Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

1 PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM Ára: 1,40 forint 1984. AUG. 9., CSÜTÖRTÖK áSkofméiiyisnk születésének évfordulóján Tisztavatás, vízi-, légi parádé A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala, a Magyar Néphadsereg Politikai Főcso­portfőnöksége és az MHSZ budapesti vezetősége tegnap tartotta sajtótájékoztatóját az augusztus 20-i tisztavatásról és a budapesti honvédelmi nap programjáról. Sárvári István vezérőrnagytól hallottuk, hogy augusztus 2Ö-án 16. alkalom­mal avatnák tiszteket a Parla­ment előtt. Az avatásra várók egyhatoda kitűnővel és jeles­sel, ötven százalékuk pedig jó minősítéssel végzett. Az au­gusztus 20-i eseményekre való felkészülésben Pest megye is részt vesz. hiszen a díszzászló­alj a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán gyakorol, s a főpró­bát is Szentendrén tartják. A budapesti honvédelmi nap eseményeiről Kacsó Ferenc ezredes, az MHSZ budapesti szervező titkára beszélt. Em­lékeztetett arra, hogy az al­kotmányunk 35. születésnap­ján immár 23. alkalommal rendezik meg a vízi és légi parádét. Ezek az események alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a látványosság mellett a közönség képet kapjon a hon­védség egységeinek felkészült­ségéről. Augusztus 20-án fél tizenkettőtől délután egy óráig nyolcvan úszóegység, félszáz légi jármű, 150 ejtőernyős, férfi és női műrepülők, sár­kányrepülők, repülőmodellek, vízisíelők és légideszant spor­tolók szórakoztatják a néző­ket. Az alkotmánynapi esemé­nyek leglátványosabb része most is az esti (9 órakor kez­dődő) tűzijáték lesz. Barako- nyi László ezredes elmondta, hogy 19. alkalommal gyönyör­ködhet a közönség a ritka látványban. Kétezerhatszáz tű­KULCSSZEREPBEN N apjainkban kétségte­lenné vált: a helyi igazgatási munkában ta­pasztalható, megnöveke­dett feszültségeket csak az önállóság tényleges növe­lése, a tanácsi demokrácia fejlesztése oldhatja fel. Ami pedig ezt világossá és egyértelművé tette, min1| annyi más esetben, most is gazdasági körülmény volt. Többszörösen is. Elsőként településeink, elsősorban a nagyvárosaink fejlődéséből tűnt ki, hogy az erőtelje­sen központi döntések nem tudják .követni a helyi sajátosságok támasztotta igényeket, sem lakásépítés­ben, sem infrastruktúrá­ban, sem alapellátásban. Olyannyira nem, hogy a településhálózat arányta­lanságai például szociális gondokhoz vezettek az ap­rófalvakban és a nagyvá­rosokban egyaránt. Az or­szág nehezebb gazdasági helyzetéből '3 következőén egyértelművé vált. hogy a települések fejlődésében a jövőben nem nélkülözhe­tők a lakosság forintjai. Sem az otthonteremtésben, sem a csatornázásban, sem a gázhálózat bővítésében, sem semmi másban. S nemcsak a lakosság forintjai nem nélkülözhe­tők. Mindenekelőtt nem le­het lemondani azokról a forintokról, amelyek éppen a településfejlesztés helyi sajátosságainak jobb ki­használásával teremthetők elő. Ez pedig mindenképpen többet jelent egy-egy hang­zatos kijelentésnél: ehhez a közigazgatás és a la­kosság kapcsolatának javí­tása szükséges. Mégpedig úgy, és olyan mértékben, hogy a végrehajtó szerve­zet figyelme a megyéről, a központi ágazati hivata­lokról mindinkább a lakos­ságra, a lakosságot képvi- -selői választott tanácstagi testületre irányuljon. Ez eddig gyakorta nem kevés gondot okozott. Van ta­nácstag. aki azért köszönt le tisztéről, mert a taná­csi apparátussal egyetlen ügyben sem tudott ötről hatra vergődni. Nem egy helyen, s nem kevésszer megtörtént, hogy a tanácsi vezetés nem kérte a la­kosság, illetve képviselői-* nék, a tanácstagoknak a véleményét, a döntések meghozatala előtt. Néhol, szűk szakmai csoport el­képzelése alapján szűk po­litikai testület, a végrehaj­tó bizottság. döntött, szinte minden kérdésben, s az ál­w' lampolgárok érdekeit kép­viselni hivatott tanácstagi testület már csak engedel­mes gyülekezetként bólin­tott a tervekre. Ezeken a helyeken természetesen csőikként a tanácstag tekin­télye, következésképpen a választók bizalma. A köz- igazgatás túlhaladott gaz­dasági és szervezeti gond­jait nem mindenütt tudták eredményesen feloldani azok a kezdeményezések sem, amelyek az elmúlt években születtek, mint például a nyílt várospoli­tika meghirdetése, vagy az alternatív tervezés rend­szere. Az utóbbi időben azonban felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az eddiginél szélesebb alapo­kon nyugvó népképviselet megteremtését szolgálják a tanácsi munkában. A fej­lesztési tervek kidolgozá­sának új irányelvei, az úgynevezett kisvárosi mo­dell széles körű bevezeté­sé, ' a járások megszünte­tését magával hozó, a két­lépcsős köziigazgatás kiala­kítását célzó városkörnyé­ki rendszer létrehozása, a hatáskör decentralizálása, az új választójogi törvény, — mind az intenzív fejlő­déshez elengedhetetlenül szükséges nagyobb helyi önállóság szervezeti, poli­tikai feltételeit hivatott megteremteni. A központi fejlesztési eszközök terve­zett új rendszer szerinti elosztása, a fejlesztésben a helyi szándék nagyobb ér­vényesítése, a községfej­lesztési adó helyett a tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lás bevezetése ugyanennek az önállóságnak az anyagi alapjait teremti meg. K ulcsszerep a tanács­tagé ebben a rend­szerben, ebben a szervezeti felépítésben. A lakosság­nak az a választott kép­viselője, aki választói szándékainak, törekvésed­nek ismeretében nemcsak ellenőrzi, hanem ami ennél fontosabb, irányítja is a végrehajtó szervezet, a tanácsi apparátus munká­ját. • Ezért is volt időszerű a közigazgatás népképvisele­ti alapjainak szélesítése, a tanácsi demokrácia fórum­rendszerének megújítása. Mindaz a változás, ami a jövőben növelheti a ta- rlácstagság társadalmi te­kintélyét, ha úgy tetszik, a tanácstagok együttes ha­talmát. Amely a lényeget tekintve nem is az_ övék, hanem a választóiké. Szalay Antal zijáték-rakéta, röppentyű, pe­tárda {az összsúlyuk 10 tomjá) repül fel a légtérbe a Gellért­hegy oldaláról. Az előkészítés­ben ezer szakember vesz részt, a robbanóanyagok telepítését július végén kezdték. Most szerepelnek először a fütyülős- rakéták, petárdák, a színka- valkádot a pesti oldalról köz­vetített kísérőzene teszi emlé­kezetessé. A rendezők felhív­ják a lakosság figyelmét ar­ra, hogy a Duna-parton a .tű­zijáték időszakában forgalom-; elterelés, területlfzáras lesz. A' zónát a tűzszerészeik átkutat­ják, az esetleg megtalált rob­banóanyagokhoz illetéktelenek ne nyúljanak, értesítsék a szakembereket. V. M. Ma befejeződik a búza aratása Még mindig kevés a csapadék Ma: 3. oldal: Drágán termeljük a gabonát? Környezetünk védelméért 4. oldal: Történelmünkről van szó Kellő pillanatban kattan a gép 7. oldal Los Angeles-! olimpiai mozaik Lassan beérik a gyümölcs 8. oldal: Gyorsított eljárás a rendbontók ellen Kis hordó - nagy hordó tért. Jelentősebb eső hullott viszont a Tápióság egyes kör­zeteiben. A mezőgazdászok több helyen utasítást kaptáik a kukorica silózására, mivel a növény sanyarú állapota miatt idő előtt kell lehozni a termést, amely állati takarmá­nyozásra szolgál majd, ám a Mentők, tűzoltók jelentik A gyáll Szabadság Tsz 170 hektáron termeszt burgonyát. Naponta hat­van tonnát szállítottak a fővárosba a Cleopátra fajtából Tegnapig a búzának 99,5 szá- zalékát takarították ibe a Pest megyei gazdaságok. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyától kapott: tájékoztatás sze­rint ma lényegébe n véget ér a kenyérnek való, aratása. Az utolsó hektárokon vágják a búzát a peröcsényi és a berne- ce baráti termelőszövetkezet­ben. Jő tempóban halad' a rozs és a tavaszi árpa betaka­rítása is. r ; Az aszályos időjárás szőkébb pátriánkban' is rendkívül ked­vezőtlen a kapásnövényeknek, amelyek sem a talaj felső,1 sem alsó rétegében nem találnak elegendő nedvességet, gyökér­zetükkel most nem tudnák vi­zet felvenni és ez az anyag- ■ cserét alapvetően akadályozza. Hétfőn, kedden, szerdán ki- sebb-nagyobb záporok, zivata-i rok voltak, a lehullott csapa­dék mennyisége azonban nem haladja meg az 5—10 millimé­teljes érésű kukoricához képest jóval alacsonyabb tápanyag- tartalommal. Mint megtudtuk, a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben eddig 151 hektáron kényszerülteik erre a lépésre a szakemberek. Panaszkodnak a mezőgazdá­szok. az esőhiányra, kevés a csapadék, szenved a növény halljuk nap, mint nap. Árról, hogy az elmúlt napok esőzése mennyivel járult hozzá fejlő­désükhöz, arról, Polgár Mihályt a Pest megyei Tanács mező­gazdasági osztályának vezető­jét kérdeztük: — Vegyes volt a csapadék mennyisége, de inkább kevés. Csemőn, Püspökhatvanban aliig hatmilliméternyi hullott, Szentmártonkátán tizenöt, Tú­rán viszont csak két-három milliméter, Ráckeve és Bugyi község térségéből nyolc milli­métert jelentettek. —• Okozott-e kárt a vihar? —- Kárról nincs tudomá­sunk. Sajnálatos azonban, hogy ez az eső még mindig ke­vés, nagyon megsínyli a zöld­ség és a kukorica a szárazsá­got. Ezt látni is a piaci árakon. Három nappal ezelőtt szen­vedtünk a hőségtől, s a meg­lepetés erejével hatott ránk a tegnapelőtt reggeli zápor. Ezt követően a tegnap éjszakai vi­har, ami nem annyira szeles, mint inkább csapadékos és vil­lámoktól sűrű volt. Ilyenkor a szokottnál is többet csörög a mentőállomáson, a tűzoltóknál a telefon. Vajon ez alkalom­mal hogyan történt? Erről kér­deztük meg először a Buda­pesti Mentőszervezet vezető főorvosát, dr. Andies Lászlót. Németh Károly Baranyában k Németh Károly, az i MSZMP Politikai Bizottsá- k.srának tagja, a Központi Bi- 4 zottság titkára kétnapos lá- j togatást tett Baranya me- ígyében. Kedden délután Pécsett, az MSZMP székházában, a megye párt- és állami vezetői fogad­ták a vendégeket, és tájékoz­tatták a megye^gazdasági; po­litikai és kulturális helyzeté­ről, a lakosság életkörülmé­nyeinek alakulásáról, a. párt-, tanácsi, és KISZ-szervezetek munkájáról. Ezt követően Né­meth Károly adott áttekintést az időszerű politikai kérdések­ről. A Központi Bizottság titkára ezután Pécs régi és új város­részeivel ismerkedett, majd a Pécsi Állami Gazdaságot ke­reste fel. Cser László igazgató arról számolt be, hogy a tíz­Minimális beruházással A Telefongyár szakemberei a tavaszi BNV-n mutatták be új, 24 esatornás vivőfrekvenciás berendezésüket, ami lehetővé te­szi a kisebb települések és központok egymás közötti telefon- hálózatának bővítését, minimális beruházással, a meglévő pos­tai vonalak felhasználásával. Képünkön: Nagy Józsefné elekt­romos bemérő az új berendezés műszeres vizsgálata közben. ezer hektáron gazdálkodó me­zőgazdasági üzem mind na­gyobb részt vállal ellátá­sában. A belváros korábban kihasználatlan pincéiben pél­dául gombát termel, Üszög­pusztán sport- és kiránduló­központot hozott létre, egy XVIII. századi barokk kastély­ban vendégfogadót rendezett be. Németh Károly találkozott a fogathajtó világbajnokságra készülő magyar válogatott tag­jaival, akik a pécsi gazdaság­ban edzenek a szilvásváradi versenyre. A Központi Bizottság titká­ra szerdán Komllóra látogatott. Meghallgatta a város vezetői­nek tájékoztatóját a 32 ezer lakosú település életéről, a mecseki szénbányászat helyze­téről, majd városnézésre in­dult. Ezután a Carbon Köny- nyűipari Vállalatot kereste fel a Központi Bizottság titkára, ahol elismerését fejezte ki azért, hogy a Carbon az el­múlt másfél évtized alatt egyetlen külföldi piacát sem vesztette el, sőt újakat szer­zett. Németh Károly kétnapos ba­ranyai programja a mecseki hegyháton fekvő Bikali Álla­mi Gazdaságban fejezdődött be, ahol megtekintette a gaz­daság' halfeldolgozó üzemét, ahol különféle konyhakész éte­leket állítanak elő. — Igazán rendkívüli esemé­nyünk szerencsére nem volt, azonban a tegnapi változékony időjárás miatt, ami most is tart, lényegesen több volt a baleset az utakon. Tulajdon­képpen a vezetők figyelmen kí­vül hagyták, hogy nem szá­raz burkolaton haladnak — amit korábban megszoktak. Nagyobb figyelemmel kellene részt venni a közlekedésben, azonban ilyenkor még jobban lankad a koncentrálóképesség, és kritikus helyzetben agresz- szívabbá válnak az emberek. — Másik gondot a belgyó­gyászati eredetű problémák okozták, szívelégtelenség, vér­nyomásváltozás. Jóval több haláleset történt emiatt Tehát a mérleg: magas halálozás, közúti balesetek és belgyó­gyászati. betegségek miatt Általában a tűzoltók sem ül­hetnek ilyenkor karba tett kézzel. Az éjszaka eseményei­ről Honyecz József hadnagy adott tájékoztatást. — Bár viharos erősségű saél nem volt, bőven cikáztak az égen a villámok és kétszer is riasztottak bennünket családi házakhoz. Tegnap 0 óra 45-kor Biatorbágyról hívtak bennün­ket, ahol az egyik lakóépületbe csapott a villám. A ház teljes elektromos vezetékrendszere tönkrement, és a tetőszerkezet úgy négy négyzetméteres terü­leten megégett. — Mikorra sikerült eloltani a tüzet? — Szerencsére, mire kiér­tünk, körülbelül 0 óra 55 percre a lakók lokalizálták és eloltották a lángokat, nagy se­gítségünkre voltak. — Melyik volt a másik hí­vás? — 0 óra 32 perckor Török- bálintról riasztottak, ' ahol szintén a tetőszerkezet pusz­tult el, gyakorlatilag teljes egészében. Itt már jelentősebb az anyagi kár, körülbelül nyolcvanezer forint. A tüzet egyébként 1 óra 55-re sikerült eloltani. F. A. M. — V. B. Papírexport sok gonddal Kérgezve drágábban is ? Esztendők óta gondokkal £ küszködnek azok az erdő- gazdaságok, amelyek pa- í; pírfát exportálnak. A vi- ^ lágpiacon eltolódott a ke- 4 resiet az értékesebb fafaj- 4 iák irányába, s jelenleg ^ például a fenyőpapírfának ^ a legmagasabb az ára. £ Sajnos azonban hazai he- 4 gyeinkben ebből van a leg- 4 kevesebb. A megye; egyik legnagyobb exportőre a Budavidéki Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság, amely erre az évre mintegy 1500 űrméternyi nyárpapírfa külföldi kiszállítását tervezte. Az azonban már most látszik, hogy e számítás nem válik. valóra. Nyárból eddig 500, a cserpapírfából pedig több mint 650 űrmétert tudtak csak érté­kesíteni, jobbára Jugoszláviá­ban és kisebb mértékben Olaszországban. A Buda vidékiek legnagyobb gondja az, hogy mindössze egyetlen kérgezőgépük van, s ennek kapacitása ma már nem elegendő. Emiatt csak a csert tudták megtisztítani, a nyárpapíríát viszont kéregben s így jóval olcsóbban kelteit eladniuk. Már megrendeltek egy űjabb berendezést, amely várhatóan még,az idén megér­kezik, ám munkába állítására csak a következő esztendőtől lehet számítani. Speer Norbert értékesítési osztályvezetőtől azt is meg­tudtuk, hogy a Buda vidéki er­dőkben a fák többsége cser, s ezért a világpiacon alacso­nyabb árat fizetnek, mint a hasonlóan kérgezett nyárfáért. Így az erdőgazdaságnak az az érdeke, hogy exportjának a mennyiségét növéljé, hiszen a minőség adott. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents