Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 7 1984. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Ellenőrző körúton a KQJÁL-Sal Ä bírságolás nem cél, csupán eszköz Ellenőriz: valakinek a tevékenységét, munkáját figyelemmel kiséri, vagy megvizsgálja azért, hogy megítélje, eleget tesz-e bizonyos követelményeknek. Adatoknak, méreteknek a követel­ményekkel való egyezését felülvizsgálja, megvizsgálja — írja A magyar nyelv értelmező szótára. Az ember úgy gondolná, az ellenőr szúrós tekintetű, könyökvédőt viselő, föltehetőleg gyo­morbajos idősebb férfiú, akit Inkább a szigor, semmint a Jó ke­dély jellemez. S lám, az ember csalódik. Az ellenőr lehet fiatal, anekdotázó kedvű, s persze nő is. Mindez külsőség, s mint ilyen, mellékes. A lényeg — ha a KÖJÁL ellenőréről van szó — az egészségünket védő szemlélet. S hogy ennek miként szerez ér­vényt — arról szól ez a riport. Három napot töltöttünk a Pest megyei Közegészségügyi é$ Járványügyi Állomás ellen­őreivel. Közülük is elsőként Zoltainé Ombódi Annát kísér­tük el a Dunakanyarba. Az élelmezésegészségügyi szakem­ber útban a szentendrei Határ­csárda felé arról beszélt: több a gond mostanában, mint volt néhány esztendeje. Az egyik tejivóban összeöntötték a vásárlók által meghagyott te­jet, s újra kiadták. Másutt fel­mosó vödörben tartották a lágyfagylaltot. Hogy mi lehet ezek oka? Több is szóba jöhet. Pár éve alacsonyabbak voltak az árak, könnyebb volt kidobni a romlott árut. Mostanában gyorsabban akarnak az embe­rek meggazdagodni. Ezért az­után kockáztatnak. Általános rendetlenség Reggel kilenc óra, Határcsár­da. A személyzeti ajtón lépünk be, s a presszóból kutya jön elénk. Jól megtermett jószág, német juhász, s úgy látszik, jó ismerősök az ellenőrrel, mert utóbbi a nevén szólítja az ebet: — Cézár! Mész ki innen! S Cézár komótosan indul, tán másutt árnyat keresni. Előke­rül a szakács, a takarító, a ká­vés, ám üzletvezető sehol, övé az eb. — Akár egy esztendeje — mondja az ellenőr némi mali­déval — akkor se találtuk, ké­rem hívják ide... Azután a szakács kíséretében szemlére indulunk, A konyhá­ban hideg olajban ázik fél ser- penyőnyi tegnapról maradt krumpli. Ez még nem lenne baj, de az már igen, hogy a mosogatókban, s környékükön ugyancsak ott az esti mosatlan edény, s persze benne az étel- maradék. Leírhatatlan küllemű valami egy lábasban. Némi fej­törés után azonosítja a sza­kács: ez az, ami a panír ros­tálása után a szitán fennakadt, ka fekete, olajos másik valami feltehetőleg az, amit. felkápart az edény aljáról. A konyhai jégszekrény mély­hűtőjében hiányosan csomagolt parfé, mellette fagyasztott fél­kész leves. Külön látványos­ság az úgynevezett fehér moso­gató. Benne fedetlen műanyag hordóban áll a moslék, a bejá­rat mellett pedig ott a földön az eb edénye is — elvégre az állat sem éhezhet. A többit idézzük a helyszí­nen felvett jegyzőkönyvből: ......általános rendetlenség,ta­ka rítailanság... A tőkehúsos hűtőkamra két napja rossz, a tőkehúst a mélyhűtőládában tárolják... A dolgozók egész­ségügyi könyveit nem tudták bemutatni az üzletvezető tá­vollétében... Az egész üzlet területén egy kézmosó sem volt felszerelve szappannal, köröm- > kefével, kéztörlővel. A konyhai kézmosó kagyló szifonja hiány-j zik, a kifolyó viz a padozatr^ ömlik1 Következő állomásunk a leányfalui strand ugyancsak szerződéses büféje. Az üzletve­zető a helyszínen van, embere­ket utasít, méltatlankodik. Nem csoda, mert a nagy hőségben baj támadt az árammal. Maga indul szerelni, s közben kide­rül, hogy a hot-dogot árusító dolgozónak hiányzik az egész­ségügyi könyve, ezért az ellen­őr hazaküldi az illetőt A fagy­laltkönyvvel is baj van, beír­Fejtctőre állított mikroszkóp segít­ségével számlálja a porszemeket a KÖJÁL munkaegészségügyi labo­ratóriumában Demusné Tóth Anna technikus tak olyan keverési időpontot is, amely csak húsz perc múlva fog bekövetkezni. Előkerül há­rom vödörnyi meleg léfagylalt, s csak saccolni lehet: fél órája készült. Mert újabb fél óra múltán (közben az egyik hűtő­ládába tették a vödröket) még mindig Iff fokos, forgalomba hozatalát megtiltja az ellenőr. S nem kerül elő egy másik dol­gozó egészségügyi könyve sem, de a strand ügyeletes orvosa igazolja: a könyv az alkalmas­sági vizsgálat miatt nála van. Nem, nem itt, a rendelőjében. írás nélkül A csekk: 500 forint helyszíni bírságot fizet a fagylaltos, s a hiányzó iratok miatt ugyan­ennyit az üzletvezető. Egyikük sem tiltakozik. Zoltainé Ombódi Anna így kommentálja az esetet: — Szí­vesebben veszik a helyszíni bírságot, mint a szabálysértési eljárást. Talán mert így nem marad írásbeli nyoma az eset­nek, hamar túl vannak rajta. Pedig az ilyen megkönnyebbü­lés nem biztos, hogy jó. A bír­ságol ás? Nem, az nem cél, csu­pán eszköz. Mint a jó tanács. ,1Hallhatta ma is, minden rend­ellenességénél elmondtam, mit kellene tenni, hogy változtas­sanak a helyzeten. Van akinek elég a szép szó, s akad akinek a bírság is kevés. , — Próbálták már megvesz­tegetni? — Egy palacsintás még évekkel ezelőtt. Kétezer forin­tot ajánlott, hogy ne legyen jegyzőkönyv. Lett. A kétezret is kifizette, igaz, bírságban. A célozgatásokat pedig könnyű kivédeni, sokat számít a fellé­pés. Nem, fenyegetni nem szoktak, de olykor megesik, hogy káromkodnak, kiabálnak. Sajnos néha az ellenőrzés miatt türelmetlen vevők is. Pedig az ő érdekükben történik mipdez, az ő egészségüket óvjuk... Másnap Kaszárda Istvánná a KÖJÁL gyermek- és ifjúság­higiénés osztályának ellenőre várt bennünket. Törökbálintra vezetett utunk, az állami gaz­daság építőtáborába. Summáz­va az egész délutános vizsgálat tapasztalatait aligha. írhatnánk mást:' itt rendet találtunk. Ap­róság, hogy a vaságyakról le- pattogzott már a festék, s alig­ha veszélyes az egészségre, hogy a csapok némelyike el­avult, nem lehet rajta langyos vizet keverni. Az viszont nem apróság, hogy éppen az ellenőrzés előtti napon bekötötték a csatorna- hálózatba az építőtáborozók i szállásául is szolgáló kollégium szennyvízvezetékét, hogy a ta­valyi szezon óta mindenütt felújították a zuhanyozókat, s az sem, hogy — építőtáborok­ban, nem szokás a közös használatú helyiségeket takarí­tók tisztítják. Némi magyarázat dr. Wal- lisch Miklóstól, az állami gaz­daság közgazdasági igazgató­jától: , — Nem olcsó az ilyen tábor, de ha nem lenne, a fákon ma­radna a termés, ezért mindent megteszünk, hogy a gyerekek jó körülmények között dolgoz­hassanak, pihenhessenek. Kaszárda Istvánná ebben a szezonban csupán augusztus elejéig 65 táborban járt ellen­őrizni. Nem mindenütt lelt ilyen róisás állapotokra. A pi- Hsvörösvári vándortáborban mindent belepett a por, dohos, penészes lószjőr matracokat ta­lált. Albertirsán, a KlSZ-épí- tőtáborban a csongrádiak arra panaszkodtak, messze a mun­kahely, hajnalban kell kelniük, Ürömön a vándortáborban nagy a zsúfoltság, szűk a mos­dó, Dunavarsányban a víziút­törők táborában sok a légy, s nincs betegszoba. Nem csekély feladatot ad a nyár a gyermekegészségüggyel foglalkozóknak. Három ellen­őrre 117 táborhely jut. A leg­fontosabb — így mondja Ka­szárda Istvánná — a megelő­zés. Munkahelyi ártalmak Por, zaj. vibráció. A dolgo­zók egészségét ez is veszélyez­teti, például a Budai Téglaipa­ri Vállalat pilisborosjenői tele­ién. Dr. Kun Zoltán közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelővel és Czeglédy Ferenc ellenőrrel ezúttal munkaegésa- ségügyi vizsgálatra idultunk. Irány az agyagbánya. Hatal­mas, lassan elülő porfelhőt ka­var egy kocsi, az exkavátortól jön. Az utóbbira mutat Czeg­lédy Ferenc és ezt mondja: ke­gyetlen munka ilyenkor. Nagy a hőség, száll a por, rázkódik a gépen ülő egész teste. A gép­kezelő lekászálódik a nyereg­ből, és beszámol: a melegedő­ben van szóda, sós, az alkal­massági vizsgálat megvolt, az egészsége rendben. Odébb szkí- perek mozgatnak hatalmas ter­het, bömbölnek a gépek. Árt­hat a hallásnak, mégis csak egynek a vezetője visel fülvé­dőt. Karcagról jöttek, idegen dolgozók — szabadkozik a mű­szaki vezető. Megyünk hát megnézni a lakókocsikat. Ta- karítatlanok, rendetlenek, az elektromos kábelek, szerelvé­nyek több helyütt is szabályta­lanok, ebből baleset lehet. Követjük az agyag útját. A törőházban a korábbi késes berendezést bütykösre cserél­PorminUU vesz Czeglédy Ferenc • téglarakodásnái A tálban leírhatatlan valami: Ssz- szegyűjtött panírmaradék ték, halkabb lett. Ahogy az ellenőrök mondják: hallani egy méterről is egymás szavát, sejthetőleg itt már határérték alatti a zajszint. Azután a por is kevesebb, izolált fülkében dolgozik az irányítópult keze­lője. Pontosabban időnként. Mert olykor egy-egy rög lehull a szállítószalagról, s betöri a fülke ablakát. Dróthálós üveg kellene ide. Odébb kis épület, ott az elsősegélyhely. A felsze­relés rendben. Ám két műszak­ban dolgoznak, s kiképzett el­sősegélynyújtót csak egyikben találni. Az 1. számú gyárban a vize­ző munkahelyen minden árta­lom fellelhető, a zaj is, a por is, a vibráció is. A. kezelőpó­dium rezgését hivatott elnyel­ni a többrétegű gumi- és lati- cellszőnyeg, de a szék támlája azért csak rezeg. A por elleni védelmet szolgálná a szellőző berendezés, de nem teszi, mert úgy helyezték el, hogy kiveze­tő nyílásától visszaáramolhat a levegő. A zaj ellen védene a vatta, a füldugó, ám ezt a dol­gozó nem használja, s egy má­sik sem, aki a gépből kijövő agyagot téglányi darabokra vá­gó gép mellett dolgozik. Pedig a gép szörnyen csattog, s az ellenőr szerint, az ilyen impul- zív zaj a legártalmasabb. Kifo­gás akad persze — vattaaller­gia például — az mégsem két­séges: vagy a munkafegyelmen kellene változtatni, vagy egy csendesebb vágóautomatát be­állítani. A 2. számú gyár? Itt már nem féloldalasán terhelő, ne­héz fizikai munkával rakják meg téglával a kemencébe in­duló lapokat, hanem hidrauli­kus szerkezettel. Modern, csen­desebb környezet ez, csak az agyagéiőkészitő1 csarnokban sók' a por — itt is az ei$zívó'berefl-; dezés rossz műszaki megoldása a hiba oka. Hanem ami az egyéni védő­eszközöket illeti, itt még feltű­nőbb a hiány. A lákatosmű- helyben hegeszt a lakatos. Csu­pán hegesztőpajzsa van, bőrkö­ténye, védőkesztyűje, kar- és -lábszárvédője, bakancsa nincs, az utóbbi helyett szandált vi­sel. Hogy miért? Nincs felsze­relése. Hiszen ő „csak” laka­tos, nem hegesztő. A köszörű­gép mellett álló dolgozó sze­mébe szikra pattanhatna. Szemben vele kampón lóg a védőszemüveg. Hogy miért? Hát sietett... Részlet az ellenőrzés jegyző­könyvéből: „...a közegészség- ügyi hatóság megállapítja, ... a dolgozók egyéni védőfelszere­léssel való ellátását nem a 3/1979. számú Egészségügyi Minisztériumi rendelet előírá­sainak részletes adaptálásával határozták meg..." Dr. Kun Zoltán ezt mondja a vizsgálat végeztével: — Bírság most nem lesz, a védőeszközt nem használó dol­gozók fegyelmezését a felelős­re, a vállalatra bízzuk. Ám ahol indokolt, például a vize­ző munkahelyen, vagy a vágó­automatánál — zajméréseket kérünk majd, s ahol kell, is­A megelőzés minden nagyobb rendezvényen munkát ad a KüjAL-nak. Képünkön a dabasiak háromtagú ellenőrző brigádja — Majeczki Anna, Torzsa Ferencné és Szarvas Sándor egy lacikonyhásnál folytat vizsgá­latot a pusztavacsi fesztivál idején Edénycseudélet — reggel kilenckor Trencsényl—Hancsovszki felvételei mét megméri a porkoncentrá­ciót a laboratóriumunk. Hogy milyen eredményre számítunk? Ha átalakítják az elszívó be­rendezést, kevesebb lesz a por, s némi változtatással csökkent­hető a zaj, a vibráció ártalma. A lényeg az, hogy a dolgozók jobb és egészségesebb körül­mények közé kerüljenek. Per­sze az ilyen utólagos „foltoz- gatás" már nem igazán haté­kony, kevesebb sikerrel ke­csegtet, mint a megelőzés. Er­re, is van lehetőségünk, hiszen az új létesítmények terveinek készítésekor, az üzembe helye­zéskor szinte minden egészség­re ártalmas megoldás módosí­tását javasolhatjuk... A Pest megyei KÖJÁL igaz­gatóhelyettese dr. Somost György adatokat sorol. A me­gye közegészségügyi hálózatá­ban háromszáznegyvenen dol­goznak, közöttük negyvenöt or­vos, huszonkét mérnök, bioló­gus, vegyész és gyógyszerész, s 190 ellenőr, technikus, labo­ratóriumi asszisztens. Tavaly 21-ezer 500 helyszíni ellenőr­zést tartottak, s a laborató­riumban 117 ezer 330 mintát vizsgáltak meg. .Nem találtak mindent rend­ben. Szabálysértési határozat­ból 289-et hoztak, s a bírságok összege több mint 236 ezer fo­rint volt. A 805 rendelkező ha­tározat — ezek a megoldás módját írták elő — nyomán újabb 10 bírság született, ösz- szegük 18 ezer 500 forint. Vé­gül: tavaly vezették be a hely­színi bírságolást, erre csupán 45 alkalommal került sor. 22 ezer 350 forint volt az össze­ge. Ennyit a következmények­ről. Am a következmények előzménye: a KÖJÁL munká­ja. Erről így beszél dr. Somosi György: — Első feladatunk a baj megelőzése. Amikor még lehet. Például az új létesítmények helyének kijelölésénél, a terü­letrendezési tervek készítésé­nél, a tervvíták, konzultációk, zsűrizések ideién, s az üzembe helyezésnél, legyen szó akár útmenti büféről, akár iskoláról, akár nagyüzemről. Sajnos oly­kor megesik, hogy elmulasz­tanak bennünket értesíteni, vagy későn teszik -meg, kész helyzet elé állítanak, ezért kényszerülünk hatósági intéz­kedésekre. Emberi természet Amiről még nem esett szó, talán lényegesebb a többinél. Az oktatásra, a nevelésre, a tanácsadásra gondolok — mondja dr. Somosi György, — Az elmúlt három napon is láthatta, ellenőreink minden alkalommal szóvá teszik hol, mit, hogyan kellene megvál­toztatni, hogy kevesebb ve­szély leselkedjen ránk. Egész­ségnevelési osztályunk kifeje­zetten a felvilágosítással, az egészségnevelő hálózat irányí­tásával foglalkozik. Mégis nai­vitás lenne azt hinni, ha már mindenki minden fontos tudni­való birtokába jut, nem lesz majd szükség ellenőrzésre, vizsgálatra, bírságra. Hiszen a technika új meg új anyagok­kal, egészségre veszélyes hatá­sokkal lep meg bennünket. S persze az emberi természet sem változik meg egy csapás­ra . vasvari g. pál

Next

/
Thumbnails
Contents