Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

Új babfajták Bemutató, tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nagykőrösi Konzervgyár szervezésében zöldbabtermesztési tanácskozás és fajtabemutató volt a nagy­réve Tiszazug Termelőszövet­kezetben. Az utóbbi évek átlagát te­kintve, 300 hektár te­rületen termeLnek itt zöldba­bot, ebből általában 100 hek­tár a másodvetésű. Két kalá­szos közt termelik, megfigye­lésük szerint a másodvetésű zöldbabok általában 10 szá­zalékkal teremnek többet. Főbb fajtáik; Oxy Amidor, Valja. Általában két alkalom­mal 50—50 milliméter mester­séges csapadékot biztosítanak a zöldbabnak. A másodvetést legkésőbb július 10-ig ajánla­tos befejezni. A jelenlegi magyar zöldbab­betakarító gépek továbbfejlesz­tésre szorulnak. Kívánatos a betakarítási veszteséget csök­kenteni. Bemutattak egy új FZB nyomóventillátoros magyar zöldbab-betakarító gépet, melynek teljesítménye 30 szá­zalékkal nagyobb az eddig al­kalmazott gépeknél. Hibája ennek Is. hogy hiányzik belő le a fürtbontó, amely a hol­land babszedőgépeken már 15 éve működik. A meglevő FZB zöldbabsze­dő gépek is átalakíthatok, kö rülbelül 100 ezer forint költ­séggel a nyomóventillátoros típusra. A jászapáti Velem Termelőszövetkezet végzi az átalakítást. A bemutatott sárga hüvelyű fajták közül legbőtermőbb nek a Keygold és Sobre fay ták mutatkoztak, de jónak ígérkezik a Róna, ami új ma­gyar fajta. A zöldbabhüve- lyűek közül bőtermő és beteg­séggel szemben ellenálló az Empress, Ráder, Almere, Re­bel, Cimbora és a Rovet nevű új magyar fajta. A Növénynemesítő Intézet adatai szerint a múlt évben legtöbb termést a Keygold és Solare sárga hüvelyű fajták adták, a zöld hüvelyűek kö­zül pedig az Empress. Dr. Konrád Zoltán Árok szeli át a határt Régészeknek bő lelőhely Mint valami hosszú kutató­árok, az egész nagykőrösi ha­tárt átszelő vonal húzódik vé­gig a mezőkön. Megbízás alapján a Mátra vidéki Szén­bányák emberei és munkagé­pei dolgoznak itt. Munkájuk — gazdasági hasznossága mel­lett —, a régészeti kutatás céljait is szolgálja. Simon Lászlótól, a nagy­kőrösi Arany János Múzeum régész-muzeológusától meg­tudtuk, hogy a munkások jó kapcsolatot építettek ki az in­tézménnyel. Már eddig is több új lelőhelyre felhívták a szakember figyelmét. Az egyik fiatalember egy bronz­kori edénykével állított be a múzeumba. A példás együtt­működésről beszámol az épí­tők brigádnaplója is, amely- — be a régész rótt elismerő so­rokat. Az említett edényke a már feltárt Földvártól keletre ke­rült elő, és közelében négy objektumról szereztek tudo­mást az őskori cserepek ré­vén. Másik figyelemre méltó nyom, amely a Csíkvár II. dűlőbe vezet, ahol már is­mert szarmata kori temető­höz tartozó települést sikerült megtalálni egy néhai vize­nyős terület két oldalán. Ér­dekessége, hogy északi olda­lán, a víz felől kettős árok határolta. A temető a vízállá­sos résztől északra fekszik, ahol több sír elpusztult, és valószínű, hogy leletekben is kárt tettek a nehéz földmun­kagépek. Egyébként a temető területén 1982-ben avar sí­rokat hitelesítettek, és ép edényeket találtak . Hasonló korból szármázó szarmata település házán vo­nul át az árok a Homolytáján is. A gépek szelte metszet szerint, letapasztott kemence is volt ott, amelynek a fene­két szarmata és római im­portból származó cserép, ke­rámiatöredékekkel tapasztot­ták a jobb hőtárolás végett. Valószínűleg ehhez a telepü­léshez tartozik az a házma­radvány, amit a közeli ta­nyán az ott lakók épületala­pozáskor 2,5 méter mélység­ben találtak. Ott akkor egy még meg nem határozott érem is előkerült, amelyet a Bűz család adományozott a múzeumnak. A Gógány határrészben egy olyan lelőhely létéről bi­zonyosodtak meg, amelyet dr. Balanyi Béla terepbejárásai alapján már ismertek. A múzeumnak >nagy segít­ség az árokásók szíves köz­reműködése. Ezek az emberek tudatában vannak annak, hogy nagy szolgálatot tesz­nek jelzéseikkel, a talált le­letek beszolgálásával a tudo­mánynak. Hasonlóan véleke­dett a Búz família is, amikor a múzeumnak adta át a szá­mára egyébként jelentékte­len, de a kutatás szempont­jából nem elhanyagolható, év­ezredes fémpénzt. A most készülő Pest me­gyei régészeti tipográfia har­madik kötetéhez hasznos tám­pontul szolgált a mostani „kutatóárkos” szemle. Simon László ebben/közli maid Nagykőrös és környéke régé­szeti lelőhelyeinek felméré­sét. Ez a lényeges mozzanat is segíti munkáját, könnyíti tájékozódását. Egyszerűbb a már korábbról ismert lelő­helyek kiterjedését tisztázni. (tamasi) Szomjoltó italok A szombat-vasárnapi pusz- tavacsi békefesztiválra autó­buszon, autón és kerékpáron Nagykőrösről is sokan elmen­tek. Az ország földrajzi kö­zéppontján rendezett népünne­pély gazdag műsorában a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ asszonykóru­sa és citerazenekara is szere­pelt. Szombaton neves művé­szek sorában, legszebb magyar dalaikat énekelték el, nagy sikerrel, Kis István zeneisko­lai igazgató, karnagy vezeté­se alatt. Ott volt a fesztiválon a Nagykőrös és Vidéke Áfész négy vendéglátóipari egysége is, s az ünneplő tömeget pa­cal- és marhapörkölttel, vala­mint szomjoltó italokkal szol­gálta ki. Az egész világon elismerést aratott, hogy az Országos Bé­ketanács, a Hazafias Népfront és a Képes Üjság rendezésé­ben Magyarország fesztiválon tiltakozott az atomháborúra való készülődés ellen. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA Fiafohfcat vár a vasút Több u$a$, növekvő áruforgalom Az idei vasutasnapon a nagykőrösi vasútállomás dol­gozói közül Rostás Tibor állo- másfőnök miniszteri dicséret­ben részesült, munkatársai; Bekö Zsigmond raktáritok a körzeti üzemfőnökség élenjáró dolgozója, Farkas Józsefné árupénztáros pedig A szakma ifjú mestere kitüntető cím birtokosa lett. Rajtuk kívül többeknek pénzjutalom mel­lett ismerték el átlagon felüli munkájukat. Névre szól Az utasok meg az áru el­szállítása alapvető feladat. A helyi vasútállomás hosszú évek óta rendszeresen a jobbik ol­daláról mutatkozik be, így van ez akkor is, ha némely szállít­tató előtt meglehetős népsze­rűtlenséget vívott ki magá­nak. A rendszertelen vagonki­állítások, vagy a szállítások el­maradása gyakran adott okot a vitára, előfordul ez még ma is, annak ellenére, hogy e té­ren sokat javult a helyzet. Bogoztuk elégszer a kérdést, kinek van igaza, mindannyi­szor arra a megállapításra ju­tottunk, az állomás is csak ak­képpen tudja a kocsikat biz­tosítani, mikor és mennyit bo­csátanak rendelkezésére. Rö­vid és egy csapásra mindent megmagyarázni igyekvő fele­let ez, csak legyen aki bele­nyugodjon. Bízva abban, hogy az állomás munkájának tömör, fél évet átfogó elemzése vala­melyest feloldja 'a kétkedést, hiszen az eredmények példáz­zák. a helyi vasútállomás le­hetőségeihez mérten mindent elkövetett a jobb, gazdaságo­sabb munka érdekében, s ez a törekvés hol érvényesülhetne jobban, mint a személy- és áruszállításban. Igaz, az utóbbi időben a konténerek érkezése akado­zott, ami kezd újra javulni, de összességében elmondható, a vagonellátás terén nem volt különösebb gondja idén az ál­lomásnak. A bázisidőszakhoz viszonyítva az első hat hónap­ban ezer tonnával több áru kelt útra — 52 ezer 300 tonna —, s ez a mennyiség valami, vei több mint 2 százalékkal lépte túl az állomás eredeti árutonna-tervét. A vasúti kocsik kihasznált- sági fokát az év elején 98,5 százalékosra tervezték, amit végül ugyancsak túlteljesítet­tek, majdnem 3 százalékkal. A kocsitartózkodások idejét mu­tató adatok szerint az idegen kocsik 21 órányira tervezett bentállását 19 órára sikerült leszorítaniuk, a többi vagon tartózkodási ideje ennél is na­gyobb csökkenést mutat, 28,1 óráról 19,7 órára tudták lefa­ragni. Javult a helyzet A vasútállomás, más terüle­ten is hozta, vagy éppen túl­teljesítette a gazdasági elvá­rásokat. örvendetes, hogy az utasforgalom kezd visszatérni a régi szintre, éves távlatban mintegy 5—10 százalékos nö­vekedés volt tapasztalható. A vasút az egyik legolcsóbb tö­megközlekedési eszközünk ma­radt, ezzel magyarázható te­hát újbóli népszerűsége. Immár 3 éve baleset, sze­mélyi sérülés nem fordult elő ttt, s hogy ne is legyen, a bri­gádok gazdasági vállalásaik mellé szigorú követelmény­ként állítják fel minden év­ben az egymás és saját mun­kájukra irányuló fokozott fi­gyelmet. A dolgozók 90 száza­léka brigádtag, az ilyen fokú szervezettség meglehetősen szilárd alapja a sokoldalú kö­zös munkának. Bár a létszámmal úgy-ahogy elégedettek, de az utánpótlást jelentő fiatal munkatársakra nagy szükségük lenne kocsi­rendezői munkakörben. Érett­ségizett fiatalok jelentkezését is várják, akik kedvet érez­nek a vasúfon folyó forgalmi és kereskedelmi munkák iránt. Újabban a 14. életévüket be­töltött fiatalok is elindulhat­nak a vasutaspályán. Helye lesz Kevés vasúti munkahely di­csekedhet ilyen tiszta, gondo­zott, virágokkal teli váróval, s parkkal. A dicséret megint csak a brigádokat illeti ezért, melyeknek tagjai túl a napi tennivalókon sokszor szabad idejüket áldozzák fel az uta­sok kényelméért. Év végéig még sok vonat megáll itt, s indul útjára, sok mindent történhet tehát, de amennyiben a korábbi tapasz­talatokat, meg az idei félév eredményeit számba veszem, valahogy úgy érzem, a tavaly elnyert Élenjáró szolgálati hely címet bizonyító oklevél mellett helye lesz az újabbnak is. Miklay Jenő Meggy, ufón sárgabarack Alighogy lefutottak az utolsó meggybefőttes üvegek a kon­zervgyár IV-es üzemének vo­nalairól, máris megjelentek a sárgabarack első szállítmányai. A külső előkészítő telepekről felezve, magozottan is érkezik ebből hazai fogyasztásra, vala­mint NDK exportra ötnegye- des csomagolású befőttet ké­szítenek, műszakonként több mint 24 ezer darabot. A túl­érett, befőttnek már alkalmat­lan gyümölcsöt velőzik, és egy részét aszeptikusán tárol­ják, a többit kénessavval tar­tósítják, télire, amikor is ivó­levet illetve finomízt gyárta­nak majd belőle. A velőző vo­nal műszakonként 20 tonna gyümölcsöt dolgoz fel, a na­ponta beérkező 60—70 tonna sárgabarack éppen csak ele­gendő a folyamatos termelés­hez. Egészséges bab Több mint egy hete, a bor­só után a babszezon is meg­kezdődött a' konzervgyárban. A szép sárga hüvelyekből naponta 20 tonna érkezik be elsősorban Tiszazug, Nagyrév és Kőtelek környékéről. Dávid Gézáné és Tóth Lászlóné nyersáru-feldolgozók elégedet­ten szóltak minőségéről, ide­gen anyagtól mentes, egész­séges tételekkel találkoztak eddig. Van már paradicsom is, bár az igazi dömping később kez­dődik, egyelőre 1-2 tonnát hoznak napjában a teher­autók. A kemény húsú, piros bogyókból a III-as üzem sa­vanyúságokat készít. Kosárlabdás híreink Az 1983/84. évi Pest megyei ifjúsági női kosárlabda-baj nokság végeredménye a követ­kező: 1. O. Kőolaj 14 13 1969:400 27 2. Monort Gira. 14 10 4 784:541 24 3. Cég. Kér. DSK 14 10 4 533:449 24 4. Váci Gim. 14 7 7 483:509 21 5. N.-kőrösi Gim. 14 7 7 398:477 21 6. Váci Eg. DSK 14 5 9 433:480 19 7. Cég. Eg. DSK 14 3 11 348:608 17 8. Cég. Gin). 14 1 13 295:779 15 A nagykőrösiek e korcso­portban a mezőnynél fiata labb: serdülő korú gárdával szerepeltek. Elkészült az 1984/85-ös, csoportos férfi kosárlabda NB II-es bajnokság beosztása. A mieink ismét a keleti csoport­ba kerültek, amely a követke­ző együttesekből áll: Egri Tanép, Debreceni Universitas, Salgótarjáni Kohász, Kiskun­félegyházi Lenin Tsz SK, Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főisko!- la, Békési Áfész, Vaskúti Bács­ka, Miskolci Postás, Egri Ta­nárképző, Miskolci EAFC, Me- zőberényi SE, Békéscsabai MÁV, Nagykőrösi Kinizsi, Karcagi SE, Szegedi Postás és Hódmezővásárhelyi VSE. A bajnoki idény 1984. szep­tember 29-től 1985. júniuk ig tart, amelyre a kinizsisek augusztus közepén kekdik a felkészülést. Kézilabdások Az 1984. évi Pest megyei fel­nőtt férfi I. osztályú kézilabda­bajnokság állása a tavaszi for­duló ’után a következő: 1. V. Íz. MIÉ 11 11 ------- 288-223 22 2. Gyömröi SE 11 9 — 2 258-263 18 3. IM Vasas 10 8 — 2 240-180 16 4. Búd. Tex. 11 7 — 4 255-240 14 5. Gödöllői SC 11 5 — 6 281-235 10 6. N.körösi K. 11 5 — 6 257-256 10 7. Tököli KSK 11 4 — 7 258-241 8 8. Cs. A. VSE 11 4 — 7 238-292 8 9. Nagy. Spar. 10 3 — 7 196-231 6 10. Göd. EAC 11 3 — 8 217-254 6 11. Pilisv. SC 11 3 — 8 217-271 6 12. Ab. Tsz SK 11 ------- 8 228-307 6 Érdekesség, h ogy fél év alatt egyetlen döntetlen sem szüle­tett. Az újonc kinizsisek jól helytálltak, de ősszel a szoros mezőnyben minden pontra nagy szükség lesz. Ifjúsági férfiak 1. Cs. A. VSE 10 8 — 2 260-188 16 2. Tököli KSK 10 8 — 2 193-138 16 3. Búd. Tex. 10 7 1 2 196-140 15 4. V. íz. MTE 10 7 — 3 265-167 14 5. Pilisv. SC 10 6 — 4 165-151 12 6. IM Vasas 9 6 — 3 134-157 12 7. Göd. SC 10 2 3 5 197-205 7 8. Nagy. Spar. 9 2 3 4 197-205 7 9. Ab. Tsz SK* 10 3 — 7 153-236 5 10. Gyom. SE 10 1 1 8 158-209 3 11. Nagyit. Kin. 10 ------- 10 107-205 — „ • = 1 büntetőpont levonva. A nagykőrösi ificsapatban főleg serdülő korú sportolók szerepeltek. Augusztus 1-én délelőtt meg­kezdték a felkészülést a Kini­zsi 'kézilabdásai az őszi idény­re, naponta két edzést tartanak a Kinizsi-sporttelepen, délelőtt és délután. Szerdai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Csepel SC ifi—Lajosmizsei KSK, előkészületi mérkőzés. S. Z. Mozi Hófehér. Színes magyar rajzjátékfilm. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A. stúdiómozihan A Pagoda csapdája. Színes szovjet film, fél 6-kor. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk Németh Ambrus, volt áruházvezető, életének 64. életévé­ben elhunyt. Búcsúztatása 1984. aug. 8-án. 16 órakor lesz a Nagy­kőrösi Református .temetőben. Minden külön értesítés helyett. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hlric; A nemek szerinti szétválasz­tással sok kellemetlenség el­kerülhető. Minél hosszabb ideig tartják szétválasztva a tenyésztők a galambjaikat, annál kevesebb a zavaró kö­rülmény. — Hogyan bírálják el a ga­lambot? — A bírálat 100 pontos rend­szerben történik, ám ilyen 100 pontos galamb nem létezik. A pontok összege alapján kivá­ló, jó, megfelelő minősítést kaphat. Bírálati szempontok: összbenyomás, testfelépítés, szem, stb. A fajtaleírásnak is meg kell felelni. Kerek begy­hez karcsú derék, nyúlánk testalkat, friss tekintet, tisz­ta hiánytalan tollazat. Lelkiismeretlenek — A röpgalambtenyésztők népes tábora nem alkot sem­milyen szövetséget. — A postagalamb-tenyész- tők, igaz csak tizenketten van­nak, de szövetségi életet él­nek. A húsgalamb-tenyésztők áfész-szakcsoportja jelenfeg 45 tagot számlál. Hat éve még king és texán galambból 55— 60 ezret értékesítettünk. Ezen­kívül 30 ezret levágtak. — Hetven-nyolcvan dekás fiók galambokat tudtunk elő­állítani, ma csak 6—7 ezer darabot és csak 40—50 deká- sakat. Ha ez így megy tovább. 3 éven belül a vágósúlyt nem tudjuk elérni és nem lesz to­vább húsgalambtartás. A törzskönyvezett állomány a lelkiismeretlen tenyésztés kö­vetkeztében elkorcsosodott. — Nincs rá törvény? — Nincs, csak tenyésztői lelkiismeretnek kellene lennie. Sz. A. pes visszarepülni eredeti fész­kére. — Drága mulatság a galam­bászát? — Aki a tenyésztésben nem igényes, az az etetésre sem fordít gondot, pedig minél változatosabb a takarmány, annál jobb nevelési ered­ményt lehet elérni. Amit ga- lambeleségnek neveznek, az többnyire magtárt söpredék, ez sok betegséget rejt magá­ban. Pormentes tisztaságú ta­karmányra van szükség. Eb­ben az évben végigsöpört Európán valami ismeretlen ga­lambvész, ami az állomány 70 százalékát elvitte. A szúnyo­gok terjesztik a himlőt. Min­den ősszel a fiatal állományt ritkítja meg. — Törzskönyvezett állomá­nya van ... — A híres galambász Bűz Gyula volt a szomszédom. Szí­ves purszlikat tenyésztett. To­tyogó1 gyerekként éppen be­fértem ott, ahol a galambok jártak ki. Nagyon nagy kárt csináltam neki, összeszedtem a tojásokat, majd csoportosí­tottam a csipasz galambokat is. ö ajándékozott meg selejt- galambokkal és tanított meg hogyan kell bánni velük. — Rengeteg korcs galamb van. A tudatos tenyésztéstől függ az állomány jövője. Nem szabad túl korán párosítani. lamb fizikai állapotától, a szárnyon lévő evező- és vezér­tollak állapotától, továbbá az életkortól. A szíves storty, az én galambjaim átlagéletkora 12 év, 8 éves koráig röptethe- tő és magképes. Van olyan röpgalamb is, amelyik 2—3 háztető terjedelemben alacso­nyan kereng. Ezek a bukó ga­lambok, sorozatos szaltóikkal, akrobatikus mutatványaikkal kellemes látványt nyújtanak. Városunkban 500—600 te­nyésztő, legalább negyven fajta röpgalambot tenyészt. Mindenki olyat, amelyik őt a legjobban gyönyörködteti. Egy-egy tenyésztőnek 60—200 galambból áll a falkája. öt­éves kortól 90 éves korig sok embert éltet a galambja. Selejttel kezdte — Meg lehet állapítani egy galambnak az értékét? — Egy tenyésztő fillérre meg tudja mondani, de hun­cutok a galambászok, szeret­nek olcsón venni és drágán eladni. Mikor galambot, vesz valaki, nem tudja kinek ve­szi. Míg 50—60 megszokik, 120 elszökik. Nagyon érzékenyek a galambok, különösen költés idején. Ha elpüsztul a fia, vagy összetörik a tojása, vagy valami egyéb megrázkódtatás éri, akkor évek múlva is ké­A földtől a kémény tetejéig ér a rúd. Hossza tíz-tizenkét méter. Mozgatásához nem hin­ném, lenne-e elegendő erőm. Hol az az ember, aki forgat­ja? — A jól nevelt galambok­nak tulajdonképpen nincs szükségük rá — világosít fel Patay Ernő galambtenyésztő. Gazdáját élteti — Hogyan készteti röptetés- re a galambjait? — Mikor bemegyek a dúc­ba, már tudják, nekik ki kell menni, gyülekeznek a tetőn. Füttyjelre röppennek a ma­gasba. csodálatos a látvány, ahogyan szállnak. Zárt falká­ban 2—10 ' órán át azonos irányba fordulva csavarvonal mentén szállva 3 ezer méter­nél magasabbra is felemelked­hetnek. öt-hat kilométeres körzetben köröznek, úgy, hogy szabad szemmel nézve a tisz­ta kék égbolton is' láthatat­lanná válnak, majd egyszerre ereszkednek le és együtt ül­nek ismét a háztetőn. A lég­áramlat messze sodorhatja őket. A hazatalálás nem függ a beröptetettségtől, csak az egyéni tájékozódó képessé­güktől. — Mitől függ a repülés ma­gassága és időtartama? — Függ a fajtán kívül a ga­Csodálatos látvány Kerek begyhez karcsú derék Magasan szállnak az ég kék kupoláján

Next

/
Thumbnails
Contents