Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. évfolyam. 201. szám 1984. AUGUSZTUS 28., KEDD A Kcren-kluhbun A nézek maguk a szereplék Látókörük az egész ország Aszód, Domony és lkiad közös tanácsának feltett szán­déka, hogy mindhárom köz­ségben közel egy időben meg­teremtik a korszerű közokta­tás feltételeit. Számos külső jele látszik az elképzelést kö­vető munkának. Aszódon és Ikladon tornacsarnokok épül­nek, a gimnáziumban pedig a szinte hihetetlen vállalkozás, a tanuszoda valósul meg ezekben a hónapokban. Szálakat szőni Mindennek persze ára van. Sok-sok társadalmi munkás áldozatvállalása kell a létesít­mények elkészítéséhez. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ez a fejlesztési változat is jár lemondásokkal. Keve­sebb pénz jut más községfej­lesztési célokra. Mégis, aki előrelátóan gondolkozik, az helyesli a választást, mert a lényegre összpontosít. Ám, ha bővülnek is az is­kolák, önmagától még nem lesz jobb a tanítás. Az ország­ban siámos kezdeményezés­ről hallunk, melynek célja a nevelőmunka eredményessé­gének javítása. Aszód, Do­mony és Iklad sem hiányzik az újítani képesek és szándé­kozók sorából. Vajon tehet­ne-e mást a pedagógusklub, amely Koren István nevét vette fel megalakulásakor? Tagjai vallják, hogy Petőfi professzorának mindhárom községhez volt köze, ezért is indokolt a névválasztás. Megfelelni a múlt század­ban élt tanár emlékének, s szálakat szőni a közös jelenű, mégis önállóan dolgozó tele­pülések pedagógusai között nem túl nagy vállalkozás? — Ha nem versenytársakat látnak a másikban az iskolák, hanem műhelyeknek tekintik egymás munkahelyeit, máris megtaláljuk az együttműkö­désre ösztönző érdekeket — véli Novák Lászlóné, a nagy­községi tanács művelődésügyi főelőadója. — Ez a klub a ta­nítók, tanárok — nem sok — szabad idejének egy részét szeretné úgy elfoglalni, hogy annak hasznából munkájuk­ban is kamatoztassanak. Tar­talmas programokat nem ne­héz találni. Látókörünk az egész ország. Kamera körül A nyári szünet utolsó nap­jaiban egy különös tanfolya­mon vettek részt az érdeklő­dő pedagógusok. Gondot okoz a fogalmazás. Ha ugyanis azt írom. hogy videotréningen, ak­kor ebből kevesen értenek va­lamit is. Ha azt, hogy tovább­képzésen, akkor egy árnyalat­nyival sem tudom érzéklete­sebben tükrözni azt a pár na­pot, melyet az aszódi új isko­lában töltöttek a nevelők. A videót még csak értjük néhányan, a tréninget már kevesebben. Megpróbálom te­hát leírni, mi történt. Dr. Poór Ferenc, az Országos Ok­tatástechnikai Központ fő­munkatársa magával hozott egy képmagnetofont, s kame­rát. Ez volt a technika. S mire használta? Gazdag irodalma van e korszerű műszaki be­rendezés alkalmazásának az oktatásban. A legegyszerűbb hasznosítás az, amikor vala­milyen felvett műsort, mint filmet, levetítenek a segítsé­gével. Aszódon természetesen nem ez történt. A műsor a helyszínen ké­szült, s a nézők maguk a sze­replők voltak. Mire jó ez?- Poór tanár úr, aki varázslatos pedagógus egyéniségével ma­gával ragadta a kis csoport valamennyi tagját, sok cikk-, ben kifejtette már vélemé­nyét. Egy idézet egyik írásá­ból rávilágít arra, hogy mi­lyen fontos a pedagógusok önismerete: Az első tanítási gyakorlatok krízist jelentenek a hallgatók jelentős része számára. Elég sok hallgatóban vetődik fel a kérdés, hogy alkalmas-e a pe­dagóguspályára. Ezek a hall­gatók rendelkeznek ugyan az oktató-nevelő munkához szük­séges ismeretekkel, lényegé­ben a pedagógiai képességek elemeivel is, azonban az utób­biak nem elég mélyek ahhoz, hogy zavartalanul átsegítsék a pedagógiai gyakorlat első nehézségein. A hagyományos képzés folyamatában a tanítá­si gyakorlatot megelőzően a hallgatóknak nincs módja az önmagukkal való szembesü­lésre, pedig erre nagy szükség volna a képességek kialakítá­sához, fejlődéséhez. Tanulságos tréning A szombathéíyT'-'tanárképző főiskolán már több éve láto­gatják a hallgatók Poór tanár úr videós tanfolyamát. Nem csak az ő tanulásukat, pálya­kezdésüket segíti ez a mód­szer. az aszódi résztvevőknek is tanulságos volt a tréning. Az első lépésben — az ön­ismereti szakaszban —, saját énképükkel ismerkedtek a ne­velők. Több ez, mint amikor tükör előtt áll az ember. A kamera még tárgyilagosabb, hiszen nem azonnal, hanem késleltetve látjuk viszont ma­gunkat. S amikor a vetítésre kerül a sor, sok minden kide­rül. Kiselőadásokat, vitákat lehet szalagra rögzíteni, s le­játszáskor a szereplést elem­zők között van maga a sze­replő is. Színes képmagnó Egyöntetű volt a tanárok, tanítók véleménye: többé nem irigylik a tévébemondókat. Vi­szont igénylik a folytatást, ér­zik és tudják, hogy a képmag­nó alkalmazása a nevelésben, a továbbképzésben tovább nem halogatható. Az aszódi tanfolyam több volt, mint egy kísérlet. A Tanért Vállalat a negyedik negyedévre igazolta vissza a három község meg­rendelését. Hamarosan megér­kezik a színes képmagnetofon berendezés. Balázs Gusztáv Kiállítás liyúl, galamb Nemcsak Veresegyházon is­mert a Gödöllő és Vidéke Áfész helyi kisállattenyésztő szakcsoportja. Állításunk egyik bizonyítéka, hogy egy hónap múlva kétnapos házi­nyúl-, galamb- és díszállat-ki­állítást, , valamint vásárt ren­deznek a veresi strandon kül­földi vendégekkel is. Igen gaz­dag lesz a program, hiszen e fő érdekességen kívül lesz még állati gyógyszer- és szak­könyvvásár, szaktanácsadás is. Faházakat bérelni, a sátorve­réshez a területet igényelni előre is lehet a szakcsoport irodáján, a Kinizsi utcában. Gcilgamássa b&nyéhi fa”sarék®$kodék Több a kölcsön a betétnél A helybeliek élnek a lehetőséggel Hét község tartozik a Túrái Takarékszövetkezet galgamá- csai kirendeltségéhez, amely­nek székháza ezekben a hóna­pokban készül el. A székhely­községen kívül Verseg, Vác- kisújfalu, Ácsa, Csővár, Püs- pükhatvan és Galgagyörk ta­karékos népe veheti igénybe a takarékszövetkezet szolgál­tatásait. Azért érdemes így fogalmazni, mert igazából csak a helybeliek és a közvetlen szomszéd falvak lakosai élnek a lehetőséggel, hogy a kis pénzintézmény tagjainak járó szolgáltatásokat igénybe ve­gyék. Gépkocsi-előfizetők Tény persze az is, hogy a jelenlegi kirendeltségi iroda a község központjától távolabb van, viszonylag nehezebben közelítik meg az emberek. Az új már a falu főtéri részén, a Galga-parti összefogás Ter­melőszövetkezet irodája, a tú­rái Galgavidéke Áfész étter­me és a nagy forgalmú mű­szaki és élelmiszerboltok kö­zelében. autóbuszmegállóban lesz. Amint arról Turcsán János­áé kirendeltségvezető tájékoz­tatott, Maczkó Józsefnéval és Vircsák Mihálynéval csaknem ezer takarékszövetkezeti tag ügyes-bajos dolgait intézik, s bíznak benne, hogy később ennél többen fordulnak hoz­zájuk. Kedvet teremtenek Július végén betétállomá­nyuk teljes összege elérte a 3,7 millió forintot. A legtöbb persze a kamatozó betét, s figyelemre méltó, hogy az idén szépen emelkedett a taka­réklevelekben elhelyezett fo­rint: amíg január elején két ilyen papírost, váltottak náluk tízezer forintért, addig nap­jainkban már százhetvenezer forint ez a betétfajta. Nem panaszkodhatnak azért sem, mert most már egyre többen náluk fizetnek elő gép­kocsira is. Most összesen tíz ügyfelük várja, hogy autója megérkezzen, ebből heten az elmúlt félévben tették le ná­luk a vételár felét. Van, amikor úgy tűnik: a pénzintézményeink nem bőke­zűek, lassan vagy kevés ka­matot adnak. Ennek az ellen­kezőjét taoasztalhattuk most Galgamácsán, ahol — talán éppen azért, hogy a takaré­koskodóknak kedvet teremtse­nek — most még több a la­kosságnak kiadott kölcsön, mint a betét. Ottjártunkkor a kölcsönállományuk 3 millió 750 ezer forint volt. Pénz — vissza Sok a kistenyésztő ezen a környéken is, ők elsősorban állatok és takarmányok vá­sárlására kértek hitelt, mások — vagy talán ugyanazok Is — személyi és egyéb mező- gazdasági kölcsönt igényeltek. No, persze, csakúgy, mint más kirendeltségekben, az év vé­géig náluk is be kell folynia a kölcsön adott pénzek jelen­tős részének. Kintlevőségük nem haladhatja meg a 2 mil­lió 280 ezer forintot. F. I. Hetvenéves lenne Utcát neveznek el róla Hónapok óta tart az előké­szület egy méltó megemlé­kezésre, örökös emlék állításá­ra. Ha élne, most volna 70 éves Homoki Nagy István, a termó- szetfilmek világhírű rendező­je. Ismertebb alkotásai a Gyöngyvirágtól lombhullásig, a Kati, a Vadmacska es a Cimborák. Szeptember 3-án, délelőtt 10 órakor Budapesten, a MA­FILM Könyves Kálmán körút 15. szám alatti közművelődé­si stúdiójának parkjában szo­boravatás lesz, ahol Hárs Mi­hály, a gödöllői MAFILM-te- lep művészeti vezetője, film­író és -rendező mond megem­lékező beszédet. Ezt követően 11.30-kor Gödöllőn a filmte­lepen Homoki Nagy István egykori műtermének falánál avatnak emléktáblát. Mészöly Dezső író és műfordító mond itt emlékbeszédet, majd Papp István, a városi tanács elnö­ke méltatja Homoki Nagy Ist­ván munkásságát. / Láthattuk, hogy az elmúlt napokban felújították a film­telepre vezető útszakaszt, amely a Homoki köz nevet kapja, míg a jelenlegi Liget utcából Homoki Nagy István utca lesz. Cs. J. Tavasz óta először Kettős GSC-győzelem Négy hónapot kellett várni, hogy mindkét csapatunk győ­zelemmel vonuljon le a pá­lyáról. Legutóbb április végén a Nagykőrös ellen aratott ket­tős győzelmet a GSC férfi ké­zilabdacsapata. Ezúttal is ha­zai pályán született a siker. A felnőttek szikrázóan ke­mény mérkőzést játszottak, melyhez hozzájárult a nagy­marosiak ismerten durva harcmodora és az egyedül bí­ráskodó Cziegler játékvezető eréiytelensége. GSC—Nagymaros 24-14 (13-8) GSC: Balogh — Klement (1), Urbán. Horváth. Szlifka. Me­zei, Cserven. Csere: Malizs (13). Hegyi (9), Krieger (1), Berczeli. A vendégek szerezték az első gólt, de Hegyi még abban a percben egyenlített. Különös taktikát választott Urbán ed­ző. Malizs és Hegyi csak tá­madott. Szlifka és Mezei csak védekezett szinte az egész mér­Ha itt van a cirkusz Pogácsa a vasárnapi asztalon Tele a falu plakátokkal. Ba­gón, Hévízgyörkön, Galgahé- vízen mindenütt hirdeti ma­gát az Alföld cirkusz. Túrán a mutatványosok hangszórós autója járja az utcákat. A te­levízióból ismert társulat hí­rül adja a nagyérdemű közön­ségnek, hogy ma esti gálamű­sorában artisták, akrobaták, bohócok, lángnyelők, bűvészek, légtornászok és állatszelídítők mutatják be eddig még soha nem látott, mindenkit elkáp­ráztató produkciójukat a tó mellett felállított, világvárosi kényelmet biztosító, vihar és napsütés ellen egyaránt védel­met nyújtó sátrukban — har­sog a szöveg a magnószalag­ról, aztán vidám zene csalo­gatja a következő sarokra a nagyérdeműt. Medvctáncoltató A nyolcvankét éves Lukács Istvánná botjára támaszkodik, úgy meséli érdeklődő kérdé­semre. — Arra kíváncsi az úr, mi­kor láttam először cirkuszt? Hét-, nyolcéves lehettem, ami­kor a faluban híre szaladt, hogy medvetáncoltató érkezett erre a térre. Ott volt a falu apraja-nagyja. A mutatványos láncon vezette a medvét. Az állat nyakában volt egy dob. azt verte a pálcájával, s köz­ben énekelt valamit, és a dob- meg a nótaszóra együtt tán­colt az állat az emberrel. Közben a medvetáncoltató fe­lesége körbejárt a nézők kö­zött egy fatányérral. Akinek volt, az adott egy-egy kraj­cárt. Ez volt az én első cirku­szom. A következőre nagyon sokáig kellett várnom. Oda bizony már csak az unokám­mal együtt mentem, amikor egy kicsit többet megenged­hettünk magunknak. De már nem járok sehová. Ott a tévé a szobámban, csak kattintok rajtA és 'nézhetem még a Der- ricket is. Ha el nem alszom. Mert a régi nyomorúság kín­jai ma jönnek ki rajtam meg a többi öregen. Csemegének számított A főváros közepébe is beil­lő Galgagyöngye étteremre mutat. A vendéglő hatalmas üvegablakai. ízléses berende­zése ezen a hétvégen is csalo­gatja a látogatókat. — Látja — mondja Lukács- né — üres kézzel bemennek, aztán a legtöbbje csomaggal jön kifelé. Viszik a tortát, a krémest. Nem irigylem, ne­kem is megvan a rávaló, de tiltja az orvos. Mert nagyon különös az élet. Amikor az ember eljut oda, hogy a zse­be megengedné a legflapco- sabb ételek, italok fogyasztá­sát, akkor közbeszól a beteg­ség: ezt sem szabad, az is ti­los! — Pedig engem nem ké­nyeztetett el az élet. Mert amikor én gyerek, aztán meg fiatal voltam, akkor — ahogy ma mondják — az életszínvo­nal igen szegényes volt. Krumplit, babot, káposztát, kukoricát ettünk egész héten. A, pattogatott kukorica cse­megének számított. Gyerekek sétálnak el mel­lettünk. Valamennyiük kezé­ben fagylalt. Nyalják a gom­bócokat szorgalmasan. Lu­kácsáé értetlenül mutat felé­jük. — Ugyan, mi jó lehet eb­ben a fagyasztott cukros víz­ben ? Egyszer kóstoltam, he­tekre berekedt a torkom. Én még a gyártását is megtilta­nám. Nem panaszképpen mondom, de cukrot is ritkán ettünk. A szatócsnál lehetett kapni medvecukrot meg sár­ga cukrot. Később krumpli­cukrot is árultak. Most az ABC-ben óannyiféle a csokolá­dé, hogy eligazodni sem lehet köztük. Emlékezés ládája — Az ember alig hiszi el, hogy otthon is hányféle süte­ményt tudnak sütni ezek a mai fiatalasszonyok. Ilyen krémes. olyan diós-rumos, gyü­mölcsös. Meg madártej. Egy­másnak adják az asszonyok a recepteket. Minden vasárnap más kerül az asztalra. Nem haragszom én ezért, de sokat gondolok rá, hogy gyerekko­runkban mi a süteménynek hírét sem hallottuk. Pogácsa volt a vasárnapi asztalon. Ké­sőbb előfordult a fánk, a ré­tes, de csak nagy napokon ké­szültek. Elhiheti, igazat szólt a mondás: — Karácsonykor kalácsot, húsvétkor húst, pün­kösdkor kenyeret, de csak azt is, ha lehet... Örülök a véletlennek, hogy Lukácsnéval összehozott. Hall­gatom szavait,' észre sem vesszük az idő múlását. Az az érzésem, hogy régen beszél­hette ki magát, mert most szélesre nyílt benne az emlé­kezések ládája. — Tudja, mit mondott az én apám, ha anyámat kedvet­lennek, haragosnak látta? Azt, hogy: — Ne búsulj, anyjuk, ád az isten kenyeret, hol egé­szet, hol felet, ád az isten da­rabot, ne harapjunk túl na­gyot! Teljesített kérés Jóízűen nevet a sok évvel ezelőtt hallott mondókán, s ráncos arcán felvillan az ért- hetetlenséget rejtő mosoly. — Milyen világot is éltem én, uram Jézus? — kérdi nevető sóhajtással, s én érzem, Lu- kácsné ismeri azt az utat, amelyet végig kellett vereked­nie, amíg az embersorvasztó időből eljutott a máig. Két gyerek kapaszkodik bele. A földből nőttek ki, olyan vá­ratlanul érkeztek. Kiderül, hogy a dédunokái. Pénzt kér­nek, mert cirkuszba szeretné­nek menni. A nagymama zsebkendőjéből százforintost nyom a nagyobbik kezébe. — Vegyetek nekem is egy jegyet — mondja a ficánkoló tizenéveseknek, aztán felém fordul. — Elvinne az autójá­val a sátorig? Miért ne teljesíteném a ké­rését? Fercsik Mihály kőzés folyamán. Elzárt fordul­hatott elő az az ellentmondá­sos helyzet, hogy a csereként feltüntetett játékosok közül kerültek ki a legtöbb gólt el­értek. Egyébként is szembetű­nő volt, hogy Urbán. Horváth és Szlifka nem tudott eredmé­nyes lenni. Egy elkerülhető sajnálatos esemény is felborzolta a kis- pad eseményeit. Berczeld, aki Dunakesziről jár át a mérkő­zésekre. a félidőben hazavo­nult. mondván, hogy nem kö­zelről nézni, hanem játszani jött a GgC-hez! Érvelésének, igazának elbírálása csapaton belüli feladat. Említésit érde­mel, hogy Bensét is ilyen okok miatt vesztettük el a tavasz közepén. A mostani összecsa­páson Balogh jól védett. Ma­lizs és Hegyi eredményességé­ért, Horváth lelkes játékáért dicsérhető. GSC ifi—Nagymaros ifi 26-18 (13-7) GSC ifi: Jenei — Szabó (4), Tóth, Meggyes (2), Bátori (4), Balsai (10), Rusai (2). Csere: Hajdú (4), Nagy (2), Szekeres. A fiatalok egyre biztatóbb teljesítményt nyújtanak, a ta­vasszal elhatározott kemé­nyebb edzések hatására. Véde­kezésben nagyot javult a csa­pat, a támadásban is egyre érettebbé válnak a fiúk. A tudósító és edző játékve­zetése mellett kezdődött talál­kozón a csere nélkül kiálló Duna-parti ifisták nem tudtak megfelelő ellenállást tanúsíta­ni a gödöllői rohamokkal szemben. Középső védekezé­sünk már egészep jónak ítél­hető, a támadásbefejezések ha­tékonyságét javította Hajdú irányító játéka és Balsai átla­gon felüli lövőereje. Sajnos Balsai két büntetőt kihagyott, kár a szépséghibáért. Jó: Hajdú, Bátori, Nagy, Je­nei. M. G. *4 nap programja Gödöllő, művelődési központ: A korona a legújabb kuta­tások jegyében, dokumentum­kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Onódi Béla festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi A XX. század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor! Eszkimó asszony fázik. Szí­nes magyar film, csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—195! H»3dahai Hírlap) i

Next

/
Thumbnails
Contents