Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

1984. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK 'Fókusz a tónk/ni mrntmó ■j Most húsz esztendeje, hogy a rí világsajtó —■ beleértve az ame- í rlkal újságokat is — öles be- Ä tűkkel hozta a hirt: az Egyé­vsük Allanioft kongresszusa fel­S/ hatalmazta Lyndon B, Johnson í elnököt fegyveres erők beveté- 4 sére Vietnamban. Az ürügy í (tnert ma már egyértelmű, hogy í a casus bellinek, háborús olt- R nak kikiáltott incidens gondo- g san kifundált ürügy volt): a V vietnami felségvizekhez tartozó i Tonkini-öbölben „vietnami na- < szádok támadást intéztek az V amerikai flotta ellen”. Mindez, már akkor is tragi­komikusnak; tűnt: képzeljük el a kis ázsiai ország parti vi­zein cirkáló nxininaszaüokat, és .4'hazájuktól sok ezer kilomé­terre hajózó amerikai hetedik flotta tuzokádó kolosszusait. De az ürügy minőségére nem sokat adott az amerikai veze­tés, amely eldöntötte: katonai . erővel lép a francia gyarmato­sítók helyébe Indokínában, és állja útját a népek felszabadí­tó mozgalmának ebben a tér­ségben. A következményeket ma már ismerjük. A tőkés vi­lág legerősebb hatalma elszen­vedte történelmének első lát­ványos vereségét, és nagyon sok amerikai családban üres »az akkor vagy később Viet­namba bevonult fiúk helye. Ronald Reagan már meg- választása előtt sem csinált titkot abból, hogy szeretné ki­iktatni az amerikai köztudat- bői a vietnami traumát. Ez magyarul annyit jelent, hogy a 'kiáltó tapasztalat tanulságait ' semmibe véve az elnök kész amerikai csapatok bevetésére áz Egyesült Államok határain "kívül első területeken. Ezt a lehetőséget megkönnyítette az a még 1973-ban (tehát a viet­nami vereség előtt) meghozott .törvény,: . amely „korlátozott időre” szinte korlátlan jogkört biztosít az államfő számára a . hadsereg alakulatainak beve­tésére — a törvényhozás meg­kérdezése nélkül. ""Ilyen körülmények között döntött;, úgy hatvanegy de-* mokrata párti képviselő, hogy törvénytervezetet terjeszt be a „tonkin-határozat” huszadik évfordulóján, amely Jcorlátoz- ná ezt a jogkört — különös te­kintettel Salvadorra és Nica­raguára. Félreértés ne essék: e javas­latnak belátható időn belül — fa. novemberi választásokig' semmiképpen, de később sem — nincs esélye arra, hogy tör­vény váljék belőle. Jelképes -jelentősége mégis figyelemre- ‘ méltó. Égy harcias kurzus, egy, a vietnami tapasztalatokat fe­ledtetni igyekvő tömeglélek- tani hadjárat kellős közepén váz Egyesült Államokban akad­jak felélős politikusok, akik készek a vietnami szörnyűség nyitányának évfordulóját az egyetlen méltó módon megün­nepelni: a történelmi tanulsá­gok levonásával. H. E. lamjatyín cikke a nemzetközi kapcsolatokról Reagan: zsákutcáról zsákutcára A világűr militarizálásának megakadályozása olyan ön­álló probléma, amelyet nem „általános kérdésekről” foly­tatandó tárgyalásokon, hanem konkrétan kell megoldani — állapítja meg Leonyid Zamja- tyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának ve­zetője, a Moszkovszkije No- vosztyi (Moscow News) augusztusi számában kö­zölt cikkében, amelyet szer­dán ismertetett a TASZSZ. Lehetséges-e párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a fegyverke- zési hajsza, közte a kozmikus fegyverkezési hajsza korláto­zásáról és visszafogásáról — teszi fel a kérdést a cikk szer­zője. A kérdés — válaszol Zamjatyin — törvényszerű; a jelenlegi amerikai kor­mányzat az utóbbi három év­ben óriási károkat okozott a korábban létrehozott kétoldalú szovjet—amerikai kapcsolatok rendszerének, gyakorlatilag a nullával tette egyenlővé mind­azt, ami a különböző területe­ken kifejtett szovjet—ameri­kai együttműködés alapját al­kotta. Reagan elnök környeze­te, sőt maga az elnök alig tö­rődött azzail, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok normáli­san fejlődjenek. Már az első napokban a feledés homályá­ba merült az az okmány, amelyben annak idején lefek­tették a kölcsönös kapcsolatok alapelveit, és amelyet mindkét államfő aláírásával hitelesí­tett. Az amerikai politika alap­jául épp az ellenkezőjét tették meg, vagyis az Egyesült Álla­mok a fegyverkezési hajsza fo­kozásával igyekezett biztosíta­ni magának a katonai fölényt a Szovjetunióval szemben — írja Zamjatyin. — A nemzet­közi -helyzet jelenlégi komoly rosszabbodása ‘íis azoknak' a negatív változásoknak a követ­kezménye, amelyek a 80-as évek fordulóján mentek végbe az amerikai politika egészében. Ennek ellenére Washington nem kíván tárgyalni Bécsiben a világűr demilitairizálásáról, amint ezt a Szovjetunió java­solta. Az Egyesült Államok már ősszel, de lehet. hogy még korábban ki akarja pró­bálni a műholdromboló fegy­verrendszereket, és nem ad érdemi választ a szovjet ja­vaslatra. Zamjatyin — Wein­berger amerikai hadügymi­nisztert idézve — azt a követ­keztetést vonja le, hogy az Egyesült Államok mindenről akar tárgyalni, de konkrétan semmiről sem. A Fehér Ház és az amerikai külügyminisz­térium -jelenlegi egymást kö­vető sajtókonferenciáiból ítél» ve — mutat rá — Washington különféle kibúvókhoz folya­modik; az elnök kijelenti pél­dául, hogy a kozmikus prog­ram megvalósítása vissza- kényszerítheti az oroszokat a tárgyalóasztalhoz. Vajon nem ezért akarják-e az amerikai politikusok a bécsi tárgyaié» sok témakörét összekapcsolni azzal, ami az ő hibájukból vált megoldatlanná a nukleá­ris fegyverek korlátozásáról folytatott genfi tárgyaláso­kon? Az amerikai politikusok tak­tikáját — nevezetesen azt, hogy a nukleáris fegyverek korlátom zásának és csökkentésének kérdéseit összekapcsolják a világűrről folytatandó' tárgya­lásokkal — csakis politikai fo­gásként lehet értékelni. Mi­után az egyik tárgyalást zsák­utcába juttatják, ugyanezt akarják tenni a másikkal is. Minden építő jellegű párbe­széd alapja, hogy mindenek­előtt mondjanak le arról a tö­rekvésről, hogy a másik fél biztonságának rovására meg­szerezzék'a katonai fölényt. A párbeszéd és a tárgyalás a mi módszerünk a nemzetközi problémák megoldására. Hatá­rozottan elutasítunk ellenben minden olyan kísérletet hogy velünk szemben politikai erőt, diktátumot alkalmazzanak — hangsúlyozza Leonyid Zamja­tyin. Negyedszázados a szovjet hadászati rakétaerő Elvileg új és helyes lépés veit A hadászati rakétacsapatok felállítása olyan elvileg új és helyes lépés volt, amely azt a humánus célt szolgálta, hogy növekedjék a Szovjetunió vé­delmi ereje és elháruljon az agresszív imperialista körök által tervezett harmadik vi­lágháború kirobbanásának ve­szélye — jelentette ki a Litye- raturnaja Gazeta című lapnak adott nyilatkozatában Vlagyi­mir Tolubko tüzérségi főmar- sall, a szovjet hadászati raké­tacsapatok főparancsnoka ab­ból az alkalomból, hogy a haderőnem idén ünnepli ne­gyedszázados jubileumát. Tolubko a nyugati, főként Az űrhajózás történetében először Kísérletek a nyílt világűrben Leonyid Kizlm és Vlagyimir Ezolovjov, a Szaljut—7—Szojuz T—11 űrállomáson éppen fél­éve dolgozó legénység parancs­noka és fedélzeti mérnöke szerdán — immár hatodszor — kilépett a világűrbe, s ott öt órán át bonyolult szerelési munkálatokat végzett. Az űrhajósok az űrállomás felszínének egyik részéről le­vették a hővédő, borítást, és befedték vele az üzemanyag­vezeték egyik fontos csövét. Az eltérített iráni gép utasai szabadok A tettesek ismeretlenek Ismeretlen személyek szer­dára virradóra Kairóba térí­tették az iráni légitársaság égyik repülőgépét. A gép az iráni Sirázbap,. iszál].t,fjg,,.ere­detileg a sZaOdPárabiái DzstÖ- da .felé tartva, fedélzetén, 280 — más források szerint,304 — Mekkába igyekvő muzulmán zarándokkal. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség Londonban fogott adása szerint az eltérített gép 'élőbb Bahrainban szállít le, s ott Beismerés a kémrepülőgép ügyében Washington felelőssége Az Egyesült Államokat fe­lelősség terheli azért a súlyos incidensért, amelynek során tavaly szeptemberben egy dél-koreai utasszállító repü­lőgép huzamosabb időre be­hatolt a szovjet légtérbe, s nem engedelmeskedett a le­szállási utasításoknak. Ezt a Nation című amerikai folyó­irat legújabb számában han­goztatja David Pearson, a Yale egyetem tudományos A dél-csendss-óceáni országok összefogása A nukleáris kísérletek ellen ; A Csendes-óceán déli részé­nek országai fogjanak össze és jgyakpföljanak nyomást Fran­ciaországra. annak érdekében, .hogy haladéktalanul vessen véget, a térségben végzett nuk­leáris robbantásainak — je­lentette ki kedden Port Mo- resbyben Michael Somare, Pá- pua-Üj-Guinea kormányfője a brit nemzetközösség regionális csúcsértekezletén. Somare biztatónak nevezte az atomf egy vétkezést ellenző Üj-Zélandi ■ Munkáspárt kor­mányra kerülését és hangsú­lyozta: lehetővé vált a közös fellépés a nukleáris kísérletek és fegyverkezés ellen, a térség atomfegyvermentes övezetté változtatása érdekében. A déf-csendes-óceám orszá­gok már évek. óta tiltakoznak á Mururoa-koraÜszigetné! foly­tatott francia kísérleti robban­tások miatt, Clav.da Cheysson francia külügyminiszter vi­szont . nemrégiben úgy nyilat­kozott, hogy Franciaország folytatja nukleáris program­ját. A brit nemzetközösség 18 ázsiai és csendes-óceáni tagál­lamának kormányfői értekez­lete kedden Zárt ülésen foglal­kozók a nukleáris leszerelés és az atomfegyvermentes övezet Létrehozásának témakörével.1 munkatársa. Mint emlékeze­tes, a szovjet légvédelem a gépet kénytelen volt meg­semmisíteni. Pearson az NBC televízió szerda reggeli adásában kije­lentette, hogy az Egyesült Államok közvetlen felelőssé­gére számos tény utal. Nem mondta ki ugyan, hogy a dél­koreai gép kémfeladatot tel­jesített, de hangsúlyozta: , a gép határsértése kapcsán az Egyesült Államok radar- és lehallgató szolgálata, amely­nek nagy teljesítményű állo­másai vannak Alaszkában, az Aleut-szigeteken és a Japán­hoz tartozó Hokkaido-szigetem, nagy fontosságú adatok bir­tokába jutott a térség szovjet légvédelmi és riasztórendsze­rérői, katonai hírközléséről Ezeket az adatokat a határ­sértés nélkül nem tudták vol­na megszerezni. Emlékeztető nyilatkozat Amerikaiak rendbontásáról A moszkvai Izvesztyija szer­dai számában visszautasította a washingtoni külügyminiszté­rium képviselőjének azt a nemrégiben újságírók előtt el­hangzott céizatos kijelentését, hogy a Leningrádba látogató amerikai állampolgárok állító­lag „fenyegetésnek" vannak ki­téve, s „áz amerikai turisták­nak ezért kerülniük kell a vá­ros meglátogatását”. A leningrádi amerikai fő- konzulátúsnak átadott szovjet emlékeztető rámutat: nem ez volt az első eset, hogy a kon­zulátus munkatársa megen­gedhetetlen magatartást tanú­sított. Campbell — egy másik amerikaival — júliusban egy­szer már verekedést kezdett egy bárban; akkor egy finn ál­lampolgárral. A rendőrség augusztus hetedikén kénytelen volt feltartóztatni egy személy­gépkocsit súlyos közlékedési szabálysértésért;, áz autóban két részeg amerikai biztonsági Őr ült, egyikük Campbell volt. Az Izvesztyija megállapítja: Washingtonban arra használ­ják fel a történtekét, hogy el­riasszák az amerikaiakat a Szovjetunióba tervezett turis- tautáktól. Elsősorban az a cél­juk, hogy még inkább megza­varják a szovjet—amerikai kapcsolatokat, s a közelgő el­nökválasztások előtt soviniszta hangulatot keltsenek az Egye­sült Államokban. üzemanyagot vett föl. Egyelő­re nincs jelentés arrpl, kik a -géprablók, és mit követelnek. A szerdára virradóra eltérí­tett iráni, repülőgép leszállt Kairó nemzetközi repülőterén. A gépeltérítők, akik, mint ki­derült tizennyolcán vannak, tárgyalásokat kezdtek az egyiptomi hatóságokkal, azt követelve, hogy Párizs felé folytathassák útjukat. Az iráni „népi mohamedá­nok” elnevezésű, az iráni rend­szerrel szemben álló szervezet­hez tartozó légikalózok, miután a római repülőtéren szabadon engedték a túszként fogvatar- tott utasokat, ígéretet tettek árrá, hogy megadják magukat az ojasz hatóságoknak. A géprablókkal az Oscar Luigi Scalfaro olasz belügy­miniszter vezette küldöttség kezdett tárgyalásokat. A légj- kalózolc kezdetben azt köve­telték, hogy biztosítsanak szá­mukra üzemanyagot, hogy út­jukat egy nyugat-európai vá­ros — Párizs, London, Genf vagy Frankfurt — felé foly­tassák. Később a géprablók — a hatóságok követelésére — fo­kozatosan megkezdték az uta­sok szabadon bocsátását. Az összes utas elengedése után vált ismeretessé, hogy az irá­ni gép fedélzetén 305 utas és 11 tagú személyzet tartózko­dott. A gépeltérítők számát illetően eltérőek az értesülé­sek. A hatóságoknak sikerült letartóztatni két géprablót, akik az utasok közé vegyülve akartak egérutat nyerni. ■ Az űrállomásba való vissza­térésük előtt az űrhajósak le­szerelték a napelem paneljé­nek egy részét, hogy azt ké­sőbb a földi szakemberek meg­vizsgálhassák. Moszkvai idő szerint 12.46- tól — azaz a kiszállás idő­pontjától — kezdve Oleg Aty- kov ellenőrizte az állomás be­rendezéseinek működését és a világűrben dolgozó kollégái egészségi állapotát. Ezzel befejeződött a nyílt vi­lágűrben végzendő bonyolult szerelési munkálatokkal való kísérletsorozat. Az űrhajózás történelmében először fordult elő, hogy az űrhajósok egy ex­pedíció idején hatszor lépje­nek ki a kozmoszba. Kizim és Szolovjov hat kiszállásuk alatt összesen 22 óra 50 percet töl­töttek szerelési munkálatokkal az űrben. Tapasztalataikat az új űrállomások létrehozásánál és működtetésénél hasznosítják majd. y.j** . :jj ",-i. az amerikai sajtó fejtegetéseit érintve, hogy a szovjet kato­nai erő állítólag túlnyomó fö­lényben van, kijelentette: a valóság az, hogy a hetvenes évek derekán kialakult a két nagyhatalom hadászait nuk­leáris erőinek hozzávetőleg mennyiségi és minőségi egyen­lősége. A szovjet és az ameri­kai hadászati nukleáris erők különböző úton fejlődtek és ez a szóban forgó haderőnem szerkezeti felépítésében . is tükröződik. Földrajzi helyzete és számos más tényező miatt — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió főleg a földi te­lepítésű interkontinentális bal­lisztikus rakétákat fejlesztette ki. Ezeken a rakétákon he­lyezték el a robbanófejek het- venszázalékát. — Hangsúlyozni kívánom — mondotta Tolubko —, hogy mi paritásról, nem pedig a nuk­leáris erőik valamennyi össze­tevőjének analógiájáról be­szélünk. A hozzávetőleges egyenlőség olyan erőegyen­súly, amikor az egyik fél fö­lényé egyes mutatók és ös­szetevők tekintetében a má­sik fél más területeken levő fölényével egyenlítődik ki. Az Egyesült Államok nem vala­miféle egyensúlynak a helyre­állítására törekszik, amelyet egyébként senki sem borított fel, hanem arra, hogy egyol­dalú előnyöket szerezzen, a maga javára változtassa meg a hadászati erők mérlegét — hangsúlyozta a főmarsall. Tolubko végezetül kijelen­tette: a szovjet kormány je­lezte, hogy az amerikai fél kihívására kénytelenek le­szünk saját megfelelő fegy­verrendszer kifejlesztésével válaszolni. Áz MX-re hasonló saját rakétával, az amerikai nagy hatótávolságú robotrepü­lőgépre pedig,saját nagy ható- távoíságú robotrepülőgéppel. Hadihajók útban a Vörös-tengsnv A NAT0növelikatonmjikrJétét Két kínai hajót is megron­gáltak az úszó aknák július végén, illetve augusztus első napjaiban a Vörös-tengeren. A történtekről az Űj-Kína hír- ügynökség adott hírt. Az egyik hajón komoly károk ke­letkeztek. Ütőn van a Vörös-tenger felé az az öt hatalmas ameri­kai szállító repülőgép, ame­lyet Egyiptom kérésére ame­rikai helikopterekkel, egyéb, aknakutatásnál használatos felszerelésekkel és közel két­száz fős szakértői csoporttal kedden indítottak el a hely­színre — jelentette a UPI. A különítmény feladata azoknak az úszó aknáknak a fölkutatá­sa és hatástalanítása, amelyek július 27. óta — amerikai ér­tesülések szerint — tizennégy hajóban tettek kárt. Jelenleg is a térségben van egy elektronikus berendezés­sel felszerelt amerikai hajó, a Harkness, amely hat egyiptomi aknaszedő hajóval és több re­pülőgéppel együtt már meg is kezdte a robbanószerkeze­tek keresését. A Vörös-tenger déli részén két francia hajó végez hasonló tevékenységet, mind ez ideig eredménytele­nül. Helyi megfigyelők attól tar­tanak — írja a Pravda szerdai számában a lap kairói tudósí­tója —, hogy az ■ Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetségesei megpróbálják kihasználni a vörös-tengeri aknák következ­tében kialakult helyzetet, és tovább növelik katonai jelen­létüket a térségben. Irán szerdán azzal vádolta az Egyesült Államokat és Iz­raelt, hogy e két ország áll a Vörös-tengerben és a Szuezi- öbölben úszó vízi aknák tele­pítése mögött, és nemzetközi vizsgálatot indítványozott az ügy hátterének a kiderítésére. Az iráni külügyminiszté­riumnak a tehéráni rádió által ismertetett közleménye szerint az Egyesült Államok és Izrael összeesküvésének célja kato­nai jelenlétük fokozása a tér­ségben, valamint az idei mek- kai zarándoklat megzavarása. „Az egyesült Államok Nica­ragua kikötőinek elaknásítá- sával már kimutatta a világ előtt, hogy milyen célokat kö­vet” — mutat rá a közlemény. 'Jegyzet TÍZÉVES A „WATZPMTEÜGY" közéleti szereplő, az amerikai politikai élet személyisége. Mint emlékezetes, Nixön utód­ja, Ford elnök teljes felmen­tést adott elődjének. MEGSZÓLALTATTAK az adásban Carl Bernsteint, a The Washington Post, című lap munkatársát, akinek kulcssze­repe volt a Watergate-ügy le­leplezésében. Bernstein / leszö­gezte: nem csupán az egyszeri betörés bizonyult f*á Nixon el­nök körn.yeéé.téfé, hahó®! az is kiderült, fíéáy á _ i'ehiäf ftáz széles körű iííéS^tiS féVéteíAy- séget folytVóít Nixöft leinek megsemmisfí-ééí^:. í% á politikai hatalorft hfitlätoM? nélküli biztosítására. K. Cs. TfZ ÉVVEL EZELŐTT, 1974. augusztus 8-án kényszerült le­mondásra a Watergate-ügy fejleményei nyomán Richard Nixon, az Egyesült Államok akikori elnöke. Nixon ellen ek­kor már eljárást folytatott a törvényhozás és minden jel arra mutatott, hogy elítélő határozatot hoz — ezért távo­zott az elnök a Fehér Házból. Mint emlékezetes, a Demokra­ta Párt székházába a Fehér Ház utasítására 1972 júniusá­ban törtek be s a betörés nyo­mán szélesedett a legnagyobb szabású politikai botránnyá a Watergate-ügy, Az évforduló kapcsán az ABC televízió szerdán megszó­laltatta' az ügy néhány fősze­replőjét. G, Gordon hiddy, aki a titkos műveletek egyik fő irányítója volt s szerepéért börtönbüntetést ,is kapott, úgy vélekedett, hogy a Watergate- ügyhöz hasonló jelenségek ma is megvannak az amerikai po­litikában. Emlékeztetett arra, hogy például a legutóbbi vá­lasztási hadjárat során Reagan munkatársai megszerezték az akkori elnök, Jimmy Carter számára készült bizalmas fel­jegyzéseket, amelyeket az el­nök Reagannal folytatott tele­víziós vitájában kívánt fel­használni. Liddy egyébként azt mondotta, hogy Nixon „a leg- kompetensebb amerikai elnök volt Franklin Roosevelt óta”. Az ügy két másik, ugyancsak börtönbe került főszereplője, Charles Colson és John Dean, Nixon két volt munkatársa viszont utólag elítélte a volt elnököt s azt mondotta, hogy nehezen érthető, hogyan lehet ma Richard Nixon még mindig

Next

/
Thumbnails
Contents