Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
1984. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Budakeszin a gyakorlat következik Arcot keres a művelődési ház Este a diszkóban Az előcsarnokban gyermek- rajz-foi állítás. Az emetet-en szól a diszkó. A ház előtt hatalmas tábla hirdeti a tanfolyamokat. Ügy tűnik, megpezsdült az élet Budakeszin a művelődési házban. Legalábbis minden jel erre utal. — Éppen ideje, hogy több program legyen — mondogatják a budakesziek. A buszmegállóban várakozók, a ház előtt naponta elsétálok már hónapok óta nézegették, milyen programokra térhetnek be. Aztán lassan erről is leszoktak, tudomásul véve, hogy üresen kong a szép nagy épület. A nyári hónapokban hét közben gyerekek napközi táborától volt hangos a művelődési ház. De a hétvégeken zárva találtuk az ajtókat, s ritka alkalom volt, ha egy-egy estén fény szűrődött ki az ablakokon. Módszerek Hiába kerestük a művelődési ház gazdáját. A közlönyökben viszont hónapról hónapra megjelent a felhívás; pályázni lehet Budakeszire. Népművelő körökben egyre többen találgatták, vajon ki vállalkozik a meglehetősen nehéz körülmények között levő intézmény vezetésére. Arra, hogy alapjaiban változtasson meg mindent. A gazdátlanság, a bizonytalanság bizony eléggé meglátszott. Leginkább a fiataloknak hiányzott a hely. ahol összejöhettek. A hosszú keresgélés mégiscsak eredményes volt. Alig néhány hete foglalta el a helyét Kiss Attila. Jelentős gyakorlattal. felkészülten érkezett. Az évek alatt összegyűjtött tapasztalatait most Budakeszin ■szeretné kamatoztatni. —. Tanulmányaim befejeztével egy kis községben, Hegyfalun kezdtem — mondja bemutatkozásképpen a művelődési ház új igazgatója. — Azután Kapuvárra kerültem, a körzeti művelődési központ élére. Az utóbbi években bekapcsolódtam a Népművelési Intézet Győr-Sopron megyei kísérleteibe. Módszertani elképzeléseimet meg is fogalmaztam, amelyek az intézet kiadványaiban láttak napvilágot. Bár ezek a megfigyelések elsősorban a Győr-Sopron megyei tapasztalataimon alapulnak. nem csupán helyi jellegűek. A jó módszerek máshol is átültethetőek a gyakorlatba. Ezért is vállaltam a budakeszi feladatot. Másfél évtized a népművelői pólyán. Mondhatjuk azt is, hogy sok, de soha nem elég. Annyira mindenesetre alkalmas, hogy ismeri a módszere két, tudja, miként lehet felmérni az igényeket, elébe menni a kívánságoknak. Kapcsolatok Tallózás a tanfolyamok között Irencsényi Zoltán felvételei — Magam is érzem, nem lesz könnyű dolgom’ — folytatja Kiss Attila. — Való igaz, jó lenne szociográfiai jellegű mérést indítani. De ez sok idő, nagy energiát igényel és csak késlelteti a munkát. Idegenként érkeztem, nem lakom helyben. így aztán legelőször a személyes kapcsolatokat keresem. Éz alatt azt értem, hogy a község vezetőin kívül a helyi üzemek, iskolák lehetőségeivel, kívánságaival ismerkedem. Esténként és amikor csak tehetem, járom az utcákat, mindenkivel elbeszélgetek. Ily módon szeretnék partnerekre lelni. Eddig nem egy népművelőnek beletört a bicskája a budakeszi művelődési házba. A külső szemlélő csak azt látja, milyen szép épület áll a művelődés szolgálatában. A kevésbé szerencsés belső beosztásra kár szót fecsérelni. Viszont tény, hogy meglehetősen nehéz az itt folyó tevékenység arcélét kialakítani. A főváros közelsége, a bejáró dolgozók rohanása, a lakótelep messzesége külön-külön gond. Népművelő legyen a talpán, aki mindent figyelembe véve megmozgatja a helybélieket. Ehhez a hagyományos formákon kívül különleges vonzóerővel kell bírnia a háznak. — Legelőször a hiányokat térképezem fel — mondja a ház vezetője. — Olyan szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani, ami nincs Budakeszin, miközben a működéshez elengedhetetlen módszereket meghonosítjuk. Volt itt néhány jól működő szakkör, tanfolyam. Ezeket a kiscsoportos foglalkozásokat mindenképpen folytatjuk, ha kell, újakat is beindítunk. Képzőművész szakkör, honismereti kör, ifjúsági klub, nyugdíjastalálkozók, alkoholellenes klubfoglalkozások mindenhol folyamatosak. Naponta találkozom tinécfeser fiúkkal, lányokká!, - akik az utcán cél nélkül csellengenek. őket szeretném becsalogatni a házba. Hamarosan megalakul a Találkozás elnevezést viselő csoport. Egy pszichológus és egy népművelő vezeti majd. Olyan személyiségformáló kis közösséget hoznánk létre, ahol mindenki megtalálná a maga szórakozását és feladatát. Tervek Fotóklub, énekkar, színjátszó és néptánccsoport. Ismerősen hangzik. Mindez volt Budakeszin, csak újjá kell éleszteni tevékenységüket. Az újdonságok között szerepel a közérzet- és koncentrációjavító foglalkozás, amit egyre jobban igényel a kor rohanó embere. Sportgimnasztika, szabás-varrás tanfolyam, pódiumműsorok, hét végi gyermek- és ifjúsági foglalkozások, adatbank létrehozása, alkotó művészek bemutatkozása, és sorolhatnánk, mi minden szerepel Kiss Attila terveiben. A távlati elgondolás pedig: önálló gazdálkodású művelődési központtá és módszertani tanácsadóvá nőhesse ki magát Budakeszin a művelődési ház. Erdősi Katalin A képernyőn Családi kör Családi kör magazin cím mel jövőre új műsor jelentkezik vasárnap délutánonként a televízióban. Az első adások témái már körvonalazódtak. Bemutatják majd az így látják a gyerekek című műsort, amely arra ke rés választ: milyennek látj szüleit, nagyszüleit, saját hely zetét, szüleihez való viszonyát a tizenéves. Az így látják nagyszülők című epizódb olyan problémaköröket illusztrálnak a résztvevők, mint a testvéri féltékenység, a gyermekkori agresszió, vagy büntetés-jutalmazás kényes kérdései — a nagyszülők szemszögéből nézve. Szolgáltató funkciót is el kíván látni a magazin, segít séget nyújt a családok szabad idős programjának kialakítá sához. Nem hiányzik majd az egészségügyi kérdésekkel fog lalkozó rovat sem, amelynek napirendjén a táplálkozási és öltözködési kultúra, a szokás rendszer formálása egyaránt szerepel. A műsor készítői látogatá sokat terveznek nevelési tanácsadókba, azzal> a nem titkolt céllal, hogy a rendszeresen visszatérő nevelési kérdő sek megoldását a televízió eszközeivel is segítsék. Tanévkezdés az Iskolarádióban Huszonkétezer perc Huszonegyedik tanévét kezdi október 1-én az Iskolarádió, amelynek programjában mind több komplex, az iskolai tananyaghoz közvetetten kapcsolódó műsor kap helyet. A rádió új struktúrájában az évadban 22 ezer percnyi lesz az isko- larádiós anyag: e műsorok mintegy 80 százaléka először hangzik el. Az általános iskolák alsó és felső tagozatosainak, valamint a középiskolásoknak ismereteit kilenc tantárgyban gazdagítják a programok. Új tartalommal, a hagyományostól eltérő sugárzási időben jelentkezők a kisiskolások Nyitnikék című műsorsorozata, amelynek , postája októbertől havonta egyszer, kedden a gyerekelmek szóló műsorsávban hallható, immár 55 percben. Miért? címmel új sorozat indul, a 9—10 évesek érdeklődésére számot tartva. Az adások a társadalomtudományok legújabb eredményeiről számolnak be, s szólnak a személyesebb, kis közösségeket érintő kérdésekről is. A Világok meséi műsor az európai és a rokon népek mesélt népszerűsíti isimert művészek tolmácsolásában. Az adások rövid tájékoztatást adnak az egyes földrajzi egységek történetéről, társadalmáról is. Újdonság a Neked szól! című zenei sorozat is. Űj-abb nyelvleckesorozattal gazdagodott a repertoár: Fortocslca címmel, a 8—12 éveseknek készítették a rádió munkatársai: az adásokat elsősorban az általános iskolák 4. osztályosainak szánták, de a dalokat, verseket, mon- dclkákat, játékokat bemutató anyagot úgy állították ösz- sze, hogy .a tagozatos 3. és az 5. osztályosok is használhassák. A tizenévesek érdeklődésé re számot tartó új, komplex műsor az Eszkerék. A mintegy 60 perces magazin technikai, természettudományos aktualitásokat, újdonságokat mutat be, és műveltségi hiányokat is igyekszik pótolni. Számítógép az iskolapadon a címe a felső tagozatosoknak, és a középiskolásoknak sugárzandó új sorozatnak. Az Iskolarádió ebben az évben folytatja a gimnáziumi új irodalom tantervhez és tankönyvhöz készült sorozatának sugárzását; ezúttal a harmadikosak irodalomtörténeti ismereteit gazdagítják. A sorozat összeállítói arra törekedtek, hogy a programban helyet kapjanak a legérdekesebb — és a tanítás során legtöbb gondot okozó részek is. A történelem tantárgyhoz kapcsolódik a XX. századi magyar politikusok portrésorozata, amely a korszak legjelentősebb alakjait mutatja be. Felnőttek is haszonnal hallgathatják a Hangos szótár adásait, amelyekben a leggyakrabban használt, immár honossá vált idegen szavakat gyűjtik csokorba. Egy helytörténész kutatásai nyomán Új koncepció a mohácsi titokra Teljesen új koncepció született abban a tudományos vitában, amely úgyszólván már évszázadok óta tart arról, hogy pontosan, hol zajlott le az 1526-os sorsdöntő mohácsi ütközet. Újvári András baranyai helytörténész kísérelt meg most választ adni erre a kérdésre, és kutatásainak eredményeként egy négyzetkilométernyi pontossággal megjelölte a magyar—török összecsapás helyét. Ott kell lennie — véleménye szerint —, az elesett magyar és szövetséges katonák tömegsírjainak is: tíztizenöt ezer vagy akár húszezer ember temetőjének. Ez a hely pedig körülbelül öt kilométerrel északabbra van az eddig feltételezett harcmezőtől, ahol korábban többször is eredménytelen volt a kutatás. Újvári András másfél évtizedei kutatómunkájának eredményeit és következtetéseit tanulmányban foglalta össze, sokoldalúan alátámasztva állításainak hitelességét, megalapozottságát. A helytörténész beleszületett a történelmi környezetbe: ma is szülőfalujában — a mohácsi térségben fekvő Töttösön — él, és a szomszédos gazdaságban, a szajki Béke Tsz- ben dolgozik, ágazatvezető agronómusként. Jobban ismeri tehát a terepet mindenki másnál, s ez a helyismeret segítette abban, hogy új megoldást találjon a mohácsi titokra. Legfontosabb megállapítása az, hogy a szultáni fő erő nem az eddig vélt útvonalon — az ősi római hadiúton — vonult fel az ütközet helyszínére, hanem a Baranyavá- ron, Lippón és Nagynyárá- dom át vezető középkori úton. Ez volt ugyanis a legrövidebb és a legjárhatóbb, következésképpen az ütközetnek is ebben a körzetben kellett lezajlania. A helytörténész ezenkívül azonosította az úgynevezett Császárdombot, ahol a csata után Szulejmán szultán táborozott, és amely később török kegyhely lett. A domborulat legmagasabb csúcsa ez, ma a nagynyárádi templom áll rajta. Munkája során újra feldolgozta a teljes Mohácsszakirodalmat, újra fordította, illetve fordíttatta a legfontosabb Latin, német és török nyelvű dokumentumokat, számos elírást és félreértést tisztázva. Mindezek alapján határozta meg a csata színhelyét úgy, hogy az véleménye szerint Nagynyarád és Sátorhely között volt. A területhez szervesen kapcsolódik a máig ismert egyetlen temetőhely, ahol az 1526-os történelmi emlékhelyet felállították. bHeti filmtegyzetk Mária-nap Együtt a Márla-napra összegyűlt család (Kovács Lajos, Csiszár Imre, Handel Edit, Szabó Sándor, Igó Éva). „Kedves Zoltán! egy roppant szomorú esemény történt minálunk: Marika Hétfőn, azaz 10-én pár órai szenvedés után cholerában meg halt. Képzelheted, hogy mind nyáján, de különösen szegény mama mennyire le van ezen csapás által verve! Szegény Marika! előtte való nap még névnapját ülé meg, igen jó kedve volt; éjjel 3-kor rosz- szul lett, másnap 4 órakor dél után már meghalt! A temetés 12-én volt; Budáról vitték Kerepesi temetőbe... Mi különben meg vagyunk; mamának múlt éjjel vértolulása volt, nagy mértékben, de most már elmúlt. .1866. sept. 14. Attila.’’ Oldjuk fel a neveket. Zoltán, akihez a levél szól: Petőfi Zoltán, az ekkor már ti zenhét éve halott költő, Petőfi Sándor tizennyolc esztendős fia. Marika: Szendrey Mária, Petőfi sógornője, Gyulai Pál (író, irodalomkritikus, költő) felesége. Mama: Szendrey Júlia, Petőfi felesége, Szendrey Mária nővére, — a levél keltekor már tizenhat éve Horváth Árpád egyetemi tanár felesége. Attila: Horváth Árpád és Szendrey Júlia nagyobbik fia. Miért érdekes ez a levél, miért kell megmagyarázni, kik a benne szereplő szemé lyek? Mert Elek Judit új filmje, a Mária-nap, éppen arról a bizonyos Mária-napról szól, melyet Marika még igen jó kedvvel megült. Ezen a napon gyűlik össze a filmben a szűkebb családi kör: a már említetteken kívül’ (Zoltánt kivéve, aki valahol vidéken kóborol) Petőfi István, a költő öccse, Horváth Árpád, a Horváth és a Gyulai gyerekek, valamint Szendrey Ignác, Júlia és Mária apja. Minden úgy indul, ahogy egy ilyen családi összejövetel indulni szokott — aztán szép lassan felkavarodik az idill, kialakulnak a konfliktusok, szertefoszlik a békés, boldog családi ünnepség illúziója. Kitudódnak a titkok, felfejlenek az egymást keresztező érzelmi szálak: Gyulai tulajdonképpen Júliába volt szerelmes (s az még most is), Petőfi István Máriába, Júlia meg most is a lánglelkű költő emlékének súlya alatt görnyed. Horváth professzor a családi 'bűnbak, Szendrey Ignác a családi békebíró, a gyerekek nem értenek semmit, de a Horváth fiúk azért tudják, hogy ki volt anyjuk első férje. — mint ahogy a költő árnyéka minden pillanatban rávetül az egész házra, az egész összejövetelre. És miközben a nővérek egymást marják, majd gymást ajnározzák, s a férfiak féltékeny és gúnyos megjegyzésekkel szurkálják egymás érzékeny lelki pontjait, csendesen beköszönt az este, de nem hoz békességet. Szendrey Ignác elmondja ve- jeinek és Istvánnak: Júliának gyógyíthatatlan méhrákja van. István sértetten és dühödten utasítja vissza a teljesen züllésnek indult, gyógyít ha tatter betegségben szenvedő Zoltán további nevelését, s mond le a gyám szerepéről. Aztán mire elcsendesülne az éjszaka, Máriára rátör a kolera görcse, és mire megvirrad, meg is hal. A film végén a már idézett levél néhány mondata jelzi: valami lezárult, befejeződött. De azt is érezzük: a tragédia még nem ért véget, hiszen két főszereplőjébe már befészkelte magát a pusztulás. (S valóban: Petőfi Zoltán 22 éves korában, 1870. novemberében halt meg, Szendrey Júlia pedig 1868. szeptember 6-án, 40 ,"t*es korában). A kérdés mármost az: mit akart ezzel a filmmel a rendező Elek Judit, s a forgató- könyvet író Pethő György, (aki Közelről címmel a Nemzet érs emlékezet sorozatban adta közre az'irodalmi forgatókönyvet és a dokumentumokat Júlia és Zoltán életéből, 1850—1870 között). Vélhetnénk: azt akarták megmutatni, milyen súlyos teher egy óriás emléke, mennyire befolyásolja hozzátartozói életét még majd’ két évtizeddel a halála után is. Arra is gondolhatnánk: egy esztendővel a kiegyezés előtt, egy lecsillapult légkörű korban, másként viselkednek, s másként gondolkodnak is talán a hajdani forradalom részvevői — és ezt is érdekes lehet megmutatni. S valóban, mintha Bergmán filmjei sejtenének elő az ötnegyed századdal ezelőtti kertes kúria szobáiban, megejtő szépségű kertjében: a Jelenetek egy házasságból, A bábok életéből vagy a Suttogások, sikolyok jutnak eszünkbe, az ön- és egymást marcangoló férfiakkal és nőkkel, a re ménytclen boldogtalansággal és a soha ki nem elégíthető szeretetéhséggel. Ha viszont ennyi mindenre lehet gondol ni a Mária-nap kapcsán, akkor az már baj, mert azt jelzi: hiányzik az a fő fonal, mely a filmet összetartja s ? néző gondolatait vezeti. Szép film, szép jelenetekkel, szé pen fényképezve (Novák Emil volt az operatőr), jó színészi játékkal (Handel Edit Szend rey Júliája meglepetés, de na gyón jó Igó Éva Máriája, Ka vács Lajos Petőfi Istvánja. Szabó Sándor öreg Szendrey- je, Fodor Tamás Horváth professzora is) —de sok tisztázatlansággal, sok szépelgéssel és sok modern értelmiségi ernyedtséggel A gonosz Lady VanNa fiatal — 21 esztendős — Katona Józsefnek egy 1812-ből való német lovagre- gény-dramatizációja: A borzasztó torony, vagyis a gonosz talált gyermek. Iszonyatos vadromantikus rémdráma, gyilok-méreg-tőr-cselvetés- ármány, meg minden. Ez az angol film, mely a XVIII. századi Angliában játszódik, hasonló rémdráma egy szépséges főúri hölgyről, akiből' útonálló lesz, Jackson kapitányról, a vitéz és jóképű úri betyárról, az ártatlan szépségről, a jóságos öreg komornyikról, a többszörösen hülyévé tett férjről és egyéb szörnyűségekről. Ha, létezik az a fogalom, hogy filmponyva, akkor ez az. Némi mentség, hogy a gonosz, zöldszemű, vöröshajú Ladyt a szép és csinos Faya Dunaway, a kapitányt a férfias Alan Bates, a vajszívű komornyikot Sir John Gielgud játssza, s hogy a kastélybelsők, a tájak és a ruhák nagyon szépek. Takács István
