Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

Í3JLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA Új büfé és cukrásMem nyílik L/ á vendéglátás szilié és visszája Én mindig úgy tudtam, hogy a nyári idény kedvez a ven­déglátóiparnak. Ilyenkor ref­lektorfénybe kerül munkájuk, s az újságok arról cikkeznek, hogy nincs hideg ital, nem rit­ka a sorállás. Fsgyhtelőny — Ez Cegléden és környé­kén nincs így — mondja Klausz József, a Pest megyei' Vendéglátóipari Vállalat ceg­lédi igazgatója. — Nálunk nyáron 3—4 százalékkal kisebb a forgalom, mint az év más időszakaiban. Ez azzal magya­rázható, hogy hozzánk kíván­csi vendég ritkán jön, hiszen nincsenek olyan helyeink, ame­lyek messze tájról vonzanak az embereket. Alföldön a bel­ső turizmus sem jellemző, az itt élők egy része pedig nya­ralni megy más. vidékekre. Közétkeztetésünk például 30—35 százalékkal csökkent, s érezhető a konkurrencia is. A vendéglátó kisiparosok száma nagy léptekkel növekszik. Szinte valamennyien rendel­keznek fagylaltgéppel, s így a vásárlók egy részét lekötik. Te­jet és péksüteményt is értéke­sítünk, de nem könnyű a mennyiségét megállapítani, hogy aznap mennyi fogy. Elő­.-fordul, hogy 400—500 liter te­jei kell visszaküldenünk a tej­gyárba, ami nekünk veszteség, hiszen ilyenkor már csak a fe­lét fizetik érte. Azt sem akar­juk, hogy néhány literrel ke­vesebb tej legyen a keresett­nél. A vásárlás azonban rend­kívül hullámzó és oly sok mindentől függ, hogy szinte kiszámíthata tlan. — Üj büfé nyílik a közeljö­vőben Cegléden a Szabadság téren. Eddig bádogból készült elárusító hely üzemelt itt, ahol az autóbuszra várakozók szendvicset, süteményt, kávét vásárolhattak. Az eladók télen fagyoskodtak, nyáron izzad­tak. A múlt évben helyiséget kaptunk a tanácstól a Szabad­ság tér 5. szám alatt, ahol egy Park nevű büfé nyílik majd, harmadosztályú árakkal. Né- hányféle egytálétel, hideg- konyhai készítmények, meleg- szendvicsek, 14—15 fajta cuk­rászsütemény és üdítők jelen­tik a tervezett választékot. Á délelőtt jobb — A késő őszre várható a ceglédi' cukrászüzem termelé­sének beindulása. Jelenleg Mo­dorról érkeznek a sütemények, torták, de a 34—35 fokos me­legben mire az üzletekbe ér­nek, bizony megolvadnak. Az új üzem naponta mintegy 13 ezer forint értékű alapanyagot dolgoz majd fel. A közelében — a Szőlő utcában — lévő sü­teményes bolt választéka órán­ként változik majd. — Igaz, hogy Cegléden a vasúti csomóponton üzeme­lünk, de nekünk növekedett nyáron a forgalmunk — foly­tatja a gondolatokat Sinkáné Baán Katalin, az Utasellátó Vállalat ceglédi üzletvezetője. — Azt kellett fölmérnünk, hogy mely napszakokban na­gyobb a vásárlási igény, s ho­gyan tudunk minél hamarabb, minél nagyobb választékot nyújtani. Régen a szombati forgalmunk 'meglehetősen gyenge volt. Moist a délelőtt a legerősebb.. Érezhető, hogy fel lehet szállni Cegléden is a Ba­laton felé menő vonatra. Az ország különböző részeiből ér­kezők a várakozási idő alatt enni, inni akarnak, s mi eléjük megyünk, összesen hat heiyen árusítunk, a vasútállomáson és a CVSE sportpályáján. Reggel 5—10 óra között meleg lángost vehetnek nálunk az utazók. Minden nap friss sütésű, hi­szen dagasztása már éjjel 2 órakor megkezdődik. Bevezet­tük bisztrónkba a melegszend­vicset és a hot-dogot is. Lehet kapni egytálételeket, s üdítő­ből havonta 130 ezer forint értékűt isznak meg vendé­geink. A peronon lévő árusok­nál palacsintát lehet venni háromféle ízesítésben. Akinek egy kicsit több ideje van, s enni kíván, éttermünkben má­sodosztályú áron finom fala­tokhoz juthat. Engedmények — Odafigyelünk, hogy mi­kor vannak tábor váltások, s amikor a nyaralók a vasútál­lomásunkra érnek, megfelelő választékkal várjuk őket. Ér­keznek városunkba sportolók, aikik nálunk étkeznek, s diá­kok ellátását is elvállaljuk. Űj jövedelmezőségi rendszerünk nagyobb rugalmasságot tesz le­hetővé mint régen. Már az árubeszerzésnél is szavunk van abban, hogy kurrens, jobb ár­fekvésű üzleteket kössünk. Is­kolásoknak, nyugdíjasoknak, ha csoportosan étkeznek ná­lunk, engedményt adhatunk árainkból. — Még nincs városunkban, s a közeljövőben mi szeret­nénk bevezetni először a ham­burger eladását. Ezért gépet vásárolunk, s reméljük, leg­alább olyan közkedvelt lesz, mit a melegszendvics vagy a hot-dog. Udvari Gábor Leveles szemfényvesztés Cserébe a semmiért Mostanság elég sok ceglé­di és Cegléd környéki lakos kápott értelmetlen célú, be­ugrató levelet, amely közvet­len, tegező stílusban játékra invitálja a címzettet. A sokat­mondó FRIMIDA név mögött egy olcsó, hiszékenységre ala­pozott hazárdjáték szabályai húzódnak meg. ’ A körlevél öt nevet tartal­maz. És mit kell tenni? „Küldj el az első játékosnak egy 20 forintos bankjegyet, borítékban, két papír közé té­ve. A papírra írd rá a neved, hogy tudja, kitől kapja a pénzt. Írd le ezt a levelet öt példányban és add tovább öt társadnak, de csak annak, akiről biztosan tudod, hogy folytatja! — Hagyd ki az első nevet. írj mindenkit eggyel előbbre és a saját neved írd az ötödik helyre. Ha a játé­kot egy héten belül folytatod, egy hónap múlva megkapod a 62 500 forintot, ha nem kül­död tovább, a következő já­tékos tudni fogja, hogy ná­lad akadt el a játék. — Mate­matikailag bebizonyított, hogy mire a neved az első helyre kerül, már 3125 emberpél lesz a neved. — Ezt csak be­csületes játékkal lehet meg­nyerni. 20 forint nem nagy pénz. Csak nyerhetsz a játé­kon.” Mielőtt a kedves olvasótól elnézést kérek a bizalmas hangért, a levél szellemében leírom: aki bekapcsolódik a játékba, csak veszíthet! Vegyük csak sorra a Frimi- da játék szabályait és állítá­sait. Alapvető feltétel, hogy a „játéknak” 3125 balek be- ugorjon és beadjon 20 forin­tot, ami eleve hihetetlen. De a kör el se kezdődjék két ok miatt: a levélben küldött pénz szabálytalan módszer, a má­sik, hogy ez és ehhez ha­sonló játékok a tiltott szeren csejáték kategóriájába tartoz­nak! Vagyis, következmé­nyekkel járnak, túl azon, hogy csak veszíteni lehet rajtuk. Diszkrét igények, diszkrét feltételek, nagy nyeremény, csakhát azt nem emelte ki a Frimida atyja, hogy több ezer embernek kell a pénzt küldöz­getni és az útvonal enyhén szólva bizonytalan, hisz visz- szaesatolások is lehetnek? A történelem törvényszerűségein nevelődött olvasók tudják, minden átalakulás, mindéin gazdasági nehézség idején megnő a hamis próféták, a zavaros fejű jósok és furcsa szerencsejátékosok, bigott lánckötők száma. Tulajdon­képpen addig nem baj, amíg Jegyzet BúZJisiéíDek zz út segtén Cegléden éveken keresztül gondot jelentett a kistermelőknek, ha a lehullott gyümölcsből pálinkát szerettek volna főzetni, ugyanis a kisüsti főzök hol fogadták, hol meg nem a bejelent­kezőket. Az utóbbi időben több pálinkafőző is várja a gazdá­kat. Sokan keresik fel az ugyeri határban a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet bérbe adott fezdéjét is. Mostaná' ban a híres ceglédi epret pároltatják a legtöbben Apáti-Tóth Sándor felvétele Ha rossz tréfát művelt is az időjárás a növényekkel, itt van az aratás ideje. Az árpa került először a rendre, és je­lenleg is folyik a búza beta­karítása. Gyermekkori emlé­keim szerint az aratást arról tudtam biztosan, hogy a szé- rűskert felől cséplőgépek ‘mo­noton zaja hallatszott. Az életünk, a gazdálkodásunk so­kat változott a 30 év alatt. Most egészen másról tudható, hogy folyik az aratás. A ceglédi utak padkájánál vastag rétegben pihennek az elszórt búzaszemek miriádjai, amerre csak a szállító jármű­vek járnak. A felelőtlenség, pocsékolás vitathatatlan. Így volt az előző években is, akkor sem maradt szó nélkül, hogy aratás idején a szállító jár­művek „vetnek is”, meg a ma­darakat etetik. Az árvakelések azt sejtetik, hogy a vetésbe besegít a kombájn ... Talán csak kevesen nem is­merik a szántóvető példabe­szédét. Itt épp ez az eset áll elő, amikor a mag rossz föld­re, az aszfaltra kerül. Nincs annyi vadgerle, háziveréb, ten- gelice, amennyi el tudná rövid időn belül tüntetni a szemeket az út széléről. Már évek óta megy ez a szemszórás. Lenne hozzá egy keserű javaslatom: mi lenne, ha az útszéli seprést rendha­gy óan végezné el a Városgaz­dálkodási Vállalat és dolgozói összesepernék a „padkaport”? Társadalmi összefogással sok száz házi galamb nevelését ol dana meg a poros, tört szemű búza. A finom galambhús pe­dig a legjobb helyre kerülhet ne: az óvodák, napközi ottho­nok gyermekeinek asztalára. A gyermekek maguk is segít­hetnének a munkában, épp elég iskolás nem tud mit kez­deni unalmában magával a va­káció idején. Nem kéne úttes­ten futkosni, csak járdaszélről hajolgatni... A búza a Termékeny Fél­hold területén jött létre, zse­niális őstermesztők megfigye­lései alapján. Kis-Ázsiában a kenyérgabona minden egyes szemét életnek nevezik. Elet a kenyér is, a gabonaszem Rossz pillanataimban, ami­kor sok búzaszemet látok a földön, rémképként az út mel­lé kidobott kenyereket is lát­ni vélek, amint éppen a ke­nyeres autók odarakják. Ez a vízió megdöbbent és felráz, remélhetőleg a szállítókat is meg hők ken ten é. A szabálytalan közlekedé­sért bírság dukál. A kenyérga­bona elpocsékolásáért nem? Talán érdemes lenne ezen is elgondolkodni. Forduljon egy- gyel többször a nyáron: nem kell úgy megrakni a tárházba, szárítóba, malomba igyekvő gabonás kocsikat. Zárva lesz a benzinkút Csütörtökön, augusztus 9-én reggel hat órától 17 óráig zár­va lesz az ÁFOR ceglédi, külső Pesti úti benzinkútja. Áram­szünet lesz a környéken és ezért nem tud üzemelni. . ebből csak levél készül, de ha beugranak neki az em­berek egy bizton állítható, veszítenek... Elveszítenék egy előfizeté­ses lottószelvényt rövid hó­napban, elveszítenek egyné­hány újságnyi összeget stb. Ebben á levélben igaz nincs fenyegetés, csak sejteni lehet, hogy a Szent Antal lánchoz hasonlóan működik, s nem a világvége esélyeivel konklu- dál" hanem a nagy nyere­ménnyel.­Ártatlan bolondságnak hin­né az ember, de röpködnek szerte Cegléd és vonzáskörze. te területén, s ami miatt szükséges róla szólni, az az. hogy a levelekben sokszor hivatali bélyegző díszlik a feladó neve helyén. Ebből pedig az következik, hogy a jó gépiratok a munkahelyen születnek, munkaidő alatt (vagy csak nem túlórában?), és vállalati postai költséggel kelnek útra. A tanulságát vonják le a hivatalvezetők, pláne, ha hazárd, azaz tiltott játékról van szó. Ebben az esetben a háromezer százhu­szonöt személy és akik nem lesznek balekok, további 2-3 ezer főt jelenthetnek, vagyis mintegy hatezer levél 2 forin­tos bélyeggel: 12 ezer fo­rintra rúg! Változatlanul élnek az ada­kozásnak a központi csekk­számlái, lehet egyéni adomá­nyokat is szervezni társadal­milag hasznos célra. Például tanteremínség idején ennyi pénzből már tanteremnyi tég­lát is lehetne vásárolni. Igaz, nem munkahelyi pénzen és időben... S. D. Morzsató a pad előtt Feje alatt a karja, ez a párna. A másik kezéb csonkig szítt cigaretta csüng. A férfi a vasútál lo­más egyik padján fekszik. Vasárnap reggel van. Neki vagy túl korán, vagy túl későn. A zsebébein gyerek kotorász, megnézi a marká­ba gyűjtött aprópénzt, aztán taszigálni kezdi a félig alvó embert, hogy a túloldali nadrágzsebhez is hozzáfér­jen. Az apja — mert csak az apja viselheti ilyen bé­késen kifosztását. — csak mordul egyet, elégedetlen­sége inkábba bolygatásnak szóf A fiú elinal, s nemsokára egy zsömlével, fasírozottai tér vissza. Leül lábtól, de rögtön föl is áll, a papír­szalvétát, amit a restiben kapott, a szeméttartóba dobja. Aki látja, helyeslőén bólint: lám, lám, illemmel áldott a gyermek. Újból leül. Lassan eszik, szinte morzsánként csipege­ti az ételt, egy morzsa szájba, egy a pad elé. Nem mohó, nem is sietős, pedig éhes lehet. A morzsanyomhoz ugrál egy veréb, a fiú felérúg lá­bával. Merre szállt el a ma­dár, fürkészi szemmel a fiú, sí reméld, visszajön még, éhes lehet. Most már szán­dékkal szórja morzsával a földet. A vasúti veréb már tapasztalt egyet s mást, ismeri az ilyen rúgások ter­mészetét, s nem repül egy­hamar vissza. A vonat megérkezik. üresen marad a pad. A pad előtt tócsaként fehérük morzsa. I. E Sziszegő kerekek Nyár van, di­vatba jött a ló- rúgás. Az ifjú ember peckesen lépdel. családjával (mondanom sem kell: szabálytala­nul) által a Kos­suth Ferenc ut­cán. Olyannyira, hogy az arra gör­dülő Trabant kis híján elüti mind- hármójukat. A peckes ifjú, aki egyébként előtte semmi pénzért szét nem nézett volna, ettől ékte­len haragra ger­jed, s bőszen, mint véreiért küz­dő vad, toppan a fékező autó olda­lához. Kissé ol­dalt főidül, lábát emeli, majd erő­ből beletalpal, amúgy lómódra, a Trabant ajtajá­ba. Csattanás, a kasztni megrázkó­dik. Ha jól hal­lom, a peckes még nyerít is. A Széchenyi úton kismotoroz­nak, egymás mel­lett, a papa meg a mama. Már a Kossuth Ferenc utcához közeled­nek, mikor a pa­pa rekedt kiál­tozásba fog. — Hát nem ér­ted, hogy itt tilos balra fordulni! A mama persze nem érti, megza­varodik, vibrál kezében a kor­mány, majd lesz, ami lesz alapon (meg egyébként is nyilván így szok­ta) balra suhan. S lám, ezúttal is szerencséje van. A közelgő ZíL-nek egészen jó a féke. Keményen csiko­rog. Néma motorok­kal állunk a vá­góhíd mögötti fénysorompónál. Vörösen villognak a lámpák. Mögöt­tem a mérges em­ber, már az órá­ját lesi. Járká­lunk fel, alá. Na végre, hosszú per­cek után, sziszegő kerekekkel elinal a személy. A lámpa továbbra sem vált. — Velem foly­ton ezt csinálják — átkozódik a mérges. — Jöjjön, sza­bálytalankod­junk — mondom neki újabb per­cek múltán. — ­Lábujjhegyen óvakodunk a mo­torokkal, körül- körülpillantva. A nagy szabályta­lankodás köze­pette, még el sem érjük a sínvasat, mikor elsápad a jelző. — Ezt megúsz- tuk — sóhajt fel a mérges. A Vadász utca város felőli végét a betonon át vájt árok zárta el. Jó árok, ott állt már egy ideje. Széles­ségét másfél mé­terre becsülöm, mélységét szint­úgy. Csapdás zsákutcafő, jár­műnek se be, se ki. Kérdés: vajon mi módon hajtott be ennek ellené­re a műanyag re­keszekkel megpa­kolt teherautó, no meg ez a Wart­burg? Hm, ta­lány. (Az árkot időközben bete­mették.) V. S. köszönetnyilvánítás, kö- szünetet mondunk mindazoknak a közeli és távoli rokonoknak és jó szomszédoknak, a ceglédi Kórház élelmezési dolgozóinak, a törteli Dózsa Tsz vezetőségének és tag­ságának, az 1-es tehenészeti telep dolgozóinak, akik drága, jó édes­anyánk, nagymamánk, özv. BA­KOS GYÖRGYNÉ, Rátóti Eszter temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, fájdal­munkban együttéreztek. Minden gyermeke nevében hálás köszöne- tünket fejezzük ki, CSERI JÓZSEF, felesége és kislányuk. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik drága jó édes­anyám, özv. MIZSÉR FERENCNÉ, szül.: Gyura Irma temetésén részt vettek, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait helyezték. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. köszönetnyilvánítás, szo­morú szívvel tudatjuk, hogy sze­retett férjem, édesapánk, nagy­apánk, testvérünk GYÜRCSIK GYÖRGY, rövid, váratlan beteg­sége után 52 éves korában el­hunyt. A temetése alkalmából kö­szönetét mondunk a kedves közeli és távoli rokonoknak, jó ismerő­söknek és szomszédoknak, a Ceg­lédi Tangazdaság vezetőségének és dolgozóinak, a ceglédi Lenin Mgtsz kesztyűüzem dolgozóinak és mindazoknak, akik a temetésén részt vettek és a sírra a kegyelet és megemlékezés virágait, koszo­rúit helyezték, és mély gyászunk­ban személyes megjelenésükkel vagy táviratban történt részvétkt- fejczésükkei osztoztak. GYÚR- CSIK GYÖRGYNÉ és családja. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás köszönetét mondunk mind­azoknak a közeli és távoli roko­noknak. jó szomszédoknak, isme­rősöknek, a Húsipari Vállalat bél- részlegdolgozólnak, akik felejt­hetetlen, drága, jó feleségem, édesanyánk POLONYI ISTVANNÉ, szül.: Ecsédi Terézia temetésén megjelentek, virággal kísérték öt utolsó útjára. Köszönjük a rész­véttáviratokat. Külön köszönetét mondunk a körzeti főorvos úrnak a lelkiismeretes hosszan tartó ke­zeléseiért. GYÁSZOLÓ FÉRJE és családja. Áramszünet-jelentés. A DÉMASZ Ceglédi Kirendeltség értesíti a fo­gyasztókat. hogy 1984. augusztus 9-én csütörtökön nálózatépítésl munkák miatt áramszünet lesz az alábbi fogyasztóterületeken: Ceg­léd Külső-Pesti út, Örkényi út. Bacsó Béla u., Tükör u., Kőrisfa u., Csokonai u., Túzok u.t Rét u.f Vasvári u.. (Berje u., Pásztor u., Láp u , Szajkó u„ Mocsár u.. Bim­bó u.. Tömörkényi u., Árany- meggyes szél. Gerje-telep, Jácint u.. Tulipán u.. Muskátli u. és Márvány utcákban. A munkavég­zés és áramszünet időtartama 6-tól 17 óráig tart. Kérjük fogyasztóink megértéséi és türelmét. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents