Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 11 Az jut előbbre, ki képes saját hibáival szembenézni Felelni kimondatlan kérdésre is Sokat emlegetett közhely, ám Igaz: az ember nem gép, nem robot. Nem programok futnak benne, nem be­táplált cselekvések sora határozza meg tetteit munka- és szabad idejé­ben. Lényegében ezt fogalmazta meg jó eg'y évvel ezelőtt számomra Nagy János öntő szakmunkás is, mégpe­dig imigyen: arra*a munkára vagyok kapható, amelynek fogásait ismerem, legalább úgy, mint azt, hogy mit miért csinálok. Ha többet akarnak tőlem kapni, mondják, meg, hogy mi az értelme a már szinte erőn felüli vállalkozásnak? S ha meg tudják in­dokolni, számíthatnak rám. A hétköznapok sodrában az agitá- cióról szólva így gondolkodik az em­ber. Ám a gazdaságpolitikai, vagy közvetlenül a termelés helyi kérdé­seihez kapcsolódó agitáció fontossá­gát megközelíthetjük tudományosan, a marxizmus-leninizmus alapjairól, a párt Központi Bizottságának határo­zataiból, s a XII, kongresszus elem­zéseiből is. Hiszen a párt gazdaság­hoz kapcsolódó programjában min­dig azon van a hangsúly: az embe­rek értsék, tudják, mit miért tesznek, milyen intézkedésekre mikor, s miért van szükség? Ez az elmélet, mely­nek szerves része a gyakorlat. De nézzük, mit mutat a gyakorlat Pest megye egyik legjelentősebb üzemé­ben, a Csepel Autógyárban. Beszél­gető partnerem Halász József, a vál­lalati pártbizottság titkára. • Milyen eszközöli szolgálják válla­laton belül a gazdaságpolitikai agitá­ciót? Kik az agitátorok? — A legfontosabb eszköznek az alapszervezetek taggyűléseit, a párt- csoport-értekezleteket, a párt- és tö­megszervezetek testületi üléseit, a politikai vitaköröket és a pártnapo­kat tekintjük. Eszköz például az a kapcsolatrendszer, mely az üzemi pártbizottságokkal, a pártalapszer- vezetékkel, a KISZ-szel, a szakszer­vezettel, s a' nem központban lévő alapszervezetek titkáraival kialakult. S ha a szükség úgy hozza magával, mindennaposak a véleménycserék közöttünk. Eszköz a koordinációs megbeszélések, valamint a termelé­si tanácskcfeások rendszere is. Lehe­tőséget, módot ad arra, hogy a fel­sőbb párthatározatokat, a gazdaság­politikai döntéseket, állásfoglalásokat és ezek összefüggéseit éppúgy meg­ismertessük, mint a vállalatiakat. Gyakorlat, hogy az alapszervezetek, az üzemi pártbizottságok, a külső gyárak párttitkárai áttekintésre al- ’ kalmas tájékoztatást kapnak gazda­ságpolitikai kérdésekről, a váUalat egészét érintő lépésekről. Ugyanak­kor mód van arra, hogy tőlük észre­vételek, információk eljussanak hoz­zánk. Az eszközök sorába tartozik az üzemi lap is. Szerepe számottevő a gazdaságpolitikai agitációban, ha ez­zel a lehetőséggel tudunk élni, s jól élünk." — Már élünk ezzel a lehetőség­gel ... Az üzemi hangos híradót is beállítottuk a gazdaságpolitikai agi­táció szolgálatába. Rövid hírekben üzletkötésekről, termékeink piaci helyzetéről éppúgy számot ad, mint a brigádok vállalásairól. Ami. pedig a kérdés második felét illeti, az agi­tátorok: kár lenne szépíteni, csak most figyeltünk fel arra, hogy a je­lenlegi gazdasági körülmények kö­zött nem nélkülözhetjük az agitáto­rok , tevékenységének fokozattabb hasznosítását, munkájuk, képzésük tudatosabb irányítását, és informált­ságuk növelését. Hogy hányán van­nak? Erre nem tudok számszerű vá­laszt adni. Párttagságunk, a tömeg­szervezeti tisztségviselők, a gazdasá­gi vezetők meghatározó körére ■ szá­míthatunk a gazdaságpolitikai agitá- ciós munkában, de ez nem olyan konkrét, mintha azt mondom, há­romezren voltak ott a munkásgyű­lésen. A lényeg szerintem nem a szá­mokban van, hanem abban, hogy mindig és mindenütt legyen, aki fel- készültségére, ismeretei alapján vál­lalja a vitát, a kérdések 'megvála­szolását. Hogy ezt elérjük, ebben lá­tunk még sok tennivalót. £ Valami gátolta talán a korábbi években a gazdaságpolitikai agitáció hálózatának ilyen kiépítését? cemberi határozata figyelmeztetett, intett, hogy nehezebb, szigorúbb idők jönnek. Tudomásul .vettük. Közben a piaci, igények tovább növekedtek, nőtt a vállalati nyereség, nőttek a bérek is. 1980-tól azonban kezdtük a a magunk bőrén is érezni, hogy a népgazdaság gondjai a vállalat gond­jai is egyben. A gazdasági szabály­zók hatására csökkenő importkeret­tel, szerényebb fejlesztési lehetősé­gekkel és növekvő kooperációs, hát­téripari gondok közepette kellett munkánkat végezni jobb minőséget kérni a sok helyütt semmivel sem jobb műszaki feltételek mellett. Hát erre, ezek szükségszerű összefüggé­seinek feltárására valóban nem vol­tak kellően felkészülve a Csepel Autógyár párttestületei, kommunis­tái, agitátorai. • Mos: az Is kiderül, hogy Önök elégedetlenek a demokratikus fórumok lehetőségeinek kihasználásával? — Több szóváltást, a jó értelem­ben vett vitát hiányolunk, amiben a párttagoknak, tömegszervezeti tiszt­ségviselőknek van kiemelkedő szere­pük. A termelési tanácsokásokon pél­dául ma még nem általános gyakor­lat, hogy a párt- vagy a tömegszer­vezetek tisztségviselője felálljon, s választ adjon az ott megfogalmazott kérdésre. A gazdasági vezetőre hagy­ja a feleletet, még akkor is, ha olyas­miről van szó, amivel a testületek már foglalkoztak. Itt is külön kiemel­ném a személyes agitáció fontossá­gát, személyes példamutatásra ala­pozva. Itt kell előbbre lépnünk, még ha ez nem is könnyű feladat. • Nem tapasztalható olykor némi befelé fordulás is? Amikor az állás­foglalásokat elhallgatják a párttagok? — Igaz az, hogy a taggyűlés a párt belső ügye, ha például fegyelmit tárgyal. Azt-nem kell széles körben megbeszélni. S valamiféle rossz ér­telmezés, beidegződés miatt gyakran ezt tartjuk érvényesnek akkor is, amikor közérdekű, gazdaságpoliti­kai, helyi fejlesztést érintő kérdések­kel foglalkozunk. Pedig ez a közre, a pártonkívüliekre is tartozik, hi­szen a gazdaságpolitikai döntéseket együtt, váll-váll mellett váltjuk va­lóra ... — Olyan kérdésekben, melyek a vállalat belső életét érintik, tudato­sabban elébe megyünk a problémák­nak. A figyelmet felkeltve agitálunk, ráirányítva az emberek gondolkodá­sát arra, ami probléma, vagy az le­het. Ám itt. is még az út kezdetén tartunk. Ez sem bejáródott, megszo­kott formula. A Központi Bizottság áprilisi állásfogalásában pozitív meg­ítélés kísérte a nagyüzemi munkás­ság tevékenységét, elismerés, s ugyanakkor egy sor segítség is meg­fogalmazódott benne. Jólesően nyug­táztuk, tudatosítjuk: a nagyüzemi munkásság meghatározó a népgazda­ság produktumában, a bázist jelen­ti ... Most azt kell széles körben megértetnünk, hogy a 'gazdaságirá­nyítási rendszer csak eszköze cél­jaink elérésének, mely akkor lehet valóban eredményes, ha tartalmas, a jelenleginél fegyelmezettebb és ha­tékonyabb munkával párosul. Lénye­ges kérdést kell körbejárnunk, ez pedig a teljesítmény és a béjr. Min­denki örömmel üdvözli a kísérleti bérgazdálkodást, illetve annak be­vezetését. Jó dolog is az, csak egy valami itt kimarad. Nem került a gondolkodás középpontjába: a bér- színvonalat eddig az állam garantál­ta. Bármilyen átkosnak minősítettük is a bérszíftyonal-gazdálkodást, bér­tömeg-gazdálkodásnál nincs állami garancia. Még ha rajtunk kívülálló okok miatt nem tudjuk a következő évi fejlesztés forintjait megszerezni, ákkor sem. Ilyenkor nincs fejlesztés, nincs pénz. Mód van arra, hogy a húsz főnél nagyobb létszámú mun­kahelyeken, nem fizikaiaknál is be­vezessük a bértömeggazdálkodást. Szóval: ha kevesebben elvégzik a munkát, ügy több bért kaphatnak. Igen ám, de ki mondja meg, kire nincs szükség? ítélkezni nem szim­patikus ilyenkor, mert emberekről keli dönteni, emberekkel szembenéz­ni. S amikor a több keresetről, an­nak lehetőségeiről van, s lesz szó, az agitációs munkánkban ilyen eseteket kell előtérbe helyezni. Megmondani, mi mivel jár. 9 Mit gondol, másutt nem ugyané* a helyzet? A gazdaságpolitikai agitá­ció csak a Csepel Autógyárban hagy maga után sok-sok kívánnivalót? — Sohasem gondolok arra, hogy a más rétje zöldebb, vagy kjégettebb. Abból nekünk, kommunistáknak, semmi hasznunk nincs, nem is lehet, ha azt nézzük, esetleg a szomszéd még többet hibázott. Nem tartom el­fogadhatónak, amikor valaki azzal takarózik, hogy bezzeg amott, a szomszédban sincs minden rendben. Hiszen abban, hogy a feladatokat ez a párttagság, ez a kommunista kö­zösség akkor tudja megoldani, ha képes saját hibáival, munkájának hiányosságaival szembenézni. Tu­dom, hogy a kommunisták másutt is ilyen felelősen gondolkodnak! Csak ezen az úton lehet előbbre jutni. VARGA EDIT »XI A brigád névadójának emlékét a következik szerint ápoljuk; augusztus 20-át, alkotmányunk születésének évfordulóját a brigád összejövetelen, megemlékezés formájában ünnepli..Az MGM diósai csapágy gyárában tizenegy esztendeje alakult az Augusztus 20. brigád az eszközellátási főosztályon. Tagjai raktárosok, s ők tizen- ketíen — ahogyan a vállalásukból idézett sorok is mutatják — az alkotmány, az új kenyér ünnepét az államiság évfordulóját saját kollektívájuk születésnapjaként tartják nyilván. szintén megdolgozik a többletért: szombaton, vasárnap egy kőműves mellett segédkezik. A szándéktól függ Zsiray Magdolna, a gyár szerve­zési osztályának munkaverseny-elő- adója így fogad: — Jókor érdeklő­dik felőlük, éppen idén vehették át 6fz aranykoszorús szocialista brigá­dokat megillető jelvényt. Kiérde­melték. Hogy mást ne mondjak,-100 ezer helyett 160 ezer forintnyi érté­ket takarítottak meg a gyárnak, s a szerszámelőkészítésnél a lehető leg­kisebbre csökkentették az állásidőt. Azt hiszem, mindenben megfelelnek a követelményeknek — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ez persze így üres formaságnak tűnhet, a tényekről beszéljenek inkább ők. Nos, a brigád tagjai szívesen szólnak életükről. S miközben őket hallgatja az ember, sorsokba, küz­delmekbe, egy igazi közösséggé érett csoport mindennapjaiba pil­lanthat be. Nehezen kezdődött: az alapító tagok közül ma már csak ketten régiek, Albitz Gézáné és Bartalos Gáborné. Évekig vándo­roltak ide s innen az emberek, az első brigádvezető le is mondott. Ném csoda. A gyár négy különböző helyén szétszórtan dolgoznak, nehéz összefogni egy ilyen társaságot. Ám a hetvenes évek végére stabilizáló­dott a gárda. Talán Wagner Má- tyásnénajc. az új brigádvezetőnek — hat éve tölti be ezt a tisztet — is köszönhető ez. ö 33 éve került a gyárba. Most a brigád minden tagja a törzsgárdához tartozik. A legrö­videbb munkaviszony itt 12 évnyi, Batta Józsefé, aki a kertészkedést hagyta ott, s választotta helyette előbb a köszörűüzemet, azután a raktárt. horgászszövetségi fegyelmi bizottsá­gi elnök is van közöttük. Nagy értékek * 15 Közös vonások Talán helyesebb lenne úgy fogal- nazni, hogy a korábbi gazdasági kör- íyezet a jelenlegivel kevésbé igé­nyelte az agitációs munkát. Pedig 1978-ban a Központi Bizottság de­A többiek is mind a gépek mel­lől kerültek ide. — Még én is •— mondja Adám József né — koráb­ban a könyvelőgép mellett dolgoz­tam ... Található persze más közös vonás is. A tagok között négy is akad, aki brigádvezetö volt korábban, s ma sincs, akinek ne lenné valamilyen társadalmi megbízatása. Pártcso- poi'tbizalmi és önkéntes tűzoltó, szakszervezeti gazdasági felelős és De a lényeg a munka. Az pedig a szó szoros értelmében nem köny- nyű. A nőknek is fel kell kapniuk időnként a 15—20 kilós motorokat. Ám ennél sokkalta nagyobb a fe­lelősség súlya. Lengyel János bri- gadéroshelyettes így beszél erről. — A gyár minden termelőüzemének teljes célszerszám- és tartalékaIkat- rész-ellátása a mi feladatunk. Nagy értékek mennek át a kezünkön, csak a tartalékalkatrész ötvenmil­liót ér, s a szerszám ugyanennyi le­het, abból csupán az ipari gyémánt 15 millió. A legapróbb csavar, kel­lék hiánya miatt is drága gépek, láncrendszerben termelő egész gép­sorok állhatnak le, s a veszteség így óriásivá nőhetne, egy • műszakban tíz-tizenötezer csapággyal is keve­sebb készülhetne. A tavalyi 160 ezer forintos megtakarítás például abból adódott, hogy magunk cseréltünk alkatrészeket, s a javítási költség ennyivel lett volna több. A raktárosok szerint „könnyű” munkájukat általában nem becsé­hez mérten ismerik el. A keresetük sem eget verő, 3—4 ezer forint kö­zötti, a prémium is jó, ha eléri a kétszázat. Hogy itt mégis egyre job­ban tisztelik a raktárosokat, az el­sősorban nekik maguknak köszön­hető. Ám a jövedelem lehet több is. Például hárman a vállalati gazda­sági munkaközösségben tevékeny­kednek munkaidő után, hétvégeken, s persze gépek mellett, ők 2—5 ezer forinttal többet keresnek társaik­nál. — Féltékenység? Ugyan már ho­gyan lenne? — kérdez vissza Szabó Jánosné. — Hiszen mindannyian tudjuk, mennyit kell még izzadni a többért. Csak az megy a vgmk-ba, akinek nagyon kell a pénz. Például Lengyel János, öt gyereke van, a felesége gyes-én. s nemrég költöz­tek új lakásba. — A srácai pedig olyan ritkán látják, hogy bácsinak szólítják, ha hazamegy — ugratja őt Batta József, aki legényember, s Azután sok minden kiderül még. Például, hogy a brigád évek óta patronál egy rokkant kislányt, hogy maguk takarítanak a munkahelyen, s társadalmi munkában ők bővítet­ték a raktár irodáját. Segítettek egymásnak a költözködésnél, parko­sítottak, játszóteret építettek a lakó­telepen, öten önkéntes véradóik, ketten ezüstjelvényesek. A kommu­nista műszakokon mindig' ott van­nak, hiszen akkor is ki kell szolgál­ni a termelőüzemeket. Az egyik érdi óvodának ők készítettek virágtartó­kat. Nem. A mozi- és színházjegyeket, a múzeumi belépőket nem ragaszt­ják be a brigádnaplóba. Csak né- hányan összeállnak, s együtt elmen­nek. Közösen ülik meg a névnapo­kat, s az augusztus 20-i születésna­pot. Idén széptemberben lesz az ün­nep, amikor Aggtelekre indulnak, a hagyományos kirándulásra. Ősztől ketten is továbbtanulnak, középfo­kon. Most augusztus 20-án az érdi B-enta-völgye Tsz-ben tartják a kör­zeti alkotmánynapi ünnepélyt, s a munkás—parhszt találkozót. Azon is ott lesznek. Jó néhányan pedig a fővárosba indulnak családostól vízi és légi parádét, tűzijátékot néz­ni. Elfogynak a szavak, s az ember azt keresgéli végül is: mi e jó közös­ség kovásza? A választ Szabó Já- íosné adja meg: — Nem is talál­koznánk, ha épp nem akarnánk. Hi­szen mégcsak nem is egy helyen dolgozunk. Ez hát a felelet: itt a szándékon múlik minden. V. GOMBÖ PÄL A brigádvezető a kartonokat rendezi Kora reggeli brlgádgyülés a raktárban Hanesovszk! János telvételei Mások szemében formaságnak tűnhet Születésnap: augusztus 28.

Next

/
Thumbnails
Contents