Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
lMli AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Emlékezés Klauber Józsefre Koszorúzás Klauber József, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége — a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének zászlóaljparancsnoka, a Spanyolországban harcolt nemzetközi brigád magyar zászlóaljának hősi halált halt politikai biztosa — születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A Himnusz hangjait követően Klauber József emléktáblájára a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében a Honvédelmi Minisztérium, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének képviselői, valamint családjának tagjai helyezték el a tisztelet, a kegyelet virágait. A megemlékezés az Interna. cionálé hangjaival ért véget. A sülysépi határban A sülysápi Tápióvölgye Tsz-ben az aratás után hozzáláttak a mélyszántás előtti tarlóhántáshoz Kerekes Tamás felvétele A fóti kisszövetkezet mérlege Párbeszéd visszatekintéssel Húsz hónappal ezelőtt, múlt év januárjában alakult meg a fóti építési és szolgáltató kisszövetkezet, amely éppen a napokban bizonyította be, hogy jól szervezett munkával, rugalmassággal nagy feladatokra is képes. Ez a ma már 120 embert foglalkoztató kisszövetkezet volt ugyanis az új fóti 1. számú általános iskola kivitelezője, melynek avatására éppen alkotmányunk 35. évfordulója tiszteiére került sor. Hónapok alatt A nyolc tantermet, szak- és tornatermet is magában foglaló épület elkészítésére mindössze IS hónapót fordítottak úgy, hogy a meglevő alapot — amelyet egy másik vállalat készített el — részben át kellett alakítani, mivel kiderült, hogy nem fér rá az épület Ez az átalakítás csaknreih' hárommillió forinttal növelte a költségeket. s ugyanakkor szorosabb határidőt szabott a pluszmunka az új kivitelezőknek is. — Kétségtelenül hagy feladatra vállalkoztunk, de a ná. lünk dolgozó embereket ismerve. bíztunk abban, hogy képesek leszünk azt megoldni — mondja Balogh Imre, a kisszövetkezet elnöhelyettese. — Ez a 35 millió forintos beruházás az eddigi legnagyobb munkánk volt, amivel párhuzamosan több kisebb feladatot is — határidőre megoldottunk. A fóti kisszövetkezet megalakulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy Főt, Gödöllő, Dunakeszi és Vác térségében generál jellegű építőipari tevékenységet folytasson. A telep. ahol helyet kaptak, korábban a Pest megyei Tanács helyi főépítésvezetősége volt, így zömmel a már akkor is itt dolgozók alkotják a jelenlegi közösséget. Kipróbált gárda — Régi, kipróbált szakemberek dolgoznak nálunk, akikre mindig lehet számítani — folytatja Balogh Imre. — Igyekeztünk viszonylag jól gépesíteni a munkát, rugalmasságot, minőséget követelünk meg mindenkitől Az anyagfelhasználás és a szállítás fölösleges költségeit ésszerűbb szervezéssel a minimumra szorítottuk le. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy demokratikus légkört alakítottunk ki, vagyis mindenki véleményt mondhat egy-egy feladatról, munkáról. Mint említettem, zömmel régi, jól bevált szakemberek dolgoznak nálunk. Ez garanciát jelent, hogy a véleményalkotást a legjobb szándék vezérli, 'tf~Qgyanakkor az emberek azt is tudják — megérzik —,' hogy saját zsebükből veszik ki a pénzt, ha megtűrik a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. Saját tervezés Az átlagkereset nem túl sok, alig közelíti mtö a nyolcezer forintot. Ennek ellenére nincs munkaerőhiány, s eddig nem volt panasz a kisszövetkezet által elvégzett munkákra sem. — A magyarázat egyszerű. Nemcsak jó a brigádoknál a légkör, hanem lehetőséget adunk arra is, hogy hétvégi pluszmunkával magasabb jövedelemhez jussanak a dolgozók. Vagyis nincs szükség arra, hogy úgymond maszekolást vállaljanak szabadidejükben. ha házon belül is meg tudják keresni azt a pénzt, amit ott kapnának. Így aztán nem kell attól tartani, hogy a hét elején pihenni jönnek az emberek a munkahelyeikre, mint ahogy az sok más helyen tapasztalható. A munkaidőbeosztást is rugalmassá tettük. Ha valakinek dolga van, s egy-két napig odahaza szeretne maradni, azt előre ledolgozhatja. Tavaly a kisszövetkezet mindössze 24 millió forintos bevételt tervezett, amelyet 43 millióra sikerült teljesíteni. Idén már 50 millióban határozták meg az árbevételt, s az eddigiek alapján megvan a lehetősége annak, hogy ezt túlBiokémíkus-vándorgyűlés Baktérium adta inzulin Pécsett szerdán befejezte munkáját a biokémiai vándor- gyűlés, amelyen az elméleti és alkalmazott kutatások legújabb eredményeit összegezték. Ez volt a biokémikusok legnépesebb találkozója az utóbbi években: az Akadémia, az egyetemek, a kutatóintézetek és az iparvállalatok kutatóhelyeinek csaknem négyszáz képviselője folytatott eszmecserét egymással. A háromnapos tanácskozás során negyven előadás hangzott el és száznegyven tudományos posztert mutattak be. A gyógyszerbiokémiával foglalkozó kutatók előadásaikban különös figyelmet szenteltek a véralvadás- és a gyulladásgátló anyagoknak, amelyek előállításán hazánkban is dolgoznak. A vándorgyűlésen nagy érdeklődés nyilvánult meg a biotechnológia iránt, mivel a biokémia tudománya ennek révén képes leginkább bekapcsolódni a termelésbe. Ismeretes például az az eljárás, hogy baktériumot használnak fel inzulin előállítására. Magyarországon is kezdődtek ilyen kísérletek. Ügyszintén eszmecserét folytattak a szakemberek a biomassza hasznosításának lehetőségeiről. teljesítik is. Számtalan kisebb és nagyobb feladat vár rájuk, a betonozástól, a csőszerelésen át a tetőfedésig mindent vállalnak. — Rengeteg tervünk van, s bízunk abban, hogy az eddigi tapasztalatokat kamatoztatva, azokat sikerül megoldanunk — mondja az elnökhelyettes. — Van már pártszervezetünk, egyre több a szakszervezeti tagunk, s szerveződik a brigádmozgalom is, amely egyik felajánlásunk volt a hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresz- szus tiszteletére hirdetett munkaverseny kapcsán., A konkrét feladatokat tekintve célunk az, hogy a lakosság részére is minél több munkát végezzünk. Kész beton értékesítésével, daruval eddig is bekapcsolódtunk a magánerős építkezésekbe. Jövőre arra is vállalkozni fogunk, hogy sóját terveink alapján családi házakat építsünk, akár félkész állapotban, akár komplettet, a megrendelő igényei szerint. Közös haszon Tennivaló bőségesen akad a területen, hisz egy-egy felújítás, vagy kisebb építkezés nem mindenkor gazdaságos az állami vállalatok számára, amelyeknek gyakran munka erőhiánnyal is meg kell küzdeniük. A fóti kisszövetkezet viszont a lehetőségeket úgy igyekszik kihasználni, hogy az a megrendelőknek és a kivitelezőknek is egyformán hasznos legyen. Csitári János Váciok szerződése a HódikoMe! Részesednek a többletből is Gyakran halljuk, írjuk: munkánkat úgy is jobbá, eredményesebbé tehetjük, ha feltárjuk és kihasználjuk a ma még rejtett tartalékokat. Ám mit is jelent valójában ez az általánosságokban megfogalmazott mondat? Azt, hogy mindenki a maga íróasztalánál, gépénél a legokosabb, s ha keres, talál is megváltoztatni valót. A mélységek elemzése helyett most csak egy adat: a hazai ipar egyes területeken 29—25 százalékkal több anyagot használ fel, mint a fejlett tőkés országok, s a termelékenység is alaposan elmarad a világ élvonalától Különösen érvényes ez a könnyűiparra, amely a munkások egynegyedét foglalkoztatja, s mintegy 14 százalékos arányban részesedik az itthoni ipari termelésből. A megoldás keresése persze nem lehet néhány ember ügye, ha sikert akarunk elérni, sokkal szélesebb fronton kell támadást indítani, kezdve a pazarlás csökkentésével — mert megszüntetése egyelőre megvalósíthatatlan cél lenne —, a korszerű technológiák alkalmazásán át az élő munkával való takarékosságig. Mindegyikre számos jó példát találhatnánk megyénkben, ám most Időzzünk el egy kicsit az utóbbinál: a Váci Kötöttáru- gyárban egyelőre befejeződött a külföldi szervezők tevékenysége, s mint bázlsvállalat, az iparágon belül bárkjpek szívesen átadják tapasztalataikat. Vajon akad-e érdeklődő? Minőség keli Még mielőtt a kérdésre választ keresnénk, ismét mélyed- jUnk el a számokban. Két esztendővel ezelőtt ~ a könnyűiparban több mint 350 szervezést fejeztek be. A költségek meghaladták a 170 millió forintot, az eredmény azonban ennél sokkal több volt, egyes Számítások szerint elérte az évi 700 milliót. Tessék csak számolni: minden 1 forint ráfordítás valamivel több mint 4 forint hasznot hozott! Mint azt dr. Nádasát Ferenc, az Ipari Minisztérium vállalatfelügyeleti főosztályának főelőadója is megállapítja, a szervezés a leggyorsabban megtérülő beruházás. Ám az összképet valamelyest rontja, hogy a vállalatoknál a rangsorban első helyet kapott a termelékenység növelése, s csak másodsorban tűzték ki célként a minőség javítását. Pedig éppen ez a hazai és nemzetközi versenyképességük tartópillére. Mégis: a szervezésre költött forintok alig 5 százalékát fordították csak a termékek színvonalának eme- lésére. Az utóbbi évtizedben gyakran szerepelt az ipar helyzete a-Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának napirendjén. A tennivalók között az első helyen emelték ki a szervezési munka fejlesztését. Ennek alapján a Minisztertanács 1977-ben határozat- tön szabályozta a konkrét feladatokat. Ezek közül kiemelkedik, hogy a minisztérium anyagi támogatást nyújt az élenjáró külföldi tapasztalatok és módszerek átvételére. Megyénkből nemcsak a váciak, hanem a budakalászi Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat is nagyobb arányú szervezési korszerűsítésekre vállalkozott. A szövőelőkés zités ben és a szövődében a termelésoptimalizálás alkalmazásával például évente csaknem 10 millió forintot takaríthatnak meg. A termelési- tervezési és programozási rendszer megtervezésére és megszervezése 13 millió forintot költöttek, s a várható haszon esztendőnként mintegy 3,6 millió forint. A Váci Kötöttárugyárban viszont alapvető és átfogó változtatásokat hajtottak végre. Szerződést kötöttek az amerikai Wemer-céggel egy több lépcsős szervezésre. A megállapodás érdekessége, hogy á kockázatot mindkét fél vállalta, hiszen a külföldiek nem előzetesen kialkudott fix ősz- szegért dolgoztak, hanem kikötötték: az elért többletered- ményböl is részesedni akarnak. Ugyancsak fontos szempont volt egy a Werner-cég szakemberei olyan korszerű eljárásokat alkalmaznak a váci gyárban, amelyeket később az itteniek is továbbfejleszthetnek. Korszerű módszerek A közös munka a vállalati szervezők hasznára is vált, hiszen tökéletesen elsajátították a korszerű módszereket. Ezek egyik sarkalatos pontja az úgynevezett három lábú szék elve, amely kimondja: először meg kell tanulni kiváló minőséget gyártani, utána lehet megválasztaná a helyes módszert, s ha ez mind együtt van, akkor lehet növelni a munka intenzitását. Ennek 'megfelelően a szervezés már a szakképzésnél megkezdődött és ez a céltudatosság és gyakorlatiasság az egész folyamatot átfogja. A kötöttárugyárban a Wer- nor-cég tevékenysége egyelőre szünetel Az első két. lépcső befejeződött, a harmadikra pedig majd csak a jelenleg is folyó beruházás befejezése után kerül sor. A külföldiek közreműködése sok pénzében van a vállalatnak, ám — mint azt Tóth B. Zoltán igazgató megfogalmazta —, megérte a befektetést. Mint .már említettük, a minisztérium a váciakat bázis- vállalatnak jelölte ki, ami esetünkben azt jelenti, hogy a megszerzett tudást kötelesek továbbadni. Ennek megfelelően eddig tíz hasonló tevékenységgel foglalkozó gazdálkodónak ajánlották fel segítségüket. Válaszkéopen több helyről érdeklődtek — ezek azonban egyelőre csak tapogatózásnak minősíthetők —, egyedül a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár jelentkezett konkrét igénnyel. A szerződést aláírták, s így jelenleg is több váci szervező dolgozik náluk. A legfontosabbnak egyebek között azt tartják, hogy ne valamiféle papírmunkát végezzenek, hanem tevékenységüknek jól mérhető gyakorlati haszna legyen. Ezért — emlékezzünk csak: annak idején a Werner is így vállalta! — a Váci Kötöttáru- gyár a szakemberei által elért többlet eredményből kért részesedést. Sőt! Az anyagi hasznon túl — s ezt sem titkolják — erkölcsi elismerésre is pályáznak. Az eLmú’.t években ugyanis idehaza egy kicsit megcsappant a szervezők tekintélye, sok ezzel foglalkozó intézet csak a megélhetését kereste, a pénzért viszont alig nyújtott valamicske használható útmutatást. A váciak most bizonyítani szeretnék: a magyar szervezők is képesek nemzetközi szintű eredményre! Határok között Amit a Pest megyei vállalat ajánlani tud, nem kevés. Náluk ugyanis a külföldiek közreműködése nyomán évente 20 millió forintnyi anyagmegtakarítás válik lehetővé. Több területen jelentősen — a kötődében például több mint 10 százalékkal — nőtt a termelékenység. Tóth B. Zoltán szerint az is érzékelhető már, hogy az emberek gondolkodása megváltozott, s a vezetők körében szemléletté vált a szervezés. Alacsonyabb szinteken azonban akad még tennivaló... Ezeket viszont behatárolja a vállalat gazdasági helyzete, hiszen pénz híján nem lehet mindig a megfelelő körülményeket kialakítani. Az igazgató példát is említ: a Wemer-cég szakemberei több. szőr kifogásolták a hazai alapanyag minőségét — nem egy. szer nagyobb tételeket visszaküldték a gyártónak —, de mi van akkor, ha nincs más helyette? Furucz Zoltán Hetven éve egy helyen Családban maradt mesterség Gyakran halljuk a falusi háziasszonyoktól, hogy sok gondot, bosszúságot okoz nekik a bevásárlás. Különösen a húsfélék, a felvágottak beszerzése nehézkes, utazni kell azért a legközelebbi városba. A boltvezetők pedig ho! erre, hol arra hivatkoznak. Így például azt mondják, hogy nehéz felmérni az igényeket, késik, akadozik a szállítás. Mindez igaz, de tény az is, hogy lehet sorolni a példákat. Legutóbb olyan hentesboltban jártam Zsámbokon, ahová szívesen térnék be mindennap vásárolni. fia. ahol apáról fiúra szállt a mesterség. És ami a legfontosabb. a nemzedékek alatt megszerzett tapasztalat, gyakorlat, a vevő becsben tartásának elve. A csempézett fehér fal mellett jókora fél disznók lógtak egymás mellett, és a legszebb látványt a pult üvegfal mögötti része nyújtotta. Sokféle felvágott sorakozott a vásárló nagy gyönyörűségére. Ilyen sonka, olyan sonka, iüstölt és füstöletlen kolbászok garmadája, felvágottak tömege. Za. lad. veronai, olasz, parizer, és lei tudná tovább sorolni... Elismert munka Szembetűnő a falat beborító oklevelek, elismerések sora, mely azt bizonyítja, hogy a Galgavidéke Afész vezetősége kiválónak minősítette egyszer, kétszer... többször a zsámboki kis hentesüzletet. A pult mögött fehérben Strauss Istvánná boltvezető. — Egy biztos: vidéki viszonylatban igazán nem panaszkodhatunk. Hetente kétszer érkezik tőkehús Vácról, kedden és csütörtökön, töltelékáru pedig szerdán és pénte.- ken. — Mi az, amit vinnének az emberek, de nincsen? — Nálunk sincs pacal, és elkelne a téliszalámi is. Az üzletet korábban a férje, Strauss István vezette. Csak amióta nyugdíjba ment, vette át az irányítást az asszony. De ebben a helyiségben már 1915-től húsbolt működött. Strauss Istvánnak az apja és a nagyapja is ezt a szakmát gyakorolta. Régi hentesdinasz. Vissza a rosszat Strauss István 1951-től vezette a boltot 1982-ig. Több mint harminc esztendőn át dolgozott a lakosság és az Áfész szolgálatában: Ezalatt több elismerést kapott. Számtalan kiváló munkáért járó oklevelet,, kiváló dolgozó kitüntetést. Igaz, hogy már két és féléve nyugdíjas, de mindennap bejár most is, segít a feleségének. Mint régi kereskedőt kérdezem: mi a titka a mesterség jó művelésének? — Csak megfelelő árut adhatok el a vevőnek, ez a legfontosabb, Mindent időben meg kell rendelni. Ha pedig sikerült a szállítókkal jó kapcsolatot kiépíteni, azt meg is kell őrizni. Igaz, ha nem jó az áru, azt nem veszem át. Legutóbb is visszaküldtem egy adag lecsókolbászt... Közben büszkén mutatja a hatalmas hűtőkamrát — tele húsfélével —, kitárja a hűtő- szekrényt is, ami ugyan most üres. mert tegn>ap elromlott, de ma már megjavították. Ezen a gyorsaságon megint elcsodálkozom, azután elmeséli, ho, gyan is történt az egész: — Tegnap délután küldtük be az Áfész központjába a levelet, hogy valami baj van a hűtővel. Ma reggel már jöttek is a szerelők. Van egy olyan brigád, amelyik gyorsjavításokkal foglalkozik. Így is lehet... Megoldható Ahogy hallgatom Strauss Istvánt, nézem a piros-rózsaszín árut, műanyagládában, fehér vászonba (!) csomagolt friss péksüteményt — mert természetesen azt is rendelnek és kapnak mindennap a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet kenyérgyárától — egy kérdés motoszkál a fejemben. Ha ezt itt, az alig kétezernyolcszáz lakosú községben meg lehet oldani, sok más helyen miért megy olyan nehezen ? Fiedler Anna Mária
