Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
Szegény ffurízmusnak vízfeje van / Utazni és látni is remek dolog keresett szolgáltatásokat nyújt Különböző felmérések azt mutatják, hogy évente mintegy 4—4,5 millió honfitársunk vesz részt különböző belföldi túrákon, üdül, illetve víkendezik. Közel 5 millió azoknak a száma, akik külföldön keresnek új élményeket. A számok önmagukért beszélnek: a legkülönbözőbb személyi indítékok alapján elinduló magyar turista van úgy, hogy előbb ismeri meg Varsót vagy Rómát, mint saját lakóhelyét. A gazdasági recesszió úgy tűnik, nincs hatással az utazókedvre, ez önmagában véve jó, csak a „szegény turizmusnak vízfeje van” és ebben a tájékoztatás is felelős. Községünk nevezetességeiről előbb nyerhetünk betekintést például egy német nyelvű idegenforgalmi tájékoztatóból — így például barokk evangélikus templomunkról —, mint hazai írásból. Az idegenforgalmi szervek tőlük telhetőén mindent megtesznek, hogy bel- és külföldi utazásaink között egészséges arány alakuljon ki. Kihelyezett tanfolyam A szervezett társasutazás jelentősége az utóbbi években megnőtt. Ez érthető, hiszen az elfoglalt embereknek kevés idejük marad személyesen biztosítani a szállást, étkezést vagy programokat. Az utazási Irodák készséges segítő partnerek ebben, sőt szezonon kívül kisebb-nagyobb engedményeket is adnak. A monori Volánbusz utazási iroda vezetője. "Pécsi An- talné elmondta, hogy az 1983. évi társasutazások igen jó tapasztalatai alapján a jövőben is bővítik a szolgáltatásaikat. — Megrendelőinknek autóbusz különjáratokat indítunk bel- és külföldre egyaránt. Családi, iskolai, munkahelyi és sportrendezvényeinkre is igényelhetők autóbuszok, csakúgy, mint egyéni és csoportos társasutazásokra. Szolgáltatásaink közé tartozik, hogy külön kívánságra szállást, étkezést, idegenvezetést és programokat is biztosítunk — busszal együtt és anélkül is. — A sikeres út feltétele részben az előzetes felkészülés. Mi számos információt technikai tudnivalót adunk útravalóul vendégeinknek, igyekszünk útvonal- és programajánlattal segíteni a tervezésüket. A közelmúltunk ról annyit, hogy három busz szál “Vettünk részt az idén is a mohácsi busójáráson. Kedvelt utunkká vált a háromnapos Kőszeg—Sopron túra és az alkotmánynapi debreceni társasát a virágkarneválra. A pusztavacsi békefesztiválon az idén is zökkenőmentesen folytattuk le az oda- és vissza- utaztatást, mintegy húsz útvonalon közlekedtek a közönséget szállítva autóbuszaink. A gondot jelen pillanatban az jelenti, hogy kevés olyan segítőnk van, aki a csoportok kísérését el tudná vállalni. Evvel a problémánkkal kerestük meg a TIT Pest megyei szervezetét, amely kérésünkre országjárás-vezetői kihelyezett tanfolyamot indít október 1-től Monoron. Várjuk a jelentkezését azoknak az érettségizetteknek, akik z 10 hetes tanfolyam elvégzése Csapataink gyengén rajtoltak Szomorú őszi focinyitány A vendegek megérdemelten győztek MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Kiskunlacháza— Monor 3-2 (1-2). Monor, 300 néző, vezette: Ludwig (jól). Az első húsz perc hazai támadásokkal telt el, a vendégek kapusa gólnak látszó lövéseket sorozatban védett. A 14. percben Gáspár góljával azonban sikerült a hazaiaknak a vezetést megszerezni. A 30. percben a leálló hazai védelem mellett egyenlített a vendégcsapat. A 44. percben 11- esből Kucsera révén újra vezetést szereztek a monoriak. A második félidő 20. percében az indiszponáltan védő Fényes hibájából 2-2-re alakult az eredmény. A 35. percben Varga 5 méterről ordító gólhelyzetben a kapu fölé vágta a labdát és öt perc múlva Hortobágyi öngóljával 3-2-re alakult az eredmény, amely ezután már nem változott. A Kiskunlacháza összeszokot- tabb, rutinosabb csapat benyomását keltette, és a jobb középpályás sora révén kerekedett a monori csapat fölé. IFI: Monor—Kiskunlacháza 3-0 (3-0). Augusztus 29-én, szerdán 16.30-kor Monor—Vasas junior barátságos mérkőzés lesz a monori pályán. Fábián József Hernád—Pilis 4-2 (3-1), Pilis, 350 néző, vezette: Veres A. Az első húsz perc a Pilisé volt, de helyzetet nem tudtak kidolgozni. ,A vendégek ezt követően alaposan rákapcsoltak, s a 29., a 36 és a 38. percben lőtt gólokkal 3-0-ra elhúztak. A félidő iefújása előtt Háluszka szépített. Szünet után a 68. percben már 4-1-re vezetett a Hernád, a hazaiak csak erőlködtek, de hiába. A 80. percben Halusz- ka már csak a kapussal állt szemben, de a portás ölébe emelte a labdát. Egy perccel később Gajdos K. találata jelentette a végeredményt. A nyáron hét (!) VOSE-játé- kossal megerősödött, minden csapatrészében jobb Hernád magabiztos győzelmet aratott a Pilis ellen. IFI: Pilis—Hernád 6-3. Gados Ferenc Bugyi—Gyömrő 3-0 (1-0), Gyömrő, 300 néző, vezette: Darnyik (tárgyilagosan). Egy évvel ezelőtt ugyancsak az első fordulóban találkozott a két csapat, s az eredmény is ugyanez volt. De micsoda különbség, akkor a Gyömrő győzött 3-0-ra. Ezúttal a tudatosabban játszó vendégek irányították végig a mérkőzést. A 15. percben egy védelmi megingás után zörgött a gyömrői háló. A túloldalon Szűcs hat méterről, senkitől sem zavartatva fejelt a léc fölé. Greznár is egyenlíthetett volna, de hét méterre a kaputól nem találta el a labdát. Szünet után ! negyedóráig a hazaiak fölénybe kerültek. Egy korszerű támadás után Szűcs tiszta. helyzetbe került, de túl nagy gólt akart rúgni, s nyolc méterről a kapu fölé lőtt. A bugyiak ismét erőre kaptak, tovább növelték az előnyt, majd iskolajátékkal rukkoltak ki az utolsó negyedórában. A 89. percben megszerezték a kegyelemdöfést jelentő 3. góljukat is. A vendégek ilyen arányban is megérdemelten győztek, a kishitűen, minden lelkesedés nélkül játszó gyöm- rőiek ellen. A hazaiak közül senki sem játszott jól. Az őszi nyitányon elszenvedett fiaskó után sürgősen rendezni kell a sorokat Gyömrőn, mert a továbbiakban kínos kudarcok következhetnek. IFI: Gyömrő—Bugyi 2-0 (0-0). Szép győzelem. Góllövő: Kelemen J. (2). Gér József A Kakucs—Üllő mérkőzésről lapzártáig nem kaptunk jelentést. után szívesen vállalnának országjárás-vezetői munkát. Repeta nélkül Mozi Gombán, a művelődési házban, 18 órától: E. T. (A Földönkívüli). Gyömrőn, a strand kertmoziban, 20-tól: Az álarcos lovas legendája. Maglódon, a művelődési házban, 16.30-tól és 18.30-tól: Nőrablás. Monoron, 18-tól és 20-tól: Szuperzsaru. Monori-erdőn, a kertmoziban, 20-tól: Szeretők. Az utazási irodában találkoztam Kucsera Károlyné nyugdíjassal, aki szeret emberekkel foglalkozni, a szervezési munkákban önként, aktívan vesz részt. — Legutóbb Nyitrán voltunk 45 fővel — túlnyomó- részt monori résztvevőkkel. Megtekintettük a várat, ahol a XI. századtór magyar királyi ispánság és társaskáptalan, a XII. századtól püspökség székelt. Rendkívüli népszerűségnek örvendett a lanovkával való utazás, amit meg is ismételtünk volna még ott, ha a kezelő személyzetnek nem jár le a munkaideje. Szeptemberben ismét visszatérünk ide, csakúgy, mint Besztercebányára. Előtte azonban szeptember 2-án egy belföldi utat is elkísérek Vácra és Vácrá- tótra. Megnézzük az arborétumot, a Canevale tervei alapján épült székesegyházat, a diadalívet és természetesen mindazt, ami útbaesik. Török Szilveszter forgalmi osztályvezető elmondta, hogy 1981. óta alapvető változásokon ment keresztül az üzemigazgatóság. Az akkori körülmények még nem tették lehetővé az utazási iroda jelenlétét. Ma már kétéves múltra tekint vissza és rendkívül keresett szolgáltatásokat nyújt. Átképzés kell — Ügyfeleink elégedettek. Ami az iroda állagát illeti, úgy ítélem meg, hogy dolgozóinkat kulturáltabb körülmények illetnék meg^ Jól szervezett műszaki bázissal rendelkezik az üzemigazgatóság, járműveik jó műszaki állapota az utazó közönség biztonságát szolgálja. Gondot jelenleg csak az autóbuszvezetői létszámhiány jelent. Jól képzett szakemberekre van szükségünk a kormány- keréknél. Felveszünk tehergépkocsi-vezetőket, akik legalább kétéves gyakorlattal rendelkeznek, s akiknek ingyenes átképzés mellett, fizetést is biztosítunk. Tönköly Zsuzsa ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 28., KEDD Isiit vér a tengeri Törekeditek a takarékosságra Meglehetősen' pehéz helyzetben volt az ecseri Rákosmezeje Tsz állattenyésztési főágazata az 1984. évi terv készítésekor. Háta mögött a tavalyi kudarccal, előtte a nem sok jót ígérő 84-es esztendő, ily módon viszonylag szerény eredményt tudtak csak tervezni. Intézkedési terv Néhány példa jól érzékelteti az óvatos előrelátást. Tejből például literenként 15 fillért, vágómarhából kilogrammonként 35 fillért, tojásból darabonként 5 fillért szeretnének az év végéig elérni, természetesen nyereségként. Okulva a tavalyi tapasztalatokból, a termelési elnökhelyettes irányításával intézkedési tervet dolgbztak ki az állattenyésztési főágazat számára. Ebben meghatározták a munkaszervezési feladatokat, a tenyésztési elképzelések megvalósítását, a költségtakarékosságot és a jobb munkahelyi feltételek megteremtését. Ugyanebben á dokumentumban szó van a tejtermelés technológiájának fejlesztéséről is. A jövőben ugyanis igyekeznek gondoskodni e mindennapi táplálék higiénikusabb előállításáról, s ehhez elengedhetetlenül szükséges az állat- tenyésztési telepek rekonstrukciója. A közelmúltban értékelték a szakemberek az intézkedési terv első félévi megvalósulását. A vezetőség, látva az erőfeszítéseket, az állattenyésztési dolgozók szorgalmát, több mint *400 ezer forint rendkívüli bérfejlesztést hagyott jóvá, amelyet differenciáltan osztottak szét az ágazat dolgozói között. Törekednek a szakmunkásutánpótlás biztosítására, a fiatal tanulók részére munkás- szállást adnak. Az elletők tehermentesítésére megoldották az úgynevezett kiscsoportos elletést. A növénytermesztési főágazat jó minőségben és bőséges mennyiségben biztosította az év első felében a zöldta- karmánvt. amely takarmánykeverékből és napraforgósborsós csalamádéból állt. Ugyanakkor akadozott a sör- törköly-előállítás, különösen májusban, júniusban jelentett problémát. A tenyésztésben a gyengén termelő teheneket igyekeztek jobb minőségben leadni. Síüózásra jó Az aszályos időjárás miatt nagy gondot jelept a szakvezetésnek a szarVasmarha-ál- lomány szálas- és tömegtakarmányának biztosítása. Májusban a sok eső miatt nehezedi, volt a szénakészítés, később Viszont a csapadék hiánya gátolta a lucerna növekedését. Az elmúlt hetekben megtorpant a kukorica fejlődése is félő, hogy takarmányként kel' majd silózni, ha nem kap rövidesen esőt. Kedvező számok A közös gazdaságban jelentős területen végeztek másodvetést, de a magok nem tudtak kikelni a forróság miatt. Az első félévben az egy tehénre jutó tejtermelés 2 ezer 277 liter volt, s ez felülmúlja a tavalyi ( hasonló időszakét. Kedvezően alakult a vágómarha-értékesítés, némi lemaradás van a tojástermelésben. Az elkövetkezendő hónapokban a főágazat valamennyi dolgozójától komoly erőfeszítést igényel a tervek teljesítése. G. J. Vecsésiek is részt vettek Ének-zenei úttörőtábor A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya, az úttörők Pest megyei vezetősége, a Kórusok Országos Tanácsa Pest megyei titkársága Veresegyházon először rendezte meg idén, augusztus 22—28 .között az úttörők ének-zenei táborát. A továbbképző, s egyben jutalomtáborba a megye 60 legtehetségesebb általános iskolás korú pajtása kapott meghívást, akik az énekkari mozgalomban iskolán belül és kívül kiemelkedő eredményeket értek el. A vecsésiek kórusa idén a megyei díszhangversenyen elnyerte Az év kórusa kitüntető oklevelet. A tábort Monoki Lászlóné szakfelügyelő tanár vezette. A továbbképzésen túl naponta,, szórakoztatták a gyerekeket a rádióból, 'tévéből ismert, közkedvelt színészek, zeneművészek, együttesek. A monori körzetet a táborban idén a vecsési Kun Béla téri általános ^Iskola kórusának néhány pajtása képviselte. Akikről keveset beszélünk A juhász(ok)nak jól Mégy £ dolga — Hogy megy a juhász dolgai — ezt a röviden fogalmazott kérdést tettük fel Apró Mihály juhászati ágazatvezetőnek a vecsési telepen. — Köszönöm, jól — hangzott a válasz. — A juhászaiban mi az utóbbi évek legnagyobb eredményének azt a tényt tekintjük, hogy a tavalyi rendkívüli aszályos esztendő ellenére is nyereséges maradt az ágazat. Az ezt megelőző években átlagosan nyolcmillió forintos nyereséget tett le a juhászat a közös asztalra. Bár a tavalyi aszály hatása még az idén is érezhető a legelők minőségében, mégis biztosak vagyunk abban, hogy ez már bennünket nem tud befolyásolni a megszokott és elvárt eredmény elérésében. Utazó bárányok — Juhászati ágazatunkban huszonnyolcán dolgoznak. A birkalétszám hatezer körül mozog — növekszik is, fogy is, ahogyan a szaporulat és az eladás alakul. A szállítások mintegy 99 százaléka exportra kerül. A nagyobb súlyú, azaz a 35—40 kilós bárányokat az arab országok veszik, míg a kisebbeket, a 24—27 kiló körülieket inkább az olaszok szeretik. Az ágazat legelőit a falvaink határában elterülő ősgyep biztosítja, de az alkalmi legelőket meg kell keresni. Ilyenkor gyakran szabadáilás- ra megy ki a falka, azaz éjszakára nem tér vissza a telepre. Szerencsére Üllőn és Péteriben is van a gazdaságnak hodálya. Ha az alkalmi legelő elérhető távolságban van. akkor éjszakára ezekbe csukják be juhászaink a birkát. Az éjjel-nappali ügyeletben váltják egymást az őrök. Annak idején megírtuk, hogy elkészültek a vecsési típusú juhhodá- lyok. Ezek az épületek azóta országszerte nagy elismerést arattak, mert egyszerűek, a célnak tökéletesen megfelelnek, s ami manapság talán a leglényegesebb: olcsók. — 1979-ben vettem részt Gödöllőn egy szakmai tanácskozáson — magyarázza az ágazatvezető. — Egy héten át elméleti oktatásban részesültünk, majd egy teljes másik héten át jártuk az' ország ju- hászatait. Ekkor határoztam el, hogy Vecsésen magunk fogjuk felépíteni az új telepet. A látottak alapján világos volt, hogy a hodályok építését nem .szabad az építőiparra bízni, tervezőt sem kell bevonni — hisz mindez olyan költséggel járna, ami esetleg veszteségessé tette volna ágazatunkat. Ezt inkább csinálni kell! Munkatársaimmal együtt el is kezdtük a munkát. Kiki fejszére, fűrészre kapott, s kiment a közeli akácosba .., Helyben nyírnak A termelőszövetkezet erdészetével előre egyeztetve maguk az ágazat dolgozói termelték ki a szükséges fát. Oszlopokat készítettek, méretre vágták a fát. Kezdetben mindent kéziszerszámmal végeztek. Később motoros fűrészt és fúrógépet is vásároltak. Minden menet közben alakult ki. Még a speciális fúrócsigát is maguk készítették, mert ilyen hosszú szárú fúrót a boltban nem lehet készen kapni. De aki csinál magának, megkönnyíti az akác fúrását...- — Nem állítjuk, hogy miénk az ország legjobb juhászata és nincs hibája — folytatja beszélgetésünket Apró Mihály. — Mi szeretnénk, ha még jobb lenne. Egy azonban tény: nyereség szempontjából — összehasonlítva az ország többi juhtenyészetével — a legjobbak közé tartozunk. Hogy mi a titka a nyereségnek? Elsősorban az, hogy nem építkeztünk drága pénzen. Legeltetünk ott és akkor, amikor csak lehetséges. Takarmányt ettől függetlenül persze kell vásárolnunk, de gyakorlatilag mindent a szövetkezeten belül meg tudunk kapni, s nem kell külső cégtől drágán beszerezni. Tavaly, a rendkívüli időjárás miatt ugyan kaptunk központi elosztásból 20 vagon répaszeletet, de őszintén reméljük, hogy az idén erre nem kerül sor, mert visszanyeri a talaj a normális víz- háztartását. A nyírás is itt, helyben történik. Gazdaságunk szerződésben áll egy országosan is ismert, kiváló szakemberekből álló nyíróbrigáddal. Olyan szaktudással rendelkeznek, amelyet csak hosszú idő és mindennapos gyakorlás árán lehet megszerezni. A gyapjút rendszeresen a Gyapjú forgalmi Vállalat veszi át. Válogatás és tisztítás után kerüj végül is a vecsési gyapjú a textiliparba. Az itatáshoz szükséges víz már korábban adott volt, de a csőhálózatot már a mostani dolgozók fektették le a telep egész területén. Egy- egv hndályban 4—5 vízcsap is működik. S az is természetes, hogy kapcsolóra evullad ki a fény mindenütt. Óriási tehát a fejlődés. Könnyebbé vált a juhász munkája — legalábbis bent, a telepen. De mi a helyzet a legelőn? Az üllői mezőn Kántor Gyula fogadott bennünket. Hetvenéves, tehát már jó ideje nyugdíjban van. Pár évig a központ kertjét ápolta. Három' éve jött át a juhászaiba és elvállalt egy négyszázas falkát. — Kerékpárral jövök ki Ve- csásről minden hajnalban. Természetesen velem tart Tündi is, a juhászkutya. Mondjuk is: ha nincs kutya, a juhászt kineveti a birka ... Saját a kutya. Jól betanult. Itt kint, a határban a hagyományos legeltetést folytatjuk, mint ahogy elődeink tették, mert ez a leggazdaságosabb. A birka maga takarítja be az élelmet, igénytelen, gazdaságos állat. Természetesen gondozni azért kell a jószágot. Mi magunk, juhászok végezzük el a körmölést, a koloncolást és a férgezést. Hűséges maradt Munkaerőgond szerencsére nincs a juhászaiban. Itt dolgozni országos szinten is rangot jelent. A dolgozók zöme állattenyésztő szakmunkás, de vannak érettségizettek és szakközépiskolát végzettek is szép számmal közöttük. Érdekes. hogy Vecsésről sok fiatal jelentkezik a szakmába. Az is érdekes, hogy a most itt dolgozók többsége nem származik juhász családból, ami pedig kézenfekvő lenne, hanem mind itt tanult bele. Az ágazatvezető ízig-vérig juhászfa- míliában leste el a fogásokat. — Jómagam már tízéves fejjel hajtottam a birkát. Nem is lettem azóta sem hűtlen édesapám foglalkozásához, mert a technikum elvégzése után rögtön beálltam juhásznak — mondja Aoró Mihály. (Morricient a vecsési Ferihegy Tsz Híradójában) (ISSN 0135-2651 (Monori Hírlap)
