Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

1384 AUGUSZTUS KEDD A korona a legújabb kutatások fényében Kezükben a bölcsesség köve? mi Pedagógusok tanévkezdése A tanári szó és tett erej ’í Korona, jogar, országai­mmá, palást. Mcltó helyük a m Nemzeti Múzeum díszterme, m Az ország lakosságának m csaknem a fele megtekintet­te az országalapítás szimbó­lumait, amióta ismét itthon m vannak. Megjelent néhány m népszerűsítő kiadvány és tu- I dományos munka is. Ezek m nyomán az utóbbi években m föllángolt a vita. Napilapok- £ ban, tudományos folyóira­tokban, a televízió nyilvá­nossága előtt tart a polémia K a koronáról. Viták kereszttüzében A történelem faggatásának jelentős mérföldköve a gödöl­lői művelődési központban a napokban megnyitott kiállítás. A korona a legújabb kutatások tükrében című bemutató élne- , vezésében viseli a rendezők elképzelését. Mielőtt arra vál­lalkoznánk, hogy a korona­vizsgálatok e legutóbbi állomá­sáról szólnánk, érdemes az idő kerekét néhány esztendő­vel visszaforgatná. íme — a teljesség igénye nélkül — né­hány fontos dátum: 1978. janu­ár 6. a korona hazatérésével al­kalom nyílik az elmélyültebb kutatómunkára. A következő két esztendőben a kecskemé­ti Nemzetközi Zománcművésze­ti Alkotótelep készít értékel­hető dokumentumokat Pap Gábor művészettörténész 1S79. elején felveti, hogy a korona valószínűleg — az eddigi véle­ményekkel ellentétben — egy­séges alkotás. Állítása alátá­masztásául mérnökcsoportot von be a kutatásba. (Tulajdon­képpen ez időtől számítható a vita kibontakozása.) Mintegy három esztendeje csatlakozott Pap álláspontjához a Főváro­si Öra- és Ékszeripari Válla­lat szakműhelyének néhány munkatársa. Az aranyműves csoport mintha megtalálta volna a böl­csesség kövét. Minden' eddigi kutatást figyelmen kívül hagy­tak. Kimondottan szakmai szempontból kezdték el a tárgy elemzését. S amikor már min­dent szemügyre vettek, előál­lottak megállapításaikkal és a feltételezéseikkel. Mindezt tar. talmazza a gödöllői — nyugod­tan mondhatjuk: műhelymun­ka-bemutató. — Még soha ilyen puritán, so­ha ilyen eszköztelen kiállítást nem nyitottam meg — mondja Pap Gábor művészettörténész. — Huszonöt színes reprodukció, tíz szabadkézi rajz és két ko­>> mm h & i täßm 9- i r V- “ I mMSm. I Bartha Lajos ötvösművész kicsinyített koronamásolata ronamásolat. Az/ eredeti ter­mészetesen nem lehet jelen. Mégis, aki belép a terembe, azonnal megérzi: a kutatás fontos pillanatainál lehet jelen. Párhuzamos pályák A felparcellázott, egymással párhuzamos pálcám futó kuta­tások az emo- hiúságot is leleplezik. Ez ide g akadt éppen elég példa arra, miként ra­gaszkodott egy-egy szakterü­let gazdája a saját állításához. A kiállítás mintegy sugallja; a pörlekedés helyett az együtt­gondolkodás hoz eredményeket. Az aranyműves csoport tagjai máris állják a kérdések özö­nét A keresztmetszetek, a raj­zok, a szakmai vizsgálatok ön­magukért beszélnek. De a két­kedő szó viszi előre a dolgo­kat, éppen ezért örülnek min-" den egyes kérdésnek, megjegy­zésnek. — Még álmunkban sem gon­doltuk néhány esztendeje, hogy mi foglalkozunk majd a koronával — emlékezik a kez­detekre Csömör Lajos, az aranyműves csoport tagja. — Még a Nemzeti Múzeumban telít látogatásunkkor sem sej­tettük. Az első illusztrált ko­ronatörténeti kiadvány lapoz­gatása közben született az öt­let. Idővel egyre mélyült, már- már rögeszménkké vált, hogy a mi szakmánk áll manuálisan a legközelebb a koronakutatás­hoz. — Folyamatosan tanulmá­nyoztuk az illusztrációkat mértünk, rajzoltunk, elemez­tünk — veszi át a szót Lan­tos Béla. — Nagy pillanat volt, amikor kézbe vehettük a fél­tett kincset. A mérések iga­zolták az előzetes elképzelése­inket. A szakmai fogások bi­zonyították a művészettörté­nészeknek azt az állítását, hogy a korona egységes alko­tás. Újratanult história — Megvallom, rengeteget tanultunk az elmúlt néhány esztendőben — mondja Lud- vigh Rezső, ugyancsak az aranyműves csoport tagja, -tv A'szakma számára eddig el­feledett fogásokat fedeztünk fel, amiket érdemes lenne ta. nítani. Forgattuk a történe­lemkönyveket, a művészettör­téneteket. A korona tanulmá­nyozása közben újra felfedez zük a históriát, mind jobban érezzük a csoportos munka ér­telmét. — Az ezen a kiállításon lát. ható tények után a következő feladatunk, hogy megvizsgál­juk a korona készítésének technológiáját — veszi visrza a szót Csömör Lajos. — Min­denesetre úgy érezzük, hogy néhány alapvető megállapí­tással lezártunk' egy fejezetet. Erdősi Katalin .‘«mW;--­Klállitásnézőbcn Tanulmányok, metszetek Hancsovszki János felvételei e (Folytatás az l oldalról.) vetkező években, hogy sike­rül-e pozitív töltésű pedagó­giai egységgé ötvözni a ma sokszínű gyakorlatai. Ebben meghatározó a munkaközös­ség-vezetők felkészültsége, a nekik nyújtott igazgatói, szak- felügyelői segítség, a közössé­gekben folyó műhelymunka. Elébe menni a demográfiai csúcsnak A megyei művelődési osz­tály vezetője részletesen szólt az ötnapos munkahétre töl teni átállásról, a fakultációról, a tankönyvellátás! gondokról, majd így folytatta: — Vizsgálatok és közvetlen tapasztalatok egyaránt azt bi­zonyítják, hogy baj van az is­meretek elsajátításával. A kö­zépiskolákból kikerülők közül sokan nem tudnak helyesen írni, fogalmazni, olvasni. Gon­dot jelent a felzárkóztatás, az ismeretpótlással együtt járó képességfejlesztés is. Kérjük pedagógusainkat, szakfelügye­lőinket: tényleges többlet telje­sítménnyel juttassák el tanu­lóink mind nagyobb részét a teljesítményképes tudáshoz. Az intézmények a most kö­vetkező tanévben elemezzék a tanulmányi kudarcok, a le­morzsolódás okait. A következő téma a felnőtt- oktatás volt. Dr. Novák Ist­ván elmondta, hogy az utób­bi években a felnőttoktatás­ban erős létszámcsökkenés ta­pasztalható. Ennek oka össze­tett: a társadalmi közvéle­ményben a tudás, a műveltség megbecsülésének hiánya — az üzemekben az anyagi-erkölcsi ösztönzésnek a nem megfelelő súlya, a rohanó életmód, a megnehezedett körülményes között a családi életszínvonal szimtentartására való törekvés — nem növeli a tanulási am- •bíciókait. Az életbe lépő új do­kumentumok magasabb mér­cét állítanak. A megye oktatásügyének vezetője beszélt szűkebb pát­riánk középfokú iskolahálóza­tának az évtized második fe­lére czóló fejlesztési konven­ciójáról is. Megjegyezte: kü­lönös gonddal törekednek a megfelelő tanteremellátásra. Káros társadalmi következmé­nye lenne annak, ha a most középfokú iskolába kerülő, létszámban megnövekedett nemzedéket rossz helyzetbe hoznánk. Azt. akartuk, hogy többen legyünk, hogy gyara­podjék az ország népességben is. Nem lehet vesztese ez a, ge­neráció ennek a társadalmi­történelmi szakadéknak. E korosztály tagjai nem élhet­nek úgy, hogy alacsonyaob műveltséggel, szaktudássá*, neveltseggel és ebből faka­dóan rosszabb életeséllyel ke­rüljenek ki az iskolák padjai­ból. A hálózat fejlesztése során az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának határozata nyo­mán a továbbtanulási arányt 1990-re 94 százalékban jelöl­tük meg — hangsúlyozta. — Növelni kívánjuk mind a gim­náziumi, mind a szakközépis­kolai és a szakmunkásképzés­ben résztvevők számát. Ez azt jelenti, hogy az évtized végéig bruttó fejlesztésként 204 osz­tályterem, 1100 diákotthoni hely és 445 tanműhelyi mun­kahely megteremtésére van szükség ahhoz, hogy teljesíte­ni tudjuk feladatainkat. Elé­be kell menni a demográfiai csúcsnak, azaz már a most kö­vetkező tanévekben minél több osztályt kell nyitnunk. A megnövekedő tanulólétszám nagyban módosítja a taninté­zetek beiskolázási tevékenysé­gét. Ezekben az években külö­nös gondossággal kell töreked­ni oktatáspolitikai céljaink megvalósítására. Középfokú tanintézeteinknek az eddigiek­nél jobban kell segíteni az ál­talános iskolai orientációs munkát. Világnézeti nevelés, történelmi tudat A jövő szocialista társadal­mának elsőrendűen xontos, hogy az iskola előkészítse a tanulók fokozatos Deulleszke- déset a társadalomba — mon­dói ta dr. Novak István. — En­nek fontos eleme a világnézeti nevelés. Az űj tantervek be­vezetésevei a középfokú intéz­ményekben módosuit az isme­reték köre. Valamennyi tan­tárgyi programban hang6Úlyo- sabuan érvényesülnek a< szór ciaiista nevelés követelményei. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a kifejezetten társadalmi, po­litikai és világnézeti orientá­lást szolgáló tantárgyi progra­mok sokszor erőtlenek. Ismertette a továbbiakban a megyei pártbizottság júniusi ülésének anyagát, amely a me­gye középfokú oktatási intéz­ményeiben zajló oktató-nevelő munka és a világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a világnézet a nevelés folyamatának része, attól elválaszthatatlan, ered­ményességét külső és belső té- nvezők befolyásolják. Az egyes iskolatípusokban különböző és Tv-FIGYELŐ Titok, A napjainkban elér­hető sikerek <j..át-modját ke­resgéli a Titok nyitja című sorozat, amelynek legutóbb látott daraoja a ritmikus sport- gimnasztika világába vezette el a nézőket* Aki csak úgy félszemmel követi a testmúvészeti ágnak a belvillongásaiit az is kitű­nően tudhatja, hogy micsoda hercehurcák teszik kellemet­lenné azok életét, akik a bu­zogányokkal, karikákkal, vagy a szalagos hurkapálcikákkal való kellemkedést választot­ták kamasz- és ifjú koruk hi­vatásául. Ennek az általánosan Ismert tapasztalatnak megfelelően nyilván ki-ki úgy te'epedett oda kedves karosszákébe, hogy most egy csokorra való érvet és ellenérvet hall majd; egy­szóval, belekacsinthat abba a jaj de zavaros leányi, asszo­ny! vi’ágba. Ezzel szemben szinte csupa olyan monológ hangzott el, mint, amilyet a legszigorúbb szaklektor szokott továblp en­gedni a csak baj ne legyen! jelszó jegyében. Kovács Györgyi, a szóban forgó sportág hatszoros ma­gvar bajnoka, mint versenyző­ből edzővé avanzsált fősze­replő, oly készségesen ismétel­gette a dolgozunk kifejezést, mintha csak valami valóságos nehéz testi munka szerződte­tett irányítója volna, s nem oedi? a versenyzés, a verse­nyeztetés szerelmese. Ennek a megpendített alap­hangnak megie*elően szóltak a tanítványok is, amikor foly- tön-folyvast azt emlegették, hogy micsoda erőfeszítésükbe kerül a lépéstartás, a pályán maradás. A Titok nyitja című negy­ven percnek megvolt tehát a maga hibátlan fazonja: egy­részt az határozta meg jelle­gét, hogy egy árva szó sem esett a föntebb említett — amúgy pedig igencsak közszá­jon forgó — belvillongásokról, másrészt meg az riaszthatta az előfizetőket, hogy újból és újból azt hallottá, munka, munka, munka ... Rick Nórának, a forgató- könyv írójának és szerkesztő­nek azt még csak-csak el le­hetett nézni, hogy üyen-amo- lyan okok miatt nem szándé­kozott belebonyolódni a bu­zogányforgatók, a karika-te- relgetők. a hurkapálcákra il­lesztett szalagok siklatóinak közelharcába, ám az már föl­tétlenül visszatetszést szülhe­tett, hogy ez a nyilvánvalóan könnyed és jókedvre alapozott sport rendre olyan kommen­tárokat kapott, mint amilye­neket nemigen enged meg manapság egy fronthajtó fő­vájár sem. összegzésképpen: falsra si­került ez a dokumentumfilm, mert eleve átvette a kézmoz­gatók, a karemelgetők szoká­sos panasztirádáit, és nem fir­tatta, hogy ugyan miért kínoz­zák magukat azok, akik eny­nyire tehernek érzik az edzése­ket. Az öröm, hogy én most valamit jobban csináltam, mint a társam, szinte még jel­zésként sem csillant meg eb­ben a felvételsorban, pedig hát ezt a sportot nyilván arra ta­lálták ki, hogy az is élvezze, aki műveli, meg az is, aki csak látja, miképpen valósul meg az a sok kínlódás után kiteljesülő fordulat, pördület. Parabola. A közelgő őszt jel­zi, hogy ismét feltűnt a kép­ernyőn Árkus Józsefék mű­sora, a Parabola. Ez a jól ki­talált és szegény Varga Jó­zsef által egykor oly vadalmás fanyarsággal kommentált so­rozat soros jelentkezése Ismét csak azt bizonyította, hogy kell a nézőnek egy ilyen gör­betükör, amelybe hol kicsi­nyítve, hol meg groteszkre na­gyítva tárul elé a világ. A nyári szünet után Újból hiva­talba lépett magazin akkor borzongatta meg a készülék­tulajdonosok hátát, aráikor az adás legvégén azt a habsely­mes divatbemutatót nézték. Aki látta ezt a néhány percet, annak nem kell megmagya­rázni. hogy kik előtt, milyen dresszekben jelentek meg a jómozgású manökenek. És azt s<>m, hogyha egy televízió ilyesmit mutogathat, annak az intézménynek a fenntartójáé-! — mint társadalmi, politikai alakulatért — az aggódjon, akinek nincs jobb dolga. Akácz László nagyon eltérő feltételrendszer- oen folyik a világnézeti neve­lőmunka. Elemezte a pedagó­gusok viszonyát a tárgyhoz, elkötelezettségét, szemlélet­módját, illetve tájékoztatásuk, felkészültségük esetlegességét. Szót emelt iránytű szerepük mellett, hangoztatva, hogy a tanulók véleményalkotásában minden tanári szónak és tett­nek meghatározó ereje van. Az új tanév feladatainak egyik fontos tényezőjeként is­mertette a megyei pártbizott­ság júniusi határozatát, mely szerint a középfokú oktatási intézmények minden típusá­ban javítani kell az oktató­nevelő munka színvonalát, a világnézeti nevelés hatékony­ságát, különös tekintettel, a szakmunkásképző intézetekre. A pedagógiai munkában a fő figyelem az új tantervekben megfogalmazott követelmé­nyek teljesítésére, a tananyag megtanulására irányuljon — hangsúlyozta. — Több lehető­séget kell biztosítani a fiata­lok világnézetének, törénelmi tudatának, gondolkodásmódjá­nak, magatartásának formálá­sára, képességük fejlesztésére, politikai tájékozottságuk növe­lésére, társadalmi beilleszkedé­sük segítésére. A középfokú is­kolák pedagógiai tevékenysé­gének egészét hassa át a sze­mélyiségfejlesztés, a fegyelme­zett munkára, a rendszeres tanulásra, a közösségi értékek megbecsülésére irányuló neve­lés. Az iskolavezetés elsődleges feladata legyen o pedagógiai közösség egységének, az isko­lai élet demokratizmusának az erősítése. A nevelőtestületek tagjai vállal ianak részt a ta­nulói demokratizmus fejlesz­tésében, segítsék a d iákön kor­mányzat kibontakozását/ Ösz­tönözzék a fiatalok iskolai és iskolán kívüli közéleti tevé­kenységét A megyei-rpíjvelődési osztály vezetője röviden értékelte az elmúlt tanév tapasztalatait, majd kijelentette: — A már említett felzárkóz­tatás, az elmaradók sikeressé­gének segítésé mellett törekvé­sünk, hogy minden iskolatípus magas fokon lássa el alap­funkcióit, s így lehetővé vál­jék a képességek optimális fej­lődése. Az iskola belső tartal­mi megújulása, az ehhez fel- , nőni akaró pedagógiai gyakor­lat egyre inkább azt kívánja, hogy az iskolák a nevelés-ok­tatás, képzés alkotóműhelyévé váljanak, folyamatosan erősöd­jön az intézmények önállósága. Mindhárom iskolatípusban, minden osztály és minden pe­dagógus munkájában helye­ződjön nagyobb hangsúly a differenciált pedagógiai tevé­kenységre. Lehetőségeink sze­rint bővítsük az ezt szolgáló foglalkozási lehetőségeket, al­kalmazzuk jobban a változatos formákat. Nevelőmunkánkban legfontosabb együttműködő partnerünk a család. Nevelési feladataink megoldásában, problémáink csökkentésében nem tehetünk annyi lépést a család felé és a családdal kö­zösen, amit soknak tartanánk. Minden lehetőséget használ­junk ki a szülői házzal való együttműködésre, bővítsük en­nek munkaformáit, alkalmait. Nemcsak a mának, a holnapnak Befejezésü dr. Novák István a legnagyobb magyar műve­lődéspolitikus, Eötvös József mondását idézte: „A nevelés csak annyiban éri el célját, amennyiben az élet viszonyai­nak megfelel”. Az a célunk, hogy az iskolai nevelést a mai élethez és a holnapi követel­ményekhez folyamatosan iga­zítsuk. Ezt követően Zöm Ágnes szólt a megyei pártbizottság júniusi oktatáspolitikai anya­gával kapcsolatos kiscsoportos beszélgetések tapasztalatairól, majd részletesen megbeszélték a pedagógusok szeptember el­sőiéi fizetésemelésével össze­függő aktuális feladatokat. A középfokú tanintézetek vezető munkatársainak tanévnyitó munkaértekezlete délután szekcióülésekkel folv! ■fédrrft. M. Zs. Jin t

Next

/
Thumbnails
Contents