Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIU. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA Eredményes akciók Á közös pre§F&n sierfsii éri Az őrbottyáni Kvassay Jenő nyugdíjasklub tagjai közül. sokan ezen a nyáron is utaznak, mint most már évek óta rendszeresen teszik ezt az 1979-ben Örbottyánban megalapított utazási bizottság segítségével. A 15 tagú bizottság 1979 óta tóbb mint 2 ezer embert utaztatott külföldre és belföldre egyaránt. Az idén júniusban Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában jártak, augusztusban pedig Becsbe utaznak. A nyugdíjasklub vezetője, Várhelyi László, aki egyben az utazási bizottságnak is tagja, s a helyi vízmű társaság elnöke. A szakszervezeti mozgalomban dolgozott hosszú évtizedekig. Nyugdíjazása után tért haza, hogy szű- kebb hazájában folytassa munkáját. Volt már hagyomány — Hogyan alakult meg a nyugdíjasklub? — A nagyközségi közös tanács megalakulása előtt, már volt ennek hagyománya. A nyiresi területen és a volt Örszentmiklóson működő klubok, már idetartoznak hozzánk. A volt vácbottyáni részen ma is külön működik a klub, hiszen nehéz lenne onnan bejárniuk a művelődési házba az idős embereknek. Az útiköltségek is megemelkedtek. A nagyközségben kb. 600 nyugdíjas él. Közel 100-an klubtagok. A foglalkozásokra ‘ átlagban 40—50-en jönnek el. Rengeteg a pártoló tagunk is. Olyan klubot akartunk létrehozni, ahol a nyugdíjasok jól érzik magukat, s az idős, elhagyott emberekkel is 'foglalkoznak. Ezért olyan területi felosztást valósítottunk meg, hogy gyakorlatilag mindenkivel tudjuk tartani a kapcsolatot. Azokkal az idős emberekkel is, akik nehezen tudnának eljutni a foglalkozásokra. Például Hutter Lacihoz tartozik a Fő utca egyik fele, Ódé Istvánhoz a Rákóczi út felső része 'és az Akácfa utca, Szabó Jánosáéhoz a Táncsics Mihály utca és a Dózsa György utca, én a Lenin, Arany János és a Táncsics utcát kísérem figyelemmel. — Sok magányos, idős ember él a községben? — Tulajdonképpen elhagyott nyugdíjasok nincsenek. A fiatalok többsége elköltözik otthonról. Jobb is így. A rokonok, hozzátartozók gondjukat viselik az egyedül maradottaknak is. Páran kapnak szociális segélyt, de nekik is van ingatlanuk, őket a védőnő, illetve a felelős klubtagok látogatják rendszeresen. Van olyan család, ahol az öregek klubtagok, de nem tudnak eljárni, részt venni a programokon. Itt sok helyütt, a fiatalabb családtagok a klub pártoló tagjai, s rajtuk keresztül tartjuk a kapcsolatot. Alapszabályaink szerint a pártoló tagok díjtalanul vehetnek részt a rendezvényeinken, és az utazásoknál is jogelőnyük van. Július 22-én például negyvennégyen néztük meg az Ukrán Jégrevü műsorát, azután autóbusszal Esztergomban voltunk. — Miért Kvassay Jenő lett a klub névadója? — Az Országos Vízügyi Hivatalban is rendkívül tisztelik, nagy a tekintélye az Országos Vízügyi Igazgatóság megalapítójának, és volt vezetőjének. 1919. június 6-án halt meg örszentmiklóson, mint államtitkár. Különösen a község idősebb korosztálya őrzi az emlékét. A volt Ör- szentmiklós főterén ásatott mély kútban talált gyógyvízből sósfürdőt akart építtetni, amit az I. világháború kitörése megakadályozott. Pedig Zalakaros példája is mutatja, hogy egy község arculatát és életét mennyire megváltoztatja egy fürdő üzembe helyezése. Társadalmi munkában — Miért feledték a helybeliek ilyen sokáig a Kvassay nevet? — Nem felejtették el. Még én is emlékszem, gyermekkoromban Kvassay Márta felolvasásokat tartott a házában. Mi is hallgattuk. A Kvassay család Kossuthékkal állt rokonságban. Még állítólag itt vannak a faluban azok a székek, amelyekből annak idején gyermekkoromban Kvassay Mártg rámutatott egyre, hogy ez Kossuth Ferenc széke (Kossuth Lajos fiáé). Szóval nem feledték. Az ok inkább vallási eredetű. Községünk főként református volt, Kvas- sayék pedig katolikusok. Ezért nem ápolták az emlékét. De most már nem olyan merevek ezek az ellentétek. Mindenki örült az ötletnek, hogy a klub vegye fel Kvassay Jenő nevét. Az idén június 6-án nagy emlékünnepséget tartottunk Kvassay Jenő halálának 60. és a másik híres vízügyi szakember, Sajó Elemér halálának 50. évfordulója tiszteletére. Ezen mz _ ünnepségen részt vettek a helyi társadalmi szervezetek, az Országos Vízügyi Hivatal, a Kvassay Jenő Szakiskola, a Vízügyi Múzeum képviselői, valamint Kvassay Jenő leszármazottai, Kvassay Sajó Zoltán és Kvassay Sajó Endre. A munkatervünkben egyik feladatként szerepel, hogy támogatjuk a helyi ivóvíztársulat tevékenységét. — A helyi hagyományokon kívül, milyen erő tartja össze a nyugdíjasokat? — Nagyon fontos az a rengeteg társadalmi munka, amit ők ajánlottak fel, és végeztek el a község javára. A Hazafias Népfront Bizottsággal együttműködve tevékenykedünk a község területének, útjainak, levegőjének tisztaságáért, a természet védelméért. Májusban volt egy nagy akciónk, amikor a temető rendbetételére hívtunk mindenkit. Aznap 4—500 ember dolgozott kinn. De az összejövetelek, a programok is összetartják a tagságot. Például januárban hatalmas bált rendeztünk a Körzeti Általános Iskola összes termében, a Nemzeti Színház építésének támogatására. Márciusban pedig az ugyancsak nagyszabású nyugdíjasok fórumát szerveztük meg, körülbelül 150 résztvevővel, ahol a nagyközség párt- és állami vezetői válaszoltak az idős emberek kérdéseire. Csak ha program van? — Milyen gondjaik vannak? — Nehéz rászoktatni az embereket, hogy a művelődési házban beszélgetni is üljenek össze. Mindig valami' programot várnak. Igaz, hogy nincs állandó helyiségünk, ahol bármikor nyugodtan beszélgethetnének. De azért jól megy a klub. Sárossy Krisztina Kenyérsütés - új gabonából Hatvanesztendős a váci malom — teljes nevén a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzeme. Hat évtized óta ezekben a hetekben kenyérgabonával megrakott szekerek, tehergépkocsik érkeznek a vasútvonal közelében lévő épülethez. Tíz éve modern tárolók magasodnak az udvaron. Itt 4 ezer 500 tonnát fogadnak, a Rádi úti új tároló 6 ezer tonna átvételére alkalmas. Pribeli László körzeti üzemvezető és Szántó Pál, a helyettese elmondta, hogy időben felkészültek az idei termés fogadására. Az aratás — a szeszélyes időjárás miatt — 14— 16 napot késett. Ezalatt is folytatták a gépek javítását, a tárolók előkészítését. Július közepén a sződi Virágzó Mgtsz tehergépkocsija hozta az első szállítmányt. Utána sorra jelentkeztek az Észak-Pest megyei termelők. A kedvező mennyiségi átlag segített abban, hogy ennek a hétnek az elején felvásárlási tervüket és a szerződésekben lekötött tervet túlteljesítették. A váci malom négy szocialista brigádja dicséretes munkát végzett ezekben a napokban. A csúcsforgalom idején 12—13 órát is vállaltak; szombaton, vasárnap is fogadták a gabonát. Nehezítette a szállítást, hogy a malom környékén — gázbevezetés miatt — hetek óta feltúrták az utat, nehéz megközelíteni a főbejáratot. A két vezető szerint az idei kalászos kenyérgabona minősége jó közepes, a sokéves átlag feletti szinten. A végleges „nynőségi térkép” augusztus végére készül majd el. A termelők nagyon óvatosak voltak a szerződések kötésénél. A malom a szerződött mennyiséget saját raktáraiban fogadja, de túlteljesítés esetében — így a jelen helyzetben is —, a termelőszövetkezetek felkérik bértárolásra, illetve körzeten kívüli szállítással, Budapest felé enyhítik a tárolás gondját. Mindenki tapasztalhatta, hogy az elmúlt tizenkét hónap alatt nem volt gond Vácott és környékén a kenyérrel, liszttel való ellátás területén. Ami országosan ritkaság: ógabo nájuk is volt még az új érkezésekor. Két hétig keverték őrléskor a tavalyit az ideivel, ez átmenetileg is jó minőségű lisztet jelentett a sütőipar szá • mára. Augusztus második hetében már teljes egészében új gabonából sütik a kenyeret péküzemeink. Papp Rezső Akiknek m elfogadó szerep® jutott Előítéletek korlátái kilőtt — A közelmúltban részt vettem az egyik vidéki egyesület összejövetelén, ahol különféle ügyekben szavaztak u sorstársak — meséli dr. Cht- kan Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szövetségének Pest megyei einöke. — Volt egy fiatalember, aki minden alkalommal ellenszavazatot adott, függetlenül attól, hogy miről kellett dönteni. Nagyon jellemző példa ez a mozgássérült emberek sajátos lelki problémáira. Ű, akit helyzete mindig hátrányba kényszerített, akit az élet mindig sarokba szorított, ezzel törlesztett. Nehéz helyzetben vannak a mozgásukban korlátozott emberek, azt mindenki tudja és elismeri. Még azt is, hogy esélyeik a tudás megszerzésére, az anyagi jólétre, a kiegyensúlyozott életre, sokkal kisebbek az átlagosnál. Ennél többet azonban már csak, kevesen tudnak róluk, és gondjaikról. Ezek néha egészen speciálisak, olyan látszólag apróságoknál kezdődnek, hogy nem jók neki}t a konfekcionált fehérneműk, vagy ruhák, tolókocsiból nem érik el a villanykapcsolót, vagy az ablak kilincsét, egészen az olyan nagy dolgokig, hogy leküzdhetetlen akadály lesz három lépcsőfok, és megközelíthetetlen a karnyújtásnyira lévő fürdőkád. így aztán a mozgáskorlátozottnak az emberi kapcsolatokban legfeljebb elfogadó szerepe lehet, s nem alakító. ííezdeményezések Baj van a sérült emberekkel kapcsolatos társadalmi megítéléssel, ezért boldogulásuk akadálya sokszor már nem is a testi állapot, hanem az általa kiváltott társadalmi gondolkodás. Az egészséges feszeng a beteg mellett, és ha akar, sem tudja, hogyan segítsen. Dr. Fejes András pszichológus kandidátus, maga is tolókocsiba kényszerült súlyosan mozgássérült, évek óta foglalkozik a testi fogyatékosok lélektanával. Elmondta, számos kísérlet bebizonyította, hogy már a csecsemők is megkülönböztetik a torzult arcú felnőttet a többitől. Nem mosolyognak rájuk, némelyik csöppségből félelmet vált ki a látvány. Ezt a reakciót hordozzuk magunkban felnőtt' korunkig, és a megkülönböztetésből lassan előítélet lesz. A mozgássérült emberek nagyon eltérő körülmények között élnek. Társadalmi helyzetüket, életük minőségéi nehéz összevetni. Van néhány adat, amely utal fogyatékosságuk mértékére. Ilyen például az önellátás foka, a közlekedőképesség, lakáshelyzet, anyagi ellátottság, iskolázottság, vagy a társadalmi aktivitás. Amikor néhány évvel ezelőtt egyesületekbe tömörültek, hogy sajátos problémájukon maguk próbáljanak enyhíteni, tulajdonképpen még azt sem tudták, mennyien vannak. A Mozgáskorlátozottak Pest , megyei Egyesületének jogelődje az elsők között, még 1979-ben alakult, és alig két évvel később vált megyei hatáskörűvé. Azóta Vácott van a központja, de a megye számos más városában és nagyközségében — például DunaA mozgássérültek nem adományt, rokkanínyugdíjat várnak, hanem olyan munkalehetőséget, ahol tudásuk legjavát adhatják Trencsényi Zoltán felvétele Ingek nagy mennyiségben Nyitány, másfél millióval Hétfőn reggel sokan várakoztak Vácott a Dunakanyar Áruház megnyitására. A bejárat fölött hatalmas transzparens hirdeti a kedvezményes vásárt, 20—40 százalékos árengedménnyel. A kirakatokat vasárnap estig átrendezték, áruk tömkelegét jelölték meg árcédulával, feltüntetve az eredeti s a kedvezményes árat is. Dr. Zádor Antal Kisvácról jött. Fürdőruhát keresett, esedékes a gyógyüdülős beutalója és még bízik a hosszú nyárban. Torma Miklósné Deák- várról jött a busszal, először a kirakatokat szemléli, utána szánja rá magát a vásárlásra. Zárás előtt beszélgettünk Kaszás Imrével, az áruház igazgatóhelyettesével. Dicsérő- leg szólt munkatársairól, akik a 25—28 fokos melegben is állták a vevők ostromát, igyekeztek zökkenőmentesen kiszolgálni. A légkondicionáló készülék éppen a hét első napjára mondta fel a szolgálatot és hűvös légáramlat helyett meleg levegőt juttatott az eladótermekbe. Megtudtuk, hogy rövid ujjú férfiingből hatalmas mennyiség érkezett, kihasználva a be szerzés több csatornás lehetőségét. Fogyott belőle már az első órákban, a földszinti részen. Áz emeleten a cipőosztály jelentette többször, hogy kevés a kosár. Itt a csökkentárú szandált keresték. Találtak többféle méretben, színben. Az első nap összbevétele másfél millió forint volt... P. R. keszin, Erden, Gödöllőn, Mo- noron, Nagykátán, Ráckevén, Százhalombattán, Szentendrén, Szigetszcntmiklóson — működnek helyi szervezetek. A kisebb községekben — elsősorban a budai körzetekben — pedig aktív klubélet folyik. Patthelyzetben Meg lehet érteni, hogy azok az emberek, akiknek a mun- Uábajárás és egyáltalában a közlekedés mindennapos megpróbáltatást jelent, nem nagyon törődnek a testedzéssel. Számukra pedig az kondíciójuk megőrzését, esetleg javítását jelenthetné, örvendetes, hogy ma már sok helyen van gyermektorna, a felnőtteknek kondicionáló foglalkozás és egyre népszerűbb a rokkantsport, például az ülő röplabda. Remény van arra is. hogy Vácott, a felépült új tanmedencében heti két órában elkezdődhet a mozgássérült gyermekek úszástanítása és rendszeres vízi tornája. Az egyesületek számos olyan akciót, felajánlást szerveztek, amelyek enyhítik a betegek önellátási gondjait. ■ Házhoz megy a fodrász, és^q-pedikűrös, megszervezik a nagy bevásárlásokat, elviszik nekik a könyvet. A közlekedőképesség elengedhetetlen feltétele annak, hogy a sérült ember munkát végezzen, s ez nemcsak a jövedelemszerzés és a megélhetés miatt fontos: önbecsülést, emberi kapcsolatokat jelent. Rendkívül nagy igény volna a motoros utcai tolókocsikra, amelyek főként vidéken alkalmasak a Hycoma- tok pótlására. Megyénkben a Csepel Autógyár KISZ-esei ajánlották fel, hogy részt vennének e jármű hazai fejlesztésében. A kismotorvezetők gondja, hogy tanfolyamszerű oktatásban kell részt venniük, ha vezetői engedélyt akarnak. Sokszor azonban az oktatáson való megjelenésük lehetetlen mindaddig, amíg nem a saját- magúk által vezetett motorral járnak. Ez patthelyzet, amelyből a kiutat az jelente^ né, ha az oktatást a rászorulók lakásán tartanák. A külvilággal való kapcsolattartás fontos eszköze a telefon. E kérdésben a mozgás- sérültek helyzete elkeserítő. A Pest megyei egyesület tagjai közül mindössze harminchatnak van telefonja. ß$!goztsi akarnak A mozgásukban korlátozott emberek számára a lakásnak — a megfelelő otthonnak — sokkal nagyobb a jelentősége, mint az egészségeseknél. A megfelelő szót itt hangsúlyozni kell, hiszen az ajtók szélessége, vagy a lift, döntő a tolókocsiban élőknek. A beteg emberek számára a korszerűnek tekinthető lakás átlagos alapterülete 78 négyzet- méter. Az egyesület tagjai negyedének sem haladja meg a lakása a 60 négyzetmétert. Pesthidegkúton a közelmúltban elkészült 56 —a mozgássérültek számára ideálisnak mondható lakás —, s bár még 40 megépítésére volna hely és közmű, az építőanyagárak emelkedése, illetve az adakozási kedv csökkenése folytán, az előtörlesztés rendkívül magas volna — csaknem 300 ezer forint. A mozgássérültek lakótelepének bővítése azért sem célszerű, mert meglehetősen elzárt a külvilágtól, és a segítséget nyújtani képes egészséges emberektől. Sokkal járhatóbb útnak látszik az, hogy a tanácsok segítsenek olcsó telkek juttatásával. Erre Pest megyében már több jó példa is akad. Mőza Katalin Amikor fáklya világított Megszokott látvány, hogy Vác terein, utcáin idegenvezetőt követő csoportokkal találkozunk. Egy ilyen, diákokból álló csapattal találkoztam a Kőkapu mellett. Vezetőjük mondta a szokott történetet, mikor, miért építették az ország egyetlen diadalívét és lefordította a latin feliratokat is. A város felől a két szót: Az örök háznak. Megmagyarázta, annyit jelent, hogy a Habsburg-dinasztia örökké fog uralkodni. Az egyik diák megkért'ezte: Már rég elsodorta e cet a történelem szele. Miért nem távolították el a márványtáblát? — A II. világháború után bedeszkázták — felelt az idegenvezető —, de 1957-ben leszedték a deszkákat a tábláról azzal a gondolattal, hogy ez a felirat ugyanúgy, mint Pécsett, a templom felett a félhold, a stíproni tűztorony tetején a kétfejű sas éppen azt jelenti, hogy semmi sem örök. Jöttem a Siketnéma Intézetből és az építési területen megbotlottam, elszakítottam a nadrágomat. Peche van — mondta az egyik munkás. Csak figyelmetlen voltam — válaszoltam, — Tudja mi a pech? Elmondom, mert egyik könyvben sem találtam. Ebben a palotában, mint a középkor minden nagyobb épületében, a lépcsőházban és a folyosókon esténként a mai zászlórúdtartóhoz hasonló vastag csövekben, szurokkal átitatott farudak, azaz fáklyák égtek. Ha valaki bálba, vagy fogadásra érkezett a palotába és túl közel ment a fáklyák alá, a csöpögő szurok a ruhájára csöppent, talán a vállát is kiégette. Erre mondták, hogy peche van. Németül a szurok: das Pech. M. Gy. Mm Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 9-től 12-ig délután fél 4 órakor a Klapka légió című színes, magyar történelmi filmet vetítik. — Este fél 6 órától, felújításként láthatja a közönség a Volt egyszer egy vadnyugat című olasz—amerikai westernt. Madách Filmszínház (a művelődési központ nagytermében): délután 5 és este 7 órakor a Holdtölte Texasban című francia kalandfilmet játsz- szák. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában) augusztus 9-től 12-ig az Óvakodj a törpétől című színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték a 8 órakor kezdő szabadtéri mozi műsora. ISSN 0lU-nw (Vád Hírlapi 1
