Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

A PEST MEGYEI

HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXVm. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM

1984. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT

Odfeic serege várja

Állandóan hozzák-viszik az árut

Hflegtoftenek misiden tenyérnyi helyet

Földszintes épület húzódik Cegléden a Szűcs-telepen, a vasúti sínek mellett. Hosszú, házqldal, itt-ott reklámfelirat tarkítja, ablaka kevés. Miért is ienne, hiszen raktár. A Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat nehézáruraktára. A cég Pest megyén kívül Komárom és Nóg- rád megye ellátásába segít be. Kqll a bázishely, ahonnan az értékesíteni valót kiszállítják. Munkájukról Zakar József raktárvezetővel beszélgettünk.

VcgcRszám érkezik

— Mint a nevünkben is benne van, alapvető élelmiszerekkel, fűszerrel, vegyianyagokkal látjuk el a területet. Beszerzési területünk az egész ország: megannyi konzervgyár és konzervet készítő kisebb üzem, cukorgyárak, malmok, tejipari cégek, ipari, nagykereskedelmi vállalatok Vasúton és közúton érkezik az áru ide, a raktártelepre, közvetlenül a gyártóktól: havonta átlagosan 50—55 vagon élelmiszer, 8—10 vagon konzerv és a helybeli malomból 10—15 vagon liszt. Kell ekkora árukészlet. Jönnek, mennek is a szállítmányok, szervezett az áruterítés.

—, ,Fp, .vásárlóink, ,g?. ; Aíész-. ek, kiskereskedelmi vállalatok. Így elsőként a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot és a Dél-Pest megyei Áfész-t említhetem. De szállítunk a főváros ellátására, Hatvanba, Szolnokra is. A boltok áruválasztéka kiegyensúlyozódik, bővül ettől ott, ahol erre igény mutatkozik. Akad egyéni, nagybani vásárlónk is. Ilyenek például az ipart kiváltott pékek. Liszt, só, élesztő megannyi kell- nekik. Kívánságuk , szerint igyekszünk kielégíteni őket.

Az első féléves terv sikeresen teljesült. Tízen dolgoznak

a nehézáruraktárban, jól ösz- szeforrt a kollektíva, többen törzsgárdatagok.

Cukor a targoncán

— Ma éppen Kábáról kaptunk cukrot — említi) Zakar József. — A fóliába burkolt szállítmányt épp most hordják be a targoncások. Boszorkányos ügyesen dolgoznak, pontosan illesztik egymásra a zsákokat. Kihasználnak minden tenyérnyi helyet, úgy rakodnak, hogy az érkezett áru ne károsodjon, a szállításhoz az elhordása ne akadjon nehézségekbe és kihasználhassanak minden tenyérnyi helyet a raktárcsarnokban.

— Nálunk mindig ilyen lendületesen kell hogy menjen a munka — mondja a raktár- vezető. — Egy időben három munkafolyamat zajlik. Egyfelől a vagonokban érkező áruval kell foglalkozni, a másik oldalon a gépkocsin befutó cikkeket fogadjuk. Emellett útra kell készíteni azokat a gépjárműveket, amelyeken a rendelt tételekkel a boltokat, kisáruházakat keressük fel sorra. Ha szombaton vagy vasárnap gördül be a raktároz- nivaló, itt olyankor nincsen mupka.szüpet, fogadásra készen áll a raktár.

A rakodók teljesítménybérben dolgoznak. Ez elég jó ösztönző. Fizetésüket a megmozgatott súly után kapják, ez magyarázza is a feszes munkatempót, amit tartanak. A raktárban fcomplexbrigád van, rakodókkal, áruforgalmi előadókkal. Petőfi Sándor nevét vette fel a kollektíva, a szocialista brigádmozgalomban megszerezték már az aranykoszorút. A brigádvezető tisztét Asztalos Sándorné tölti be.

— Nem tétlenkedünk, vari már az idén is, mit felmutatIdei búzából őröl lisztet

Jó minőségű az idei búza. Cegléden a Körösi úti malomban havonta ezerötszáz tonna búzát őrölnek, most már az új gabonával foglalkoznak. Nagy részét a sütőiparnak szállítják, de jut a kiskereskedelemnek és a magán sütödéknek is belőle. A képen a Gruber szocialista brigád tagjai ötven kilogrammos zsákokba töltik, szállításhoz előkészítve a lisztet

Apáti-Tóth Sándor felvétele

ni. Áz első félévben 530 óra társadalmi munkát végeztünk, kijavítottunk tizenhat rakodólapot. A Dolgozz hibátlanul! mozgalom eredményeként a vállalathoz beadtunk 14 munkaszervezési javaslatot. Egy vagyonvédelmi újításunkat elfogadták. Ennek a lényege az, hogy a közúton érkezett áru vagyonvédelmét még jobban elősegítsük. Nem maradt el a jutalmunk: háromnapos csehszlovákiai kirándulás.

Egyhónapos készlet

Beszélgetünk a raktárkészletről. Egy hónapra kellő áru tornyosul a falak mögött, állandó be- és kiáramlással. A nyilvántartást gépi adatfeldolgozással végzik. A naprakész, pontos információ eredményeként a vásárlási igény hullámzására is feL tudnak készülni, időben teljesítik az alapvető dolgokból a boltok kérelmét.

— Ezt szeretnénk tenni ezután is — mondja Zakar József.

K. S.

Fogadóórák

Augusztus 29-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkéra fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájában.

ÚftÖró munka — nyugdíjban

Sportpályák és életpályák

Nemrég szép kivitelű könyv jelent meg: Fejezetek a- ceglédi sport múltjából. Szerzője Kürti Béla nyugalmazott ta nárember, helytörténész, jó hírű testnevelő szakember és ed. ző. A közel kétszáz oldalon a ceglédi sport évszázadnyi történetének színes élőképe rajzolódik ki. De többről i; szól ez a könyv. Történelem, ről, erkölcsről, társadalmi viszonyokról, emberi sorsokról. S aki a sorok között is olvas, felfedezheti a szerző élet- felfogását, érzelemvilágát. A sportpálya és az életpálya harmonikusan összekapcsolódik Kürti Béla sorsában.

Mert e munka ősszülője: a hivatás. A tanári tudatosság: megismerni és megismertetni a világot; a pedagógiai ösztön: mások példájával és önmaga személyiségével hatni, nevelni. A sport ismerete és szeretet« mindennek egyedi — de nem egyetlen — kifejeződése.

Számok mögött az ember

Béla bácsi — így szólítják őt városszerte, hiszen talán minden negyedik-ötödik ember tanítványa volt — nyolc évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Ekkor kezdett hozzá könyvének megírásához. Anyaggyűjtése rendkívül méíjf merítésű. Egy időben mintha világot látni indult volna: napjait a budapesti Széchényi Könyvtárban, a Testnevelési Főiskola szakkönyvtárában, különböző levéltárakban és a ceglédi könyvtárban töltötte. Az események és élmények hiteles forrása saját naplója a múlt időkről.

A könyv hézagpótló munka. Egyrészt azért, mert feltérképezte Cegléd kultúrtörténetének rendszerében, összefüggéseiben eddig még be nem mutatott területét. Másrészt újszerű a feldolgozás és az előadás módja. Kürti Béla nem .száraz” adathalmazt állított össze, hanem olvasmányosan meséli el a „sporttörténelmet”. Szerencsésen talál- egymásra tehát a tudományos precizitás és a stílusbeli könnyedség. Így fogalmazta ezt még lektori bírálatában dr. Kun László tanszékvezető docens: Nemcsak szakszerű, alapos munkának

tartom, hanem érdekes olvas

mánynak is.”

A számok mögött megmutatja az embert is, mert a sport — a szerző hite szerint — tükrözi a mindenkori valóságot, a jellemző közösségi- közéleti viszonyokat. „A sport történeti fejlődés mögött igyekszik megkeresni a tár sadalmi hátteret” — írja a másik lektor, dr. Böőr László levéltári osztályvezető.

A megújulás titka

Tehát a könyv szerepe, hatása túlhalad a sport határain. Tudatosítja, erősíti az olvasóban a városszeretetet, az értelmes lokálpatriotizmus jelentőségét, a „kistársadalmi” értékek megbecsülésének fontosságát. Hogy a közösség önmaga képére formálhassa jövőjét, megismernie és követnie kell a múlt szép hagyományait.

Múltat ébreszt, jövőre tekint a könyv klasszikus sportszemlélete is. Mert helyteleníti azt a mai folyamatot, hogy a sport szórakoztatóiparrá kezd válni. A fő cél továbbra is az ifjúság egészsége, szépsége és boldogsága legyen.

Sokan kérdezik: mi a titka annak, hogy így meg tud újulni egy nyugdíjas ember, hogy ilyen új minőségű életet

tud kezdeni már a hetvenedik év felé közeledve? Aki ismeri Kürti Bélát, tudja a választ. Tudatos életvezetés, bölcs életmódváltás jellemzi. Azt vallja (és valósítja meg!), hogy minden életkorban, minden élethelyzetben meg kell találni az áldandó tevékenység lehetséges formáit. Ez az egyetlen megtartó erő!

Készülnek is újabb könyvei.. Szép sor: Eltűnt iskolák nyomában (az egykori ceglédi polgári iskolák története), Az Iparos Ifjúsági önképző Egylet (1873) története, Gyerekjátékok története, Hatvani takácsok (muzeológus-történész fiával együtt írja), Egy múzeum története (a ceglédi sporttörténeti múzeum), Ceglédi sportlexikon.

Tudja, mire ébred

A harmóniateremtésnek a kutatás, az írás csak egyik eleme. Ez az intenzív szellemi munka kiegészül Kürti Béla életében a fizikán aktivitással (sokat mozog, kertészkedik) és a családi élet feloldó örömével (körülötte már az unokák is!).

— Tudom mindennap, hogy mire ébredek — mondja. — Minden napnak megvan a maga új, érte’mes és szép célja. Költői Adám

Közérdek, névtelenség

Arról, hogy az embereket mennyire foglalkoztatja egy- egy megismert határozat, rendelet, mennyire érdekli őket a település fejlesztésének lehetősége, módja, meggyőződhetünk nap mint nap. Olyan téma eiz. amely nem hever az utcán, hanem felkel és jár, hírként terjed, magánvéleményeket fűznek hozzá, megtoldják bírálattal, javaslattal, ki-ki a véleménye vagy időnként pillanatnyi hangulata szerint.

Egy ceglédi városlakó. Egy munkás a gyárból. A tsz kollektívája nevében. A ház lakói: — hány és hány levél érkezik ilyen aláírással például a tanácshoz, a népi ellenőrzéshez, más hivatalos szervekhez? Még a szerkesztőségnek is jut

belőle. Javasolják, mit írjon az újság, mit bíráljon, milyen kérdést feszegessen. Ám a kérdező, a javasló névtelen marad. Pedig a negyvenezer lakosnak negyvenezer neve van. még akkor is, ha egyként kívánnak szólni, közérdekben ...

A nagy lehetőség

A számítástechnika mint gyakorlati tudomány, beépül a Ceglédi Állami Tangazdaság életébe is, ősztől a tervek szerint rendszerszervezői tanfo-' lyamot indítanak, hogy több agrárszakember megismerkedhessen a nagy lehetőségeket rejtő számítástechnikával.

ra jóleső érzés, lekötelezettséget, az életünknek, munkánknak értelmet, inspirációt jelentő érzés tudni azt, hogy egy falu, egy táj, egy nagyobb közösség is számít ránk. feladatokban, munkában, gondban, bajban, tennivalókban, közös cselekvésben. Ezért örülök a mai Mikíosowits-kiállításnak először, és ha fontpssági sorrendben kellene mondanom, akkor itt mindjárt Mikloso- vits tehetségéről, kitartó szorgalmáról, igényes művészi munkásságáról kell szólnom. Arról a magyar művészeti életben ritka példáról, amit Miklosovits László grafikus- művész Orbán Edit megértő segítségével, szeretetével, a a gondok, tennivalók becsületes mégosztásával eddig produkálni tudott annak bizonyítására, hogy a vidéken élő művész is elkerülheti a provincializmus veszélyét, még a látszatát is, ha van ereje a szakadatlan olvasáshoz, tanuláshoz. a nagyvilágban történtek figyelemmel kíséréséhez és van bátorsága a megújuláshoz, kísérletezéshez és kitartása a művészsors buktatóin való túl- jutáshoz.

Albertirsa a zalai szülőföld után Miklosovits László részére megtartó,' marasztaló és inspiráló otthont tudott biztosítani, hiszen hetvenre tehető azoknak a szépirodalmi kiadványoknak a száma, amelyeket illusztrált. Ö maga Iwasz- kiewicz Mátér Johannájához készített munkáit tartja a legjelentősebbnek, én — valószínű, elfogult vagyok —, de egyik legszebb könyvének tartom az Arany János költeményeinek illusztrálását, amelyhez Keresztúry Dezső akadémikus írt bevezető gondolatokat, elismerően nyilatkozván a

bet Csgrgezán Pál festőművésznek köszönhet, aki. nagyon sok szakmai tanáccsal látta el és figyelemmel kísérte első próbálkozásait Példát adott Csergezán Pál arra, hogy a tehetséges mester örül, ha tudását, tapasztalatát, művészi fogásait átadhatja az f utána jövőknek, anélkül természetesen, hogy stílusát mindenáron ráerőszakolná a fiatalokra. Ez a kiállítás, amelyet az albert- irsai pártbizottság felkérésére állított össze a kiállító művész, válogatás a Nimródban közölt rajzokból. A falon látható képeken, rajzokon al- bertirsai őzeket, hencidai fácánkakasokat, gerecsei szarvasokat, életképeket, soha meg nem ismétlődő jeleneteket láthatunk személyes élményből, találkozásból, felejthetetlen emlékből, együtt töltött órákból, barangolásokból.

A VADÁSZATOT a közvéleményben is, az irodalomban is meg a magyar közéletben is a felső tízezer szórakozásának, időtöltésének, gazdagok költséges passziójának tartják, és nagyon sok pejoratív megjegyzés hangzik el. Nem lehet ezekért haragudni, mert tájékozatlanságból. félremagyarázásokból és igazságtalan általánosításokból táplálkoznak ezek a hamis. ítéletek, sommás megítélések, rosszízű megjegyzések, rosszindulatú jelzők. Azzal a szent meggyőződéssel és tudattal nyitom meg Miklosovits László mai kiállítását, hogy képeinek közérthetősége, szakmai hitelessége, művészi teljesítménye, a rajzok míves- sége segít szertefoszlatni hamis legendákat, arisztokratikus megítéléseket, és valameny- nyiünk számára élményt jelentenek, amelyekkel akarva- akaratlanul észrevesszük veszélyeztetett környezetünkben, világunkban a természet nyújtotta egyedüli, utánozhatatlan szépségeket.

ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap»

y Augusztus 20-án az albertir- ^ sai pártszékházban Miklosovits í László helybeli grafikusmű- 2 vész vadászati témájú rajzaiból 2 nyílt kiállítás, amelyet Bihari £ József, a Pest megyei Múzeu- < mok Igazgatóságának igazga- ^ tója nyitott meg. Az alábbiakig ban közöljük bevezető beszédét.

★

NÉHÁNY KÉPZŐMŰVÉSZETI, iparművészeti, múzeumi kiállítás megnyitására kértek fel az utóbbi években művelődési. központok, múzeumok, közművelődési intézmények, de ez a mai az első alkalom, amikor egy nagyközség politikai szervezete, testületé, pártszervezete kért meg arra, hogy Miklosovits László grafikusművész hazai bemutatkozását vezessem be. Éppen ezért különösen jelentősnek érzem a felkérést minden oldalról, a művész szempontjából is, meg a bemutatkozás hátterét illetően is. A nagyközség pártbizottsága házigazdája, mecénása tud lenni egy Zalából ide került ízig-vérig pártos, kommunista családi légkörben nevelkedett, céltudatos, becsületes helytállásra, szorgos, kjtartó munkára, példás emberi és közéleti magatartásra tanított művész-tanár embernek.

A pártbizottság példát ad arra, hogy a Miklosovits-há- zaspár tizenhét esztendős al- bertirsai pedagógiai, művészi, közéleti, közművelődési tevékenységét ezzel a mai alkotmánynapi kézszorítási lehetőséggel megköszöni,. ösztönzést, bátorítást adva a további művészi, pedagógiai, közéleti tevékenységhez. Kellenek ezek a kézszorítási lehetőségek rohanó világunkban, egyre zakla- tottabb életünkben, bonyolult, félelmekkel teli korunkban. A szűkebb család összetartó erején túl mindannyiunk számágrafikusművész felfogásáról, művészi teljesítményéről.

AZ IRODALMI ALKOTÁSOK illusztrálása után teljesen új feladatot jelentett a tragikus körülmények között meghalt Balogh Péter grafikusi teendőinek átvállalása a Nimród folyóirat hasábjain. Ez egy nagy feladatot jelentett Miklosovits László számára, egyrészről, mert egy nagyon tehetséges fiatal művész után kellett a feladatot átvállalnia, másrészről meg a Nimród folyóiratnak szakmai, tudományos, művészi szempontból hónapról hónapra állnia kell a magyar vadásztársadalom észrevételeit, kritikáját. Biológusok, ornitológusok, erdészek, fotósok, orvosok, az erdők, mezők, hegyek-völgyek élőlényeinek legjobb ismerői forgatják e lapot, s árgus szemekkel figyelik a megrajzolt állatokat, helyzeteket, vadakat, madarakat. A szakmai ismeretet szorgos munkával, tanulással, sok- sok próbálgatással, gyakorlással sikerült megszereznie, amihez természetesen szükséges volt a természet gyermekkori élményeinek újrafelfedezése, pontosabb megismerése, egyfajta művészi stílusváltás és a vadásztársadalom közösségének bizalma, megértő segítőszándéka, jó emberi és szakmai kapcsolatok kiépítése.

Miklosovits László szerény egyénisége, kedves közvetlensége, tisztelettudása, igényes tenniakarása és művészi megújulni tudása, képessége, iő- szándéka és ügyszeretete elhárított művészi féltékenvséset. maaárahagyatottságot és intrikát. Ellenkezőleg, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. a Nimród szerkesztősége és munkatársai nagy megértéssel segítették és ebben a legtöb*

»

Gyakori témái vadászok és vadak

A természet szépségeinek meaerSkifeie