Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

1984. SZEPTEMBER 1L* KEDD wlEé&jum A HARMADIK FORDULÓ * Bír csupán az idén január- í ban ült össze először 35 őr­si szág delegációja a svéd fővá- 6 fosban, bogy az európai biz- / tonság- és bizalomerősítő kér- Ä désekröl, valamint a leszére- A lésről tanácskozzon, a konfe- A renciát máris az elszalasztott " lehetőségek jellemzik. A ma ismét újrakezdődő, sorrendben mór harmadik for­duló elsősorban azért örven­detes jelenség, mert a kelet— nyugati kapcsolatok ápolásá­nak fontos fóruma. Már ön­magában az a körülmény, hogy a szovjet és az amerikai kül­döttség is részt vesz az eszme­cseréken, jelzi: Moszkva és Washington között a párbeszéd korunk égető kérdéseiről nem szakad meg. Persze, mindez csupán egy pozitívum a mérleg serpenyőjében. Sajnos, a nega­tívumok serpenyőjét jóval több dolog terheli. Stockholmnál maradva, rendkívül kedvezőtlen, hogy a delegátusok számára a legmi­nimálisabb sikerélményt is alig kínálják az elkövetkező hetek. Aligha valószínű, hogy a konferencia kimozdulna a .holtpontról, miután az állás­pontok rendkívül távol esnek egymástól. A Varsói Szerződés tagállamai a többi között há­rom nagy jelentőségű javasla­tot terjesztettek elő. Kezdemé­nyezték, hogy a résztvevők mondjanak le a nukleáris fegy­verek elsőként történő alkal­mazásáról; csökkentsék a ka­tonai költségvetésüket; mond­janak le az erőszak igénybe­vételéről, illetve az azzal való fenyegetésről. Január óta,- sajnos, semmi­féle jel nem utált arra, hogy a NATO-tagállamök megértést tanúsítanának a szocialista or­szágok indítványai iránt, vagy legalább olyan módosításokkal lépnének föl, amelyek az ész­szerű kompromisszus irányába hátnak. Jajnes Goodby nagy­követ, az- Egyesült Államok küldöttségének, vezetője — Bu­dapesten átutazóban — mérsé­kelt optimizmussal szólt a stockholmi konferencia kilátá­sairól. Kijelentését a szovjet »delegáció vezetőjével folyta- -tott előzetes eszmecseréjére alapozta. Mindezek ellenére, félő, hogy a derűlátás nem kel­lően megalapozott. Washington ugyanis — számtalan jel mu­tat erre — változatlanul né­hány kiragadott katonai biza­lomerősítő intézkedés elfogad­tatását szorgalmazza, anélkül, hogy a nélkülözhetetlen alapo­kat, vagyis a bizalomerősítés politikai feltételeit figyelembe venné. A ma kezdődő stockholmi konferencián tehát gyors, lát­ványos előrehaladásra nincs remény. Moszkva és Washing­ton kapcsolatában a helyzet­elemzők — nem alaptalanul — mélypontról beszélnek. Várha­tóan egyhamar nem is követ­kezik be javulás, legalábbis az amerikai elnökválasztásig nem. S kár lenne megfeled­kezni róla, hogy Stockholm, az ott most folytatódó konferen­cia nem választható el a szov­jet—amerikai viszony témakö­rétől. Ennek ellenére, mind a szovjet, mind hazánk küldött­sége — a szocialista államok delegátusaival összhangban — árra törekszik, hogy a vádas­kodások helyett konstruktív hozzáállással igyekezzék a vi­tát kedvezőbb mederbe terelni. Gy. D. Kornyijenko és Ahromejev marsall válasza az NBC kérdéseire Washington egyoldalú fölényre törekszik A szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéseiről, a két or­szág közötti tárgyalások lehe­tőségéről adott nyilatkozatot hétfőn reggel az NBC ameri­kai televíziós társaságnak Georgij Kornyijenko, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese és Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke. Kornyijenko nyilatkozatában foglalkozott a szovjet—ameri­kai tárgyalások lehetőségével. Elmondotta: megállapodás van arra, hogy Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak idején találkozik Shultz külügyminiszterrel. „A múlt­ban hagyomány volt, hogy amikor Gromiko ellátogatott New Yorkba, Washingtonba is elment, hogv megbeszélést folytasson az elnökkel. Ezt a hagyományt az elmúlt évek­ben, nem a mi hibánkból, megsértették. Ha azonban Washingtonban ezúttal úgy gondolják, hogy helyes lenne visszatérni ehhez a gyakorlat­hoz, akkor, azt hiszem, a mi részünkről nem lenne aka­dály” — mondotta a külügy­miniszter első helyettese. Reagan és Csernyenko eset­leges csúcstalálkozójának le­hetőségéről szólva a szovjet külügyminiszter-helyettes alá­húzta: nincs értelme annak, hogy a két vezető csupán azért találkozzék, hogy meg­ismerkedjenek egymással. Olyan jól előkészített találko­zóra van szükség, amely lehe­tőséget adna arra, hogy ered­ményeket érjenek el. Más­ként egy ilyen összejövetel nemcsak hogy haszonnal nem járna, hanem még káros is le­hetne” — hangoztatta a szov­jet külügyminiszter-helyettes. A világűr fegyverkezésének megakadályozásáról szóló bé­csi tárgyalások lehetőségéről szólva Kornyijenko kijelen tette: annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya a szovjet javaslatok elfogadásá­ról beszél, a gyakorlatban nem fogadták el a szovjet fél által megfogalmazott javasla­tot. „A tárgyalások témájára vonatkozó előzetes megállapo­dás nélkül, véleményünk sze­rint egy ilyen tárgyalás nem lehet komoly” — húzta alá. Kornyijenko rámutatott: a Szovjetunió nem szabott elő zetes feltételeket a tárgyalá­sok elé. Sürgősnek tartja, hogy megállapodás jöjjön létre a világűr militarizálásának meg- gátlására. Amerikai részről ugyanis megkísérlik a fegy­verkezési versenyt a világűr­re is kiterjeszteni. A szovjet javaslat ezért fogalmazott át­fogó terminusokban. A genfi tárgyalásokat ille­tően Szergej Ahromejev mar­sall rámutatott: a hadászati fegyverzetről korábban foly­tatott megbeszélések az Egye­sült Államok hibájából sza­kadtak meg. Washington ugyanis meg akarta sérteni az egyenlő biztonság elvét. A Szovjetunió nem fogadhat el olyan terveket, amely sérti biztonságát Hasonlóképpen egyoldalú előnyökre kívánt törekedni az Egyesült Álla­mok a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről folyta­tott tárgyalásokon. Washing­ton borította fel a megbeszé­lést azzal, hogy új közepes hatótávolságú rakétákat tele­pített Európában — szögezte le a szovjet vezérkar főnöke. Kornyijenko kiemelte, a Szovjetunió nem nyer azzal, hogy nem vesz részt a fegy­verzetkorlátozásról szóló ilyen jellegű tárgyalásokon. Sőt úgy véli, hogy ezzel az egész világ veszít. De az Egyesült Álla­moknak a fegyverkezési ver­seny fokozására irányuló pö­Shisltz ellentmondásos nyilatkozata Merev ez amerikai irányvonal Shultz amerikai külügymi­niszter szerint, a szovjet— amcrilcai viszony hűvös, és a két ország között „versengés” van, de; ez a helyzet katonai értelemben „korántsem ve­szélyes”. Az amerikai külügyminisz­ter vasárnap nyilatkozott az NBC televíziós hálózatnak, és azt igyekezett bizonygatni, hogy aiz Egyesült Államok és személy szerint Reagan el­nök „mindent megtesz a nor­mális kapcsolatok megterem­tése érdekében, konstruktív kapcsolatokat óhajt”. Shultz korántsem tartotta „zavarónak” vagy „kelle­metlennek”, hogy csaknem fél évszázad óta Ronald Rea­gan az első olyan amerikai elnök, aki nem találkozott a szovjet vezetőkkel, illetve nem kötött a Szovjetunióval fegyverzetkorláto?.ási megál­lapodást. Szerinte a kapcso­latok rendezésében „így is sokat értek el” mindenek­előtt azzal, hogy az Egyesült Államok „helyreállította ere­jét és készenlétét", és ezzel „nagyo-bb erővel” van jelen a szovjet—amerikai kapcso­latokban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külügyminisz­ter — változatlanul — csakis az erő helyzetéből folytatott Csak rövi LISSZABONBAN a PKP ki­adója, az Avante mégjelentét- te Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke 1973—1984 között elhangzott beszédeit és megjelent cikkeit. SANTIAGÖBÖL vasárnap Párizsba érkezett a chilei fő­városban meggyilkolt francia pap, André Jarlan holttestét szállító repülőgép. A 43 éves papot a chilei rendőrség sor* tüze ölte meg a múlt heti kor­mányellenes tiltakozó meg­mozduláson. Jarlant kedden helyezik örök nyugalomra, szülőhelyén, a dél-franciaor­szági Rigriacbán. IRAKI REPÜLŐGÉPEK hét­főn egy pontosan meg nem határozott hajót támadtak a Harg-szigeten levő iráni olaj­kikötő közelében — jelentette az INA hivatalos bagdadi hír- ügynökség, amely szerint a „nagy kiterjedésű tengeri cél­pontot” súlyos találatok érték, s az iraki gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. MARGARET THATCHER brit miniszterelnök hétfőn ki­sebb kormányátalakítást haj­tott végre. James Prior, az; észak-ír ügyek minisztere megvált hivatalától, s helyébe a kormányfő Douglas Hurd, eddigi belügyi államminisz- tert nevezte ki. tárgyalásokat tartja lehetsé­gesnek. Shultz mindamellett azt hangoztatta, hogy a fegyver­zetkorlátozás kérdéseiről tár­gyalni kíván Gromiko szov­jet külügyminiszterrel, ami­kor az ENSZ közgyűlése ülés­szakának idején találkoznak. ★ Ismét támadta a második világháború végén az európai kérdésekről kötött jaltai meg­állapodásokat Reagan ameri­kai elnök. Az elnök lengyel származású amerikaiak előtt mondott beszédében azt állí­totta, hogy a Szovjetunió meg­sértette a jaltai megállapodá­sokat. Reagan beszéde egyúttal újabb nyílt beavatkozás volt a lengyel belügyekbe, s di­csérte az egykori Szolidaritás szervezetet is. litikája lehetetlenné teszi a megáílapedást. Ilyen körülmé­nyek között, akkor, amikor Washington^ egyoldalú előfel­tételeket kíván érvényesíteni, nincs értelme a tárgyalások­nak. Szergej Ahromejev marsall arra a kérdésre válaszolva, hogy mit jelent kinevezése a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnökének tisztére, kö­zölte: ez normális, rendszere­sen végrehajtott csere a szov­jet fegyveres erőknél. „Amíg Ogarkov marsall volt á ve­zérkari főnök, az Egyesült Államokban három személy töltötte be a vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága elnö­kének tisztét. Ez azonban semmiféle találgatásra nem adott okot a Szovjetunióban. Az adott esetben Amerikában sem kell találgatásokba bo­csátkozni a szovjet vezérkari főnök tisztéről” — mondotta Ahromejev marsall, aki egy­ben közölte, hogy elődje, Ogarkov marsall továbbra is felelősségteljes munkakört tölt be a Szovjetunió honvédelmi minisztériumában. Lene jónak nevezte a szovjet—osztrák kapcsolatokat Béts folyamatosságra törekszik Az Osztrák külpolitika folyamatosságra törekszik, s a Sin-otraíz-kormány hivatalba, lépésekor az ország szomszé­daihoz fűződő jó kapcsolatok további építését tekintette elsőrendű feladatának, jelen­tette ki hétfőn Erwin Lane. A Sinowatz-kabinet első külügy­minisztere, akit Leopold Gratz, bécsi polgármesterrel váltottak fel, utolsó sajtóértekezletén egyébként védekezett a vádak ellen, hogy Amerika-ellenes lenne (s ez is szerepet játszott volna leváltásában). Ausztria viszonya az amerikai kormány­hoz s a törvényhozáshoz prob­lémámén tes, hangoztatta Lánc, ugyanakkor megismételte ko­rábbi véleményét: arról, hogy Ausztria saját technológiájából mit enged át más országoknak, nem lehet az Egyesült Államok, kai tárgyalni, Ausztria szuve­renitása még közvetett módon sem szenvedhet csorbát. Lánc kiállt korábbi nézete mellett, hogy Közép-Ameriká- ban, így Nicaraguában is, a konfliktusok oka nem' a kelet— nyugati ellentétekben kérésén, dő, hanem a lényeg a térség el­maradottsága. Ncgyksclícics kísérletek Tel A riiban A MAPAM kivált a szövetséghői A tervezett izraeli nagykoa­líciós kormányalakítási meg­állapodás miatt kivált a Si­mon Peresz vezette Munka­pártból egy baloldali frak­ció. A MAPAM Központi Bi­zottsága vasárnap este úgy döntött: felmondja a szövet­séget, ha megalakul a Mun­kapártból és a Likud-szövet- ségből álló koalíciós kabinet. A MAPAM a munkapárti vá­lasztási listán indult és össze­sen hat képviselői helyhez ju­tott a parlamentben. A bal­oldali szárny . állásfoglalása 'előtt egy' munkapárti képvise­lő — szintén a koalíciós meg­állapodás miatt — már beje­lentette kiválási szándékát, összességében tehát a Mun­kapárt mandátumainak szá­ma negyvennégyről harminc­hétre csökkent a knesszetben. A hírügynökségi jelentések szerint a kiválásokat elsősor­ban az idézte elő, hogy a kor­mányalakítási alkuk során Simon Peresz a gazdasági tár­cákat a Likud-szövetség em­bereinek engedte át. Kivált­képpen az váltotta ki a mun­kapárti kénviselők haragját, hogy a megállapodás alapján a kereskedelmi és ipari tárca élére az az Ariel Sáron kerül, aki a libanoni invázió szel­lemi irányítója és végrehajtó­ja volt. Az izraeli televízió értesü­lése szerint a kormány meg­alakulása után, a hónap végén Washingtonba utazik Simon Peresz (kormányfő) és Jichak Samir (külügyminiszter). A rendkívül súlyos gazdasági gondok miatt szeretnék elér­ni, hogy a negyedévi üteme­zés helyett Izrael egyszerre, néhány hónapon belül kapja meg a jövő évi amerikai gaz­dasági segélycsomagot (1,2 milliárd dollárt). Másrészt hétszázmillió dollárt akarnak még kérni pótlólag. Erwin Lánc hangsúlyozta, hogy Ausztria és a Szovjetunió viszonya kitűnő, a jó politikát kapcsolatok talaján előnyösen alakul a gazdasági együttmű­ködés. A miniszter véleménye sze­rint minden, a feszültség csök-í kentésében érdekelt országnak tevékenyen segítenie kell az enyhülést, mert nem várható, hogy az amerikai elnökválasz .j tások után mintegy „atítóijtati-. kusan” megjavul a két nagy­hatalom viszonya. ''X* ■" : ' - £!3|$irf Jokoszukai békekid/tvény A japán Jokoszuka városa — ahol az Egyesült Államok legnagyobb szigetországi ha­ditengerészeti támaszpontja van —, hétfőn a béke váro­sává nyilvánította magát. A helyi parlament egyhangú határozatban szállt síkra a nukleáris fegyverek betiltá­sáért, s a már meglévő fegy­verkészletek megsemmisíté­séért, továbbá a világméretű leszerelés előmozdításáért. Felszólította a kormányt - a Japánban érvényben lévő dn- tinukleáris alapelvek betartá­sára, azaz arra, hogy nem gyárt, nem tárol, s területé­re nem -hoz —* illetve ., nem enged —, be nukleáris fegy­vert. A jokoszukai békekiált­vány híven tükrözi az ország lakosságának békehangulatát, valamint fokozódó aggodal­mát asz Egyesült Államokkal való katonai együttműködés vészterhes következményei miatt. Ellenállási aktiók Dél-Libcnsnban Újabb izraeli támadás Az izraeli légierő vadászgé­pei hétfőre virradóan újabb támadást intéztek egy libano­ni területen lévő palesztin tá­bor ellen, ezúttal a Sit/-hegy- ségbeli Bhamdün térségében. A Najef Hawatmeh vezette FDLP (Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért) egyik egységét támadták, s a bombázás következtében — mint azt a palesztin szerve­zet Damaszkúszban közölte — egy ember meghalt, három megsebesült. Idén ez volt a 15. katonai akció, melvet az iz­raeli hadsereg az Avali folyó vonalától északra palesztin harcosok, illetve táborok el­len végrehajtott, Dél-Libanonban eközben változatlan hevességgel foly­tatódnak az ellenállási akciók a megszállókkal szemben, an­nak ellenére, hogy az izraeli erőit, s szövetségeseik min­dent megtesznek a „határvo­nal” hermetikus lezárásáért. Vasárnao három, hétfőn két támadást hajtottak végre a hazafiak. Néhány órával ezt követően wmm égy harckocsikkal, páncélozott szállító járművekkel és bull­dózerekkel megerősített iz? raeii egység átlépte az Avali folyó vonalát, s ismét beha­tolt Iklim El-Harrub vidéké­re, ahol már napok óta rendszeres tűzpárbajt vív egy­mással a jobboldali falangis- ta milícia és a drúz katonaság. Helyszíni jelentések szerint mindkét fél jelentősen meg­erősítette itteni csapatait. EDP-’wngwsszus Msnnsztu lett a főtitkár Hétfőn befejezte munkáját az Etióp Dolgozók Pártjának alapító kongresszusa. Az or­szágban megalakult a társa­dalom élenjáró pártja. Elfogadták a párt program­ját és szervezeti szabályzatát. A kongresszus egyhangúlag Mengisztu Hailé Mariamot vá­lasztotta meg a központi bi­zottság főtitkárává. . AZ ELMŰLT HÉTEN, a második világháború befeje­ződése óta először fordul elő, hogy a dél-koreai televízió­ban japán nyelvű mondatok hangzottak el. Az eseményre akkor került sor, amikor Csőn Tu Hvan, a dél-koreai rezsim vezetője háromnapos láto­gatásra Tokióba utazott, s ott találkozott Nakaszone minisz­terelnökkel, s fogadta őt Hi- rohito császár is. A szigetország és a Koreai­félsziget történelmének hosszú évszázadai alatt japán hadak nemegyszer dúlták, perzsel­ték a szárazföldi országot, de a japán militarizmus túltett minden addigin a második vi­lágháború évei alatt, s ször­nyűséges tetteket követett el a Koreai-félszigeten. A meg­szállás évei alatt nemcsak ál­landósult a terror, de koreaiak ezreit hurcolták el a katonák Japánba, s ezeknek az embe­reknek a gyermekei még ma is másodrendű állampolgárok­ként élnek a szigetországban. A két ország, Japán és Dél- Korea, között hosszú ideig meglévő feszültség „nyesege- tését”, az Egyesült Államok kezdte el évekkel ezelőtt, az­zal a szándékkal, hogy a saját Háttér Japán és Dél-Korea katonai kooperáció. közötti TOKIÓ ÉS SZŐRI E érdekeinek szolgálatába állít­sa mind Tokiót, mind pedig Szöult. Washington indokként azt hozta fel, hogy a távol­keleti államok békéjét „szov­jet behatolás veszélyezteti”. Holott éppen Washington tart fenn hatalmas létszámú, kor­szerű fegyverzettel ellátott amerikai haderőt a Koreai-fél­sziget déli részén, s az utóbbi években Japánnak is a ko­rábbiaknál nagyobb szerepet szán távol-keleti terveinek megvalósításában. A SZÖULI REZSIM veze­tője az országnak szánt ame­rikai segélyek fejében hajlan­dó a Washingtonnal való együttműködésre. Az Egyesölt Államok ennek fejében sze­met huny a rendszer emberei által elkövetett kegyetlenke­dések fölött, amelyek, szinte naponta ismétlődnek. Csőn Tu Hvan nem először folytatott hivatalos megbeszé­léseket Nakaszone Jaszuhiro- val. A japán miniszterelnök ugyanis az elmúlt esztendő­ben járt már Szöulban, s most ezt a látogatást viszonozta a dél-koreai elnök. A legutóbbi tárgyalások eredményét össze­gezve hírmagyarázók megál­lapítják, hogy a Nakaszone- kormány hatalomra jutása óta minden eddiginél gyorsabb üteművé vált a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlődése. S ez nemcsak gazdasági, de ka­tonai, stratégiai szempontból is figyelemre méltó. Ismert, hogy az idén egy­mást követték azok a magas­rangú amerikai politikusok, akik ellátogattak a Távol-Ke­let e két államába. Megfigyelők az utazással kapcsolatban rámutatnak ar­ra, hogy Tokió és Szöul kö­zeledése egymáshoz része an­nak az amerikai elképzelés­nek, amely szerint az Egyesült Államok katonai hármas szö­vetséget kíván létrehozni a térségben. Vagyis várható, hogy a jövőben fokozódik a ÉRTHETŐ, HOGY WA­SHINGTONBAN nagy érdek­lődés kísérte a szigetország ■ fővárosában lezajlott megbe­széléseket, s hivatalos körök­ben elégedettséget váltott ki a találkozó létrejötte. A tőkés világ vezető hatalma számára a legfőbb szövetséges kétség­telenül Japán. Dél-Korea azonban stratégiai helyzete révén alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok itt áüc.má- soztatott hadereje révén nyo­mást gyakoroljon a környező szocialista országokra, s ezzel tartóssá váljon a félszigeten hosszú ideje meglévő* feszült­ség. Washington — a. jelek szerint — nem veszi figyelem­be azt, hogy Japánban.', az utóbbi években fokozódik- a katonai együttműködés .ellen­zőinek elégedetlensége, Déí- Koreában pedig csak a rezsim által fenntartott terror tudja biztosítani Csőn Tu Hvan ha­talmát. Ezeket a körülménye­ket nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, s ez feltárja egy­ben Washington agresszips távol-keleti terveinek gyenge pontjait. Csitári János

Next

/
Thumbnails
Contents