Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

EDI Pénzügyi prognózis Az ipar pótolhatná a kieséseket A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLTAM, 217. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT ííisegsfóbe küldüt A képesség szerinti színvonalén kenden sorsról felelősséggel döntenek Már a bölcsődében feltűnt, hogy I. nem olyan gyerek, mint a többi. Igaz, éppúgy evett, ivott, aludt, rikogatott, időnként keservesen böm­bölt, és hasonlóak voltak más megnyilvánulásai, mégsem volt ugyanolyan. Amikor to­vábbkerült az óvodába, a különbség fokról fokra job­ban kiütközött. Féltő szere­tettel, gondoskodással foglal­koztak vele otthon és itt is. Végül, amikor már lassan a nagycsoportban volt a helye, úgy döntött szülő, óvónő és gyermekorvos, hogy nem árt, há 1.-t elviszik a pedagógiai tanácsadóba. Segítsen dönte­ni pszichológus, gyógypeda­gógus, orvos; hogyan tovább. Lshst csak gyanú Z.-t az iskolából javasolták ide. Pedagógusai, a szülők­kel egyetértésben, szinten a tanácsadóhoz fordultak a dön­tésért, amikor úgy érezték, • hogy részükről csodött mond a tanítási tudomány, lévén Z. olyan egyéniség, akiről vé­gűd is el kell dönteni, hogy kisegítő iskolában folytas­sa-e tovább a tanulmányo­kat? Cegléden a Pesti út és a Beloiannisz utca sarkán van^ egy -szép nagy óvoda. Az épület alagsorában kapott he- íyet a Pest megyei Pedagó­giai Tanácsadó Intézet 2. számú Állandó Áthelyező Bi­zottsága. Öfc végzik az értel­mi fogyatékos, vagy annak mutatkozó tankötelezett gyé­reitek áthelyezéséhez szük­séges vizsgálatot, foglalkoz­nak még nem tankötelezették felmérésévei,és eljutnak hoz­zájuk olyanok, akik — bár már általános iskolások —, n^m győzik a tanulás iramát a többiekkel. Az ország va­lamennyi megyéjében van egy-egy ilyen intézmény, Pest megyében kettő. Az egyik a fővárosban, ők Észak-Pest megyét látják el, s Dél-Pest megye jut a ceglédiekhez. Munkájukról, nagy figyel­met, lelkiismeretességet, fele­lősséget elváró feladatkörük­ről, eredményeikről, Sárközi Kálmánnal, a bizottság veze­tőjével beszélgetünk. — Mióta is működik áthe­lyező bizottság? — Országosan 1975 óta, mióta a 111/1975-ös minisz­teri rendelet, valamint an­nak kiegészítő módosítása, kis idővel később megjelent. Általában akkor javasolják, küldik hozzánk vizsgálatra a gyerekeket, ha felmerül ná­luk az értelmi sérülés vagy fogyatékosság gyanúja. Ha úgy találjuk, hogy nem áll­ná meg a helyét az általános iskolában, akkor javasoljuk, hogy kisegítő iskolába kerül­jön, Ha középfokú fogyaté­kosságot észlelünk, foglalkoz­tató iskolába küldenénk, ha képezhetetlen, akkor az ilyen esetre lelhető legjobb megol­dást javasoljuk, és segítünk az ügy elindításában. A leg­fontosabb, hogy a gyerek a képességeinek legjobban meg­felelő oktató közösség segít­ségére támaszkodhasson. Ezt bizony nem érti meg min­dig, minden szülő, minden pe­dagógus. Van rá eset, hogy bár a gyereket a tanács mű­velődésügyi osztályának a hivatalos közreműködésével, a szülő egyetértésével küldik hozzánk, mi mégsem java­soljuk kisegítő iskolába, hi­szen sok más oka is lehet, hogy nem győzi a tantervi kötelezettségeket, lassú, fi­gyelmetlen, fegyelmezetlen. Lehet, hogy az írással, ol­vasással küszködik nagyon, a toll, a ceruza sem áll a ke­zében, ahogyan kellene, nem hogy írna vele. A szülő kint vár — Kikből áll az áthelyező bizottság? — Nem vagyunk sokan. Ivanits Bertalanná és Csűri Károlyné Pesti Magdolna gyógypedagógusok, dr. Ke­rekes Tamás tiszteletdíjas gyermekszakorvos, Kerekest Lászióné adminisztrátor és jómagam. Hétfő, szerda és péntek a vizsgálati napunk, délelőttre hívjuk a gyereke­ket, szükség szerint foglal­kozunk velük, ha kell, hát órák hosszat. Apja, anyja ilyenkor a várakozóban tölti az időt. Jelenlétük okvetlenül szükséges, de csak odakint: ne befolyásolják a gyerkőc viselkedését. Délután eset- megbeszélést folytatunk, el­készítjük a záróvéleményt. A szülővel tudatjuk tapaszta­latainkat. A nálunk járt gye­rekeknek általában hatvan százaléka kerül évente kise­gítő iskolába, korrekciós osz­tályba. Évente 450—500 Dél- Pest megyei gyerekkel fog­lalkozunk. — Más feladat is akad? — Jut bőven. Például, sza­vunkat, véleményünket kérik hivatalosan a gyes meghosz- szabbítására jogosultság el­döntéséhez, amit rendelet ha­tároz meg, ha a gyerek álla­pota, érdeke ezt kívánja. Ma­gasabb összegű családi pót­lék jár szintén egy miniszte­lirteli kiadvány Meghívják az egész falut A most kezdődő évadban havonta megjelenő, sokszorosí­tott műsorfüzettel rukkolt elő a törteli Déryné Művelődési Ház. A kiadványt annak, aki meg is rendeli, a kiadást kö­vető napokban házhoz viszik. Sport és kulturális, ismeretter­jesztő és más, a település la­kosságát érdeklő információra lelhet ki-ki a kiadványban. Bemutatnak időnként egy-egy Olyan személyt is r 'kis lap írásaiban, aki sokat tett mar a lakóhelyéért, Törtei fejlődé­séért. Mindezzel azt szeret­nénk elérni, hogy a falu éle­tének minél többen legyenek cselekvő részesei. A szeptemberi szórakozások közül minden bizonnyal soka­kat vonz majd a szombaton, szeptember 15-én zajló, gu­lyásva csóréval egybekötött műsoros est, amelyen vidám operefctműsorra.1 a Tükör együttes lép fel. Lesz éjféli tombola, táncverseny. A hónap következő két szombatján fiatalokat esti diszkó szóra­koztatja. Az ifjúsági klub is megkezdte foglalkozásait, min den pénteken 17—21 óráig le­hetnek együtt, várják a 15—25 év közti fiatalokat. Szauna Cegléden, a városi tornacsar­nokban megnyílt a kondicio­náló szauna. Naponta 15—19 óráig lehet igénybe venni, a nők kedden és csütörtökön, a férfiak hétfőn és szerdán für dőzhetnek. ri rendelet alapján azoknak, akiknek csemetéje a kisegí­tő iskola végzésére sem lesz alkalmas, vagy már most sem az. Ha egy-egy gyerek­nél viszont a kisegítő isko­lában ugrásszerű javulást ta­pasztalnak, segítségünkkel visszahelyeztethetik az általá­nos iskola megfelelő osztályá­ba, Szeptembertől decem­berig kontrollvizsgálatot folytatunk, nyomon követjük a kisegítőbe helyezettek sor­sának alakulását. Rendszere­sen járjuk a Dél-Pest me­gyei iskoláikat, óvodákat. Áll az épület — A szülőket tudják-e se­gíteni? — Természetesen. Legtöbb­jük megérti, hogy praktikus intelligenciája lehet a fiának, lányának akkor is, ha kisegí­tő iskolában célszerű tanul­nia, Az életre nevelik ott, hogy megállja szellemi adott­ságainak megfelelően a he­lyét. A kisegítő iskolai tan- terv is egyre magasabb kö­vetelményeket támaszit. Ne­gyedik éve, hogy az előkészí­tőtől kezdve, ott is bevezet­ték az újat. Cegléden, míg a korszerű kisegítő iskola a diákotthonnal egyetemben el nem készül, eléggé mostoha körülmények közt kell a gye­rekekből hozzáértéssel, okos szóval embert faragniuk a gyógypedagógusoknak. Ám, a közös sikerélményért, az eredményért megtesznek min­den tehetőt. E. K. Az esztendő negyedik negye­déhez közeledve jogos érdek­lődés kíséri mezőgazdasági nagyüzemeink pénzügyi hely­zetét mind a városban, mind a környező községekben. Külö­nösen fontos ez most, midőn a kemény közgazdasági szabályo­zók érvényesülése mellett az időjárás kedvezőtlen alakulása is feladta a leckét a termelő- szövetkezeteknek, és a terme­léskiesések ellenére kell eleget tenniük kötelezettségeiknek. Erről hallgatott meg tájékoz­tató jelentést a párt városi vég­rehajtó bizottsága a közel­múltban, amelyet Varga Ernő, a városi pártbizottság meüett működő gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője ter­jesztett a testület elé. Kevesebb kukorica Az aszályos időjárásból adó­dó termelési, árbevételi és eredménykiesés következmé­nyeit már 1983-ban is meg­érezték a gazdaságok. A jöve­delemfelhasználás során 30,5 millió forint biztonsági alapot és 27,2 millió forint kötelező tartalékalapot kényszerültek igénybe venni. Különösen a biztonsági alapok bevonása okozott gondot, hiszen önfinan­szírozó képességüket rontotta. Miután az év végi készletek magasabb szűkített önköltség­gel lettek elszámolva; 1984-ben — főleg az állattenyésztéssel nagymértékben foglalkozó tsz- ekben — a jövedelmezőség csökkenéséhez járultak hozzá. A tavalyi hozamkiesések miatt az üzemek zöme nem tudott saját takarmányszükségletének megfelelő készletet biztosítani, így a vásárolt mennyiség fel­használása is a jövedelmezősé­get rontotta. A közgazdasági szabályozók 1984-es változását is számításba kellett vonni a tervek kialakításánál. A körülmények a termelési szerkezet felülvizsgálására késztették a gazdaságokat. Az abonyi József Attila Tsz példá­ul mérsékelte az aszályra ér­zékeny kukorica vetésterületét,, ugyanakkor növelte ,a száraz-: ságot jobban tűrő mák és nap­raforgó területét. Ahol nem láttak lehetőséget a növény­termesztésben a kialakult szer­kezet ésszerű változtatására, ott az ipari, szolgáltató tevé­kenység terén törekedtek fej­lesztésre. Ezt az utat válasz­Agyagbánya a gyár mellett tóttá a törteli Dózsa, a tápió- szőlősi Üj Barázda és az albert- irsai Szabadság termelőszövet­kezet. Igényként merült fel a takarékosabb költséggazdálko­dás, amely a legfigyelemre­méltóbb módon érvényesült az •abonyi Ságvári Tsz-ben, de meghatározó jelentőségű pél­dául a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben is. Az üzemek többségénél a közgazdasági és pénzügyi sza­bályozók változása az alapte­vékenységen belül kiegyenlítő­dik a felvásárlási árak, illetve az ipari eredetű anyagok árá­nak változása miatt, de példá­ul a törteli Dózsa Tsz-ben az eredményt rontó tényezők ha­tása 5 millió forintot tett ki, s ennek ellensúlyozása nagy erő­feszítést jelent. A gazdaságpolitikai munka- bizottság megállapítása szerint az üzemek általában igyekez­tek ellensúlyozni a kedvezőt­len hatásokat, s ezt terveikbe is beépítették, de nem tártak fel minden tartalékot helyzetük megszilárdítása és pozíciójuk javítása érdekében. Több munkadíj Július végi adatok | szerint vették figyelembe a tervteljesí­tés várható alakulását. A von­zásikörzet tsz-ei 8,5 százalékos árbevétel-növekedéssel számol­tak a múlt évhez képest. Az alaptevékenységből származó bevételt 11,5 százalékkal, az ipari szolgáltató tevékenységet 6,2 százalékkal akarták emelni. A szövetkezetek nem számí­tottak újabb aszályra, s ezt a várakozásukat igazolták a ke­nyérgabona eredményei, hiszen az elmúlt évek legjobb termé­sét takarították be, és árbevé­telük meghaladta a tervezettet. Napjainkig azonban újabb aszály sújtotta az őszi beta- karítású növényeket, s főleg a kukoricát. Mindenhol számot­tevő kiesés várható. Nem ked­vez az időjárás a szálas takar­mányoknak sem. Így mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben lemajadáq várható a tervhez viszonyítva, Elmarad kitűzött céljaitól az ipari, szolgáltató tevékenység is. A törteli Dózsában, a tápió- szőlősi tJj Barázdában, az al- bertirsai Szabadságban a ter­vezettet meghaladó árbevételre is lehetőség kínálkozik, de a ceglédi Lenin, a jászkarajenői Árpád, az abonyi József Attila gondokkal küzd. Ebben na­gyobbrészt a közgazdasági és pénzügyi szabályozók változása játszik szerepet. Az összes ér­tékesítésből várható árbevétel a tervhez mérten 4,3 százalék­kal marad el, ám a nyereség a jelek szerint 14 százalékkal csökken. A vizsgálódás arra is fényt derített, hogy a bázishoz viszo­nyított többletteljesítményt 2.7 százalékkal kisebb munkáslét­számmal érik el az üzemek, ám a várható munkadíj-kifizetés mégis 3,2 százalékkal megha­ladja a tavalyi bértömeget, s e miatt — előzetes számítások szerint — 16 millió forint munkadíjadót kell fizetniük Nehezebb fejleszteni Kedvezőtlenebb képet mutál a fejlesztési alap képzésének lehetősége, amely a várható adatok szerint az 1983-as évi­hez hasonlítva 25,8 százalékkal, a tervhez képest 8,1 százalék­kal csökken. Ez a körülmény — a szabályozók elvonó hatá­sával együtt — tovább rontja az üzemek felhalmozóképessé­gét és hátráltatja a műszaki fej­lesztést. További feladat a termelés- és eredménykiesés ellensúlyo­zására az ipari, szolgáltató te­vékenységben rejlő tartalékok jobb kiaknázása, a fizetőképes kereslet kielégítése. A betaka­rítás körültekintő megszerve­zése és a veszteségek minimá­lisra csökkentése, az üzem- és munkaszervezés javítása és a takarékos költséggazdálkodás érvényesítése. A munkabizottság fontosnak tartja, hogy erősödjön a tsz- vezetők közigazgatási tisztán­látása. A vállalati önállóság növekedésével nagyobb az igény a kockázatvállalásra, a rugalmas és gyors döntéshoza­talra, a közgazdasági helyzet változásainak késedelem nél­küli követésére. Ezen a téren kedvezőek a tapasztalatok a törteli Dózsa és a jászkarajenői Árpád tsz-ben. Ezekben elvár­ható színvonalú a közgazda­sági tevékenység, de általában jelentős tartalékok vannak még ezen a téren a mezőgaz­dasági szövetkezetekben, ame­lyek igénybevételére a jövőben nagyobb szükség lesz. T. T. Fogadóórák Dr, Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára szeptember 19-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán, hivatali szobájában. Gazdaságról, belpolitikáról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete az MTESZ Technika Házában, a Petőfi utca 9. szám alatt szeptember 18-án, ked­den délután hat órai kezdettel összejövetelt rendez. Gazda­ságról, belpolitikáról hangzik el beszélgetés Kondor Kata­linnal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával. Siralmas nyár Hol késik a cecei? A gyártás ütemének megfelelően bányásszák az agyagot a Ceglédi Téglagyár szomszédságában levő agyagbányában. Mű­szakonként 40—50 ezer darab kisméretű téglának megfelelő mennyiségű nyersáru készül az üzemben a hagyományos kis­méretű, az ikersejt és a B—30-as blokktéglából. Apáti-Tóti) Sándor felvétele A rámpán hatalmas ládák hasalnak. A ládákban lyukas, csumázott paradicsompapri­kák tömkelegé virít. Nem ép­pen szép paprikákról van szó, de szűkös időkben ez csupán részletkérdés. A fő az, hogy van. Erre azt mondja Ondó József telepvezető: — Az igaz, hogy ^ma még van, de holnap már egy da­rab paprika se lesz. Ez viszont már baj, és csöp­pet se örülnek neki itt, a Nagykőrösi Konzervgyár tör­teli előkészítő telepén. — Siralmas volt ez a nyár — összegzi szezon végi tapasz­talatait a telepvezető. — Megérzik-e az idei ter­méscsődöt? — De még mennyire. A munkában is meg a keresetben is. Sajnos nem mennek a dol­gok zökkenők nélkül. Mert ho­gyan teljesíthetnénk mi a nor­mát? Csakis úgy, ha lenne kel­lő mennyiségű nyersanyag, mégpedig folyamatosan. Idén ezt nem engedte az időjárás. Tavaly ilyenkor már a paradi­csompaprika dömpingje kö­szöntött ránk, és érkezett bő­ven a cecei paprika is. Most még csak a kertekben láttam néhányat. Könnyen meglehet, hogy nemsokára megint pri­mőr árakon lehet csak papri­kához jutni a piacon. No, ezért mondom, hogy a nyersanyag hiánya alaposan megmutatko­zik a telep munkájában. — Tudná-e számadattal jel­lemezni ezt a gondot? — Legyen az egyik adat ez: nem is olyan rég a telepiek kénytelenek voltak másfél he­tes kényszerszabadságra men­ni, mert nem akadt egy fia áru se. A másik: a Nagykőrösi Konzervgyár írott tájékoztató­jából veszem, hogy a gyár az első félév folyamán a feldol­gozási tervének 50 százalékát tudta teljesíteni. — Az előbb említette a ke­reseteket. — Igen, 100—300 forinttal kerestek kevesebbet az asszo­nyok. Még ha érkezett is fel­dolgozni való, az sem nyújtott garanciát az egyenletes telje­sítményre. Mert első osztályú, szép paprikából elegendő 5— 6 darab egy kilóhoz, ámde má­sodosztályúból — és főleg ez jutott — több mint a duplája kell, mondjuk, 15 darab. Utóbbival tehát jóval több munka van, viszont az érte ki­fizethető bér semmit se válto­zik. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents