Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984, AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Puskás emberek a mezősi Veszélyben is megbizfiaféan Hozzáértő emberek a szolgálat tagjai Egyenáramú A novoszibirszki energetikai kutatóintézetben olyan eredeti kísérleti komplexumot fejlesz­tettek ki, amelynek fontos ré­szé egy ötmillió voltos impul­zus generátor. A ipásodik — hét­millió voltos —* impulzusgene­rátor szerelési munkálatait az idén fejezik be. Tizenegy regionális villamos- energetikai rendszer alkot fo­kozatosan egységes rendszert. Ilyenné válik az egyenáramú, 1150 kilovoltos szibériai gyűrű, amely kapcsolódik a közép­ázsiai és távol-keleti energeti­kai rendszerekhez. A tudósok jelenleg az egyen­áramú és váltóáramú vezeté­kek megfelelő arányának kidol­gozásán, a tranzitvonalakról le­szedett áram kérdésein és ami a legfontosabb, a megfelelő irá­nyú áramátkapcsolás problé­máinak megoldásán dolgoznak. Ez lehetővé teszi, a tizenegy szovjet időzónának megfelelően, a villamosenergía-csúcsidők ki- egyenlítését. Ennek haszna egyenértékű több nagyteljesít­ményű vlllamoserőmü felépíté­sével. A Pest megyei Bíróság a közelmúltban két év szabad­ságvesztésre ítélt egy mezőőrt, aki súlyosan megsértve mun­kakörének szabályait, sörétes puskával rálőtt két menekü­lésben levő káposztatolvaj gépkocsijára. A lövésekkel, mint arról korábban lapunk beszámolt, az autó kerekét akarta eltalálni, de rosszul cél­zott, s következmény: két em­ber megsérült. Nem tolonganak A mezőőrök a társadalmi tu­lajdont védik, és bár a kívül­állók gyakran csősznek titulál­ják őket, felelősségteljes fegy­veres szolgálatot látnak el. Dr. Balázs Istvánt, a Pest megyei Tanács természetvédelmi cso­portvezetőjét arról kérdeztük: hogyan ítéli meg kiválasztásu­kat és felkészítésüket? — Az üzemek, gazdaságok hatásköre, hogy kiválasszák, illetve kijelöljék a megfelelő­nek tartott embereket. De rög­tön azt is hozzá kell tennem, hogy nem tolonganak a jelent­kezők, A munkakörülmények különösen kedvezőtlenek, ta­valy is több alkalommal elő­fordult, hogy a tolvajok meg­sebesítették a szolgálatot ellá­tó mezőőrt. Jelenleg négyszáz­ötvenen dolgoznak ebben a munkakörben, és tizenkét szá­zalékkal kevesebben vannak a kelleténél. Az idősek között egyre kevesebben vállalják ezt a munkát, ebből is adódik, hogy nagy a fluktuáció. Tudjanak intézkedni ' — Megfelelőnek tartja az új emberek felkészítését? — Nem tartom elegendőnek, de a jogszabály sem igényel túlságosan hosszadalmas vagy alapos felkészítést. A munkál­tatónak a szerződés megköté­se előtt meg kell győződnie, lehetőleg személyes tárgyalá­sokkal arról: a jelentkező a feladat ellátásához szükséges adottságokkal (rátermettség, ítélőképesség, helyismeret) rendelkezik-e. Tehát a szolgá­lat ellátására alkalmas-e. A munkába állást követő hatvan napon belül a mezőőrök há­rom előadást hallgatnak, majd vizsgáznak. — Milyen eredménnyel? — A bukás nagyon ritka, de mint már szó volt róla, kevés a mezőőr, és szükség van rá­juk. — Terveznek-e változásokat az eredményesebb felkészítése­kért? — Rendkívül fontos, hogy ezek a hatósági emberek ve­szélyes helyzetben helyesen intézkedjenek. Az a férfi, aki két személyt megsebesített, jogtalanul használta fegyverét, hiszen erre csak legvégső esetben (ha megtámadják, ön­védelemként) kerülhetett vol­na sor. Figyelemre méltó dolog az is, hogy nem tudott jól cé­lozni. Ennek az esetnek a kap csán is felmerül, hogy indo­kolt lenne a képzést az alapo­sabb fegyverismeretre kiter­jeszteni. A társadalmi tulajdon elleni vétségek sajnos szapo­rodnak, és gyakori dolog az is, hogy körözött bűnözők próbál­nak menedéket keresni a föl­deken. Indokait korszerűsítés — Alapvető, hogy rátermett, helyes ítélőképességgel bíró emberek kerüljenek ebbe a munkakörbe, akik veszély- helyzetben megfelelően cselek­szenek. Sok múlik itt a szemé­lyi feltételeken. — A termelőszövetkezetek és a vadásztársaságok között ki­alakuló kapcsolatok eredmé­nyeként újabban terjed a vad­őrök és a segédvadőrök fog­lalkoztatása a mezőkön. Ók szakmailag felkészültek, vala­mennyien elvégezték a MA- VOSZ megfelelő tanfolyamát. 1934. december 31-től kezdő­dően pedig a szakmunkásvizs­ga is kötelező. A mezőőri szol­gálatot tizennégy éve hoztuk létre. A tapasztalat azt bizo­..nyitja, hogy szükség van rá­juk, és bizonyos korszerűsíté­sek feltétlenül indokoltak. Gá. J. Szőlőkaróval balta ellen Betörőt tett ártalmatlanná Furcsa zajra riadt Aligha tartozik a kellemes meglepetések közé, amikor ab­lakunkat betörve, ajtónkat fel­feszítve találjuk. S belépvén a szobába, a szétdobált holmik láttán felfedezzük a hívatlan látogató nyomait, s értékesebb tárgyaink hiányát. Sajnos az efféle élményben nem is kevesen részesülnek, főként azok közül, akik hét­végi házaikat hosszabb-rövi- debb időre lakatlanul hagyják. Pest megyében, ahol meglehe­tősen sok az üdülőövezet, majdhogynem mindennaposak ezek a kellemetlen históriák; csövesek, csavargók, semmiből sem élők hada próbálkozik rendszeresen az üres víkend- házakban. Akad közülük, aki egy-két napra megszállva fel­éli a tulajdonosok étel- és ital­tartalékait, s különösebb kárt nem okozva továbbáll, de akad, aki alaposan ki is foszt­ja a meglakott üdülőt. kodott feleségével együtt, s a késő esti órákban éppen a te­levízió műsorát nézte. Talán fáradt volt, de az is lehet, hogy a film nem bizonyult túl izgalmasnak, tény, hogy Béres Istvánt elnyomta az álom. Valami furcsa, s megma­gyarázhatatlan zajra riadt. Mi lehetett ez? — kérdezte fele­ségétől, de ő sem tudhatta a lárma okát. Füleltek, s a zö­rej újra megismétlődött. Az első, s utólag be is bizonyo­sodó feltevése ez volt: lehet, hogy megint betörtek valame­lyik víkendházba? Béres István nejül sokáig habozott. — Otthonosan, trikóban, kisgatyában voltam — mesél­te utólag —, de nemigen tö­rődtem vele, kirohantam. El­múlt már éjfél, vaksötét volt, egy ideig nem láttam semmit. Aztán néhány másodperc tel­tével észrevettem, hogy az egyik szomszédos ház körül valami gyanús mozgás van. Blöff a pisztollyal Elindult arrafelé, de néhány lépés után már meggyőződhe­tett róla, hogy a közeli árnyak alighanem betörőket rejtenek. A gyanúból csakhamar bi­zonyság lett: közeledtére egy alak feléje indult, s kisvár­tatva megvillant valami... A rdagasba emelkedő balta láttán Béres István meghát­rált. Lélekjelenléte azonban nem hagyta el: hátrálás köz­ben keze ügyébe akadt egy szőlőkaró, kirántotta a földből, s ha silányabban is fegyver­kezve, de szembefordult a tá­madóval ... A sülysápi zártkertek kör­nyékén, az úgynevezett Peres­részen is szép számmal találni kisebb-nagyobb hétvégi házat, egyszerűbb faalkotmánytól a komolyabb kőépületig. Nyil­vánvaló, hogy az illegális ven­dégek ide. is el-ellátogattak, nem kis veszteséget és bosszú­ságot okozva a házak gazdái­nak. Gyűlt, egyre csak gyűlt az indulat a betörők és a fosz­togatók ellen, akik jó ideig — ismeretlen tettesként — több ízben is megrövidítették a környék lakóit, míg aztán, ön­védelmi reflexként, többek­ben megfogalmazódott: vala­mi úton-módon, de főként az éberség fokozásával elcsípik - a kártevőket. Nemrégiben, egy nyári éj­szaka Béres Istvánnak jutott ki a cselekvés pillanata. A budapesti, X. kerületi Tejipa­ri Vállalatnál dolgozó családos ember hétvégi házában tartóz- Dr. Ilcsik Sándor jutalmazta meg bátor helytállásáért Béres Istvánt Néhány pillanatig farkas­szemet néztek. Aztán a baltás ember táma­dott: Béres István testcseilel kikerülté a rohamot, s a kö­vetkező másodpercben már nála volt a kezdeményezés. A betörő futásnak eredt, Béres István utána. Mindez persze nem zajlott le hang nélkül, a kiáltozásra több szomszéd- is előkerült, s a fosztogató hely­zete kezdett reménytelenné válni. ' — Vegyétek elő a pisztolyt és lőjetek! — ordította ekkor futtában. Ettől a fenyegetéstől — még ha blöff is volt — kétségtele­nül bárkinek inába szállhatott volna a bátorsága. Béres Ist­ván sem tudhatta, van-e társa üldözöttjének és hány, s ren­delkeznek-e valóban lőfegy- verref. Mégsem torpant meg, ellenkezőleg: utolérte, s egy ütéssel leterítette a betörőt. Ekkorra a környező házak­ból már legalább harminc em­ber verődött össze; az ártal­matlanná tett tolvajnak a tár­sát Is kézre kerítették, áld mel­lesleg nő volt. El lehet bánni velük Miután rendőrkézre adták, derült ki, hogy Farkas Tibor és élettársa személyében notó­rius víkendházbetörőket csíp­tek fülön, E páros ugyanis csak 1983 óta mintegy húsz hétvégi épületbe hatolt be, el­emelve megannyi használati cikket és értéktárgyat. őket, természetesen, hama­rosan a törvény házában von­ják felelősségre cselekedetei­kért. Elfogójúkat, Béres Ist­vánt pedig a közelmúltban tüntették ki. A tejipari válla­lat dolgozója, aki feleségével együtt munkásőr is, kétségte­lenül bámulatos lélekjelenlét­ről, s nem kisebb bátorságról tett bizonyságot. Határozott fellépésével, ugyanakkor tes­ti ügyességével példát szolgál­tatott arra, hogy a tolvajokkal, betörőkkel, éjjel-bátrakkal igenis el lehet bánni. Béres Istvánt a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon a közelmúltban jutalmazta meg bátor helytállásáért dr. Ilcsik Sándor rendőrezredes, megyei rendőrfőkapitány. Tamási István EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTTOFORM JELENTI Farkas György: — A fővárosból kivezető autópályákon forgalom- korlátozások nincsenek, jó tempóban lehet közlekedni. Várható, hogy az ünnep miau a hosszú hétvégen többen utaznak majd a kirándu­lóhelyekre. Különösen fontos lassítani és figyelmesen vezetni a 2-es úton Dunakeszinél az aszfaltozás miatt. Ugyancsak jobban kel! fi­gyelni a 2-es úton Szendehelynél, a támfalépítés miatt. Itt a hét végén is érvényben maradnak a forgalomkorlátozások. A 31-es úton a 24-es a 33-as kilométer-szelvények között a jövő héten a burkolat felületi bevonását kezdik meg. Ezt a szakaszt? teljes hosszon lezárják. A for­galmat az Ecset— Maglód—Mende útvonalra terelik, A terelőútvonalat jelzőtáblákkal jelölték ki. Az útlezárás reggel 7 órától délután öt óráig tart. Ecser belterületéit az Ecser—Vecsés közötti útszakaszon a vasúti átjáró építése miatt kell terelőútvonalon haladni. EGY SA&E5ST AHATÓMZáJA Erden a 70-es főút és a Sóskútra vezető út kereszteződé­séiben T. Zs.-t egy arra haladó személyautó elütötte. Az elgá­zolt .gyalogos maga volt balesete előidézője, mert nem nézett körül és figyelmetlenül indult a túloldalra, az eset során sé­rüléseket szenvedett. • Ez a baleset sincs tanulság nélkül. Az utak veszélyesek, különö­sen, in valaki figyelmetlenül közlekedik rajtuk. T. Zs. nem győződött meg az áthaladás veszély telenségéről, amikor belekezdett a kockáza­tos — bár mindennapos — manőverbe. Nem véletlen, hogy X. Zs, esetét választottuk mai példánkhoz, kö­zeledik az iskolév, s ez az eset is figyelmeztetés lehet a szülőknek, hogy alaposan készítsék fel gyermekeiket az iskola és a lakás között rájuk leselkedő veszélyekre. T. Zs. felnőtt ember, mégis elkövette a sú­lyos sérüléssel végződött hibát. A gyerekek általában szétszórtabbaJc, kevésbé fegyelmezettek, jó ilyenkor átismételni a közlekedési szabályo­kat. Ugyanakkor a gépjárművezetőknek is figyelmeztetés lehet ez az eset, s a közelgő tanévnyitó. Az iskolák környékén megélénkül ilyen­kor a gyermekforgalom, s jó, ha tudják a volánná! ülök, hogy nem szabad a kicsikben túlzottan megbízni, hisz még a felnőttük is elkö­vetnek súlyos közlekedési hibákat, ők is lelépnek a járdáról figyelmet­lenül, a gyerekek pedig még gyakrabban viselkednek meggondolatla­nul az utakon is. Ahol gyerek van, vagy várható, ott a szokásosnál Is óvatosabbak- nak kell lenni! A MÓDOSÍTOTT KRESZ-RŐL $7.) A közúti közlekedésben az egyik legveszélyesebb hely a vasúti átjáró. Közismertek azok az igen súlyos, tömeges áldo­zatokkal járó közúti tragédiák, amelyek a vasúti átjáróban a szabálytalan ráhajtás miatt bekövetkeztek. Már csak azért is indokolt a KRESZ-nek a vasúti átjárón való áthaladás bizton­ságát szolgáló módosított szabályon túl, az ide vonatkozó ren­delkezések megtartáséról is szólni. A módosítás a biztonság fokozása, a balesetek megelőzése érdekében több új, rendelkezést léptet életbe. Ezek a követ­kezők: — A vasúti átjáró kezdetét jelző kettőzött tábla („andráske- reszt’’) a többvágányú vasúti átjárót jelzi. — A jelzőtáblák mellett az úttestre festett jelek is figyelmez­tethetnek az átjáróra. Ilyen útburkolati jel a veszélyes helyre figyelmeztető vonal és az ezzel együtt alkalmazottja vasúti átjárót jelképező fehér színű burkolati jel. — A vasúti átjáró egész területét — ahol az összeütközés megtörténhet — befedő, szaggatott vonallal körülhatárolt, sárga színű útburkolati jel jelzi. — A vasúti átjáró előtt elhelyezett „Állj! Elsőbbségadás kö­telező!” tábla és a megállás helyét is jelző útburkolati jel. — Az átjáró előtt — a jelzőőr által — az úttestre állványra helyezett piros fényű lámpa. A vasúti átjáróra való ráhajtás tilalmát jelzik: — az egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott fény­sorompó villogó piros jelzése; — A teljes sorompó, illetőleg a félsorompó mozgásban' vagy lezárt állapotban lévő rúdjai; — a teljes sorompó kiegészítő jelzése (hangjelzés vagy villo­gó piros fényjelzés); — a jelzőőr tárcsával vagy feltartott, illetve az úttestre áll­ványra helyezett piros fényű lámpával adott jelzése. Nem szabad az átjáróra ráhajtani akkor sem, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (pl. a forgalom torlódása vagy más ok miatt.) Ezekben az esetekben a vasúti átjáró kezdete előtt meg kell állni és továbbhaladni csak a tilos jelzés, illetve az aka­dály megszűnése után szabad. A vasúti átjáróra való ráhajtás előtt kötelező megállni azért, hogy a jármű vezetője meggyőződhessen az áthaladás veszélytelenségéről, azaz arról, hogy vasúti jármű nem köze­ledik az átjáró felé. Meg kell állni akkor Is, ha az átjárón folyamatosan áthaladni nem lehet. (Folytatjuk) A MOTOROSOKRÓL Vm SIÓ Világszerte reneszánszát éli a motorkerékpározás, s természetesen ezzel jár, hogy a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek fi­gyelmének előterébe kerülnek a kétkerekűekkel utazók. A Közleke­désbiztonsági Figyelő egy svéd felmérést ismertet. Az északi országban a személysérüléses motorkerékpár-baleseteket abból a szempontból vizsgálták, hogy milyen relatív gyakorisággal használtak a motorosok bukósisakot és bőr védőruhát, -lábbelit, -kesz­tyűt. Az erre vonatkozó adatokat az 1. ábra tartalmazza. A 3. ábrán az emberi test motorkerékpár-balesetek során megfigyelt jellemző fel­ütközési felületei, valamint azok sérülési gyakoriságai láthatók. Az értékelés szerint a motorosbőrnadrág jelentősen fokozza az alsó végtagok védelmét, a bőrkesztyű csökkentette a kézsérülések súlyossá­gát. Nem tapasztaltak azonban számottevő eltérést a bőrdzsekit és -csizmát viselő motorosok, és a csupán köznapi öltözetet viselők sé­rüléseinek súlyossága és gyakorisága között. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégét kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter l

Next

/
Thumbnails
Contents