Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

1984. SZEPTEMBER 11., KEDD Automata tdefonhívó Megkezdték a TEDI—40 automatikus telefonhívő berendezés sorozatgyártását a péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezetben. Még ez évben ezer darab készül ebből a korszerű elektronikus berendezésből. A képen a szövetkezet szocialista brigádjának nőtagjai a vezérlő egység nyomtatott áramköreinek összeszere­. ____ , lését végzik. iGS SBsí.’ i. "’ancsovszki János felvétel* HsmzethÖzf tanácskozás ftronsafografsa Nemzetközi kromatográfiai tanácskozást rendezett az MTA szegedi biológiai központjá­ban a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete és a Magyar Farmakológiái Társaság. A hétfőn kezdődött ötnapos kongresszusra 25 országból mintegy 400 egyetemi, tudo­mányos kutatói intézeti és ipari szakember érkezett. Mint* egy 200 előadás hangzik el a 80 éves tudományág legújabb eredményeiről és alkalmazá­sának újabb területeiről. Mint elhangzott: a sok ösz- szetevőből álló elegyek, vegyü- letek szétválasztásának tudo­mánya, a kromatográfia mind nagyobb szerepét tölt be az élet minden területén; ez élel­miszer-vizsgálattól a sportolók doppingvizsgálatán, az orvosi diagnosztikán át a szénhidro­gének felbontásáig, vizsgála­táig. A speciális folyadék-, gáz-, réteg- és egyéb kroma­tográfiás módszerek segítségé­vel gyakran billiomodrésznyi szennyeződések is kimutatha­tók, akár több száz összetevő­ből álló elegyekben. Betegség, szabadság miatt zárva Telt szatyorral zsúfolt buszon «— Ügy felpakoltál, mint a málháé szamár. Láttam, fenn­akadtál a szatyrokkal a .lép­csőnél ... — megszokott, hét­köznapi megjegyzés még most e napokban is a Pest megyé­ben futó távolsági járatokon. A Budapesttől Szentendre, Vi- segrád, felé igyekvő buszokon éppúgy, mint a vácin. Nem egy kisebb településen, vagy a nagyobb települések kerüle­teiben lehúzott redőnyök, zárt üzletek — vagy lia éppen nyitva is van — kifosztott ppl- ■ tok fogadják a munkából ha­zatérőket, ' a vásárolni szán­dékozókat. így aztán semmit sem bíznak a véletlenre: munkahelyük közelében bevá­sárolnak, s cipekednek. A cso­magok pedig tekintélyesek. Veknik, tejeszacskók utaznak nem is ritkán húsz-harminc kilométert a zöldség, a gyü­mölcs. a krumpli, társaságá­ban. Súlyuk alatt görnyednek a nők, de a férfiak is, hiszen kényszerűségből szerepet vál­lalnak — nem is kevesen — ebben az újabb kori batyuzás­ban. Mert a nyári szabadság a kereskedelemben dolgozóknak is jár. Nehéz napra készen ki­mutatni, hogy Kemencétől Jászkarajenőlg, vagy Tápió- völgyétől Perbálig naponta hány bolt redőnyét húzzák le betegség, szabadság miatt. Vagy éppen hány nyit ki. Hiszen az egyszemélyes boltokban dol­gozó helyettesítésére éppúgy nem jelentkezik senki, mint a kettő-három fős árudákba ... Lehúiott redőnyök — Sok a munka, lényegesen több, mint az önkiszolgáló­ban — kapom meg a miértre a választ Szentendrén egy ta­nulótól. Igaz is, a Füszért csak fuvaroz, rakodni, berakodni már a boltosnak kell. S ha egyedül van, akkor egyedül. Minden bizonnyal tőle _ tanul­ták meg a három-öt fős bol­tokban tevékenykedők, hogy kifüggesszék a táblát: „Áru- átvétel miatt zárva.” Ám ami az egyiknél érthető, az a má­siknál megengedhetetlen, most nyárutóján, s nyáron a szezonban, amikor a boltok a szabadságolások miatt bezár­tak. Vagy csökkentett időben dolgoznak. Két műszak helyett csak egyben, mert a személy­zet, akik maradtak, nem tud­nák többet vállalni. A feliratok rengeteg hun­cutságot takarnak. Az már közhely, hogy a betegség idő­tartamát kiírják, eleve tud­ják, mikor épülnek fel. Az ilyen megjegyzés évek óta kör­bejár. Ám sokkal többet rejt ez a felirat. A szerződéses üz­leteknél e mögé rejtik a bu­kást, „a számításom nem vált be, nem csinálom tovább” ál­láspontot is. S betegség cím­szó alatt az üzlet átadásához- ■ átvételéhez szerintük szüksé­ges időt írják ki. Nehéz bslerfyugodni, tu­domásul venni, hogy az em­bert lehúzott redőnyök fogad­ják. A szívesen alkalmazott szerződéses rendszerben épp­úgy, mint a gyakorlatban ne­hezén polgárjogot nyerő bér­leti rendszerben. Aki szerző­désbe veszi a boitot, annak munkaviszonya átmenetileg szünetel. Aki meg bérli, az magánkereskedő.^Az utóbbi a maga kockázatát dolgozik, míg a szerződést Vállaló az adott vállalat forgótőkéjét használja, kockáztatja. Feladják, belevágnak Pest megyében az idén év elején 2 ezer. 100 kiskereske­dőt tartottak nyilván. Ez a lakosság számarányához vi­szonyítva sok. Persze nem elég. De tény, hogy a kisebb településeken, falvakban 1 ezer 500-an, míg a városokban hatszázan dolgoztak. Szám­arányukat nézve sehol az or­szágban, a többi megyében nincs ennyi kiskereskedő. Őket azonban a vendéglátó szakma, majd a presszó és a kisvendéglő vonzotta. Azt is nyitottak. Nem élelmiszerbol­tot! Ahol csak csurran-csep- pen valami — nem nagy a haszon, legfeljebb tisztes, de nagyon sok a munka ... Ettől függetlenül munkájuk általában nem lebecsülendő, hanem elismerésre méltó. Mint ahogy az is, hogy az em­lítettek közül ötszázan nem riadtak vissza az élelmiszer­kereskedelemtől sem. Le a ka­lappal előttük, még akkor is, ha kissé hosszúra nyújtják a szabadságot, s még betegség is közbeszól... S netán egy hónapig minden második vagy harmadik nap buszra kell ka­paszkodni a nyugdíjasoknak is az alapvető élelmiszerekért. ötszáz? Lehet, hogy most kapásból megcáfol, ki utánam­számol. Mert ugye a felvégen is bezártak egyet, meg Ófalu­ban. Ez igaz.' Ám az is tény, hogy a kiskereskedők az egyik helyen feladják, mármint a boltot, s aztán másutt újra belevágnak. Béreivé az üzle­tet más településen, más cég­től ... Nincs adminisztráció Mindez átn — akármilyen megértő is az ember — a bő­rünkre megy. Kis- és nagyte­lepülésen egyaránt. A kiutat az jelentheti, ha minél több üzletet adnak körültekintően bérbe a vállalatok, a szövet­kezetek, hogy minél kevesebb tartson zárva. A mi javunk­ra, s a magúk hasznára. Mert mi lehet annál nagyobb ha­szon, minthogy a bérleti rend­szernél nincs a bérbeadó szö­vetkezetnek, vállalatnak ad­minisztratív teendője. Se az áruforgalommal, se a pénz- és munkaüggyel nem foglalkozik, míg a szerződéses rendszernél ez még kötelmei sorába tarto­zik. Kevesebb • adminisztráció, kevesebb íróasztal kell éhhez a módszerhez, formához. Alig­ha hiszem, hogy lenne keres­kedelmi vállalat Pest megyé­ben, melynek nem az a cél­ja, hogy minél kisebb admi­nisztratív, improduktív lét­számmal-tegyen eleget alapve­tő feladatának, a lakosság el­látásának. S ehhez az Is kell. hogy a boltok nap mint nap kinyissanak. S kinyithatnak, ha az improduktív létszám a boltokba, a pultok mögé áll. S oda áll. ha az érintettek ké­pesek felismerni a vállalati érdeket s az ellátást, nem kényszernek, csak kereseti for­rásnak, hanem hivatásnak te­kintik. Varga Edit I hatékonyság javításának útjai Ha a céget zsebből Irányítják Vólfoiotlaiml érvényss az egyszemélyi vezetés elve A mennyiséggel szemben a minőség előtérbe kerülése, a versenyképes áruk arányá­nak termelésen belüli növe­lése, a teljesítménnyel meg­egyező bérezés, a szervezés fokozása, a munkaerővel va­ló gazdálkodás, a kutatás eredményeinek gyors fel- használása, mindaz, amitől napjainkban hangosak a ter­melőhelyek, szorosan kapcso­lódik a vállalati érdekeltség­hez és irányításhoz. Cssk látszólagos Helyénvalónak kell tarta­nunk azt a véleményt, hogy a gondok jelzőrendszert al­kotnak, azt mutatják, hol és miben hiányzik — vagy nem érvényesül —, az érdekelt­ség, hol váít túlhaladottá az irányítás módszertára. A me­gyebeli tapasztalatok arra fi­gyelmeztetnek, sem az érde­keltségben, sem az irányítás­ban nem sikerült a kiránt változásokat elérni, a válla­latok többsége új feladatait a régi mccjon akarja végre­hajtani és ez érthetően, el­kerülhetetlenül feszültségeket teremt. Maii ácsul tartja magát a mindent egy kézbe felfogás. Valamikor, az iparfejlődés kezdeti ' szakaszában az üzemecskét valóban vezethet­ték — ahogy ez a kifejezés a köztudatba átplántálódott —, zsebből. Ez a képletes zseb a főnöké volt, ő adott mindenre utasítást, ő vett fel és bocsátott el embereket, ő f izetett... Ma persze a vál­lalati irányítási és számvite­li apparátus sok mindent el­lát, ám a zseb maradt. Nem­csak saját tapasztalataink mutatják ezt. A Gazdaságku­tató Intézet a vállalati irá­nyításról, a Pénzügyminisz­térium Ellenőrzési Főigazga­tósága pedig a vállalati belső érdekeltségi rendszerről foly­tatott vizsgálata legfőbb jel­lemzőjeként, megegyezően, azt állapíthatta- még, hogy túl- zott centralizmus érvénye­sül. " ífehogy félreértés legyen.. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1983. április 17-i ülésének ál­lásfoglalása — a gazdaság- irányítási rendszer továbbfej­lesztésének feladatairól — lényeges változásokat hoz a vállalatvezetés formáiban, el­veiben, ám változatlanul ér­vényben hagyja az egyszemé­lyi, felelős vezetés elvét. Ezt azonban, félő, sok helyen változatlanul, a korábbiakkal megegyezően valósítják majd meg, azaz a tevékenység egészének egy kézben törté­nő összpontosításával. Az anyagvásárlástól a túlórake­ret felhasználásáig, a gépgaz­dálkodástól az árubemuta­tóig, mindenért a vállalatve­zető „felel”, de mert ennyi­féle feladatot képtelenség jól egyeztetni, a felelősség is csak látszólagos, ezért az idézőjel. Ismereteink egyértelműen azt mutatják — se gyakor­lat -következtében több cég a szanálás szélére jutott, illet­ve valahová történő beolva­dással tűnt el —, hogy a túlzott centralizmus a szer­vezet szétdarabolódásához, a részek egymástól független működéséhez nyit utat, s a szervezet csúcsa hiába szor­galmazza a hatékonyabb munkát, az alkotóelemek nem alkalmasak ennek gya­korlati érvényesítésére. Több évre visszatekintve is igaz: a megyében a leggyorsabban fejlődő vállalatok azok vol­tak, amelyek az állóeszközök bővítésével együtt korszerű­sítették az irányítási rend­szert, s megteremtették a népgazdasági célokhoz köze­lítő, jó esetben azokhoz il­leszkedő belső érdekeltséget. Ez történt a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál, a Buda- flax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál, a Monori Mezőgép Vállalatnál, olyannyira ez, hogy már a beruházás Időszakában sem hiányzott a személyes fele­lősség és a személyre szóló érdekeltség mind a fejlesztés lebonyolítói, mind jövendő használói körében. Nem ö dönthet Más oldalról, de ugyanoda közelítve: az említett cégek sajnos, csupán szabályt erő­sítő kivételek. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerét napjainkban a felemásság Eogfalfcozdsn: fsz-fakonyve!ő A siker a közösség érdeme Vágvölgyi Mihályné alapító tagja a ceglédberceli Egyet­értés Tsz-nek. Munkája, fel­adata a számok világához kötik. Főkönyvelő egy ügyesen, eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági középüzemben: Életét sikeresnek mondhatja, két évvel ezelőtt miniszteri kitüntetésben, most augusztus­ban a Kiváló termelőszövet­kezeti munkáért TOT-elismei résben részesült. Tovább tanult — Két leánytestvérem peda­góguspályára ment, s nekem is komoly anyagi, előnyt jelen­tett volna, ha követem példá­jukat. Talán apám mestersége, az, hogy ő kereskedő volt indított arra, hogy közgazda- sági középiskolába iratkozzam — vall az élete. alakulását el­döntő évekről. Majd így foly­tatja: — Érettségi után hivatalnoki munkát kaptam, amit nem szerettem. Ezerkilencszázhat- van óta csinálom azt, amit iga­zán kedvelek, a ceglédberceli Rákóczi Tsz megalakulásával könyvelő lettem. Á másik, az ugyancsak ceglédberceli Petőfi Termelő- szövetkezettel történt egyesü­lés után rriár az Egyetértés Tsz vezetősége nevezi ki Vágvölevi Mihálynét főkönyvelőnek 1962- ben. _— Akkor képletesen és való­ságosan Is az volt az ember dolga, megtanítsa az embe­reket a. ceruzát fogni, s hogy segítse eligazodni azokat a vezetőket, akiknek politikai becsületességéhez ugyan nem fért kétség, de hiányoztak a megfelelő iskoláik. Közben természetesen én is tanultam. Elvégeztem a mezőgazdasági képesített főkönyvelői tan­folyamot, a marxista—leninista esti egyetemet. S ami szintén fontos sikerült egy hadra fog­ható csapatot összehozni a könyvelésben. A kitüntetés is a közös munka sikere. Milyenek a vezetői mód­szerei ? — Igyekszem elkerülni azt a hibát, hogy mindenbe bele­szóljak. Amit el akarok érni, közvetett úton teszem. Nem volt veszteség — Mi a dolga tulajdonkép­pen egy tsz-főkönyvelőnek? — Gazdasága válogatja. Az én véleményem az, hogy a mi teendőnk a megismert tények, adatok alapján időben jelezni a bajt, közgazdasági elemzé­sekkel a döntések meghozata­lához támpontot adni. —. Eddig sikerült? — Még. sohasem zártunk veszteséggel, s bízom benne, a hátralévő években is stabil marad pénzügyi . helyzetünk. Más kérdés, hogy nyugdíjig könnyebb időszakot szerettem volna magamnak. — Milyenek az Idei kilátá­saik? — Mindössze 1800 hektáron gazdálkodunk, a tervezett nye­reség hat és fél millió forint. Azt hiszem ez nem rossz, külö­nösen, ha számításba vesszük, hogy a gyümölcstelepítés miatt jelentős összegre rúg a hitel­törlesztés. — ön ha jól tudom tősgyö­keres ceglédberceli lakos. Nem kerül-e ellentétbe egymással a lokálpatrióta és a szövetkezet pénzügyeinek intézője, amikor sokszázezer forintról kell dön­teni, adja-e vagy nem a község fejlesztésére a művelődés tá­mogatására a gazdaság? — Nézze a szövetkezet tag­jai, gyermekeink, unokáink látják hasznát az efféle költe­kezésnek. Nem idegenek kap­ják a bankót. S büszkék va­gyunk rá, hogy olyan szép is­kolánk van amilyen, s aminek építéséhez másfél millióval járultunk hozzá. — Mit csinál szabad idejé­ben? Kertészkedem. Sokan meg­kérdezték már tőlem, újra vá­lasztanám-e a könyvelői szak­mát. Azt szoktam válaszolni, igen s ha más mesterség mel­lett döntenék mégis, akkor az a kertészet lenne, — Család? Két lány, két fiú — Két lányom van, az egyik külkereskedő, a másik orvos. Gyakran jönnek. S a sors kár­pótolt azért is, nem születeti fiam: mindkét unokám az erő­sebbik nemhez tartozik. — Mi lesz, ha majd abba kell hagynia a könyvelős- ködést? — Megalakítjuk a fiatal nyugdíjasok klubját. Yalkó Béla jellemzi. A példa megvilágí­tó erejét felhasználva: van érdekeltség a termékek mi­nőségének javítására, de ugyanannak a posztnak a be­töltője nem dönthet bérezési kérdésekben. Köznapibban fogalmazva, ő érdekelt — lenne —, az ún. osztályos áruk arányának csökkentésé­ben a teljes termelésen be­lül, csak éppen nincsen mód­ja ezt ösztönözni beosztott­jainál, mert azok alap- és teljesítménnyel kombinált órabérét mások állapítják meg, s az ún. minőségi pré­miumok elszámolásának kulcsszámait is ők határoz­zák meg. Készen van erre persze a válasz a vállalatoknál:, át­meneti időszakban dolgoznak, a szervezetet és az érdekelt­séget folyamatosan tökélete­sítik. Amiben rejlik igazság, mármint abban, hogy a fo­lyamatosság elengedhetetlen, mert nem létezik „kész”, hosszú időn át tökéletesen működő irányítás, érdekelt­ség. Mivel változnak a ter­melési, az értékesítési, a fej­lesztési, a munkaerő-gazdál­kodási, stb. feltételek, módo­sulnia kell az irányításnak, az érdekeltségnek is, de: nem a korábbiaknál is nagyobb belső ellentmondásokat te­remtve! Az összhang kialakí­tásának képessége hiányzik a legjobban ma a vállalatok­nál. Rendbe tesznek egy-egy részterületet, ám nem jut­nak tapodtatnyit sem előbb­re, mert a többi szervezeti alkotóelem — vagy érdekelt­ségi elem —. úgy működik, mint korábban, mintha sem­mi sem változott volna. Ezért sűrű eset — és lélektanilag roppant nagy hatású káros vélemények gyökere —, hogy bizonyos szervezési intézkedé­sek nem mérséklik, sót, fo­kozzák a zavarokat, a belső ellentmondásokat, mintha azt sugallnák, jobb volt a régi módon, lám, kár volt változ­tatni ...! A Változtatási kész­ség és ugyanakkor a vole társuló következetlenség, az ide-oda kapkodás tükröződé­seként foghatjuk fel a válla­lati irányító szervezetek is­métlődő formai átalakítását, amikor a csoportból osztály, az osztályból főosztály lesz — vagy éppen fordítva —, gyarapodnak a címek, a rangok — vagy éppen csök­kennek —, de mindezek el­lenére a munka marad olyan, amilyen volt. Ezeknek a for­mai változtatásoknak az ér­zékeltetésére leírjuk: a leg­utóbbi öt évben a megye je­lentős iparvállalatainak het­ven százalékánál ment végbe valamilyen, a szervezet egé­szét érintő átszervezés ... Ne kételkedjünk az irányí­tók túlterheltségében, de ab­ban igen, szükségszerű-e ez?! Avagy: a vállalati szervezet korszerű formáját felépítve, szabadulni lehetne a terhek egy, nem jelentéktelen részé­től? A szónoki kérdés magá­ban hordja a feleletet, de sajnos, ma még ritkaságnak számít az a szervezet, ahol a vezetők a csomópontokon állnak: megelőzik az ütközé­seket, a további haladás irá­nyát mutatják. Sokkal jel­lemzőbb az az eset, amikor mindenki egy vagy két szint­tel alacsonyabb irányítóposzt feladatait látja el, és a gya­korlatban — senki sem ve­zet! Időben rálelni Büntetlenül ezt nem lehet megtenni, és a büntetés az alacsony hatékonyságú mun­ka. Amibe a költséggazdálko­dás gyatrasága éppúgy bele­tartozik, mint az új termé­kek, technológiák vontatott bevezetése a gyártásba. Az elavult, a. zsebből történő irányítás fölszámolása nem egyike a hatékonysági tarta­lékoknak, hanem a legfonto- sabbja. A legfontosabbja, mert a jól működő irányítói szervezet időben felfedi a fe­szültségeket, időben megleli a továbblépés módját, s ké­pes arra is, hogy időben — cselekedjen. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents