Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
4 1984. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Többen kezdik a tanévet, mint tavaly Nyitás előtt az iskolákban Szombaton tanévnyitó. Becsöngetés előtt nagy a nyüzsgés az iskolákban. A gyerekek buzgón lapozgatják a nyomdafesték illatú tankönyveket. A tanári szobákban is megkezdődött a sürgés-forgás. A Pest megyei Tanács művelődési osztályán nem győzik kapkodni a telefonokat. A megye minden részéről érkeznek a kérdések, amelyek elsősorban a pedagógusok fizetésrendezésére vonatkoznak. Izgalmakban bő- veikedően indul a tanév. Jó lenne mindent elintézni még ez alatt a néhány nap alatt, hogy aztán a tanárok energiájukat a diákok nevelésére fordíthassák. Ezernégyszázzal többen ülnek majd az iskolapadokban szeptembertől, mint az elmúlt esztendőben. Az általános iskolákban ez a tény mindenképpen sok gondot okoz. Egyes területeken égetően szükség lenne új tantermekre, másutt pedagógushiánnyal küszködnek szűkebb pátriánkban. ■ Heti filmtegyzets Daliás idők Toldi megmutatja a Budára vezető utat Lacfl nádornak Nemzetközi kutatás Régészeti szenzáció Régészeti szenzációval zárult a harmadik éve folyó öcsödi kovácshalmi kőkorszaki település ásatásának idei szakasza. A Damjanich János Múzeum irányításával ezúttal nemzetközi régészcsoport egy kis méretű; két tenyérben elférő szent edény példányára bukkant. A vörösre festett alapon sárga mintával és fekete pöttyözéssel díszített tárgy majdnem épségben és eredeti színben maradt meg; az eddigi legbecsesebb darabja a Tisza vidéki ásatásnak. Napvilágra kerültek egyéb kincsek is, így kőszerszámok, csontból, kagylóból készült díszek, ékszerek és a tűz csiholásához használt kovakövek. Több ezerre tehető a cserépmaradványok száma. Az idei ásatások során első ízben mikrorégészeti eszközökkel a talaj szerves és szervetlen, állati és növényi maradványait is kiszűrték. A nagytömegű régészeti anyag rendszerezését és számítógépes feldolgozásának előkészítését megkönnyítendő, a községi tanács a helyszínen egy épületet bocsátott a kutatók rendelkezésére. Az ásatás föltehetően még két évig ad munkát a szakembereknek: a leletekből régészeti falumúzeumot nyitnak. Lehetőleg délelőtt — A demográfiai helyzetből adódik, hogy jelenleg az általános iskolák negyedik osztályában a legmagasabb a tanulók létszáma — mondja Szerémi Zoltán, a Pest megyei Tanács csoportvezetője. — Míg tavaly 121 016-an iratkoztak be a megye általános iskoláiba, addig az idén 122 416-an. A számadatok önmagukért beszélnek. Meglehetősen nehéz feladat a megnövekedett létszámú osztályok elhelyezése. Ugyanis hetvennel több tanulócsoport, ötven. nel több napközis csoport lesz. Helyükről mindenképpen gondoskodni kell. Azt mindenesetre jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megszüntethettük az esetleges három műszakos oktatást, így a kétszázhúsz általános iskola közül mintegy százban már csak délelőtt tanítanak majd. Mindez elsősorban a bővítéseknek köszönhető. Szeptember elsején például ünnepélyesen birtokba vehetik a nagykátaiak, a farmosiak és a gyáliak az új iskolákat. Remélhetőleg csakhamar Taksonyban és Sóskúton is megszólalhat a csengő. Szigetszentmiklóson négy tanteremmel, Pécelen tizenkettővel, Sóskúton néggyel. Diósdon néggyel, Fóton tizenkettővel, Cegléden nyolccal. Farmoson hattal, Nagykátán tizenkettővel, Gyálon ugyancsak tizenkettővel, Pilisszent- kereszten kettővel lesz több a tantermek száma. Befejezés előtt áll a taksonyi bővítés, az isaszegi, a pomázi átalakítás. Arról már nincs is nyilvántartás, hol áldozták fel az úttörőszobákat, a könyvtárat, a tornatermet és a' tanári szobát is. hoey megoldják az egv műszakos tanítást. Mindezek ellenére az agglomerációs területen még mindig fő a települések vezetőinek a feje. Hogy mást ne említsünk, mint a ve- csési, a pilisvörösvári, a budakeszi vagy az üllői nehézségeket. Szigethalmon szinte az utolsó pillanatban sikerült elkerülni, hogy ne kelljen három műszakban tanítani. Sokkal biztatóbb a helyzet az óvodáknál. Ennek egyik oka, ho'zv csappan a beire,tko- zók létszáma. Ugyanakkor Gyálon, Felsópakonyban, Sülysápon, Pomázon nagyobb alapterületet alakítottak ki. Létszám és összeg — A nyári karbantartási munkálatok hetvenhárom millió forintba kerültek — folytatja Szerémi Zoltán. — A legtöbbet Gödöllő, Dunakeszi és Vác. valamint vonzáskörük igényelte. A társadalmi munka értéke 12 millió forint, ez kevesebb a korábbiaknál. Megfigyeléseink szerint a vállalatok, szövetkezetek — számunkra érthetetlen okból — kevésbé igyekeztek a segítséggel. Változatlanul gond Pest me- gyében a pedagógushiány. Míg az általános iskolákban tavaly kétszázhetvennel kevesebb tanár volt, ez a szám most háromszáztizennyolcra emelkedett. A legkirívóbb példa: Pi- lisvörösvárott pillanatnyilag nyolc tanár hiányzik a tantestületből. Vajon a bérrendezés segíti-e a gond megoldását? — Mindenesetre reméljük — válaszol Vörös Géza megyei főtanácsos. — Mindent mégsem várhatunk a fizetésemeléstől. Már a tavasszal emelt összeggel hirdettük meg az állásokat, mégsem alakult kedvezően az évkezdés létszám dolgában. A legsúlyosabb a helyzet az agglomerációban és a megye távoleső kisebb településein. Még a pályakezdők se nagyon mennek olyan helyre, ahol rossz a közlekedés vagy nincsen megoldva a pedagógus lakáshelyzete. A főiskolások számára minden esztendőben ösztöndíjat hirdetünk meg. Kérjük a főiskolákat, hogy az utolsó évfolyamra járók taníthassanak. Az idén százötvenen mentek nyugdíjba. Szeretnénk, ha, aki erővel, egészséggel bírja, visz- szajönne segíteni. Ezerötszáz pedagógus van gyermekgondozási szabadságon. Sajnos kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy fél műszakra bemernének az iskolába. Az utóbbi években jelentős volt a pályát elhagyók száma. Reméljük, a megemelt bérek és a hivatástudat visszatérésre csábítják őket. Mindemellett még mindig kénvtelenek vagyunk felvenni képesítés nélkülieket is. Alkotókörö’c, vetítések A megyei és a helyi szakemberek sokat tesznek azért, hogy megfelelő körülmények között növekedjen a következő generáció. A meglevő gondok mellett azonban újabb és újabb feladatok várnak az iskolákra. Az is a jelen feladványa, hogyan gyarapítsák a tanórán kívüli foglalkozások számát. Alig akad tanuló, aki ne szeretne napközibe menni. Szűkebb pátriánkban a tavalyinál mintegy kétezerrel többen jelentkeztek napközi otthonokba. Éppen ezért gondolkodnak a szakemberek a délutáni foglalkozások színesítésén. Azon, hogy ne csupán a délelőtti tanóra megismétlése legyen a napközi. Játékdélutánok, táncházak, filmvetítések, amatőr művészeti alkotókörök segíthetik elő a személyiség mind teljesebb kibontakozását. Erdős! Katalin Egy műalkotás megítélésénél többnyire melléKes szempont szokott lenni annak vállalkozás volta; az tudniillik, hogy az alkotó vagy alkotók mekkora fába vágták a fejszéjüket. Igazolásul a kész alkotás szokott szolgálni, s az vagy helytáll magáért, és ezzel magát a vállalkozást is igazolja, vagy nem, és akkor mit sem számít, mekkora méretű volt maga a vállalkozás. A most mozikba kerülő új magyar film kapcsán azonban el kell tekinteni ettől a szokástól. A Daliás idők ugyanis óriási vállalkozás, a magyar rajzfilmművészet eddigi talán legegyedibb alkotása, és nagyon valószínű, hogy sokáig nem is lel majd követőkre. A magyar rajzfilmesek már két nagy, egész estét betöltő filmmel bizonyították, hogy az úgynevezett rajzjátékfilm nem csupán Disneyféle utakat követheti, hanem mind stílusában, mind témájában másfelé is haladhat. Nem voltak ezek a filmek problémátlanok, elég kritikai és közönségbíráiat érte őket, de azért a János vitéz (Janko- vich Marcell műve) és a Háry János (Richly Zsolt munkája), sőt, a legújabb, a Hófehér, Nepp József alkotása, mindenképpen azt mutatta, hogy kialakulóban van egy sajátosan magyar hangvételű, stílusú, látásmódú rajzjátékfilm-isko- la. Azt is mondhatjuk, a tematika Is megkülönböztethetően magyar volt, még a Hófehér esetében is, hiszen az is egyeni módon dolgoztak fel a közismert mesét. Ezek a filmek, technikájukat illetően, hagyományosnak vol. tak nevezhetők. Az ismert rajzfilm-módszerrel készültek, ezer meg ezer rajzból ősz. szeállítva. A Daliás idők technikája azonban valami új, más. Gémes József, a film Írója, tervezője és rendezője, nem kiszínezett rajzokból, hanem több tízezer olajfestményből állította össze a filmet. Azaz a szokásos, celluloidra készített rajzok helyett most olajképeket festettek a rajzolók — Illetve festők. Ezek a képek szinte minden egyes darabjukban önálló képzőművészeti munkák, ráadásul szigorúan egy stílusban tartott képek, amit már csak azért sem volt könnyű megoldani, mert körülbelül tíz festő dolgozott rajtuk. Emellett mindez hallatlanul időigényes feladat is volt; a film több évig készült. Egy bizonyos intenzitást, alkotói ihletet több éven át fenntartani — ez magában véve is ritka teljesítmény. A film másik nagy vállalkozása maga a feldolgozott téma: Arany János elbeszélő trilógiája, a Toldi. Nem az első, s egyben a legismertebb részt választotta Gémes a Daliás idők alapjául, hanem mind a három darbot. tehát a két kevésbé, vagy éppen alig olvasott részt is, a Toldi szerelmét, és a Toldi estéjét. Jól érzékelte, hogy végtére is ez a három nagy rész: egyetlen egész, még ha keletkezésük eltérő időpontja miatt vannak is Arany művének belső, alkotói problémái, melyek stilárisan is, al. kotói szándékokban is jól érzékelhetők. Amit Gémes mint fő gondolatot kiemelt, az is el. fogadható: az egész Toldi trilógia tulajdonképpen a korszakváltás, a régi és az új küzdelmének és konfliktusának a drámája. Toldi Miklós élete épp arra az időre esik, amikor a régi lovagregények fölött lassan elszáll az idő, s megjelennek az új harci erények és emberi magatartásformák, melyeket azonban az agg vitéz már nem tud átvenni. A Daliás idők alapkonfliktusa éppen ez. Ugyanakkor felve. tődi’k egy sor kérdés, és ez megint a dolog vállalkozás- oldalát érinti. Nevezetesen: mi legyen a Toldi trilógia hallatlanul gazdag költői anyagával? Mi legyen azzal a hatalmas ismeretanyaggal, melyet Arany a leíró — megjelenítő részekben felhalmozott? Mi legyen a gyönyörű nyelvvel? Gémes itt a következő megoldást választotta. A költői képeket, az ismertanyagot bela- olvasztotta részint a képekbe, melyeik gondosan idézik a cselekmény, a XIV, század képi világát, a ruháktól, páncéloktól az udvari világ vasp' a paraszti élet helyszíneiig, a tájaktól a városi utcákig — de egyúttal kissé át is írják eze. két valami furcsa mesehangulattá. Beillesztett viszont az Arany János-i versek helyett egy narrátorszöveget, mely a szükséges magyarázatokat a mű kevésbé ismert részeiben járatlan magyar (s az egész műben járatlan nem magyar) nézők számára megadja. Ez a szöveg nem lehetett Aranymondatokból összeállított, mert akkor a verseket szét kellett volna szabdalni. Ehelyett Nepp József írt narrá- torszöveget, melyben a szükséges információkat is megkapjuk, és megkapjuk a Gémes elképzelte koncepció szóbeli kifejezését is, hogy ti. ez a film az elmúló régi erények és a beköszöntő új magatartásformák konfliktusáról szól. Es alighanem itt van a Daliás idők hatalmas vállalkozásának egyetlen, de annál komolyabb buktatója. Ez a szöveg ugyanis nemcsak hogy az Arany János alkotta versekkel nem ér fel (ami talán nem is lehetett a célja, mert az eleve reménytelen vállalkozás lett volna), hanem nem ér fel magával a filmmel sem. Pontosabban: annak képi megjelenítő erejével, annak hangulati vizuális töltésével nem ér fel, illetve: nem ugyanabban a hangfekvésben szólal meg. Gémes képei sok helyen rendkívül költőiek, máshol, ahol erre van szükség, drámaiak (bár néhány, a hős lelki tusáját érzékeltetni kívánó, „összefirkált” képsor szükségtelennek tűnik). Különösen a természet, a nuszta, a nádas, az erdő, a folyópart stb. megjelenítése sikerül lírai erővel. Nagyon szépek a figurális megoldások is. Mindezekhez viszonyítva, a narrá- torszöveg valamiféle búskomor nosztalgiát és felszínes pszichologizálást ad, és ez nem illik Gémes munkájához — melynek fő erénye maga az, hogy vállalkozott az elkészítésére, s talán az is, hogy kedvet csinál a telj.es Toldi elöl. vasasához. Takács István Népművelő pályák A megszállottan ragaszkodó sohasem hallottam kisgyermek szájából: népművelő szeretnék lenni! Sorolhatnánk a mesterségeket, amelyek gyermekkori álmaink netovábbjai. Akadnak pályák, amelyekfe kora ifjúkorunkban teltennénk az életünket. Talán az egyetlen hivatás a népművelés, ami nem szerepel a dédelgetett vágyak között. Talán az egyetlen, amelyre a jelentkezők meglehetősen bizonytalan elképzelésekkel Indulnak. Hogy aztán később annál határozottabban, már- már megszállottan teljesítsék kötelességüket. A kora gyerekkorától művészetközeiben élő Dániel Kornélt is a mindent akarok kívánsága vezérelte népművelőnek. A tanulóévek után szerencséje vitte Veresegyházra, a művelődési központba. A közművelődés dolgozói — kiváltképpen a kezdők között — kevesen mondhatják el magukról: konfliktusmentesen kezdték a pályát. A legtöbb helyen a szűkmarkú tanácsi keretekkel elégedetlenkedő ifjú elveszítette kedvét mindentől. Dániel Kornél némi nosztalgiával emlékezik a veres- egyházi csaknem egy évtizedre. Hamar felismerte; a népművelő nem elégedhet meg a szervező, közvetítő szereppel. Kell egy olyan terület, amelynek alkotó részese lehet. Ügy érezte, hogy rohanó korunkban mindenre jut idő, csak éppen a közösségek kialakulására nincsen. Az amatőr művészeti mozgalomban vélte felfedezni a megoldást. Amikor a különböző foglalkozású emberek azért gyűlnek össze esténként, hogy megleljék az együvé tartozás örömét. Ha a társadalmi cselekvés színterén valaki nem tud kibontakozni, meglelheti önmagát e csoport- munkákban, kiteljesítheti alkotó energiáit — elemzi Dániel Kornél az amatőr színjátszás lényegét. A Pest megyei Tanács művelődési osztályára kerülve kénytelen volt a veresegyházi csoporttól búcsút venni. Nem lehet távvezérléssel ■ irányítani — mondja, hiszen a közösségnek együtt kell élnie ahhoz, hogy valóban eredményesen működjék. Nem tudta önmagát megtagadná. amikor beiratkozott a Film- és Színházművészeti Főiskola színházelméleti szakára. Ez időtől mind a gyakorlatban. mind elméletben egyre többet foglalkozott a hivatásos színjátszással. Az elmúlt esztendőkben azon tön rengett, miként lehetne s?ű kebb hazája színházi próbálkozásait valóban színvonalassá tenni. A szentendrei nyári szín házlátogatók között nincsen senki sem, aki valamilyen formában véleményét ne nyilvánította volna. Mindenki a megújulást várja. Dániel Kornél ez évtől a Szentendrei Teátrum színház vezetője. Asztalán sorakoznak a javaslatok, a nyári játékok felfrissítésének tervei. Elképzelései szerint olyan szabadtéri színházi műhelyre lenne szükség a Dunakanyarban, ami az eredetekhez térne vissza. Az egykori szabadtéri teátrumok hangulatát szeretné felidézni, természetesen mának szólóan. Szociológusok a megmondhatói; a népművelés valóban nem szerepel a fiata’ok dédelgetett álmai között. Aki mégis erre a pályára adja a fejét, az megszállottan ragaszkodik hozzá vagy mihamarabb feladja. Dániel Kornél úgy jegyezte el magát ezzel a hivatással, hogy mindig képes az újításra. Tervei, elképzelései akkor valósulnak meg, ha a felelősséget mindig vállaló partnerekre is rátalál. Er. K. Magyar művészek V endégszereplés Művészeink a nyár végén nemcsak itthon adnak koncertet, hanem külföldön is öregbítik a magyar zeneművészet jó hírét. így Ránki Dezső szeptember 4-én a francia Sátrat Jean-de-Luzbem vendégszerepei, s fellép itt ezen a napon a Takács-vonósnégyes A Téka együttes szeptember 5-én, 6-án, 8-án, és 9-én Hollandiában turnézik, műsort ad Leidenben, Oldenwallban, Al- phen an den Rijn-ben és ismét Leidenben. A Budapesti Rézfúvós Ötös Bad Nenndorfban (NSZK) lép fel. Drahos Béla fuvolaművész Düsseldorfban koncertezik majd. Befejezés előtt az Operaház A megszépülő Operaház homlokzatának és díszeinek felújítását előreláthatóan szeptember elején befejezik az építők. Céljuk, hogy a dalszínház művészei szeptember 25-én már megtarthassák főpróbájukat — amellyel az építőket köszöntik —, majd szeptember 27-én az intézmény 100. évfordulóján a nyitó díszelőadást
