Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

NAGYKŐRÖSI >■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT TcnyasÄgs Egymásra utalva? Kacskaringéi dűlőutek között A fiatalok a várasba költöznek A statisztikai adatok szerint Nagykőrösön 27 684 ember éi. A tanyavilágban mindössze 2293. Egyre több tanya népte- lenedik el. A fiatalok a város­ba költöznek. Jól tudják: új tanyát építeni nem lehet, csu­pán a régit szabad felújítani. Riportutam során arra voltam kíváncsi: hogyan él, dolgozik a mai tanyasi ember? Pintérné dr. Torma Mária, a nagykőrösi városi tanács vb- títkára érdekes történettel kez­di beszélgetésünket: — Az ingatlanközvetítő iro­dában megjelent egy nem ép­pen jól öltözött bácsika. Kezé­ben rongyos szatyrot szoronga- tótt, s arra kérte az ügyin­tézőt, délutánra szerezzen ne­ki egy házat. A munkában megőszült dolgozó végigmérte az idős embert, s elcsodálko­zott a furcsa kérésen. De azért megkockáztatta a kérdést: ,.Aztán pénze van?” ö a sza­tyorba nyúlt, s elővette 400 ezer forintját. A kalapját meg­bökve mondta: — A sírba mégsem vihetem magammal, iffktiJb vészek rajta égy házat a városban a lányomnak. Egy szó, mint száz, délutánra meg­volt a ház. és az öreg igen elé­gedett volt. — Egyedi eset ez? — Sajnos nem. Sokszor ta­pasztaljuk, hogy idős emberek magukkal nem törődnek, pénzt gyűjtenek, s azt a szalmazsá­kokba dugják. Mi hiába mond­juk, hogy jobb helye lenne an­nak az OTP-ben, csak legyin­tenek. Arra is van példa, hogy soha nem mennek nyaralni, s a város határán kívül eső más falvakba sem jutnak el. Akad közöttük analfabéta is. A rá­szorulóknak egyébként a Mé­száros János Tsz vezetősége segít. A tanácsüléseken min­dig szóba kerülnek a külterü­leti lakosok élet- és munkakö­rülményei. Biztos vagyok ben­ne, többen panaszkodni fog­nak a rossz minőségű ivóvíz­ellátásra is. v\\\\\\\\\\\\\V\\\\V\VI Elindultam a dűlők között. Kacskaringós, de kitaposott utakon. Az első ház, ahová be­kopogtattam Kiss Mihályé. A házigazda éppen a kertet ka­pálta: — Kerüljön beljebb — hang­zott a szíves invitálás. — Mióta lakik itt? — Egy éve vettem meg ezt á 700 négyszögöl területet, 120 ezer forintért. A feleségemtől külön élek, de nem érzem ma­gam magányosnak. Sok mun­kát ad a kert. — Hol dolgozik? — A konzervgyárban, három műszakban, betanított munkás­ként. — Hol tudja az élelmet be­szerezni? — Mint mondtam, néhány dolgot megtermelek, vagv Nagykőrösön tejet, kenyeret veszek a boltban. Szerencsére ide eléggé közel a város, bi­ciklivel közlekedek. — Amit termel, el is adja? — A helyi Afésznek ubor­kát és naradicsomot. Meggaz­dagodni nem lehet, de jó ke­resetkiegészítés. h vmveswsvssvmN Hegedűs Ambrus a Szurdok dűlő 4-es számú vályogházban lakik. Leszázalékolt nyugdíjas: — A feleségemmel és a fiammal élek itt. A lányom már férjhez ment. Ilyenkor, nyáron szinte mindennap a földön dolgozunk. — Szórakozás? — Itt! Hát... néha a vá­rosban megnézünk egy jó fil­met. Marad a tévé és a rádió. Olvasni a megyei lapot szok­tam. — Szóval, nem sok minden történik errefele.... — Nem nagyon. De mi ezt szoktuk meg. Pocok dűlő 2., Mézes Pál ott­hona. Az 58 éves asszony, a fe­leség sírva fogad: — A férjem nagyon beteg. Évek óta ágyhoz van kötve. Itthagyni még egy percre sem lehet. így aztán be sem jutok a városba. A gyerekeink hoz­nak ezt-azt. Hát... így élünk. — A kert terem valamit? — Igen Főleg krumplit. Az­tán meg a tyúkok is tojnak, azt adom éli Szétnézek a konyhában. A tűzhely mellett kesztyűdarabo­kat pillantok meg: — Besegítek a lányomnak munkáskesztyűt varrni. Tud­ja, a férjeim nyugdíja mindösz-, sze 2800 forint és kapja a há­zastársi pótlékot is. — Önök bevándorlók? — Csemőről költöztünk ide, öt éve. Ott ismertem meg papát. Én vagyok a második felesége. Áldott jó ember. Nem is értem miért ver a sors.. — A szomszédokkal jól ki jönnek? — Nem éppen, de majdcsak lesz valahogyan . .. Kissé furcsa volt ezt hab­iam az idős nő szájából, mert úgy képzeltem: egymásra van­nak utalva az emberek. Vagy mégis? Csak nem vesznek tu­domást róla? Nagy Péter János A DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a fogyasz­tókat, hogy szeptember 16-án reggel 7 órától 13 óráig áram­szünet lesz az I., II. és X. ke­rület nagy részében, néhány utca kivételével. Ezzel összefüggésben a ben­zinkút is értesíti a tankolni vágyókat, hogy az áramszünet miatt, az üzemanyag-kiszol­gálás is szünetel. Olajat, ke­nőanyagot árulnak. Benzint nem tudnak tartalékolná, tehát mindenki előre vásároljon. A hálózat az áramszünet időtartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendő. SzcséeSi moziműsor A Jeűi visszatér. Színes, amerikai sci-fi. Előadás 6 és 8 órakor. A Etúdiómoziban Vízipók — Csodapók. Színes magyar rajzfilm, fél 4-kor. Kémek a lokálban, (örült nők ketrece 2.) Magyarul be­szélő francia—olasz bűnügyi vígjáték. (Csak 16 éven felü­lieknek!) Fél 6-kor. A kertmoziban A Jedi visszatér, fél 9-kor. léi lift! a segítség A gyár igényével összhangban Az iskolák kis- és nagydiák­jai körében régi hagyomány, hogy mielőtt igazából belemé­lyednének a tanulásba, előbb a nyár végi, őszi közhasznú munkákból veszik ki részüket. Nem kell bizonygatni mit je­lent ez a segítség a mezőgaz­daságnak, meg a konzervgyár­nak, nálunk ugyanis e két te­rület foglalkoztatja a fiatalo­kat. Fegyelmezettek A konzervgyárba gimnazis­ták érkeztek idén elsőként, egy héten át mintegy 270-en dol­goztak a raktárak, üzemek vo­nalai mellett. Most különösen jól jött a segítségük, a kései gyümölcsök, szilva, őszibarack, körte dömpingje éppen egybe­esett érkezésükkel, de a sava­nyúság- és a paradicsomsűrít­mény-gyártás frontján is jócs­kán összefutott a tennivaló. Minderről összefoglalóan Détári Endre termelési főosz­tályvezető tud legtöbbet mon­dani: — A 30 fős körüli osztályok két műszakban vettek részt a termelésben, s így mintegy 8 vonalat tudtunk ráadásként üzemeltetni, a raktáraikban pe­dig egy-egy osztályt helyeztünk el. Mit produkáltak? Naponta 3 millió forint értékű készárut állítottak elő. Ennek nagysága persze mindig attól függött, hogy hol és mit gyártottak, és ha csupán e komoly értéket nézzük is, elégedettek lehetünk munkájukkal, a legfontosabb szempont mégis az, hogy e te­temes mennyiségű nyersanya got nélkülük talán fel sem tud­tuk volna dolgozni maximális értékű áruvá. — Munkájuk konkrét hasz­nán túl hogyan értékelik itt a gyárban a fiatalokat? — A gimnazistáknál marad­va elmondhatjuk — ez egyéb­ként régi tapasztalat —, fegyel­mezettek voltak, idén sem me­rült fel semmi gondunk v-elük. Munkájukat a tőlük elvárt szinten teljesítették, mi sem példázza ezt jobban, minthogy a néhány kulcsbeosztású dol­gozó mellett gyakorlatilag ön­állóságukra bízhattuk a vona­lakat. Azt sem titkoljuk, hogy szívesebben látjuk őket, mint például a főiskolás csoportokat. hétszeres haszon — A későbbiekben mely is­kolák tanulóit foglalkoztatják? — A város fiataljai közül szép számmal érkeznek még, e héten ugyancsak két műszak­ban a Vági István Ipari Szak­munkásképző Intézet 50—50 fős csoportja kezdett. Szep­tember 17-től pedig a Petőfi A gimnázium 4/A osztályos tanulót a II-es telepen szilvabe- főttet gyártottak. Képünkön: Varga Zsuzsa és Kovács Ilona szalagra rakják a hőkezelt terméket, majd gúlázzák és a rak­tárba szállítják. Varga Irén felvétele Sándor általános iskola 80 kis­diákját várják a raktárak, ahol a csomagolási munkákból ve­szik ki részüket. — Es a szakmabeliek...? — A toldis diákok jelenlétét természetesnek tartjuk, talán ezért, is beszélünk róluk keve­set. Az első két hét technoló­giai gyakorlattal telt el, de nemcsak ily módon vesznek részt a termelésben, a jövő héttől ők is bekapcsolódnak a közhasznú munkákba. Monda­ni sem kell, számunkra ez -két­szeres haszonnal jár, a kere­set mellé gyakorlati ismerete­ket is szereznek. Az iskolával egyetértésben, alkalmazkodva a gyár igényei­hez 3 hetes időtartamra szer­veztük meg számukra a mun­kát, természetesen hetenkénti váltással, ugyanis 2—300 fős létszámmal tudunk egyszerre jól boldogulni. Tudjuk, mindez az iskolának nem kis bonyo­dalmat okoz, nehéz a szerve­zés, mindenképp csak köszön: í illeti őket amiért ennek efc mere vállalják. Önállóan — Az egyhónapos nyári szakmai gyakorlatról milyen vélemény alakult ki? — Rendszeresen mód nyílik számukra az ország más élel­miszeripari üzemeiben is meg­ismerkedni a termeléssel, de idejük legjavát nálunk töltik. A zöldborsó és a meggy fel­dolgozásába kapcsolódtak be akkor, tegyük hozzá nagyon jók A 2. és 3. osztályosod arány­lag már nagy gyakorlattal ren­delkeznek, sokszor önállóan látnak el egy-egy termelővcna- lat. A nyári munkájukká maximálisan elégedettek va­gyunk, képzésüket a gyár igé­nyeivel összhangban sikerüli kialakítanunk a hosszú évek folyamán. Miklay Jenő Modéllezősiker Cegléden körzeti vitorlás repülőmodellező-bajnokságot rendeztek, amelyen jól mutat­koztak be az MHSZ Nk. mo­dellezőklub újoncai: mind a hatan értek el értékelhető eredményt. A technikai sportág orszá­gos bajnokságát a magyar országi világbajnokság miatt az előző évekénél korábban, összevontan (egy időben több színhelyen),rendezték. A kö­rösiek Budapesten, a Város­. mi féltéssel a felénk kerekező- ket: hogy fogtok ti nálunk közlekedni?! — Nem közlekedési tapasz­talat, hogy igen nagy a tisz taság, és jó az áruellátottság, a legkisebb falvakban is. S mi­vel építkezünk, némi malidé­val láttuk, hogy kinn van cserép is ... Magyarokkal min­denütt találkoztunk, sőt, Bécs- ben még körösivel is, a Dénes László bácsival... Képviselve a Kinizsit — S a legérdekesebb? — Ó, hát ilyen annyi akad egy ilyen úton! Említhetném Heinikenbrutot, ahol átkeltünk az Alpokon, itt gyalog kellett mennünk, vagy azt, hogy be­lekeveredtünk egy bicikliver­senybe, s csak a cél előtt ka­nyarodtunk le, talán egy ki­csit meg is tévesztve az ün­neplő közönséget, vagy azt, hogy^ emelkedőn felfelé ér­zem, hogy segítenek: egy ver­senyző volt szíves, és feltolt, majd a csúcson csak intett, s elment; aztán nagyon szép volt Golling, a jégbarlang, de a városka is; és azt se sokan mondhatják el magukról, hogy kerékpárral voltak a Gross Glockneren.. ­— Jövőre? — Nem maradunk itthon, valószínűen az NDK-ba me­gyünk, méghozzá úgy, hogy feladjuk a kerékpárt, s onnan jövünk haza. S el ne felejt­sem: mi a Kinizsi SE termé­szetjárói is vagyunk, a szí­neiket is képviseljük minden utunkon! . (ballai) A kerékpár, az bizony va­lami nagyszerű dolog. Ha akarjuk, játék, ha akarjuk, közlekedési eszköz, de lehet világjárók nélkülözhetetlen se­gítője. Hanny Kornéliának és férjének, Rovó Istvánnak ez utóbbiul szolgált a legutóbbi hetekben. Nem kevesebb, mint 1820 kilométert kerekeztek le, hazánkon át Ausztriába és vissza! Ekkora útra magyar ember kerékpárral alig indul, mi is volt az indok, ami mel­lette szólt? Vizsgaidőszak után — Talán csak annyi, hogy mindig is gyermekkori álmom volt egy jó kerékpár, s vele messzire eljutni — fog az él­ménybeszámolóba a házaspár hölgytagja. — Ezek szerint sikerült szert tenni egy jó gépre? — Igen. Egy ötsebességes Csepelt vásároltam, 26-ost, bár egy csöppet még ez is nagy. Elsőként egy bemelegí­tő túrára mentünk, csak ide, Tiszakürtre, a 140 kilométert zokszó nélkül letekertem. Aztán — irány Ausztria, sok­kal több előkészület már csak azért sem lehetett, mert vizs­gaidőszak alig múlt. — Hol? ligeti-tavon voltak érdekel­tek. A rádióirányításos se­bességi hajómodellek' felnőtt kategóriájában Ifjú. Székely­hídi József derekasan helyt­állt és a 18 fős mezőnyben — II. osztályú szintű ered­ménnyel — az előkelő ötödik helyen végzett. A Kecskemétre tervezett, Bács-Kiskun megyei nyílt rá­diós hajómodellező bajnoksá­got őszre, és Bajára tették át. Szombati sportműsor Birkózás Miskolc: országos ifjúsági szabadfogású egyéni baj­nokság. Budapest: serdülő kö­töttfogású Keresztes Lajos- ennlékverseny. Cselgáncs Kecskemét, ifjúsági II. kor- csoportos körzeti rangsorver­seny. Kézilabda Gyömrö: Gy. SE—Nk. Ki­nizsi, felnőtt és ifjúsági fér­fi megyei I. osztályú bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Kinizsi ifi—Ceglédber- celi VSC ifi, 16 óra: Nk. Ki­nizsi—Ceglédberceli VSE, ösz- szevont körzeti bajnoki mér­kőzés. Modellezés Dömsöd: rádió repülőmo- dellek nyílt Dunántúl-biaj- noksá'ga. Tenisz Dunakeszi és Göd: orszá­gos verseny és megyei kupa­viadal. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 10 óra: Nk. Ki­nizsi II.—Gödöllői SC és Nk. Kinizsi ifi—Gödöllői SC ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Kiskunhalas: országos mi­nősítő verseny. Modellezés Dömsöd: rádiós repülőmo- dellek nyílt Dunántúl-bajnok- sága. S. K, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) 4 — A biciklisek örök barát- ja-ellensége az időjárás is. — Erről megint nehéz be­szélni. Mikor indultunk — július 4-én, nagyon rossz, sze­les idő volt. Nem is tudtuk megtenni az aznapi adagot. — Ezek szerint ki volt por­ciózva a tekernivaló? — Előre, az útikönyv alap­ján meghatároztuk, hová megyünk és ennek megfele­lően számoltuk ki a kilométert is. Napi száz-százhúszat le le­het hajtani, csak egyre kell vigyázni: kényelmes legyen a nyereg. Ha valami szép tájon megyünk keresztül, egyrészt eleve lassan megyünk, más­részt. bármikor megállhatunk, szétnézhetünk. De ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy bizony az Ausztria-úti- könyv eléggé pontatlan, nem említ látnivalókat, máskor meg olyanokra hívja fel a fi­gyelmet, amik nincsenek. Kőrösive! is — Ausztriai tapasztalatok? — Ha már az előbb beszél­tünk a magyar kerékpárutak- ról, pontosabban hiányukról, feltétlenül említést érdemel, hogy náluk vagy nem tiltják le az utakról az eszközöket, vagy, ha azt akarják, hogy ne ott menjenek, építenek kerék­párutat is. Ezért is néztük né­— A Közgazdasági Egyete­men. A JATÉ-n végeztem, mint programozó matemati­kus, most a pénzügyi szakot végzem. S ha már erről beszé­lünk, a NEFAG-nál dolgozom programozóként... Kiporszívózva — Voltak már kerékpáros­tapasztalatok e túra előtt is? — Igen, tavaly Csehszlová­kiát jártuk meg, az 1400 kilo­méter volt. — Nehéz lehet pakolni. — Ha kerékpárral megy az ember, alaposan megfontolja, mit visz. Mi kétszemélyes IFI sátorral, átalvetős zsákokkal, némi élelemmel indultunk, vagyis csak a legszükségeseb­bekkel. így többnyire út köz­ben vettünk ezt-azt, ami kél­lett. — S már a tapasztalatoknál is tartunk ... — Az első az, hogy nálunk nincs becsülete a biciklinek, de a biciklistának sem! Ke­rékpárút alig van az ország­ban. sőt vannak olyan útirá­nyok is, amelyről teljesen le vannak tiltva a kerekezők. Aztán lehetetlen a -kempingek eloszlása is: a Balaton partján rengeteg van, de ott meg nem lehet biciklizni. És a közleke­dők magatartásáról még nem is beszéltünk ... Csak egy a fonfos: kényelmes legyen a nyereg Kerékpárral a íress Gleckneren

Next

/
Thumbnails
Contents