Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

1$M. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP 3 0> Átadás - patöpáluras tempóban Köíföxnek-e a Filrj utcaink? Kevés annyira negatív dolog van, mint a megépült ÓTP- lakások átadása körüli huzavona. A hivatal elégedett, ha a mű­szaki átvétel után három hónappal kulcsot nyomhat a vásárló kezébe. Az otthonra váró családoknak viszont egyetlen hét is éveknek tűnhet azután, hogy megtekintették a kész lakást. A hét híre ÁRRAL SZEMŰEK 0 A Magyar Tudományos Akadémia rendezésében' konferencia tárgyalta a környezetkímélő mezőgazda«' sági rendszerek helyzetét és fejlesztését. 0 Esztergom volt a helyszíne a gépgyártás automatizálását elemző kétnapos országos tanácskozásnak. 0 Kiállítás nyílt a. fővárosban A magyar—szovjet műszaki együttműködés 35 éve címmel. 0 A hét híre az is, hogy Pécs adott ott-* hont a kétnapos országos árkonferenciának. > Lázár György külföldi kitüntetései A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa Georgi Dimitrov Érdemrenddel tüntette ki Lá­zár Györgyöt, az MSZMP Po­litikái Bizottságának tagját, A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából, A CSKP KB elnökségének javaslatára a „Győzelmes feb­ruár'’ Érdemrenddel tüntették ki Lázár Györgyöt, pártjaink, kormányaink együttműködésé­nek fejlesztéséért, a két nép barátságának erősítéséért. Egyeztetik a tervfeladafokat A bútoripar fejlesztéséről rendeznek konferenciát az európai szocialista országok fa­ipari Szakembereinek részvé­teiével szeptember 18-án, Gö­dön. A Faipari Tudományos Egyesület által szervezett talál­kozó célja, hogy a testvéregye­sületek vezetői, illetve képvise­lői kölcsönösen ismertessék és egyeztessék az iparág követke­ző középtávú tervidőszakra vo­natkozó teendőit, a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A konferencián bolgár, csehszlo­vák, lengyel, NDK-beli és szovjet szakemberek vesznek részt és szólalnak fel, s meg­figyelőként részt vesznek Ju­goszlávia képviselői is. Még reménykedtek Azt még a Pest megyei OTP műszaki főelőadója, Szladovits István is elismeri, hogy a váci Fiirj utcai harminchat lakás átadása elhúzódott. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A váci Dunaszolg Gt tavaly de­cember 31-re szerette volna át­adni az épületet; az év végi hajrá lázában égtek a munká­sok. Már igencsak foga volt áz időnek, amikor a külső hőszi­geteléssel végeztek. Ennek a ténynek, történe­tünkben később jelentős szere­pe lesz. Az épületek az év vé­gére elkészültek, az OTP azon­ban mégsem vette 6t. A siet­ség oka nyilvánvaló volt. Ja­nuártól új adózási szabályok érvényesek a Dunaszolgnak er­re a munkájára, az átadás el­húzódása tehát csaknem egy­millió forintos veszteséget oko­zott a kivitelezőnek. A lakások műszaki átvétele végül is március 29-én lezaj­lott, a boldog tulajdonosok pe­dig már február 22-én kézhez vették a kiutalást. Sokan már bútort vásároltak vagy ren­deltek, és reménykedtek a gyors beköltözésben. Lejárt a kötelező hiánypótlási határidő is. A leendő tulajdonosok gyűj­tötték a vállalati kölcsönt és a családi hitelt, majd júliusban befizették áz OTP-nek a csak­nem 180 ezer forintot. A szü­lőktől, ismerősöktől türelmet kértek; Ők kerülgetik ugyanis a már megvásárolt bútorokat. Ezek után már sejtheti az olvasó, hogy mind a mai na­pig semmi nem változott. A ház kész, építőt már alig lát­ni, s a Fúrj utcábán üresen áll harminchat lakás. A kése­delem okát minden érdekelt másban látja. Tény, hogy egy júniusi napon hatalmas szél­vihar támadt, s az épület hát­só oldalfaláról nagy darabok­ban zuhant le a külső hőszige­telésre hivatott hungoracell borítás. — Hibát követtünk el, ami­kor késő ősszel kerítettünk sort olyan munkára, amely rendkí­vül érzékeny a hidegre — mondja Pitz Endre, a Duna­szolg főmérnöke. — Feltehető­leg a fagy károsította az anya­got, amelyet a betonfáira ke­nünk. Ez rögzíti a falhoz ugyanis a hungarocell lapokat, amelyekre ismét ragasztó és textiiszigetelés kerül. Az utol­só réteget a különleges festék képezi. A sérült fal védett he­lyen van, az uralkodó szélirány éppen a homlokzatot éri. Ami­kor az emlékezetes vihar tom­bolt, a ház hátsó szegleteiben légörVény keletkezett s ez va­lósággal lefeszítette a rosszul megkötött burkolatot. Kétség­telen, hogy felelőtlenek vol­tunk, de a probléma mindössze azt a négy lakást érinti, amely fal mellett van. Ha az OTP- nek valóban sürgős lett volna átadni a házakat, harmincnégy lakót beköltöztethetett volna. Csakhogy a házakat nem le­hetett még augusztus elején som megközelíteni; nem ké­szült el az út. Márpedig ez lé­nyegesen nagyobb lakhatást gátló tényező, mint a szigete­lés! Drágán fizettek A házak körül serényen dol­goznak. A Dunaszolg munkásai az utolsó simításokat végzik az új szigetelésen. Csupán a bordó festékét várják a fűzfői Nitrokémiától, hogy befejez­hessék á javítást. A Füri ut­cában pedig dolgoznak az út­építők, éppen a csatomarácso- kat igyekeznek egy szintbe hozni az út betonlapjával. — Nagy veszteség nekünk ez az építkezés. Igaz, hogy hi­báztunk, de túlságosan drágán fizetünk érte — mondja Pitz Endre. — Hónapok óta több embert köt le az épületek őr­zése is. — A harminchat OTP-lakás márciusban elkészült. Miért csak augusztusban kezdett hoz­zá a tanács az út megépítésé­hez? — tfcttük fel a kérdést Kövics Csabánénak, a városi tanács pénzügyi tervcsoport vezetőjének. — A lakhatáshoz . elegendő létt volná egy zúzott kővel fel­szórt út. Ezt kívánta meg a tűzoltóság. Mi ennél jóval töb­bet adunk: korszerű, szilárd burkolatú utat. — De miért csak hónapokkal a házak elkészülte után? — A tanácsnak nem volt előbb pénze erre a célra. Nem tartottuk jó dolognak, hogy kétszer fizessünk ugyanarra az útra. Annál is Inkább, mert közben a hőszigetelés levált Tehát ez is akadályozta a be­költözést. A tűzoltóság képviseletében Schmidt István hadnagy: — A használatba vételi en­gedélyhez a hozzájárulásunkat bizonyos feltételekhez kötöt­tük. A leglényegesebb szem­pont az út hiánya Volt. Nem kértünk bitumenes felületet, csupán olyat, amelyen baj ese­tén gépkocsival meg tudjuk közelíteni az épületeket. Ezen­kívül hiányoztak a tűzcsapok, illetve rendezetlen volt a kör­nyékük. Hiányos volt a vil­lámvédelem; éppen a külső szigetelés leválása miatt, és a gáz föelzárók helyét sem tüntették föl. A múlt hét vé­gére ezeket pótolták, így hoz­zájárulhattunk — szeptember 7-vel — a használatba vételi engedélyhez. Egymásra mutogattak... — Ügy tűnik, végre minden akadály elhárul. Mikor vehetik birtokba otthonaikat a tulaj­donosok? — Amint a használatba vé­telig engedély a kezünkben lesz, intézkedünk, s körülbelül szeptember 18-ától költözhet­nek a lakók — mondja a Pest megyei OTP műszaki főelő­adója. Ügy legyen! Bár ebben az ügyben olyan patöpáluras a tempó, hogy kétkedve írjuk le az ígért beköltözés! napot is. A váci eset megint szomorú pél­da arra, hogyan sikkad el az ügy mögött az ember. Hiszen a megkérdezett illetékesek kö­zül egyedül a kivitelező kép­viselője hozta szóba a lakásra várókat, egyedül a Dunaszolg szorgalmazta a beköltözést. A huzavona Ideje alatt senkii­nek nem volt fontos, hogy tá­jékoztassa a tulajdonosokat — elhagyva a leendő szócskát, hi­szen legtöbbjük még a nyár elején befizette a pénzt az OTP-nek —, miért nem költöz­hetnek még. Annál nagyobb energiát fordítottak viszont az egymásra mutogatásra, a fele­lősség áthárítására. Kifogást könnyű találni, takarózni is lehet vele, de lakni alatta nem. Móza Katalin Nosztalgia firkálta számla tételei: egy kg tarja 34 forint, egy kg cukor 9,80 ... Akkor volt ez, amiikor 38 forintért mérték a párizsi kilóját, s né­gyért a szuper benzin liter­jét. Akkor: 1970-ben. Hajiunk rá, kizárólag fogyasztói ára­kat lássunk, értsünk akkor, amikor árat említenek. Holott vannak beruházási, export, im­port, termelői, mezőgazdasági felvásárlási árak s ezek soro­lásával sem teljes még a lista. Veszedelmes tévedés tehát pusztán a fogyasztó szemszögé­ből ítélkezni az árcédulákról, mert ezek a cédulák nem előz­mények nélkül valók, olyany- nyira nem, hogy termelőként mi töltögetjük ki azokat, mi szabjuk meg, milyen összeg áll­hat rajtuk. S tavaly 0,4 száza­lékkal nőtt a nemzeti jöve­delem ... A fogyasztói árak növekedé­sének mértéke 1976 és 1980 kö­zött évi átlagban 6,3 százalék volt, - 1981-ben 4,6, 1982-ben 6,9. 1933-ban 7,3 Százalék, az idén várhatóan nyolc lesz. Ez­zel a tempóval, éppen gyorsu­lása miatt, nem kell büszkél­kednünk. Csak éppen kényszer diktálta tempó ez, mert a ter­melési teljesítmények nem ad­nak alapot lassításhoz. Sajnos. Lássuk csak: fogyasztói ár­kiegészítésekre 19$3LÜ}an 66 milliárd, 1984-ben 51,2 milliárd forintot tartalmazott az állami költségvetés. A vállalatok tá­mogatására 94,2 illetve 90,7 milliárd forint szerepeit ugyan­ebben a két évben a költség- vetési kiadások között. Hol ál­lunk akkor gyengébb lábon? Árral, árakkal szemben fur­csa tapasztalatok sorakoztat­hatok. A drágulás ellenére fo­lyamatosan nőit a megyében a húsfogyasztás, 1983-ban 77 kg jutott — 1960-ban 47,6 kg — egy főre. Viszont: a háztartá­sok energiafelhasználása évti­zedek óta első ízben, tavaly nem bővült, a visszatartó erő egyértelműen a magasabb ár. S újabb kanyar: a megyében több, mint 800 millió forint fekszik ún. gépkocsi fedezeti betétekben, ami, ha annyira szegények lennénk, aligha vol­na nélkülözhető a háztartások­ban. Hasonló furcsaságoknak, ellentmondásoknak bővében vagyunk. Sok a jaj, a baj a fű« tés, a háztartási energia ára miatt. Tavaly a megyében a családok összes kiadásaik. 3,9 százalékát költötték erre, ru­házkodási termékekre 8,4 szá­zalékot, ugyanakkor élvezett cikkekre 15,8 százalékot.. ! Nem furcsa, hogy mire meny­nyi figyelem — forint! — jut?! Tavaly a megye minden lakója 8150 forintot szurkolt le élve­zeti cikkekre, 4380-at ruházko­dásra... Magánügy? Igení Csak éppen arányok, irányok az elgondolkoztatóak, mért amikor a megyében, aggas­tyánra és csecsemőre is, akik pedig nem fogyasztanak, 33 li­ter bor, 89 liter sör jutott fe­jenként tavaly, hihető-e, hogy évek óta azért nem növekszik az egy főre számított zöldség­es főzelékféle fogyasztás, mert a dráguló árakat egyre kevésbé tudjuk megfizetni? Avagy van itt más baj is, nemcsak az ár­emelkedés? Az élelmiszerek fogyasztói árindexe 1983-ban, 1980-hoz képest 13,9 százalék« kai volt magasabb. Itt is, más termékeknél is, szemben a hie, delemmel, áz árnövekedés na- gobb részét a központi — ható­sági — intézkedések vonták maguk után, s csak kisebb ré­szét köthetjük a szabad áras forgalmazáshoz. Mvgí?pŐen hangzik a fenti, de igaz. Jelenleg a fogyasztói árak 43 százaléka hatóságilag kötött — konyhanyelven ez * fix ár —, elképzelhető, hogy néhány év alatt ez az arány 30 százalékra csökkenjen. Ami­hez társulnia kell a fokozott árellenőrzésnek, mivel nincs verseny sem a termelésben, sem a forgalmazásban, hiszen a verseny lenne a legjobb ár- ellenőr. Társulnia kell azon­ban ehhez az arányváltáshoz a több árunak is. Nem alapta­lan feltételezés például, hogy jövőre a burgonya szabad árap kategóriába kerülhet, mert hiá­ba a kötött ár, ha nincs áru . mint tapasztalhattuk tavasszal. Az árral szemben egy má3ik ár: ez adná a fogyasztónak á választás lehetőségét. Ebben az irányban kell haladnunk. Csak éppen most még eléggé rögök az út,.. Mészáros Ottó Megrendelésük van bőven Apró, de annál fontosabb gumiárukat gyártanak a «lányi Mag­vető Tsz isaszegi gumiüzemében. Tömítések, gumigyűrűk és más, nélkülözhetetlen apróságok készülnek abból a masszá­ból, amelyet Kalocsai Kálmán (képünkön) állít, illetve dolgoz össze ezeken a forgó hengereken. Megrendelésük van bőven, hiszen „fogyóeszközhöz” készítik az alapanyagot. Trencsényl Zoltán felvétele Felfrissíteni a megszerzett ismereteket Tanulnak, ha van idő Az utóbbi időben mind töb­ben jelentkeznek szakmunkás- képzésre a megye ipari szö­vetkezeteiben. A növekvő ér­deklődés egyik oka az, hogy a legtöbb helyen a termékszer­kezet, sőt olykor az egész pro­fil átalakítása ez ismeretek felfrissítését, újak megszer­zését teszi szükségessé. Ennek megfelelően az elmúlt eszten­dőkben a KISZÖV szakembe­rei a tapasztalatok alapján ja­vaslatot tettek a jelenlegi rendszer korszerűsítésére. Annál is inkább, mert a legfrissebb adatok egy újab­ban jelentkező gondra figyel­meztetnek: tavaly például csökkent a felnőtt szakmun­kásképzésben részt vevők szá­ma, s ennek alapvetően az az oka, hogy az_ emberek többsége munkaidőn túl is dolgozik, s ha már választani kell, Inkább a tanulásról mon­danak le. Az is nehezíti a szervezést, hogy a szövetkeze­tek egy része távol esik az is­koláktól, a kihelyezett osztá­lyok indítása pedig sok gond­dal jár. Nemrég a szövetség felmé­rést készített, húsz helyen vizsgálva a továbbtanulók helyzetét. Megállapították, hogy a továbbképzéseken a szakmunkások alig 1,2 száza­léka vesz részt. Az ismere­tek felfrissítésére is kevesen vállalkoznak, a kisebb csopor­tok irányítására felkészítő tanfolyamra szintén alig-alig akad jelentkező. A tennivalók tehát adottak: elhárítva az akadályokat mi­nél több embert kell beis­kolázni. Igaz, nehéz lesz rá­venni az embereket arra, hogy a tankönyveket forgassák, hi­szen sokan napi tíz-tizenkét órákat dolgoznak, ennek egy részét valamilyen kisvállaiko- zósban, ám az érdekek felis­mertetése segíthet a gondokon. Mert tény, hogy ma csak az tud megfelelni az egyre maga­sabb követelményeknek, aki folyamatosan kiegészíti tudá­sát. Ezért is szeretnének a jövőben egyre több olyan tan­folyamot szervezni, amelyen végzett szakmunkások ismer­kednének meg újabb szakte­rületekkel. Ezek az emberek több munkakörben Is tevé­kenykedhetnek, s ezzel lehető­vé válik, hogy az eddiginél gazdaságosabban és termelé­kenyebben dolgozzanak. F. Z. Minden dijnzcft megyei termék knphnfó Vásár után is állták szavukat j? Tavaly döntött úgy először */ a Budapesti Nemzetközi Vásár ^ zsűrije, hogy azoktól a BNV- k díjas termékektől, amelyeket bemutatásuk után nem gyár- 7 tanak folyamatosan, vagy eset- f leg időközben a minőségük ^ romlik —- visszavonják az el- í ismerést. Erre eddig nem ke- v, rült sor, s ez jelzi, a termelők j, is komolyan veszik a régóta ^ hangoztatott bírálatot. . . Most hogy már gazdára találtak az 2 újabb nagydíjak, s újabb ter- í mé-kekke! ismerkedhetnek a J vásárlátogatók, érdemes körül- ^ nézi a tavalyi kitüntetettek há- l zatáján. A tavalyi nagydíjas áruk között találhattuk az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat kerepest komlós kenyerét, a gödöllői üzem termékét, amely egyebek között étkezési kor­pát is tartalmaz. Akkor Oláh András igazgató azt ígérte; amint sikerül folyamatosán hozzájutni a komló- és kö­ménykivonathoz, a vállalat több gyárában is megkezdik ízletes kenyér sütését. — Álltuk a szavunkat —■ mondja az igazgató. — Már nemcsak a gödöllőiek, hanem a váci és a monori vásárlók Is megkóstolhatták a komlós kenyeret. Szentendrén és kör­nyékén pedig rövidesen bol­tokba kerül. Idén, az első fél­évben összesen 104 tonna kelt el ebből a termékből, tavaly az esztendő első felében vi­szont alig 10 tonnányi. Ez is jelzi, hogy amint megismer­ték a vásárlók, hamar meg­nőtt iránta a kereslet. Az igaz­sághoz hozzátartozik az is, hogy a legnépszerűbb kenye­rekkel, a burgonyással és az alföldivel a kerepesi komlós nem veheti fel a versenyt. De az eladott mennyiség jelzi, hogy egy jelentős réteg meg­kedvelte. A tavalyi BNV vásárdíjas termékei — mármint a me­gyeiek — jóformán mind megtalálhatók a boltokban. Az Alagi Állami Tangazdaság Farmer—150-es személygépko­csi-utánfutójából évente több százat adnak el, sőt, időről időre egységcsomagos vásárlá­si akciót is hirdetnek. A Du­nakeszi Konzervgyár ketchup jellegű Puszta szósza szintén sikeresnek mondható, csak­úgy, mint a Mechanikai Mü­vek CB 811-es és 812-es táv­beszélő családja. A Váci Kö­töttárugyár szabadidőruhái — köztük a díjat nyert Darlen fantázianevű termékek — nemcsak idehaza, hanem kül­földön is kelendőek. Egyedül a hernádi Március 15. Terme­lőszövetkezet Hermina márka­nevű csirkéje az, amely rit­kábban kapható, bár különle­ges ízeiért sokan keresik. Az elmúlt esztendőben a BNV-n OKlSZ-plakettet ' ka­pott több ipari szövetkezet terméke is. Már akkor nagy sikert jósoltak a szakembe­rek a budaörsi Texelektro Texi-kuli gyermekhordszéké- nek, amely ugyancsak kapha­tó az üzletekben. A gyártó mégsem elégedett: túl sok Texi-kull van raktárban, ugyanis több ezer nyugati importból származó hordszék található még a kereskedelmi hálózatban. Mint megtudtuk, az import termék rövidesen eltűnik a piacról, így a bu­daörsieknek sem lesz gond­juk az értékesítéssel. Ugyancsak sikeres a gödöl­lői Diana Ruhaipari Szövet­kezet Trisztán férfiköntöee. Az idén ugyan tartósahb alapanyaghiány miatt nem gyártották, ám rövidesen új­ra kapható lesz. Az év végéig a Centrum Nagykereskedel­mi Vállalatnak összesen 8 ezer darabot szállít a szövet­kezet. Kisebb a kereslet az aszódi Ferromechanikai Szö­vetkezet ötvös ételmelegítője iránt, a vártnál több fogy vi­szont idehaza és külföldön iá a pomázi ICO írószer Szö­vetkezet Signetto-tollaiból Szintén kelendő az Érdi Ru­haipari Kisszövetkezet Dia­gonal ruhacsaládja, valamint a Pest megyei Lakatos- ée Kovácsipari Szövetkezet cső­bilincse is. F. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents