Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 7 1984. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Ellenőrző körúton a KQJÁL-Sal Ä bírságolás nem cél, csupán eszköz Ellenőriz: valakinek a tevékenységét, munkáját figyelemmel kiséri, vagy megvizsgálja azért, hogy megítélje, eleget tesz-e bizonyos követelményeknek. Adatoknak, méreteknek a követelményekkel való egyezését felülvizsgálja, megvizsgálja — írja A magyar nyelv értelmező szótára. Az ember úgy gondolná, az ellenőr szúrós tekintetű, könyökvédőt viselő, föltehetőleg gyomorbajos idősebb férfiú, akit Inkább a szigor, semmint a Jó kedély jellemez. S lám, az ember csalódik. Az ellenőr lehet fiatal, anekdotázó kedvű, s persze nő is. Mindez külsőség, s mint ilyen, mellékes. A lényeg — ha a KÖJÁL ellenőréről van szó — az egészségünket védő szemlélet. S hogy ennek miként szerez érvényt — arról szól ez a riport. Három napot töltöttünk a Pest megyei Közegészségügyi é$ Járványügyi Állomás ellenőreivel. Közülük is elsőként Zoltainé Ombódi Annát kísértük el a Dunakanyarba. Az élelmezésegészségügyi szakember útban a szentendrei Határcsárda felé arról beszélt: több a gond mostanában, mint volt néhány esztendeje. Az egyik tejivóban összeöntötték a vásárlók által meghagyott tejet, s újra kiadták. Másutt felmosó vödörben tartották a lágyfagylaltot. Hogy mi lehet ezek oka? Több is szóba jöhet. Pár éve alacsonyabbak voltak az árak, könnyebb volt kidobni a romlott árut. Mostanában gyorsabban akarnak az emberek meggazdagodni. Ezért azután kockáztatnak. Általános rendetlenség Reggel kilenc óra, Határcsárda. A személyzeti ajtón lépünk be, s a presszóból kutya jön elénk. Jól megtermett jószág, német juhász, s úgy látszik, jó ismerősök az ellenőrrel, mert utóbbi a nevén szólítja az ebet: — Cézár! Mész ki innen! S Cézár komótosan indul, tán másutt árnyat keresni. Előkerül a szakács, a takarító, a kávés, ám üzletvezető sehol, övé az eb. — Akár egy esztendeje — mondja az ellenőr némi malidéval — akkor se találtuk, kérem hívják ide... Azután a szakács kíséretében szemlére indulunk, A konyhában hideg olajban ázik fél ser- penyőnyi tegnapról maradt krumpli. Ez még nem lenne baj, de az már igen, hogy a mosogatókban, s környékükön ugyancsak ott az esti mosatlan edény, s persze benne az étel- maradék. Leírhatatlan küllemű valami egy lábasban. Némi fejtörés után azonosítja a szakács: ez az, ami a panír rostálása után a szitán fennakadt, ka fekete, olajos másik valami feltehetőleg az, amit. felkápart az edény aljáról. A konyhai jégszekrény mélyhűtőjében hiányosan csomagolt parfé, mellette fagyasztott félkész leves. Külön látványosság az úgynevezett fehér mosogató. Benne fedetlen műanyag hordóban áll a moslék, a bejárat mellett pedig ott a földön az eb edénye is — elvégre az állat sem éhezhet. A többit idézzük a helyszínen felvett jegyzőkönyvből: ......általános rendetlenség,taka rítailanság... A tőkehúsos hűtőkamra két napja rossz, a tőkehúst a mélyhűtőládában tárolják... A dolgozók egészségügyi könyveit nem tudták bemutatni az üzletvezető távollétében... Az egész üzlet területén egy kézmosó sem volt felszerelve szappannal, köröm- > kefével, kéztörlővel. A konyhai kézmosó kagyló szifonja hiány-j zik, a kifolyó viz a padozatr^ ömlik1 Következő állomásunk a leányfalui strand ugyancsak szerződéses büféje. Az üzletvezető a helyszínen van, embereket utasít, méltatlankodik. Nem csoda, mert a nagy hőségben baj támadt az árammal. Maga indul szerelni, s közben kiderül, hogy a hot-dogot árusító dolgozónak hiányzik az egészségügyi könyve, ezért az ellenőr hazaküldi az illetőt A fagylaltkönyvvel is baj van, beírFejtctőre állított mikroszkóp segítségével számlálja a porszemeket a KÖJÁL munkaegészségügyi laboratóriumában Demusné Tóth Anna technikus tak olyan keverési időpontot is, amely csak húsz perc múlva fog bekövetkezni. Előkerül három vödörnyi meleg léfagylalt, s csak saccolni lehet: fél órája készült. Mert újabb fél óra múltán (közben az egyik hűtőládába tették a vödröket) még mindig Iff fokos, forgalomba hozatalát megtiltja az ellenőr. S nem kerül elő egy másik dolgozó egészségügyi könyve sem, de a strand ügyeletes orvosa igazolja: a könyv az alkalmassági vizsgálat miatt nála van. Nem, nem itt, a rendelőjében. írás nélkül A csekk: 500 forint helyszíni bírságot fizet a fagylaltos, s a hiányzó iratok miatt ugyanennyit az üzletvezető. Egyikük sem tiltakozik. Zoltainé Ombódi Anna így kommentálja az esetet: — Szívesebben veszik a helyszíni bírságot, mint a szabálysértési eljárást. Talán mert így nem marad írásbeli nyoma az esetnek, hamar túl vannak rajta. Pedig az ilyen megkönnyebbülés nem biztos, hogy jó. A bírságol ás? Nem, az nem cél, csupán eszköz. Mint a jó tanács. ,1Hallhatta ma is, minden rendellenességénél elmondtam, mit kellene tenni, hogy változtassanak a helyzeten. Van akinek elég a szép szó, s akad akinek a bírság is kevés. , — Próbálták már megvesztegetni? — Egy palacsintás még évekkel ezelőtt. Kétezer forintot ajánlott, hogy ne legyen jegyzőkönyv. Lett. A kétezret is kifizette, igaz, bírságban. A célozgatásokat pedig könnyű kivédeni, sokat számít a fellépés. Nem, fenyegetni nem szoktak, de olykor megesik, hogy káromkodnak, kiabálnak. Sajnos néha az ellenőrzés miatt türelmetlen vevők is. Pedig az ő érdekükben történik mipdez, az ő egészségüket óvjuk... Másnap Kaszárda Istvánná a KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiénés osztályának ellenőre várt bennünket. Törökbálintra vezetett utunk, az állami gazdaság építőtáborába. Summázva az egész délutános vizsgálat tapasztalatait aligha. írhatnánk mást:' itt rendet találtunk. Apróság, hogy a vaságyakról le- pattogzott már a festék, s aligha veszélyes az egészségre, hogy a csapok némelyike elavult, nem lehet rajta langyos vizet keverni. Az viszont nem apróság, hogy éppen az ellenőrzés előtti napon bekötötték a csatorna- hálózatba az építőtáborozók i szállásául is szolgáló kollégium szennyvízvezetékét, hogy a tavalyi szezon óta mindenütt felújították a zuhanyozókat, s az sem, hogy — építőtáborokban, nem szokás a közös használatú helyiségeket takarítók tisztítják. Némi magyarázat dr. Wal- lisch Miklóstól, az állami gazdaság közgazdasági igazgatójától: , — Nem olcsó az ilyen tábor, de ha nem lenne, a fákon maradna a termés, ezért mindent megteszünk, hogy a gyerekek jó körülmények között dolgozhassanak, pihenhessenek. Kaszárda Istvánná ebben a szezonban csupán augusztus elejéig 65 táborban járt ellenőrizni. Nem mindenütt lelt ilyen róisás állapotokra. A pi- Hsvörösvári vándortáborban mindent belepett a por, dohos, penészes lószjőr matracokat talált. Albertirsán, a KlSZ-épí- tőtáborban a csongrádiak arra panaszkodtak, messze a munkahely, hajnalban kell kelniük, Ürömön a vándortáborban nagy a zsúfoltság, szűk a mosdó, Dunavarsányban a víziúttörők táborában sok a légy, s nincs betegszoba. Nem csekély feladatot ad a nyár a gyermekegészségüggyel foglalkozóknak. Három ellenőrre 117 táborhely jut. A legfontosabb — így mondja Kaszárda Istvánná — a megelőzés. Munkahelyi ártalmak Por, zaj. vibráció. A dolgozók egészségét ez is veszélyezteti, például a Budai Téglaipari Vállalat pilisborosjenői teleién. Dr. Kun Zoltán közegészségügyi és járványügyi felügyelővel és Czeglédy Ferenc ellenőrrel ezúttal munkaegésa- ségügyi vizsgálatra idultunk. Irány az agyagbánya. Hatalmas, lassan elülő porfelhőt kavar egy kocsi, az exkavátortól jön. Az utóbbira mutat Czeglédy Ferenc és ezt mondja: kegyetlen munka ilyenkor. Nagy a hőség, száll a por, rázkódik a gépen ülő egész teste. A gépkezelő lekászálódik a nyeregből, és beszámol: a melegedőben van szóda, sós, az alkalmassági vizsgálat megvolt, az egészsége rendben. Odébb szkí- perek mozgatnak hatalmas terhet, bömbölnek a gépek. Árthat a hallásnak, mégis csak egynek a vezetője visel fülvédőt. Karcagról jöttek, idegen dolgozók — szabadkozik a műszaki vezető. Megyünk hát megnézni a lakókocsikat. Ta- karítatlanok, rendetlenek, az elektromos kábelek, szerelvények több helyütt is szabálytalanok, ebből baleset lehet. Követjük az agyag útját. A törőházban a korábbi késes berendezést bütykösre cserélPorminUU vesz Czeglédy Ferenc • téglarakodásnái A tálban leírhatatlan valami: Ssz- szegyűjtött panírmaradék ték, halkabb lett. Ahogy az ellenőrök mondják: hallani egy méterről is egymás szavát, sejthetőleg itt már határérték alatti a zajszint. Azután a por is kevesebb, izolált fülkében dolgozik az irányítópult kezelője. Pontosabban időnként. Mert olykor egy-egy rög lehull a szállítószalagról, s betöri a fülke ablakát. Dróthálós üveg kellene ide. Odébb kis épület, ott az elsősegélyhely. A felszerelés rendben. Ám két műszakban dolgoznak, s kiképzett elsősegélynyújtót csak egyikben találni. Az 1. számú gyárban a vizező munkahelyen minden ártalom fellelhető, a zaj is, a por is, a vibráció is. A. kezelőpódium rezgését hivatott elnyelni a többrétegű gumi- és lati- cellszőnyeg, de a szék támlája azért csak rezeg. A por elleni védelmet szolgálná a szellőző berendezés, de nem teszi, mert úgy helyezték el, hogy kivezető nyílásától visszaáramolhat a levegő. A zaj ellen védene a vatta, a füldugó, ám ezt a dolgozó nem használja, s egy másik sem, aki a gépből kijövő agyagot téglányi darabokra vágó gép mellett dolgozik. Pedig a gép szörnyen csattog, s az ellenőr szerint, az ilyen impul- zív zaj a legártalmasabb. Kifogás akad persze — vattaallergia például — az mégsem kétséges: vagy a munkafegyelmen kellene változtatni, vagy egy csendesebb vágóautomatát beállítani. A 2. számú gyár? Itt már nem féloldalasán terhelő, nehéz fizikai munkával rakják meg téglával a kemencébe induló lapokat, hanem hidraulikus szerkezettel. Modern, csendesebb környezet ez, csak az agyagéiőkészitő1 csarnokban sók' a por — itt is az ei$zívó'berefl-; dezés rossz műszaki megoldása a hiba oka. Hanem ami az egyéni védőeszközöket illeti, itt még feltűnőbb a hiány. A lákatosmű- helyben hegeszt a lakatos. Csupán hegesztőpajzsa van, bőrköténye, védőkesztyűje, kar- és -lábszárvédője, bakancsa nincs, az utóbbi helyett szandált visel. Hogy miért? Nincs felszerelése. Hiszen ő „csak” lakatos, nem hegesztő. A köszörűgép mellett álló dolgozó szemébe szikra pattanhatna. Szemben vele kampón lóg a védőszemüveg. Hogy miért? Hát sietett... Részlet az ellenőrzés jegyzőkönyvéből: „...a közegészség- ügyi hatóság megállapítja, ... a dolgozók egyéni védőfelszereléssel való ellátását nem a 3/1979. számú Egészségügyi Minisztériumi rendelet előírásainak részletes adaptálásával határozták meg..." Dr. Kun Zoltán ezt mondja a vizsgálat végeztével: — Bírság most nem lesz, a védőeszközt nem használó dolgozók fegyelmezését a felelősre, a vállalatra bízzuk. Ám ahol indokolt, például a vizező munkahelyen, vagy a vágóautomatánál — zajméréseket kérünk majd, s ahol kell, isA megelőzés minden nagyobb rendezvényen munkát ad a KüjAL-nak. Képünkön a dabasiak háromtagú ellenőrző brigádja — Majeczki Anna, Torzsa Ferencné és Szarvas Sándor egy lacikonyhásnál folytat vizsgálatot a pusztavacsi fesztivál idején Edénycseudélet — reggel kilenckor Trencsényl—Hancsovszki felvételei mét megméri a porkoncentrációt a laboratóriumunk. Hogy milyen eredményre számítunk? Ha átalakítják az elszívó berendezést, kevesebb lesz a por, s némi változtatással csökkenthető a zaj, a vibráció ártalma. A lényeg az, hogy a dolgozók jobb és egészségesebb körülmények közé kerüljenek. Persze az ilyen utólagos „foltoz- gatás" már nem igazán hatékony, kevesebb sikerrel kecsegtet, mint a megelőzés. Erre, is van lehetőségünk, hiszen az új létesítmények terveinek készítésekor, az üzembe helyezéskor szinte minden egészségre ártalmas megoldás módosítását javasolhatjuk... A Pest megyei KÖJÁL igazgatóhelyettese dr. Somost György adatokat sorol. A megye közegészségügyi hálózatában háromszáznegyvenen dolgoznak, közöttük negyvenöt orvos, huszonkét mérnök, biológus, vegyész és gyógyszerész, s 190 ellenőr, technikus, laboratóriumi asszisztens. Tavaly 21-ezer 500 helyszíni ellenőrzést tartottak, s a laboratóriumban 117 ezer 330 mintát vizsgáltak meg. .Nem találtak mindent rendben. Szabálysértési határozatból 289-et hoztak, s a bírságok összege több mint 236 ezer forint volt. A 805 rendelkező határozat — ezek a megoldás módját írták elő — nyomán újabb 10 bírság született, ösz- szegük 18 ezer 500 forint. Végül: tavaly vezették be a helyszíni bírságolást, erre csupán 45 alkalommal került sor. 22 ezer 350 forint volt az összege. Ennyit a következményekről. Am a következmények előzménye: a KÖJÁL munkája. Erről így beszél dr. Somosi György: — Első feladatunk a baj megelőzése. Amikor még lehet. Például az új létesítmények helyének kijelölésénél, a területrendezési tervek készítésénél, a tervvíták, konzultációk, zsűrizések ideién, s az üzembe helyezésnél, legyen szó akár útmenti büféről, akár iskoláról, akár nagyüzemről. Sajnos olykor megesik, hogy elmulasztanak bennünket értesíteni, vagy későn teszik -meg, kész helyzet elé állítanak, ezért kényszerülünk hatósági intézkedésekre. Emberi természet Amiről még nem esett szó, talán lényegesebb a többinél. Az oktatásra, a nevelésre, a tanácsadásra gondolok — mondja dr. Somosi György, — Az elmúlt három napon is láthatta, ellenőreink minden alkalommal szóvá teszik hol, mit, hogyan kellene megváltoztatni, hogy kevesebb veszély leselkedjen ránk. Egészségnevelési osztályunk kifejezetten a felvilágosítással, az egészségnevelő hálózat irányításával foglalkozik. Mégis naivitás lenne azt hinni, ha már mindenki minden fontos tudnivaló birtokába jut, nem lesz majd szükség ellenőrzésre, vizsgálatra, bírságra. Hiszen a technika új meg új anyagokkal, egészségre veszélyes hatásokkal lep meg bennünket. S persze az emberi természet sem változik meg egy csapásra . vasvari g. pál
