Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

/ 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA 5 Készülnek a napelemek A Villamosipari Kutató Intézetben több mint tíz éve fog- lalkoznak napelemek fejlesztésével és kísérleti előállításuk­kal. A szilícium lemezekbe félvezetőket építenek, amelyek a napsugárzást elektromos árammá alakítják. Az összeszerelt napelstnegységek olyan helyen alkalmazhatók gazdaságosan, ahol a villamos hálózatra nem lehet támaszkodni: például a mérőállomások és hírközlő rendszerek esetében Kár dolgoznak ez íiS'Smi^^ekSinzi A bízsbmra Msekkel válaszolva Tovább hlyÍQfjóli Néhány évvel ezelőtt, pon­tosabban a tervidőszak ele­jén, komoly veszély fenye­gette a Gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezetei. Ered­ményeik stagnáltak, elma­radt rendszeresen a tervezett nyereség, az illetékesek már azon gondolkodtak, hogy egyesítik a társ monori szö­vetkezettel. Hogy erre nem került sor, az köszönhető egyrészt a tagság erejének, másrészt annak a kedvező változásnak, amely a munka- és üzemszervezésben bekövet­kezett. Ma már elmondható a szö­vetkezetről, hogy stabilan gazdálkodik. A vezetőség vál­lalta az ésszerű kockázatot, mert bízott a kollektíva ere­jében, tenniakarásában. Az egyenletes, jól átgondolt ter­melésbővítés viszonylag ki­egyensúlyozott gazdálkodással párosult az utóbbi időben. Ezf támasztják alá a félévi eredmények is. Időarányos árbevételüket teljesítették, a nyereség egy kicsivel több is lehet a tervezettnél. Importot pótol * Évek óta hasznos és gyü­mölcsöző kapcsolatuk van az Autókerrei. A részükre szál­lított termékek jó minősé­gűek. Bővítették kooperációs kapcsolataikat., így többek kö­zött a KMG-vel, a Rábával, a Csepel Autóval és a Politoys Ipari Szövetkezettel. Termé­szetesen a beszűkült piaci le­hetőségek miatt szükségük volt nekik is a termékszer­kezet átalakítására és a mi­nőség javítására. Ezt a célt szolgálta a BNV-ken való rendszeres részvételük. A 12 voltos vontatvány csatlakozó­juk például tavaly OKISZ- olclevél elismerésben része­sült. Az importot. pótolja a 24 voltos csatlakozók gyártá­sa, továbbá a KMG légszűrő és a benzintank előállítása. Hosszú évekig semmilyen beruházásra nem volt lehető­ségük, tavaly ezen a terüle­a ráGüsSrukeiét ■.li ten is előreléptek. Az Irán­tuk megnyilvánuló bizalmat mutatta, hogy. a Pest megyei KISZOV a kölcsönös fejlesz­tési alapból 6 millió forint támogatást adott az új üzem­csarnok épitéséhez. A csarnokot a napokban adták át rendeltetésének. Minden szempontból rendha­gyó volt ez az esemény. Az avatás előtt ugyanis már be­állították a különböző gépe­ket és berendezéseket, így a résztvevők már működés köz­ben tekinthették meg. Központi fűtés A Szinkron Műszaki Szol­gáltató Vállalat 'bonyolította a 360 négyzetméter alapterüle­tű csdrnok építését, ök ellen­őrizték a műszaki paraméte­reket, technológiákat. A kivi­telező a helyi Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat csu­pa dicséretet kapott a jelen­lévő szakemberektől az át­adás során. Teljesítményüket csak az rontja egy kicsit, hogy két hónapot csúsztak, de ez elsősorban objektív aka­dályokkal magyarázható. Már az új. üzemcsarnok­ban dolgoznak a hegesztők, a fémnyomók, a forgácsolók, a szerelők. Eddig barakkokban, meglehetősen mostoha felté­telek között serénykedtek, ter­mészetes, hogy örülnek a változásnak. Jelenleg is tart a központi fűtésrendszer ki­alakítása a műhelyekben. Az üzemcsarnok átadásával nem ér véget a rekonstrukció. Amikor lehetőségük lesz rá, folytatják, sor kerül a köz­ponti épület felújítására is, és modernebb szociális he­lyiségeket alakítanak majd ki. Rajtuk múlik A munkakörülmények ja­vultak, megteremtődtek a még jobb minőségi munka feltéte­lei. Most már tényleg csak a tagságon múlik, hogyan sá­Be milyen ím legyen? Zöldség, hűskenyér és a többiek Színük kemény, riasztó bar­nába- csapott, majd megárko- sodtak, vénséges vénné ránco­sodtak a vékony kolbászok. Mint fonnyadt kígyók hever­tek nap nap után a pulton. Persze, a kutyának se kellett. Aztán kidobták. A szakember minden bi­zonnyal fejcsóválva olvasná a sörkolbász átváltozásáról szó­ló amatőr megfigyelést. Igaz, ezt a vitát a vásárlók már el­döntötték, azzal, hogy nem ad­tak pénzt a nemrég még ízle­tesnek tartott termékért, ők tudják az okát. He! a piac? Ez év februárjában a PE- NOMAH ceglédi gyára húské­szítményeinek teljes választé­kával árasztotta el a Reggel utcai ABC-t. Egy hétig tartott a fesztivál, ez idő alatt aratta sikereit többek között a sör­kolbász is. A húsüzem ekként kívánt munkájához fogódzókat találni a,z áremelés utáni idő­szakban, fürkészve a vásár­lói szokások, s a kereslet mó­dosulásait. ígéretük szerint ké­szen álltak mind a mennyisé­gi, mind a minőséggel kapcso­latos igények kielégítésére. A Reggel utcai ABC vezetője ak­kor így kommentálta a piac­kutatást: szívesen szolgálnánk tárkódnak a megváltozott le­hetőségekkel, kihasználják-e a kedvezőbb körülményeket a termelés fokozása érdekében. Biztosan, mert az ő érdekük. Gér József hasonló áruválasztékkal az év minden napján. — A februári bemutató he­tében a szokásosnál 35—40 százalékkal több húskészít­ményt kapott a Reggel utcai ABC — mondja Takács Mi­hály, a PENOMAH ceglédi gyárának kereskedelmi veze­tője. — Úgy, hogy mi vállal­tuk a kockázatot, ha valami kimaradt, visszavettük. Ha­sonló módon tettük vásárral egybekötött közszemlére por­tékáinkat a m-onori Forrás Áruházban is, majd a boltve­zetők újabb árubemutatón is­merkedhettek a kínálattal. Vé­gül is piackutató kezdeménye­zésünk nem hozta meg a várt komoly eredményt. A húskészítmény-fogyasztás 10— 15 százalékkal mérséklődött a tavalyi azonos időszakhoz ké­pest. Drága a csomagolás — Az áremelés természete­sen ott van az okok között. De emellett az első félévben erőinket a vártnál nagyobb mértékben lekötötte a gyárba érkező hatalmas mennyiségű sertés levágása. Ezt megsíny­lette a választék is. Voltak, akik a minőség miatt panasz­kodtak. — A kereslet az olcsó, illet­ve az egészen drága termékek emberei éppen egy esztende­je, tavaly nyáron találták meg az elvi megoldást. A különleges gumiaprító beren­dezés — a működési elve leg­inkább egy krumplinyomóé­hoz hasonlít, mindez persze többszörös nagyságban — sze­relését az Egyedi Gépgyár vállalta. Kissé optimistán úgy ter­vezte az Egyedi Gépgyár, hogy a szerelés elkezdésétől számított néhány hónap múl­va már egy működőképes présgépet vihetnek a Taurus váci gyáregységébe. No.s, a hónapok ugyan elteltek, de a "berendezés még nem érkezett meg Vácra. A terv — csak terv maradt. Egy sor, előre nem látott műszaki problémát kellett ugyanis időközben megoldaniuk, a tervezőknek, technológusoknak, szerelőknek egyaránt kijutott a fejtörés­ből. iránt-jött. Utóbbiak, mint, mondjuk, a gépsonka, vagy a szendvicssonka, felettébb munkaigényesek, azért hiá­nyoztak olykor a boltokból. — Csak nem akart fogyni a sertésfej és a köröm, noha.te­temes készlettel jelentkeztünk. Nem hiszem, pedig, hogy a vá­sárlók lennének közömbösek. Talán az üzleti és a fogyasztói érdek nem esik egybe. Egy kiló köröm ára 8 forint, innen a mondás, hogy a csomagoló­papír többe kerül, mint az áru. Ugyanígy jártunk a hú­sos csontokkal is, pedig remek ízt adnak a levesnek. — A boltok jelezték igényü­ket, hogy a hét végi és a bét eleji ellátást javítandó hosz- szabb eltarthatósági idejű ké­szítményeket szállítsunk. — Kérdőívek segítségével próbáltunk tájékozódni, mit milyen ízesítéssel fogyasztaná­nak szívesen a boltjárók. A válaszok csupán általánosság­ban fogalmaznak: legyen ízle- tesebb a termék. Ezzel, sajnos, nem sokra megyünk. A jövő­ben Szilas-fűszeraromákat al­kalmazunk, remélhetőleg egy­öntetűbb lesz az ízminőség. Párizsi, buborékkal — A ceglédi húsgyár igye­kezete nem vitatható — mond­ja Gabai Nándorné, a Reggel utcai ABC vezetője. — De igaz az is, hogy rendszeresen, s leginkább hiábavalóan kértük a választék bővítését. A meg­rendelt mennyiségek se mindig érkeznek meg. Példát azért nem érdemes mondani, mert hol ebből, hol abból kapunk kevesebbet. — A párizsi népszerűségével semmi egyéb nem tudja föl­venni a versenyt, ez a fogyasz­tás adataiból is jól látható. Előfordult azonban, hogy pu­ha töltésűre, buborékosra si­keredett. Küldtünk már vissza 160 forintos gépsonkáit is zsí- vossága miatt. Turistaszalá­mit, főtt tarját, mert szaguk a vásárlók orrát facsarta. A sörkolbászt nem tudtuk el­adni, megfonnyadt. Az előb­biek miatt vettük fel a kap­csolatot a budapesti Húsipari Vállalattal is. Eddig jó minő­ségű terméket szállítottak. Nem közömbös, hogy 15 féle top-beles készítményük 21 napig eltartható. — A ceglédiek kínálatából a tavaszi szelet, a zöldséges hús­kenyér és a sült császárszalon­na nyerte el vevőink tetszését. V. S. Szép és olcsó Utcabútorok Egyszerű, de tetszetős utca­bútorok — virágtartók, sze­métgyűjtők és padok — készí­tését kezdte meg a barcsi Vá­rosi Tanács költségvetési üze­me. A padok ülőrészét mű­anyaggal is bevonják. A formájukat* tekintve is szép és újszerű utcabútorok tervét egy Ausztráliában éló barcsi származású kőfaragó­mester — Szatrapd Henrik —, ajándékozta a városnak. A két világháború között kivándorolt magyar iparosnak új hazájá­ban nagy sikere volt szép és ötletes; utcabútoraival. Sydney­ben még ma is rendkívül nép­szerűek a készítményei. A mester nemcsak a formater­vet, hanem a gyártástechnoló­giát is átadta, mégpedig min­den térítés nélkül. Az aján­déktervek megvalósításához szükséges fő nyersanyagot — a folvami kavicsot — a Dráva szállítja, ha nem is' egészen ajándék kennen, de minden­esetre olcsón. Mir nem a matrózok réme;.. Ödön viíorláshajók imbolygó lámpái ijesztgették a matró­zokat reges-régen. Manapság a csiílogó rézlámpák bármely tengeri hajó díszére válhatnak. Ilyen és ehhez hasonló alkat­részeket öntenek a PEFÉM ve­resegyházi öntő gyáregységé­ben a járműprogram kereté­ben. A képen Lipcsei István önti a mintákba a hajólámpák alapanyagát, az izzó rezet, Trencsényi Zoltán felvétele Gombó Pál: 'Uíperáb éó ec^yeíeiz M ost éppen kánikula tombol és ilyen­kor aki nem lubickol a vízben, nem lubickol a boldogságban sem. Elő­szedem tehát néhány olyan jegyzete­met,, amelyek hangulatilag éppen most kínálkoznak keserű megmosolyogtatásra. Itt van például az a tudományos in­formáció, továbbá annak magyarázata, miszerint igenis védjük, a Bugaci tájvé­delmi körzetbe telepítjük a parlagi Vi­perákat. Állományuk „viszonylag felsza­porodott”, bár nem éri el a húsz-hu­szonöt évvel ezelőttit, amikor is aggódni kellett, hogy vipera nélkül marad az or­szág. Igen ám, de most mások aggódnak, ne­vezetesen holmi profán, tudományos át­tekintéssel és perspektívával nem ren­delkező közlakosok. Hátha a vipera ha­lálra marná őket. Okét a szakember megnyugtatja. így: — Engem két esetben mart meg a parlagi vipera különösebb következ­mény nélkül, s egy munkatársamat is* megmarta gyűjtés közben. A harapás következményei: erős fájdalom, ödémás duzzanat, vérömlenyek képződésé a megmart testrészen és környékén. E tü­netek a szakszerű orvosi ellátás nyomán néhány nap alatt enyhülnek. Meg vannak tehát győzve és nyugtat­va a laikusok. Az az áldozat, amelyet kigyóállományunk istápolása tőlük meg­követel, csupán az említett néhány kel­lemetlenség nem is túl nagy esélye. Eny- nyit pedig alighanem megér az ügy. A viperák szempontjából feltétlenül. U gyancsak meggondolkodtatott en­gem az az információáradat, amely egy másik — ezúttal gazdasági — tu­dományos kísérletről szól, nevezetesen a zöldségek forgalmazásáról. A tudomá­nyos feltevés az volt, hogy ha a piacon versengés támad, az érdekek összeütkö­zéséből olcsó és sok áru jön ki. Ezzel szemben az egyik érdek, a kereskedői gyarapodás érdeke, kulcshelyzetbe ke­rült és hegemónná vált. A termelők felhozták az árut, termeltek, leszedtek, csomagoltak, fizették a fuvart — és ímé, ímette, a piacon kiderült, hogy vagy ad­ják annyiért, amennyit a nagykereske­dők hajlandók voltak fizetni, vagy rá-‘ juk rohad az áru. A háziasszonyok hírét hallván az olcsó felvásárlási áraknak, bizakodtak, mígnem a standokon meg­látták a három-négyszeres árakat. Ugyanis a kereskedői érdek közben egy kis labdázásra ösztönzött: én eladom neked, plusz sok százalék, te eladod ne­kem, plusz sok százalék, labda-labda, az áru nem repül, az ár repül, kapd el vásárló, de fordítsd ki a bukszádat! ' Mint hallom, a tudomány most reti- rált. Véget vetve a kísérlet tisztaságá­nak, államilag megtiltatik, hogy nagy- kereskedő nagykereskedőtől vásároljon. En nem tudom, mi lesz ennek a piaci eredménye, én csak annyit vélek tudni, hogy ami a vásárlók zsebéből kikerült, valahová csak került. Jó lenne tudomá­nyosan kinyomozni, hol bukkan elő az­tán búvópatakként: a reprezentatív építkezési keresletben, a félfekete pia­con, a vállalkozási szférában, avagy mondjuk az aranyforgalomban. Ha egyéb nyomozás indul, az is érdekes lehet. T ovábbá olvastam egy korántsem ha­zai ügyről. Nevezetesen Pompei ré­gi romjainak újabb rombolásáról és ar­ról, hogy ennek következtében új hely­reállítások válnak szükségessé. Ame­lyek érdekében a következő történt: a felmérés során immár 50 000 kartoték­kártyát készítettek, ám azok értékelésé­re már nem jutott pénz. S noha nekünk nincs Pompejink, de hazái szívem meg­dobbant: bizony felméréseink és lyuk­kártyáink szép számmal vannak! Min­dent megteszünk, hogy megtudjuk, mennyire szennyezett a levegő, amelyet beszívunk, a folyó, amelyben már nem is fürdünk, mi kéne ahhoz, hogy mú­zeumaink kellően védettek legyenek il­letéktelen behatolások ellen. Minden felmérés tudományos, csak éppen elfogy a pénz ezzel az aktussal. Ami nem mindig baj. Ha mondjuk a Szépművészeti Múzeumban egyszerűen felszerelték volna és rendesen működ­tették volna a riasztóberendezéseket, most szegényebbek lennénk egy össz- nemzeti izgalommal és sikerélménnyel. Ha pedig a szennyet mérjük, de meg nem szüntetjük a Dunán (ha nem mér­nénk, fogalmunk sem lenne, hogy hol es mi szennyez, legalábbis tudományos fogalmunk nem!), szóval, ha marad a folyó piszkosan, nyilván kevesebb em­ber akar benne fürödni, és ezért csök­ken a vízbefúltak száma. Még egyetlen, megintcsak világinfor­máció kívánkozik ide. A tudósok ugyan­is rájöttek, hogy a dohányosok ártanak a mikroelektronikai eszközök gyártásá­nak. Még több órával utolsó cigarettá­juk elszívása után is negyvenszer annyi szennyező anyagot lehelnek ki, mint a nemdohányzók — aztán persze, hogy szaporodik a selejt integrált-áramkörök száma! K edves dohányosok! Kapjunk észbe! Eddig holmi „saját érdekük!” ér­veléssel igyekeztek minket leszoktatni a cigarettáról, pipáról. Hogy árt a tü­dőnek, a májnak, a gyomornak, a to­roknak, az idegeknek. Ugyan kérem — ez mind a mi magánügyünk! Hanem most itt az igazi tudományos érv: ár­tunk a gyártmányoknak! A magasabb szempontok nevében, le velünk! Éljen az új, technikai alapú humanizmus! Szeptemberen szenük KiiiirJgies pmiapríté Világszerte gondot okoz, ml legyen az újból fel nem fu- tózható, csak különleges ke­mencében elégethető gumiab­roncsokkal. A Taurus és a csepeli Egyedi Gépgyár szak­

Next

/
Thumbnails
Contents