Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

Pt Kt MKtitK 1984. AUGUSZTUS 28., KEDD A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulóján Harcban született barátság Hét vége a 31-es mentén Wartburggal hordják a vizet Kistermelőknek Kistroktorok Változatlan az érdeklődés a kiskertekben használt szeré­nyebb teljesítményű motoros­kapák iránt, ám egyre többen keresik a nagyobb teljesítmé­nyű traktorokat, amelyek nemcsak a kerti munkákhoz használhatók fel, hanem egye­bek között szállításra is. Ezek a gépek természetesen nem hasonlíthatók a mezőgaz­dasági nagyüzemekben hasz­nált lóerőgyárakhoz. A győri Rába új kistraktort hozott forgalomba. A Rába— 15-ös gép négy kerékhajtású és az univerzális gépek közé so­rolható. Pótkocsit vontathat­nak vele. fűkaszát hajthatnak segítségével, azonkívül termé­szetesen a kert földjének megművelését is rábízhatják. Nagy az érdeklődés a cseh­szlovák TZ-mintájú gép iránt. Ez szintén négykerékmeghaj- tásű. Az idén ötszázat hoznak be belőle, ám ennél többre lenne szükség. Az igényeknek egyelőre csak a negyedét tud­ják kielégíteni. Az Agrotex hozza forgalomba — Agroke- rek hálózatán keresztül — az MPM—10-es olasz kistraktort, amely kétkerékmeghajtású. A raktárakban még van ebből a gépből, amely az őszi mun­káknál jó szolgálatot tehet. Vonzáskörzetben — A Budapest .^vonzáskör­zetéhez tartozó te: ü’etekre gyorsan találtunk gazdát, a távolabb eső földeket azonban egyre nehezebb bérbe adni — mondja dr. Bölkényi János, a Pest megyei Földhivatal föld- használati osztályának veze­tője. — A meglévő földek job­bára olyan területek, ame­lyek később sem lesznek al­kalmasak nagyüzemi műve­lésre. Mogyoród, Szada, Csö­mör körzetében több száz hektárt sikerült bérbe adni. A tavaszon Ürömön volt jelentős parcellázás. Jelenleg Csemő, Pilis, Monor, Dány, Isaszeg, Veresegyház, Pilisszántó. Gomba, Nagykáta és Túra körzetében vannak nagyobb parlagok. S mivel a legtöbb­jén szőlőt, gyümölcsöt ter­mesztettek korábban, az idén Is többet szüretelhetnénk, ha gaz helyett ápolt ültetvénye­ket találnánk e területeken. — Hogyan lehetne ezen vál­toztatni? — Minden évben megtart­juk a határszemlét — folytat­ja az osztályvezető. — A mű­veletlen zártkerteket, külte­rületeket feljegyzik, beazono­sítják Aztán ha megtalálják a tulajdonost, felszólítják kert­jének megművelésére. Ameny- nyiben hónap fordultával a felszólító levélre nem érkezik válasz, a területet állami tu­lajdonba veszik. Sokszor azon­ban nem ilyen egyszerű az eset. Például Biatorbágyon gyakran még azzal bajlódna.-:, hogy a tényleges tulajdonost megkeressék. Az évek során nagyon összekuszálódtak a szálak. Sok ügy telekkönyvi- leg egyáltalán nincs rendezve. Akad olyan kert, amelynek papíron több tulajdonosa is van. Az érdekelt intézmények küldözgetik a levelet, de sok címzett azt sem tudja, hogy valaki ráhagyta a gazos fö’det. Sokan le is mondanak arról, s ha nem találnak bérlőt, ál­lami tulajdonban aazosodik tovább. ' A tanács intézi Mivel a földeket a tanács kezeli, hasznosításáról is ne­ki kell gondoskodnia. Kiad­hatja, ha nagyüzemi gazdál­kodásra alkalmatlan t'rü’et- ről van szó, vállalkozó kedvű állampolgároknak. Az emberek A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt filmvetítéssel egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Rózsa Ferenc utcai csehszlovák klub­ban. Az újságírókat Jaroslav Musilek nagykövetségi taná­csos, a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztató Központ igazgatója köszöntötte — ott volt Frantyisek Liby a Szlo­vák Antifasiszta Szövetség el­nöke —, majd Ludovit Bállá, követségi első titkár ismertet­te a négy évtizeddel ezelőtti eseményeket, az azóta megtett út eredményeit. Mint mondot­ta, a fasizmus elleni harcban döntő szerepet játszott a Szlo­vák Kommunista Párt. Az 1944. augusztus 29-én Besztercebá­nya körzetében kirobbant fel­kelésben huszonhét nemzet és nemzetiség fiai vettek részt. Köztük a Petőfi Sándor par­tizánszakasz. a Nógrádi Sán­dor vezette partizáncsoport, valamint magyar katonák is. azonban jobbára az üdülőkör­zetekben bérelnének földet. Sokan, sajnos • nagyon éókzn: összetévesztik a tartós hasz­nálatbavételt az üdülőtelep fogalmával. — Miből a félreértés? — Valószínűleg a tájékozat­lanság az oka. Az is sokat számít, hogy ki foglalkozik a használatba adással. A szemé­lyes kapcsolatteremtés, a kel­lő felvilágosítás m;gha ározó — magyarázza az osztályve­zető. — A jó kontaktus leg­alább olyan-í..fontos, m nt a föld nvnősége. Tudni kel’, hogy 800 négyzetmaternél ki­sebb és 1500 nágyzetm térnél nagyobb parcellát csak igen indokolt esetben lehet kiala­kítani. Ez az a föd-erü'et, amelyet egy család külső mun­kaerő bevonása nélkül meg tud művelni. Továbbá arra is fel kell hívni a bérlők ficye’- mát, hogy a kapott földet kert- szerűen kötelesek ápolni. Azon legfeljebb 30 négyzetméteres alapterületű, ott tartózkodás: a is alkalmas gazdasági épille­tet emelhetnek. Pincét azon­ban tetszés szerinti nagyságút építhetnek. Az á'lattartásra szolgáló ólak, istállók építése esetén a helyi tanács rendel­kezései az irányadók. Olcsó telkek — Eddig mekkora területet vettek bérbe? — Pest megyében 700 hek­tárra tehető az 50 évre ta"tós használatba adott földterület — folytatja Bölkényi János. — A használati jog örökölhe­tő, a felhúzott épülettel a tu­lajdonos rendelkezik. — A haszonbérbe vétel ösz- szege, ha jól tudom, még rész­letre is fizethető. — Ma már mindenféle kü­lön utánjárás nélkül, bárki bérbe vehet állami földet mű­velésre az illetékes tanácstól. Hiszen legfőbb cél a gazdál­kodás serkentése — tájékoz­tat az osztályvezető. — Nem kell horribilis összeg ahhoz, hogy valaki kerthez jus on, mert a haszonbérbe vétel ősz- szege minimális, alig néhány forint négyzetméterenként. A szabadpiacon a többszöröse. Az m°g már mindenkinek a magánügye, hogy zöldséget termeszt, vagy gyümölcsöt te­lepít. Így is, úgy is az ellátást javítja. Bár távolesik Pesttől Nagykőrös, mégis elsősorban a konzervgyárral kötött előnyös Szovjetunió a nehéz körülmé­nyek ellenére is óriási segítsé­get nyújtott a szlovák nép harcához, amely csaknem tíz­ezer áldozatot követelt. Ez az időszak egyben új ala­pokra helyezte a csehek és a szlovákok közötti kapcsolato­kat is, melyet a CSKP 1949- ben megtartott IX. kongresz- szusa ismételten megerősített. A szövetségi kapcsolatokat, s egyben Szlovákia iparosítását is fontos feladatként határoz­ta meg. Az 5 milliós Szlovákia a jö­vőben is arra törekszik, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat alakítson ki a környező ál­lamokkal, tovább fejlessze gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a kölcsönösen elő­nyös együttműködés alapján a Szovjetunióval, Magyarország­gal és a többi szocialista or­szággal — hangsúlyozta egye­bek között Ludovit Bállá. Cs. J. termelési szerződések nyomán nagy a kereslet a főid iránt. Itt nem tudjuk kielégíteni az igényeket, máshol meg, töb­bek között Túra vagy Csemő környékén örülünk, ha valaki bérbe vesz egy darabot. Saj­nos ekkora különbségek is előfordulnak tájankint, pedig a? lenne a lényeg, hogy sehol Se teremjen gazt a föld. Egyik oldalon a természet­re sóvárgó városi ember hét­végi telekről álmodik, a saját termésű zöldségről, gyümölcs­ről, amiért a piacon mostan­ság igencsak borsos árat ke 1 fizetni. A másik oida'oh a ta­nácsi kezdésben lé vő parlag­földek, a gazos, sorsuk a ha­gyott kertek pusztulnak. S közöttük egy rendelet, ame­lyet, ha megfelelően alkal­maznak, mindenki jól jár. B. Z. 4 Alig fejeződött be a nagy nyári munka, az aratás, a 'j szalmalehúzás, a tarióhán- fj tás, a tala jok lezárása mel- ^ lett a gyümőlcsszcdós, va- £ lamint a szőlőszürctre való i felkészülés ad munkát a ? megye mezőgazdasági nagy- í üzemeiben. A Törökbálinti Állami Gaz­daság érdi konzervüzemében válogatják, tisztítják a rostos gyümölcslevek alapanyagát. Az idén mintegy nyolcvanva- gonnyi saját termésű barac­kot dolgoznak fel.. A megye gazdaságaiban csak­nem 14 ezer hektárról kell betakarítani a szőlőt. Az elő­zetes becslések szerint mint­egy 50 ezer tonna termésre le­het számítani, ha az időjárás is kegyeibe fogadja a szőlős­kerteket. Jelenleg több mint kéthetes késésben van a für­tök érése. És ki ne emlékezne olyan esetre, amikor a jó ter­més ígéretét a kora őszi fa­gyok tették semmivé. A téli és kora tavaszi fagyok, amúgy is kárt okoztak és több mint 1100 hektár ültetvényt ért jégverés. Mégis jó közepes termés vár­ható általában. Azokban az üzemekben, ahol a fagykáro­kat még jégverés is tetézte, az átlagosnál kisebb eredmé­nyekre lehet számítani. Ez a magyarázata annak, hogy van­nak táblák, ahol jó ha megte­rem a hektáronkénti 3—4 ton­na szőlő, ugyanakkör vannak olyanok is, ahol nyolc tonna feletti terméseredményekre le­het számítani. Ezek a gazda­Az építkezésen kézről kéz­re jár a tégla, hogy falat al­kotva megteremtsék egy leen­dő otthon kereteit. E hét vé­gén is sokan töltötték szabad idejüket házépítéssel. Magló- dot közvetlenül a 31-es út mellett Balogh Sándor és fe­lesége készítette elő a tere­pet a másnapi munkához. Pestről Maglódra — Szombat, vasárnap fel­húzza a mester a fal egy ré­szét — mondja bizakodva a fiatalasszony. — Mi már itt tartunk, mert az alap ásásá­tól a pincefödém elkészítéséig mindent az uram csinált. Kő­műves még csak most teszi be először hozzánk a lábát. Az­tán, hogy ne legyen ideje ló­gatni a lábát, előre a keze alá készítjük a téglát. — Még a malter keverésé­hez is meghordjuk a vizet — tájékoztat kissé rezignáltan a férj, akinek mélyen ülő szé­niéből fáradtság tükröződik. — Több ezer forintért ásat- tunk kutat, hat vödör víznél mégsem ad többet. Most még a vizet is Pestről hordom az öreg Wartburggal — bök az ütött-kopott gépkocsi felé. — Ennyi nehézség árán is megéri építeni? — Fiatal házasok vagyunk, én épp hogy betöltöttem a 25. évet, a férjem egy év múlva lesz harminc — magyarázza Magda asszony. — Ügy gon­doltuk, addig csináljunk va­lamit, míg fiatalok vagyunk. Laktunk mi bérházban Buda­pest egyik belső kerületében, ahol a házmesterséget is el­vállaltuk, de fojtogatott a kő- rengeteg. Gondoltuk, Vácon jobb lesz. Ám a panellakást sem éreztük igazi otthonunk­nak. A helyi tanács 144 ezer forintot fizetett érte. Abból .vettük.a.telkét, és méganyag­futotta belője. A szülők is segítenek, OTP-kölcsönre is számítunk. — Munkahelyüktől is kap­nak segítséget? — Én biztos, hogy nem — hunyorít hamiskásan Balogh Sándor. Valamikor az 1-es számú Volánnál dolgoztam, most meg egy maszek fuva­rosnál vagyok rakodó. Sokat dolgozom, de van is látszatja. — Azért a Volánhoz sem lettünk hűtlenek, mert én még mind'g ott dolgozom — állít­ja a feleség. ságok szerencsésebb helyzet­ben vannak. Egy- azonban tény, a késői érés miatt a múlt évinél ala­csonyabb cukortartalmú mus­tokra lehet számítani. Ezért talán még a korábbi éveknél is fontosabb a szüret időpont­jának helyes megválasztása hiszen szemmel látható jelei vannak annak, hogy az ez évi szüret nem lesz könnyű. En­nek jegyében teszik meg elő­készületeiket a gazdaságok. Többségük megkötötte a megállapodást valamelyik ok­— Lehet, hogy amikor a házunk felépül, én is vissza­megyek — mondja szinte ön­magának a férj. — Addig azonban még eltelik egy kis idő. Mert nemcsak a pénzt kell előteremteni az építés­hez, hanem a tégla, a cserép és más építőanyag után is so­kat kell futkározni. Mindez nagyon sok értékes időt ra­bol el tőlünk. A szentmártonkátai pékség előtt emberek ülnek a kis pá­don. A diskurzusnak én is fül­tanúja vagyok. Kelendő a kenyér — Veszek még egy liter bort, aztán nyársalok — tu­datja társával Kolozsi Ferenc, aki hóna alatt szorongatja a frissen sült kenyeret. Neki ez volt a hétvégi programja, Il­lés Jánosnak meg a favágás. — Nyugdíjas vagyok — ka­pom a felvilágosítást az új­donsült ismerőstől. — A helyi termelőszövetkezetben vállal­tam a nyugdíjam kiegészíté­séhez éjjaliőri állást. A Ganz MÁVAG-ban eltöltött 35 esz­tendő utam is kevés a nyug­díjam. A fát a téli hidegekre gondolva aprílo'.tam össze. Bár már jól az estébe haj­lott az idő a pékségb n, még mindig serény volt a munka. — Kell a kenyér az embe­reknek — mondja Tóth Ist­ván pékmester, aki a Főváro­si Sütőipari Vállalatnál eltöl­tött 30 évét hagyta oda a szentmártonkátai bérlemé­nyért. — A helyi tanács hívott bennünket — tájékoztat a pékmester felesége, aki igen­csak sokat segít férjének a napi munkában. — Sork'ár- ról járunk ide, de már meg­szoktuk az új környezetet, a falu is befogadott bennünket. Az emberek itt is szeretik a foszlós fehér kenyVfet. Igét nyeiket minden tudásunkkal igyekszünk kielégíteni. Lehet, hogy ezért is váltunk olyan népszerűvé a faluban. Az Uvaterv egyre szélesebb körben alkalmazza a számí­tástechnikai módszereket, me­tatási intézménnyel. A koráb­bi időszakhoz hasonlóan az idén is számítanak a diákok, valamint a katonák segítségé­re. Jó ütemben halad a szőlő- feldolgozók és a bortárolók előkészítése is, amiből szeren­csére van elegendő. Sőt, a Rákosvölgye Termelőszövetke­zetben az új feldolgozóüzem és a mintegy 40 ezer hektoli­ter bor befogadására alkalmas tároló könnyíti az idei termés szakszerű feldolgozását és el­helyezését. Az állítást alátámasztotta az a sok ember, aki ottlétem alatt megfordult a kenyérbolt­ban. A községen gépkocsival átutazók közül is sokan meg­álltak, hogy másfelé is hírét vigyék a Tóth-féle kenyérnek. — Én is pék leszek — ki­áltja már messziről a II éves ifjabbik Tóth István. Aki az idegent észrevéve bukkant elő a kemencék mögül. — Sokan le akarnak beszélni róla, mert nehéz ez a szakma. — Ne is tágíts, öcsi — siet a gyerek segítségére Gergely Gyula péksegéd, miközben kezében szédületes gyorsaság­gal pörög a sütőlapát. — Igaz, nehéz, de nagyon szép szakma ez. Csak szeret­ni kell — veszi át a szót Pop Zoltán, a másik pék. Jönnek a vendégek Nagykátára, az Aranyszar­vas étterembe vitt ezután az utam. Halk zeneszó mellett fiatalok szórakoznak. Néhá- nyan söröznek, mégis jobbára a kóla járja. Hangoskodásnak, duhajkodásnak nyoma sincsen. Az üzletvezető-helyettestől, Pintácsi Károlytól az ellátás felől érdeklődöm. — Mióta a jászberényi sör- palackozó elkészült, nincs gon­dunk a folyékony kenyérre. Üdítő ital is van bőven. — És étel? — Válasz helyett elém te­szi az aznapi étlapot. A vá­laszték bőséges, az árak mér­sékeltek. — Ezért járnak sokan hoz­zánk ebédelni — tájékoztat az üzletvezető-helyettes. — Az előfizetéses ebéd 16,5Ó-be ke­rül, egy menü sem több 35-40 forintnál. Aki frissensültet szeretne, annak sem kell mé­lyen a zsebébe nyúlnia. Mi azt valljuk, jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. Ezért amíg máshol az üresség öi,, koíig^- nak az éttermek, hálunk a dé­li órákban minden szék fog­lalt. Bóna Zoltán lyeknek segítségével jelentős időt, anyagot és energiát, s így pénzt lehet megtakaríta- tani a kivitelezésben. A számítógép alkalmazásá­nak egyik legfontosabb terü­lete a mérnöki munka, a ter­vezés automatizálása. Egyelő­re főként a közlekedés-terve­zésben, a geodéziában, az át­tervezésben, a vasúttervezés- ben, valamint a metró- és híd­tervezésben veszik igénybe a számítógépet az Uvaterv szak­emberei. Az automatizált mérnöki tervezés során a gép tárolóegysége gyűjti az adato­kat, a tervezéshez szükséges számításokat szintén a számí­tógép végzi, a hozzácsatolt rajzgép pedig a számítások alapján elkészíti a tervrajzot. A rajzgép igen termelékeny: 40 rajzolót képes helyettesíte­ni, s az általa készített rajzok és feliratok egyenletesek, ki­váló minőségűek. Az exportra végzett termelés során a gép alkalmas arra is, hogy a kí­vánt nyelven és szabványok szerint készítse el a terveket, és a feliratokat. A számítógép módot ad ar­ra, hogy a lehető leggazdasá­gosabb tervek elkészüljenek. Használatával számottevő anyag- és energiamegtakari- tást lehet elérni, ugyanis a gép a szükséges adatok .birto­kában javaslatot ad az opti­mális megoldásra. így például a közelmúltban fejeződtek be az MO-ás autópálya tanulmány- tervének munkálatai; a szá­mítógép földmunkát optimali­záló programja alapján 99 millió forinttal olcsóbban le­het a 33 kilométeres utat megépíteni, mint azt korábban gondolták. Az Uvaterv számítóközpontja tág lehetőséget kínál az auto­matizált mérnöki tervezés to­vábbfejlesztésére. Az elgon­dolás az, hogy a vállalat va­lamennyi szakágazatában fo­kozatosan áttérnek a számító­gép rendszeres alkalmazására. Gazdasági épület is emelhető Megéri a tartós használatbavétel A Minisztertanács 28/1974. (IV. 22.) sz. rendeleté értelmében minden talpalatnyi földet hasznosítani kell. Pest megyében mégis mintegy 300 hektár parlag vár a jobb időkre. Pedig a főid nemzeti kincs, olyan nyersanyagforrás, amely oksze ű gaz­dálkodással sohasem merül ki, sőt termőképessége fokozható. Ez a tétel érvényes a nagyüzemi és a kisüzemi viszonyokra egyaránt. Elegsndo a bartároiá Mustcsurrantó ellkészifetik Jó ütemben halad a rostos lének való gyümölcs feldolgozása a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság érdi üzemében. Képünkön Marsi Mihályné és Nyári Istvánná a barackot válogatja a futószalagon Hancsovszkí János felvétele Automatizált terme!25 Útépítés száüútégéppel

Next

/
Thumbnails
Contents