Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-16 / 218. szám
4 1984. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Megkezdődött ✓ az írószövetség taggyűlése Szombaton megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének kétnapos taggyűlése. A tanácskozás résztvevői napjaink magyar irodalmának és irodalmi közéletének kérdéseit vitatják meg. Méltó módon, sokszínűén Kiállítások a felszabadulás 40. évfordulójára Az elmúlt négy évtized történelmi, társadalmi és művészi fejlődését bemutató nagyszabású kiállításokkal: képzőművészeti, néprajzi és történeti tárlatokkal köszöntik legnagyobb múzeumaink hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Budapest és az ország múzeumai változatos formában, jellegüknek és Politikai könyvek Jóslat? Valóság? Meg lehet-e jósolni a jövőt? Ki az, aki erre vállalkozni mer? Különösen nehéz a gazdaságról nyilatkozni, hiszen a mai rohanó világunkban nagyon gyorsan változik minden, különösen nehéz a gazdaságról nyilatkozni, hiszen a mai rohanó világunkban nagyon gyorsan változik minden, különösen a gazdasági verseny, amely egyre inkább betölti életünket. Pirityi Ottó szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor megírta a Milyen lesz a vállalat 2000-ben? című dolgozatát, amelyben ..megjósolja” a gazdaság ezredfordulói világát, mégpedig a mai helyzetből kiindulva vizsgálja a tegnap és a holnap közötti viszonyokat, a „szabadversenyes” piaci mechanizmust, a vállalat- és gazdaságirányítást. Arra vállalkozott, hogy megrajzolja a vállalati önállóság képét az ezredfordulón, a munka- viszonyokat, a munkahelyi demokráciát és érdekvédelmet, s benne az embert. gazdaságpolitika megteremti a hatékony és rugalmas vállalati gazdálkodás feltételeit, a vevők igényeihez való igazodás lehetőségeit, s egyben létrehozza az innovatív vál lalkozói tevékenységet, alkat mássá teszi a vállalatokat és az egész népgazdaságot arra, hogy a gazdaságpolitikát szolgálni tudják. Végül foglalkozik a munkakörülmények alakulásával. Szerinte humánusabb lesz a munka, s a vállalat utat nyit majd munkásainak, alkalma zottainak a társadalmi, közös' ségi aktivitáshoz, a tulajdo nosi jogoknak az eddiginél is jobb gyakorlásához, a köztulajdonosi felelősség vállalásához, illetve a bérmunkás jellegből váló kiemelkedéshez. Ezután vizsgálat alá veszi, hogy a kisközösségek, munkamozgalmak hogyan alakul nak az ezredfordulón, milyen lesz a munkahelyi demokrá cia, az érdekvédelem, hogyan alakulnak a szakszervezetek és más társadalmi szervek helyzete, feladatköre. Befejezésül az ember tevékenységével, szerepével foglalkozik. Az embernek a szerepe az eddiginél is jobban megnő. Jó, hogy megjelent Érdekes, olvasmányos Pl rityi Ottó futurológiái műve. Ilyen jellegű munka mostanában nem jelent meg. Ezért is tarthat számot széles olvasói táborra. Az ember mégiscsak kíváncsi, hogyan alakul gazdasági és vele élete a jövőben, még akkor is, ha ez a jövendölés egy ember jóslatain, elképzelésein alapul. Érdekes, még akkor is, ha ennek csak egy része válik majd be az ezredfordulón. Gáli Sándor Modell kétezerre Az Ilyen írást prognosztikának is nevezik vagy tényfu- turológiának, a jövővel foglalkozó tudománynak. Pirityi hem tudós, hanem újságíró, szakíró, aki mindennap szembetalálkozik a gazdasági kérdésekkel, s amint írja: gyakran teszik fel neki a kérdést, mi valósult meg abból, amit korábban mondott? Könyvében most válaszol rá. Ezért a Kossuth Kiadó jól tette, hogy megjelentette ezt ä távlati célokkal foglalkozó írást így megtekinthetjük jövőképét, amelyik, ha nem is lesz olyan, mint az író elképzelte, de mindenesetre gondolkodásra, jövőnézésre késztet Tíz évvel ezelőtt még a fejlett szocializmushoz vezető utat konszolidáltnak, egyenesnek tekintettük. Most már nem vagyunk ebben egészen biztosak. A világban nemcsak olajválság, élelmezési1 és népesedési krízis, nemcsak árrobbanás és fegyverkezési hajsza van, hanem belépett az ideológiák, az értékek és célok válsága is. Szinte elképzelhetetlen volt például három évtizeddel ezelőtt, hogy milyen változáson megy majd át a piacról, az értéktörvény szocializmusbeli alkalmazhatóságáról való felfogásunk, és hogy még a nyolcvanas évtizedben milyen átértékeléseken mennek át ezek a fogalmak. A szerző a 2000-ik évre felrajzol egy modellet, s ez szerinte a szocializmusban is létező szabadverseny lesz, amelyben újra érdem lesz a nyereség és a magas adófizetés. A nyereség csak a vállalkozói tevékenységből származik. A piacra orientált (verseny) tevékenységek körében nemcsak taktikai rendelkezések lesznek a vállalatoknál. hanem a stratégiai jogok zöme is. Az államigazgatási szervek megszabadulnak az ezekkel kapcsolatos feladatoktól, s a vállalati stratégiai döntéseket általában kollektív vállalatvezetési szervek hozzák. de az operatív munkában erősödni fog az egyszemélyi felelősség. Továbbra is tervszerűség Pirityi Ottó szerint a szocialista alapelv sértetlen marad, a főbb termelési eszközök állami tulajdonban maradnak, de egyre több tulajdonosi funkció kerül a vállalatokhoz, s a csoporttulajdoni elemek teszik ki a köztulajdont (állami tulajdont), s ez teszi a köztulajdont demokratikussá. A szocialista társadalom, ezen belül a gazdasági fejlődésének fő jellemzője továbbra is a tervszerűség marad. A továbbiakban azzal foglalkozik. hogy milyen lesz a jövő vállalata, gazdaságpolitikája. Szerinte a mechanizmus az általános gazdaságpolitika célját fogja szolgálni és nem a konkrét tervfeledatokat. Ennek következtében ez a gyűjteményüknek megfelelően már most készülnek arra, hogy méltó módon emlékezzenek a jubileumra itthon, s emellett mintegy 100 nemzetközi bemutatót is, terveznek, melyeket határainkon kívül — így a környező baráti országok múzeumaiban, valamint a magyar kulturális intézetekben — rendeznek majd. Az ország nagy múzeumaiban már megkezdődött annak az anyagnak a válogatása, melyet a Magyar Nemzeti Galériában jövő márciusban nyíló Negyven év képzőművészete című bemutatóra küldenek. A felszabadulás utáni magyar képzőművészet legkiemelkedőbb alkotásait, valamint a hazai múzeumok négy évtizedes munkájának eredményeit több száz fotóval és más dokumentummal reprezentáló tárlat áttekintést nyújt az egyes megyékben működő múzeumok művészettörténeti, néprajzi, régészeti tevékenységéről, a fel- szabadulás óta az országban folyó muzeológiai munkáról is. Ugyancsak valamennyi nagy gyűjteményünk részt vesz abban a vállalkozásban, amely mindeddig egyedülálló a magyar múzeumok történetében. A Néprajzi Múzeumban áp rilisban megnyíló tárlat ugyanis a hazánkban negyven év alatt bekövetkezett életmódváltozást tükrözi majd. Az egyszerre politika-, társadalom- és kultúrtörténeti jellegű kiállítás több száz eredeti tárgy és fotódokumentum segítségével szemlélteti a falusi, illetve városi életmód változásait, a magyar valóság jellegzetes pillanatképeit. A Néprajzi Múzeum másik kiállítása is kuriózumot ígér: a 40 év sajtó fotói című — a Magyar Újságírók Országos Szövetség» anyagából összeállított tárlat eddig még nem publikált fotókat tár a látogatók elé. A Magyar Munkásmozgal mi Múzeum három bemutatóval köszönti majd az évfordulót: kiállítást rend 1944—45 plalcátjaiból, pénzeiből, illetve bélyegeiből. A plakátkiálMtáson a korszak legjellegzetesebb politikai plakátjait, a pénztörténeti tárlaton a pengőtől a forint megjelenéséig kibocsátott korabeli pénznemeket, a báty,egbemutatón az 1944—45- ös esztendők bélyegritkaságait láthatják majd az érdeklődők. A főváros felszabadulásának 40. évfordulójára február 13-án nyíló jubileumi tárlatával emlékezik a Budapesti Történeti Múzeum. Az ország elsőként felszabadított települései már idén megemlékeznek a jubileumról. Hungaroton hanglemezhetek Korongokon a zenetörténet Évtizede még megtűrtnek, alkalmasint szükséges rossznak tartották egyesek a komolyzenei hanglemezt, mondván: nem pótolja az eredeti zenei élmény sokszínűségét, élményanyaga másodlagos, létrehozásának körülményei Inkább művinek tetszenek, mintsem maradandónak. Meglehet, a gépzene kezdetén volt ebben valami igazság, ám ahogy egyre jobban terjedt az üzlet, vagyis a tömegtermelés mellett a minőség is meghatározó lett, úgy nőttek az igények. Manapság szerte a világon olyan reneszánsza van a hanglemeznek, mint eleddig soha. Nem véletlenül, hiszen ebben a néha megdermedő légkörben minden tiszta zene görcsoldónak tűnik, afféle lelki tápláléknak. Tarthatjuk ezt befelé fordulásnak, _ de épülésnek is, netán bizakodásnak, hiszen mindenféle konfliktusos helyzetből leginkább a kultúra menekíthet ki: a tartás, az akarás, az az átlényegíiő képesség, amely mindig berniünk van, de gyakorta elveszítjük hozzánk tartozásának kötelét. Üzlet és üzenet Napjainkban hatalmas a lemezii.máíat világszerte. Felvitelek vetélkednek felvételekkel!, előadók előadókkal, lemezcégek lemezcégekkel. Kétségtelen, a mindenkori lemez- kínálat üzlet, tie egyben üzenet is, megnozzá a kívánatosak közül. A hangiemezcegek korokat pásztáznák át, elfeledett nagyságokat fedeznek föl, stílusokat alakítanak ki, eioadomúvószeket tesznek világnagyságokká. A hallgató ieiadata az, hogy megfejtse ezeket a kódokat, leiorditsa a mindennapi nyelvre, érzelmi világára, beieepitse cselekedeteibe mindazt, amit hallott. Használni tudja azt, ami korábban — úgy tűnt —, csak a kiváltságosak szórakozása volt. A hallgatóra vár annak a tudatosítása, amit Kodály hangsúlyozott egy Jeunesses Musical es tanácskozáson: Mi mind, akik itt együtt vagyunk, akkor értűk el célunkat, amikor majd nemzetünk fiataljai elmondhatják nekünk azt, amit Jozefa, a tahitibeli ifjú vadember mondott Gauguinnek: Te hasznos vagy a többiek számára. Mert a művész hasznos ember és a művészet hasznos dolog, sőt: nélkülözhetetlen az egész emberiség méltóságához. Most különösen az, a jövőnk szempontjából. Aurelio Peccei szerint — aki a római klub megalapítója volt —, a jövő kulturális megújulást feltételez, mert vagy egy nagy kulturális újjászületés eredményezi, vagy pedig nem lesz egyáltalán. A hanglemezek ebben a megújulásoan játszanak — játszhatnak —, nagy szerepet. Abban a kínálatban is, ami ben hetedik esztendeje, minden szeptember második felében a Hungaroton részesíti híveit. A Hungaroton hanglemezhetek eseménysorozata immár ünnep, az előadóművészét és a technikai haladás egyre fényesebb megnyilatkozása. S nemcsak a muzsika kér ebből a megújulásból reflektorfényt, hanem a szín ház, a színészet is. Latino- vits Zoltán versmondása nem kíván kommentárt, beszél ő maga a költészet nyelvén. Ezekben a napokban sok lakásban felcsendül a Madách Színház húsz évvel ezelőtti ■■■Rádiófigyelő MAGAZIN A KULTÚRÁRÓL. Mindig öröm, ha a rádió új, közérdekű műsorral gyarapítja kínálatát. Bár a palettára helyezett kulturális magazin még önmagát próbálgatja, a második kísérleti adásról máris határozott arcéi villant elő: olyan magvas hatvan perc volt ez, amely sejteni engedi: műsor van kialakulóban. A Varsányi Gyula szerkesztette és a Barát József vezette műsor erénye a sokszínűség, a kulturális élet aktualitásainak gazdag kínálata volt. A színvonalas anyagok sorából kiemelkedett a velencei nemzetközi filmfesztiválról készült tudósítás, amelyben nem napi, művészeti kérdésekről, irányzatokról esett szó, hanem a videotechnika jelenéről és jövőjéről. Arról, hogy ez a látványos rögzítési lehetőség alkalmas-e a költészet, a líra, a szépség közvetítésére? Lesznek-e olyan lehetőségei, mint a celluloidszalagnak? A másik, nagyon jól komponált. a rádiózás korszerű eszközeit igénybe vevő adásrészlet Elek Judit Mária-nap című filmjéről szólt. Ebben az volt a lelemény, hogy a Szendrey-jelenséget több oldalról világította meg. Vitába szállt a Julia-sztereotípiákkal, s a műről két kritikus (Koltai Tamás és Báron György) mondotta el a véleményét, mintegy egymással vitatkozva. A Mária-nap elemzésének igényessége azt ígéri, hogy ez a kulturális magazin (ellentétben a tévé hasonló műsorával) nemcsak ajánl, hanem vitatkozva állást is foglal. Márpedig a kritikai hangvétel, a vélemények egy fórumon belüli szembesítése hiánycikk tömegkommunikációnkban. A kísérleti adás jó irányú próbálkozásról tanúskodik. Az ajánláson túlmenően vitafórumot ígér. Olyan elemzéseket sejtet, amelyeknél elsődleges szempont a mű valóságos értékének mérlegre tétele. A műsor szerkesztői nem a pletykaízű könnyű utat választják. Felkészülten, szakértők bevonásával próbálnak belemélyedni a különféle művészeti ágak legújabb termékeinek elemzésébe. AMIKOR ÉN MÉG... A régi Illés-számból kölcsönözték a szerkesztők a Gyermekrádió műsorának címét. Kiss István szobrászművész vallott arról, milyen volt az élete, amikor ő még kis srác volt. A kérdező Szabó Éva mindany- nyiunk örömére nem kívánt beszélgető partnerénél okosabb lenni. Mi több, a téma bevezetése után hagyta a szó áramlását. így sikerült azt elérni, mintha a hallgató sajátmaga kérdezett volna. Mert Kiss István életsorsán keresztül vallott egy nemzedék életérzéséről. Felvillantva a sza- lontai gyermekéveket, a hosz- szú utazást Rákospalotára és sorolhatnánk életének állomásait. Igaz, hogy a gyermekrádió keretében hangzott el az adás. Mégsem nevezhetjük rétegműsornak. A szobrászművész úgy emlékezett vissza az eltűnt évekre, hogy minden korosztály szívesen hallgathatta. Er. K. legendás Hamlet előadása is a korongról, reminiszcenciákat keltve több korosztályban. Talán még ennél is nagyobb vállalkozás a századik születésnapját ülő Magyar Állami Operaház eddigi múltjának megidézése négy albumban, A magyar operaszínpad csillagai címmel. Al- pár Gittától Pilinszky Zsig- mondig, Báthy Annától Svéd Sándorig, Gyurkovics Máriától Simándy Józsefig terjed annak a 123 énekesnek a sora, akik szerepet kaptak ebben a hatalmas és lenyűgöző válogatásban. Albumok hete Az albumok hetének nevezhetjük az idei kínálatot, hiszen a Takács 'vonósnégyes Bartók kvartettjeit tolmácsolja három lemezen. Rossini operája, A sevillai borbély pedig Lamberto Gardeili vezényletével, magyar nyelven hangzik fel, Réti József, Katona Lajos, László Margit, Melis György, Székely Mihály közreműködésével. Finnugor és török népek zenéje címmel mordvin, votják, cseremisz, csuvas, tatár és basikir muzsika hallatszik a Vikár László szerkesztette albumból. Példatára, gyűjtése az archaikus ,zen? elterjedtségét és máig'víruló életerejét igazolja. A múlt és a jelen értékei egyaránt megtalálhatók hanglemezen. Ma már lemezsorozatok készülnek az iskolák számára. Egyre többen tartanak élő irodalomórát hangzó antológiák segítségével. A szemléletformálás azonban csak akkor válik maradandóvá, ha a technika is lépést tart a hanglemezkínálattal. vagyis egyre több jó minőségű apparátust kínál a kereskedelem a fogyasztóknak. Ez annál is fontosabb, mert az idei hetekre is az új, digitális technika fölénye a jellemző: a 11 kiadványból hét ezzel a technikával készült. Éppen ezért jelszavak nélkül is többet lehetne tenni a többet tudó készülékek forgalmazásáért. Mindenekelőtt azért,. hogy jobb, derűsebb legyen az emberek közérzete egy-egy lemezhallgatás után. Mert kétségtelen, hogy Kocsis Zoltán, Ránki Dezső Mozart-, illetve Ravel-lemezének meghallgatása, a lélek finomodását, s nem karanténigényt vált ki a hallgatóból. A közelmúltban elhunyt Ferencsik János két hanglemezzel vesz részt a kínálatban. Beethoven Eroica szimfóniáját és Mozart Koronázási miséjét dirigálja felejthetetlenül. A karácsonyi és húsvéti vecsernyéket, a Schola Hungarica énekelte latin nyelven korongra, Dob- szay László vezényletével. Ez utóbbi felvételei az ócsai műemlék templomban készültek. Kedvezmények A Hungaroton kedvező üzletpolitikájának és dicséretes menedzselésének köszönhető, hogy évről évre egyre teljesebb kínálattal várják az érdeklődőket. Lassan a zene- történet legjelesebb művei, mind kaphatók lesznek lemezeken. S ez felér megannyi hangversennyel, mert bármikor és bárhol meghallgatha->L tök. Ezért .is örömünnep a mostani hanglemezhetek, mert nemcsak a jelenre gondol, hanem korosztályokat és korszakokat céloz meg. Ezzel pedig mindenki nyer. Az is, aki igénybe veszi az október egyig tartó lemezfeszti- vál kedvezményeit, s az . is, akit csupán a hétfő esti nyitóhangverseny érdekel a Zeneakadémián. A hanglemez napjainkban éppen az előadóművészek közvetlensége és a technika fejlődése révén válik élővé. A válogatás erre világít rá, s arra, hogy ne csak a lemezek forogjanak, hanem mi is visszaszóljunk nekik. Molnár Zsolt Alpinisták az Operaházban A XVI. kerületi Építőipari Szövetkezet alpinista szakcsoportjának tagjai cirkuszi mutatványnak is beillő mozdulatokkal tisztítják az Operaház aranyozott felületét, mintegy négyezer négyzetmétert speciális porszívóval. Újabb idényre készül a TIT Kötetlen eszmecserék, viták Még alig ért véget a TIT nyári szabadegyetemeinek ez évi idénye, hagyományos, de esztendőről esztendőre megújuló akciójának máris jövő évi terveiről adott tájékoztatást a napokban megjelent programfüzetében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az ismeretgyűjtés e sajátos formája iránt minden évben nagy az érdeklődés, a hazaiak mellett mintegy 40 országból jelentkeznek rendszeresen külföldi hallgatók is a tanfolyamokra. Jövőre 27 nyári egyetemet szervez a TIT, a különféle szakterületek, tudományágak eredményeiről kiváló szakemberek tolmácsolásában hallhatnak előadásokat a résztvevők. A kurzusok ezenkívül a kötetlen eszmecserére, vitára is alkalmat adnak, s a kulturális, turisztikai programok bepillantást engednek egy-egy magyar táj, város életébe, hozzásegítik az idelátogatót a magyar valóság megismeréséhez.
