi taná­csának elnöksége jóváhagyta a különleges forradalmi bíró­ság halálos ítéletét különböző terrorszervezetek nyolc veze­tője ellen. Az ítéletet végre­hajtották — jelentette a Bah- tar afgán hírügynökség. A „Hizbe Iszlami”, a „Dzsa- miaite Iszlami”, valamint a „Mahaze Melli” nevű ellen- forradalmi szervezetek vezetői békés afganisztáni polgárokat, párt- és állami tisztségviselő­ket gyilkoltak meg, továbbá iskolákat és állami intézmé­nyeket gyújtottak fel, s egyéb terrorakciókat követtek el. Oleg Bitó» szovjet újságíró sajtóértekezletet tart Moszkvában eltűné­sének körülményeiről és átélt megpróbáltatásairól Visszatért Moszkvába Oleg Bitov szovjet újságíró, a Lityeraturnaja Gazéta volt szerkesztője, aki tavaly szep­temberben titokzatos körülmé­nyek között eltűnt a velencei filmfesztiválon. Bitov kedden, a Novosztyi sajtóügynökség által;szervezett nemzetközi sajtóértekezleten, szovjet és külföldi újságírók előtt nyilatkozott eltűnésének körülményeiről és a brit tit­kosszolgálat túszaiként átélt megpróbáltatásairól. Elmondotta, hogy 1983 szep­temberében Velencében fizikai kényszer hatása alatt hamis útlevéllel Angliába vitték. Ott a brit titkosszolgálat munka­társainak kezei közé került, akik hazája elárulására kény­szerítették őt. összeállították az állításuk szerint tőle szár­mazó „Bitov-nyüatkozatot” és több interjút, illetve sajtó­nyilatkozatot is fabrikáltak a fogságukban lévő szovjet új­ságíró nevében. A nyilatkozat birtokában azután durva zsa­roláshoz folyamodik, megtilt­ván neki, hogy kapcsolatot létesítsen Londonban dolgozó szovjet diplomatákkal. Oleg Bitov sajtóértekezletén megnevezte a provokációban részt vevő brit titkosügynökö­ket. Olyan egyéb anyagokat is bemutatott, amelyek meggyő­zően bizonyították, hogy az erőszak továbbra is minden­napos eszköz a brit titkos- szolgálat tevékenységében.

Next

/
Thumbnails
Contents