Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Mepagyfirázhoídíbn ? Gatterfűrész-odüsszeia 1984 Időnként különös, szinte megmagyarázhatatlan ügyekre bukkanunk, melyeken gondolkodva, az adato­kat értékelve, a tényeket mérlegelve, kimondottan ne­héz objektívnek maradni. S ilyenkor tulajdonképpen kettős a feladatunk. Először is, minden rendelkezésére álló dokumentum felkutatásával, az érdekeltek meg­hallgatásával még pontosabban tárjuk fel az ügyet, másrészt — s talán ez sem kisebb feladat —, lehetőleg ne legyünk elfogultak. Miről is van szó? A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet fejleszteni kívánja fafeldolgozóüzemét. Ezért — és ehhez —, gépet kell, hogy vásároljon. A ren­delkezésre álló típusok közül az RK 63 jelű gatterfűrész az, amelyik a célnak megfelel. 1983. május 17-én meg is ren­deli a TSZKER Kereskedelmi Irodától, amire a GV 1531/1983. VI. 23-i visszaigazolást a nagyatádi TSZKER meg is küldi. A berendezést — ez fontos tudnivaló —, a TECHNOIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat szerzi be, s a nagyatádiak velük állnak bizományosi szerződésben. Ezért, meg az ügyek bonyolításában vállalt szerepük miatt, számolhat­nak fel 3 százalékos költséget, a gép ára mellé, ami — egyáltalán nem mellékes —, 480 ezer Ft. Myoma veszett Telik az idő. Végre 1984. március 8-án telex érkezik, melyben konkretizálódik a gép ügye. (Némi kitérő. Ilyen gatter- ffirészre természetesen nem­csak a nagykőrösiek pályáz­nak. Mellettük szól viszont, hogy a tavalyi hat gépigény közül, az övéké a harmadik.) Szintén 1984. Levél, mely­ben küldik a fuvarlevelet is (!) ezen a fénymásolaton ott a szovjet gyártó cég címzése, cirill betűkkel: Nagykőrös, Arany János Mgtsz. A vagon száma ezen okmány tanúsága szerint, 119 559. Érdemes meg­jegyeznünk a dátumot is: IV. 11. A levélben egyúttal kérik a fuvanköltség és a gép ellenértékének mielőbbi át­utalását is, hiszen a gatter benn van az országban, an­nak leszállítása szinte napo­kon belül esedékes. A szövet­kezet ezen befizetési kötele­zettségének maradéktalanul eleget is tesz — és vár. Vár. Azután telexváltások hosszú sorát böngészheti vé­gig az érdeklődő. A gépnek egészen egyszerűen nyoma ve­szett. (Ojabb kitérő. Az RK 63 jelű gatterfűrészre az idén is akadt jelentkező.) A várakozás nem tétlen. A termelőszövetkezet felkeresi úgy a TSZKER-t, mint a TECHNOIMPEX-et, bár ez utóbbi egyáltalán nem köte­lessége, lévén érvényes szer­ződéses megállapodása a nagyatádiakkal. Telexek, le­velek. Lassan kialakul a kép, ami — sajnos —, a legkevés­bé sem kedvező rájuk nézve. A diszpozíciós lehetőség, az országba való beérkezés után, igencsak korlátozott. Jelenleg vitatéma, hogy a TSZKER vagy a TECHNOIM- ' PEX változtatta-e meg a cél­állomást, tény, hogy az or­szágba érkezett gép máshol az országban talált gazdára. Az is biztos, olyan megrende­lőhöz került. amely tavaly nem szerepelt a gépre várók sorában. Sőt. Az országba ez idáig befutott négy gatter kö­zül. mindössze kettő jutott a tavalyi várólistán szereplők­höz. Talán akadnak most olya­nok. akik azt mondják: mi­nek a háborgás, hiszen a gép termel, s így — úgy általá­ban —, a népgazdaságot nem érte kár. Azt nehéz lenne pontosan felderíteni, új helyén gépünk (talán lehetünk ennyire elfo­gultak, hiszen, hadd emlé­keztessünk- rá, a fuvarleve­lén szerepelt a nagykőrösi termelőszövetkezet), mennyit, hogyan termel, s az is biztos, 24 óránál többet sehol a vi­lágon nem tudják használni. Károk sora Nézzük viszont, milyen kár érte az Arany Tsz-t? Először is, talán a legfon­tosabb: a mai napig nincs gatterfűrészük. Márpedig, ők erre számítottak, különösen a már említett telex, majd fu­varleveles értesítés alapján, s ennek megfelelően a gépet terveikbe már beépítették, legalábbis a második félévre. Óvatos emberek lévén, külön számítottak a még nem tel­jes termelést adó próbaüzem­re, a járatásra, a dolgozók be­tanulására. így is, milliós ér­tékek nem termelődtek meg. Másodszor, a gép árát má­jusban kifizették. S mivel gatterük nincs, az most ha­szontalan kiadásnak tekint­hető, de mindenképpen olyannak, ami használata után kamatot várnak. S ennek mértéke ebben az évben ilyen ügyletnél 20%. Harmadszor, a leszerződött termékeket — akár van esz­köz hozzá, akár nincs —, vár­ja a partner, jelen esetben a Nagykőrösi Konzervgyár. S a termék — az egyutas raklap —, exportra került volna. Il­letve kerül így is, hiszen a tsz kooperációs partnereket kutatott fel. A szállítási költ­ség tetemes összeg. Most találgathatnánk. Ki- kik — miért cselekedtek és egyáltalán cselekedhettek a „téves” diszpozíciót, ami a gat­tart elirányította Nagykőrös­ről. Találgathatnánk, vajon akad-e majd felelős, s talál­gathatjuk, a bíróság — mert hisz perre megy a dolog —, kit, mire büntet, ítél. ki óra ketyeg Azt viszont találgatás nél­kül is tudjuk, hogy az az óra, mely az elvesztegetett gép­időt, termelési értéket és ár­bevételt méri, közben ke­tyeg. Meddig még? Ballal Ottó Szabadegyetem A magánéleti kultúra réssé Állítólag sokat beszélünk a szexről. így van-e vagy sem. nehéz eldönteni, ám tény, hogy életünk részét alkotja. S az is tapasztal­ható, hogy egyre inkább lekerül a tabutémák közül — akár az iskolapadokban is. Szakemberek véleménye szerint, s az elterjedt köz­hiedelemmel ellentétben, fejlett szexuális kultúráról nem beszélhetünk. Talán ezért is van sikere a Kecs­keméten működő szexoló­giai szabadegyetemnek. Ez az Erdei Ferenc Művelődé­si Központban működik, azt vallva, hogy mivel a sze­xuális kultúra a magánéleti kultúra szerves részét al­kotja. jogosan sorolható a fejlesztendő kulturális te­rületek közé. Ezért indítják a 3 éves, 6 sorozatból álló, 3 fő téma­kört feldolgozó szabad- egyetemüket. Az első soro­zat a biológiai, a második a pszichológiai, a harmadik a szociológiai alapokat is­merteti meg. Az előadók országosan, zömmel publi­kációkból ismert személyi­ségek. Pénteken esténként 7 órakor kezdődnek majd az előadások, s a bérlet 150 forintba kerül. E témához kapcsolódó hír az is, hogy további so­rozatokat is tartanak. A szexológiai filmklubban csak 18 éven felülieknek tartanak vetítéseket, s ezek előtt filmes szakemberek tartanak bevezető előadást. Felvilágosító filmsoroza­tukban 4 hétvégien 4 fil­met vetítenek tinédzserek­nek. ezek feldolgozását is­kolai keretben látnák cél­szerűnek. S hogy ehhez értsenek a tanárok is, Csa­ládi és szexuális életre ne­velés címmel pedagógus­továbbképző tanfolyamot is indítanak, elsősorban osz­tályfőnökök számára. Ez a pedagógus-továbbképzési tervben is szerepel, s itt a hangsúly a továbbadás módszertanán lesz. Még mindig veszik a dinnyét Olcsóbb lett as uborka A hét végén nagy és élénk piac volt. Sok baromfit hoz­tak, főleg csirkét. Dinnyét is két kocsisoron árultak, élénk kereslet mellett. A görög­dinnye 4, a sárga 8 forintért kelt. A tyúktojás ára emel­kedett, 2,60—2,80 forintra. A szemestermény-piacon megjelent az első idei csöves kukorica, kilogrammonként 5 forintért kelt. Az ó morzsolt kukoricát 6,50—7 forintért árulták. Literezve a búza 5— 5,50, az árpa 6, a napraforgó- mag 15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 16—25, az őszibarack 15—25, az alma 8—20. a körte 12—20, a szil­va 10—16, az apróbb burgo­nya 5, a nagyobb 6, a gomba 100, a karfiol 25—30, fejtett bab 60, a zöldbab 25, a fehér és kelkáposzta 6—7, a paradicsom 6—8, az Uborka 8 —12, a zöldpaprika kilója 6— 24, a saláta feje 6, a retek csomója 6, a zöldség 6—8 fo­rint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—240, a vágócsirke 100—160, kilóra 50. a lúd 450 —500, a kacsa 180—230, a gyöngyös 180—200, a napos­csirke darabja 10, kéthetes 20, a japánkacsa 5 hetes darabja 70 forint volt. Nagy volt a virág-, a ba­zár-, az ipari és a használt- cikk-piac is. Sporthírek Sfehéz mérkőzés előtt Nagykőrösi Kinizsi—Tisza- kécske 5-2 (1-1) Kinizsi: Leskó — Farkas I. (Szívós), Szőke, Kecskés, Csi­kós, Szabó B., Sallaii, Németh (Pavelkó), Benkó, Vígh (Pál- fi), B’arkas J. Tiszakécskén, az edzőmér­kőzésen (megyei II. osztályú csapat, most esett ki a Bács megyei I. osztályból) nehezen lendült játékba a körösi csa­pat. Állandóan a körösi térfé­len folyt a játék, a megszer­zett labdát mindjárt eladták a Kinizsi játékosai, sok volt a rossz, pontatlan átadás, nem volt támadásindítás, csak a 30. percben jutottak el a kécs- kei kapuhoz. A hazaiak nagy lendülettel támadtak, küzdel­mes volt a játék — helyen­ként durvaságokkal, a kécs- keiek részéről — és megsze­rezték a vezetést, melyet Ben­kó szép góllal eigyenlített. 1-1. Fordulás után valamivel barátságosabbá vált a játék, a körösi csapat irányította a játékot. Benkó két szép góljá­val elhúzott a körösi csapat. 3-1. Ezután 11-esből szépítet­tek a hazaiak. 3-2. Farkas J. jó egyéni játék után szép gólt Elszakadni ai isi életűét!tél Az idősebb nemzedéknek aligha akad olyan képviselője, aki ne emlékeznék vissza éle­tének arra az időszakára, ami­kor a cigány szó egyet jelen­tett a megbélyegzéssel, a le- alázással. Nem mindig a na­cionalista szellem játszott eb­ben szerepet, évszázadok írott és íratlan törvényeinek kö­szönhető elsősorban, hogy a cigányság nehezen asszimiláló­dó volta miatt mindig a kikö­zösítettek sorsát szenvedte. Meg a modern világ, a XX. század humanizmusából is jobbára csak arra futotta, hogy az üldözöttből legalább meg­tűrt nép lehetett. A magyar emberbe is bele­ivódott az a sokszor mester­ségesen előidézett viszolygás, még a felszabadulás után is hosszú időnek kellett eltelnie, hogy ez az ősi probléma las­sanként a lelkekben is meg­nyugvásra találjon. Legalábbis látszólag, mert a cigánykérdés még ma is él, jóllehet, hírül sem oyan súlyos gondokkal terhelve, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. Xirívósk Furcsa ellentmondás ez olyan körülmények között, amikor szocialista társadal­munk alapvető törvényéből eredően nemcsak a feltételeket biztosítja minden polgára szá­mára, de a segítséget is meg­adja az emberhez méltó élet megteremtéséhez, a szabad boldoguláshoz. S hogy 40 év múltán ezt még bizonygatnunk kell, annak oka, hogy esetünk­ben nem értük el még ma sem a kívánt eredményt — a mos­tani gyűlésen is elhangzott —, a cigányság mostanáig magán visel valamit az évszázados' elmaradottságból, lassan épül be a társadalomba, nehezen válik meg negatív életmódjá­tól, szokásaitól. Nevelni Ez félig-meddig magyarázat­nak is beillik, és általában ezt tartjuk a legfőbb problémá­nak. Csak sajnos az a baj, hogy itt hajlamosak vagyunk megrekedni, és elégedetten be­lenyugszunk, mi mindent meg­tettünk érdekükben, rajtuk a folytatás. Ezek után azon sem csodálkozom, ha időnként olyan vélemények is napvilág­ra kerülnek, miszerint miért csak az össztársadalomnak kell vállalnia értük a felelősséget? Van-e, s ha nincs miért nincs olyan szerv körükben, ami ve­zeti, az elfogadott normákhoz igazítja őket? Nem vitás, van valami a fölvetésekben, s ha szűk látó­körűéit volnánk, talán el is fogadnánk követelményként. Nem szabad azonban elfeled­keznünk róla, hogy a cigány- kérdés most is, ezután is az össztársadalom ügye kell le­gyen, mert csak így tudunk tö­megeket nevelni, alakítani, szoktatni. S itt eljutottunk oda, amit felszabadulásunk ' óta megélt történelmünk is bizonyított, hogy sajnos ez nem megy egyik napról a másikra. Ren­geteg gátló akadálya van a Nemregiben e hasábokon is foglalkoztunk a helyi cigányla­kosság helyzetével, amit Káló József, a cigánykoordinációs bizottság elnöke terjesztett elő. Most nem az a célunk, hogy e részletes beszámolót újból ismertessük, de, hogy mégis visszatértünk a témára, amiatt van, hogy a Hazafias Népfront városi elnöksége leg­utóbbi ülésének résztvevői is meghallgatták és megvitatták. Itt élőszóban is igazolódott, hogy e témakör bizony — az olvasók által is ismert adatok­kal alátámasztva — bőséges tárháza a gondoknak, amik abszolút értelemben véve ta­lán nem is tűnnek olyan eget- verőeknek, de a lakosság át­lagviszonyaihoz képest min­denképp kirívónk, s a megol­dást sürgetik. fejlődésnek, az etnikai elkülö­nültség nem teszi lehetővé az összefogást, sőt csoportelkülö- nültság is felfedezhető, a rend­kívül erős családi kötelékek, vagy az idősek, és a gyerme­kek túlzottnak tűnő óvása, sze- retete egy sor, az átlagember­nek már régesrég megszokottá vált körülményt hagy ki­használatlanul. Bármennyire is rokonszen­ves vonások ezek, amíg fel nem oldódnak valamelyest, hiába várjuk, hogy a cigány- gyerekek rendesen iskolába, óvodába, napközibe járjanak. A közösségi élet hiánya pedig csak hátráltatja az erkölcsi fejlődést, és nehezen változik az a téves tulajdonszemlélet, ami a legkirívóbb problémá­nak, a cigánybűnözés meleg­ágyának tekinthető. Persze ez megint csak nem annyira ijesztő, mint azt a fe­lületes szemlélő hiszi, a várus- ban elkövetett bűncselekmé­nyek számát tekintve, az össz­lakosság! arányhoz mérten ki­sebbségben vannak a cigány származású elkövetők, igaz a súlyos bűncselekményeknek legalább 70 százalékban kö­zülük kerülnek ki a tettesek. A sokszor emlegetett felde­rítetlen mezei lopásokból is nehéz kihámozni a valós ará­nyokat, az emberek hajlamo­sak a gyors következtetésre — sokszor jogosan —, amikor a határban cigányokat látnak, de kinek jutna eszébe ugyanazt feltételezni más békés polgár­ról? TiEtskoznánsk Az emberek felelősségválla­lása morális szintjük, életvite­lük a kulturáltságuk arányá­ban növekszik. Ezt a cigányok esetében is példákkal támaszt­hatnánk alá, s azt a tényt is, hogy az adott körülmények formálják az embereket. Nem véletlen tehát, hogy az üzemi munkás réteggel van a legke­vesebb gond, mi több, ezeknek az embereknek többsége ma már valóban rendes, becsüle­tes, tisztességes tagja a társa­dalomnak, életmódjuk szinte semmiben sem tér el az átlag­emberétől. Okét akár figyelmen kívül is hagyhatnánk, mi sem fonto­sabb, mint azokkal foglalkoz­ni, akik legmélyeoben alatta vannak erkölcsi, anyagi érték­rendjeinknek. De amikor már társadalmi szinten gondolko­dunk, nemcsak a cigányságot kell védelmünkbe vennünk, másutt is elkél a segítség. Ha meg mégis határvonalat aka­runk húzni éppen a fent tár­gyalt súlyponti kérdés megol­dása érdekében, vajon hol te­gyük azt? A beszámoló 676 cigány la­kosról beszél, s ha megkérdez­nénk valamennyiüket, hányán vállalnák népüket? Egy bizo­nyos, volnának, akik tiltakoz­nának a megkülönböztetés el­len, de nehogy valaki is azt higgye, hogy a származás kizá­rólagos tényé vált kényelmet­lenné számukra, hanem az a nagy csomó negatívum, ami a cigány névhez máig is elvá­laszthatatlanul hozzátapadt. Tehát fellelhető egy ösztö­nös elszakadni vágyás az ed­digi életmódtól, amit azonban mélyen húzódó gyökerek, erős szálak fognak vissza, s ezeket a társadalomnak kell segítenie meglazítani. Mcsszsifalinas A hogyanra azt hisszük, nem kell magyarázat, legfeljebb a módszerek megválasztásától függ, hogy mennyire gyors, hatékony ez a törekvés. S ha figyelembe vesszük, hogy év­századok mulasztását kell helyreigazítanunk, talán elége­dettek is lehetnénk eredmé­nyeinkkel, de a részletes, és tárgyilagos beszámolóból ki­tűnt, nagyon sok tennivalónk van még. Hajlamosak vagyunk a tü­relmetlenségre, de be kell lát­nunk, hosszadalmas ez a folya­mat s minden esetben azok csatlakoztak, akik kampány­feladatként kezelték valaha is e kérdést. Miklay Jenő lőtt, majd jó támadás végén Benkó állította be a végered­ményt. 5-2. Leskó két 11-est kivédett, de egy könnyelmű­séget is elkövetett, melyből szöglet lett. A küzdelmes edzőmérkőzés nagyon jól szolgálta a felké­szülést a mai, Albertirsa elle­ni bajnoki mérkőzésre, hason­ló, kemény harc várható. Irsa a múlt évben a 7. helyen vég­zett, jelenleg az 5. helyen áll, a Kinizsi a 10-en. Egy-egy mérkőzést játszottak. Irsa a jászkarajenői csapat ellen, mivel azok igazolása nem volt rendben, csak barátságos mér­kőzést játszott, 4-1 volt az eredmény. A mérkőzést 3-0-lal igazolták Irsa javára. A Kini­zsi a múlt vasárnap Péterin átesett a „tűzkeresztségen”, belekóstolt a körzeti bajnok­ság légkörébe. A Monori Hír­lap így ír a mérkőzésről: „A vendégek többet támadtak,, de csatársoruk gyámoltalan játé­ka végül is csak (nehezen!) az egyik pont megszerzését eredményezte.” Jól szervezett védő-, és bátor, eredményes támadójátékot várunk. -irr—; Az ifilabdarúgókra is nehéz mérkőzés vár. Az irsai ifi­csapat a múlt évben a 3. he­lyen végzett. Az első mérkő­zésen hazai pályán a Ceglédi VSE-vel 2-2 volt az eredmény. A serdülők hazai pályán kezdenek. Sorsolás: szeptem­ber 9.: Nagykőrös—Dánszent- miklós, 16-án: Albertirsa— Nagykőrös, 23-án: Nagykőrös —CVSE. 30-án: Űri—Nagykő­rös. Október 7.: Nagykőrös— Abony. 14-én: Pilis—Nagykő­rös, 21-én: Nagykőrös—Mag­lód, 28-án: Gyömrő—Nagykő­rös. November 4-én: Nagykő­rös—Vecsés, 11-én: Üllő—> Nagykőrös, 18-án: Nagykőrös —Monor. P. S. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 16 óra: Pedagógusok—Konzervgyári KISZ II., 17 óra: Arany Tsz —Konzervgyári KISZ I.; Ifjú­sági sporttelep, 16 óra: TRA- KIS—Amatőr MTE, 17 óra: Városgazdálkodás—Mészáros Tsz; Vági-lakótelepi pálya, 16 óra: Gimnázium—Információ­technika, 17 óra: Törteli Tsz —Tormási Építőipari Kisszö­vetkezet, városi kispályás bajnoki mérkőzés. Mozi Holdtölte Texasban. Színes, francia film; (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás 4, 6 és 8 órakor. A kertmoziban Széplány ajándékba. Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték, fél 9-kor. A stúdió mozi ban A bűvös kő és a csodakút. Színes, szinkronizált NSZK— olasz mesefilm, fél 4-kor. A beszélő köntös. Magyar film, fél 6-kor. Hétfői műsor Vértcstvérek. Színes, szink­ronizált NDK-kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A kertmoziban Széplány ajándékba, fél 9- kor. A stúdiómoziban Az ember, aki lezárta a vá­rost. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. ISSN 0133—1:708 (Nagykőrösi Kirí­1

Next

/
Thumbnails
Contents